Széchenyi-szobrot avattak

Milliárdok egészségturizmusra

Csak érdemi viták voltak


Széchenyi-szobrot avattak
Szeptember 21-én Hévízen felavatták Fődi Tibor fafaragóművész alkotását; Széchenyi István szobrát a róla elnevezett utca elején, az autóparkoló bejáratánál helyezték el.A szobrot Boros Imre PHARE-miniszter és Vértes Árpád, Hévíz polgármestere leplezte le (felvételünkön). Ezt követően a miniszter ünnepi beszédében emlékezett meg a nagy reformer életéről és munkásságáról.
– Széchenyi beszélt a nyelvről, az infrastruktúra fejletlenségéről, a folyók szabályozásáról, a hajózásról, a hídépítésről, a lovakról; életműve a mai napig példa, hivatkozási alap, és üzenete van e kor számára is – mondta a miniszter. Egyúttal felhívta a figyelmet arra: a szobor annak a bizonysága, hogy az ország, a nép ma is úgy tekint Széchenyi Istvánra, mint a bölcsesség egyik forrására.
Az ünnepség koszorúzással zárult.

vissza az elejére


Matolcsy György eredményt is hirdetett

Milliárdok egészségturizmusra

Matolcsy György gazdasági miniszter szeptember 27-én Keszthelyen hirdette ki a Széchenyi-terv turizmusfejlesztési program egészségturizmussal kapcsolatos pályázatainak nyerteseit. Megyénkből az alsópáhoki Kolping Családi Hotel nyert a 303 millió forintos beruházással készülő gyógy- és wellnesscentrum kialakításához 150 millió forint támogatást a tárcától. A fórum – melynek a Festetics-kastély adott otthont – további részében az ország minden tájáról érkezett polgármesterek és az egészségturizmus szakemberei előtt Matolcsy György vázolta az ágazat 10 éves fejlesztési programját.

Matolcsy György a jövőt is felvázolta.A Széchenyi-terv egészségturisztikai alprogramja keretében meghirdetett termál– és gyógyfürdők fejlesztésére kiírt pályázatra 2001. szeptember 25-ig 41 pályamunka érkezett, több mint 20 milliárd forint támogatási igénnyel. Ez idáig 32 pályázat került elbírálásra, s ebből 25 nyert támogatást, 12,6 milliárd forint összegben, s ezzel mintegy 28 milliárd forint összértékű beruházás valósul meg, melynek eredményeként 930 új munkahely létesül. A szálláskapacitás fejlesztésére 5 pályázat érkezett, s a 4 elbírált közül 3 részesült támogatásban. Az elnyert 720 millió forintos támogatással 4,8 milliárd forint értékű beruházást hoznak létre, s 221 új munkahelyet biztosítanak.
Matolcsy György elmondta, hogy a Széchenyi-terv egyik legfontosabb célja, hogy segítse feltárni, piac- és versenyképessé tenni sajátos erőforrásainkat. Ilyen a szinte egyedülálló termálvíz kincsünk, amely terén a nemzetközi versenyképességet jelzi, hogy a gyógyvíznagyhatalmak sorában csupán Japán, Izland, Olaszország és Franciaország előzi meg hazánkat. Az egészségturizmus fejlesztési stratégiája azt célozza, hogy az egyedülálló termálvízkincsre alapozva az évtized végére hazánk vezető helyet foglaljon el Európa ez irányú piacán. A lehetőségek adottak, hogy a tervezett időpontra mintegy 160 egészségturisztikai központ alakulhasson ki, ebből 40 nemzetközi, 70 kisebb, de országos, és 50 helyi jelentőségű központ. A fejlesztési programmal 2010-re várhatóan megkétszereződik a látogatók száma, kétszeresére emelkedik az egy vendégre jutó költés, és megnégyszereződnek a hazai turizmus lehetőségei.
Matolcsy György és Manninger Jenő válaszolt a kérdésekre.A miniszteri tájékoztatót követően számos kérdés és vélemény hangzott el, így Vancsura Miklós, a hévízi kórház főigazgatója az egészségbiztosítás mellett a közbiztonság fontosságát is hangsúlyozta. Mint mondta, a szakértőknek foglalkoznia kellene azzal is, hogy a hazai kórházak hotelszolgálata megfeleljen annak a színvonalnak, amellyel pályázni lehet külföldi betegek ellátására is, mert a jelenlegi költségvetési kör ezt nem teszi lehetővé. Horváth Vencel, a zalakarosi Gránit Gyógyfürdő Rt. igazgatója arról szólt, hogy a gyógy– és az ásványvízvagyon nincs törvényileg védve, valamint a települések költségvetése számára rendkívül megterhelő a védőidomok elkészítése. Fekete György, a Danubius önálló egységének a vezérigazgatója a sármelléki repülőtér tulajdonjogának átadását sürgette, s érdeklődött, hogy várható-e a fejlesztéséhez állami támogatás. Felmerült, hogy a gyógyfürdőkkel kapcsolatos felsőoktatás jelenleg nincs hazánkban, erre reagálva dr. Laki Rezső elmondta, a zalaegerszegi főiskola szívesen felvállalja ezt a képzési formát. Ehhez kapcsolódóan dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere a város támogatásáról biztosította az ilyen jellegű oktatás beindítását a városban. Több hozzászóló is megerősítette, hogy a magyar kórházakat is fel kell zárkóztatni e programok keretében, s fontos, hogy az egészségbiztosítást kompatibilissé kell tenni az európai biztosítótársaságokkal.
A tájékoztató során Manninger Jenő, a KVM politikai államtitkára a programhoz kapcsolódó közlekedési beruházásokról is szólt. A sajtótájékoztatót követően Matolcsy György gazdasági miniszter lapunk kérdéseire is válaszolt.
– Miniszter úr a tájékoztató során említette, hogy a további pályázatok során a nagy gyógyfürdőknek kiugrási, a kicsiknek pedig felzárkózási esélyt kívánnak biztosítani. Milyen módon?
– Azon a módon, ahogy elindult a Széchenyi-terv ez év január 15-én, tehát vissza nem térítendő állami, beruházási támogatást adunk olyan termál– és gyógyfürdő fejlesztésekhez, amelyek önmaguktól, az önkormányzatok saját pénzéből nem valósulhatnának meg. Ekkor a költségvetés, az állam, a kormány, a gazdaságpolitika pénzzel lép a vállalkozók és az önkormányzatok mellé. Segítjük őket abban, hogy azt a fejlődési esélyt, amely benne van majdnem minden magyar településben – hiszen az ország településeinek majdnem 80 százalékát mint fürdőfejlesztési célpontot lehet megjelölni – megkaphassák. Ezen belül is különleges lehetőséget kapnak a „kicsik”, azok a kistelepülések, ahol van ugyan egy ledugaszolt termálkút, amely mondjuk szénhidrogén fúrásokból maradt az önkormányzatra, de pénzük nincs ahhoz, hogy fejlesszék. Sajnos az önkormányzatok egy jó része ilyen helyzetben van ma Magyarországon. Ugyanakkor a víz jó, turizmusra és gyógyászatra alkalmas lenne, és érdemes lenne erre fejleszteni. Mi a lehetőséget nyitjuk most meg, hogy egy ilyen kis település egy maximum 150 milliós fejlesztést elindíthasson, és ehhez 75 százalék erejéig vissza nem térítendő beruházási támogatást adunk. Ebből egy 25 méteres úszómedencét, egy gyógy-ülőmedencét és egy gyermekmedencét lehet megépíteni a számítások szerint. Tehát sok település indulhat el a fürdővárossá válás útján. Ha kicsivel is indulnak, évente hozzátehetnek valamit, a megvalósulásig.
– Mennyivel emelkedett mindehhez a központi támogatások összege?
– 1998-ban az egészségturizmusra Magyarországon 300 millió forint állami támogatás állt rendelkezésre. 2001-ben, a Széchenyi-terv keretében ez 10 milliárd forintra nőtt. Hihetetlen, harmincszorosra nőtt a támogatási lehetőség. A kormány évközi döntései pedig ezt az összeget kétszeresére emelték, tehát most 20 milliárd forint áll rendelkezésünkre, hogy ilyen termálfürdő, gyógyfürdő és ehhez kapcsolódó szálloda és panziófejlesztést támogassunk. Jövőre ugyanúgy 20 milliárd forint áll majd rendelkezésre, és ezekből egy másfélmilliárd forintos összeget különítünk el a kicsi, a most induló fürdők fejlesztésére, tehát azt gondolom, hogy egy jelentős, ugrásszerű lökést, fejlődési esélyt nyitunk a már működő fürdővárosoknak és a most induló fürdőtelepüléseknek.

vissza az elejére


Ésszerű döntések

Csak érdemi viták voltak

A sürgősségre való tekintettel tárgyalták a képviselők a távhőszolgáltatás legmagasabb hatósági díjairól és a díjalkalmazás feltételeiről szóló önkormányzati rendelet módosítását. Ez szükségessé vált a 2001. július 1-től érvényes gázár-módosítás miatt. A tervezetben feltüntetett árak esetében az alapdíj nem változik, a hődíj üzemi és lakossági fogyasztók esetében 110 forinttal, a fűtési hődíj 23,6 forinttal, a melegvíz hődíj 25,8 forinttal emelkedik, ezek az összegek az áfát nem tartalmazzák. A tervezetet ellenszavazat nélkül elfogadta a testület.

Ezen az ülésen tárgyalták, illetve tárgyalták volna a képviselők a Cigány Kisebbségi Önkormányzat 2001. évi tevékenységéről szóló tájékoztatót, ám a kisebbségi önkormányzat elnöke, Rádai Kálmán nem jelent meg az ülésen. Dr. Müller Róbert hangot adott annak a véleményének, hogy a jelenlegi vezetés több oknál fogva sem alkalmas arra, hogy a Keszthelyen élő cigányságot képviselje. Maczucza Éva elmondta, hogy az elnök jelenleg Bécsben tárgyal gyermekcsoportok csereüdültetéséről. Zemankovics Ferenc arról szólt, hogy az egész évi tevékenységet tartalmazó, kétszer fél oldalas beszámolóval kapcsolatban számos kérdésre szerettek volna választ kapni, így a következő ülésen a tájékoztatót csak a válaszokkal együtt tartja elfogadhatónak. A testület a szavazással ugyanennek a véleményének adott hangot. Döntés született arról, hogy az önkormányzat részt kíván venni a Balaton Régió Területfejlesztési Tanács által humánerőforrás-fejlesztésre kiírt pályázaton, amelynek 2. programjában lehetőség van idegennyelvi képzések, nemzetközi bizonyítványt adó informatikai kurzusok szervezésére. A testület a pályázati díjat, valamint annak szükséges pályázati önrészét az ez évi céltartalék megfelelő keretéből fedezi.
Ugyancsak döntés született arról, hogy a város önkormányzata támogatja a 60 év feletti, elsősorban szociálisan rászorult lakosság részére a tüdőgyulladás elleni védőoltás megvásárlását közel 1 millió 60 ezer forint értékben. A városban élő, alacsony nyugdíjjal rendelkező időskorúak egészségvédelme nem megoldott, s az anyagi helyzetük nem teszi lehetővé a vitaminokban gazdag, a szervezetüknek és a koruknak megfelelő táplálkozást. Többségük a lakáskörülményeik okán is hajlamos a különböző megbetegedésekre, ezért szükséges a preventív jellegű védőoltás biztosítása, amely több évre is védettséget biztosít. Keszthelyen a felmérések szerint mintegy 1000 időskorú kaphatja meg a testületi döntésnek köszönhetően a tüdőgyulladás elleni védőoltást. 

vissza az elejére


Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online