Panoráma

A vasárnap délelőtti sajtótájékoztatón a Balaton Air Kht. bemutatta az egyre szélesedő németországi légikapcsolatait. A sármelléki repülőtér forgalma az idei szezonban újabb rekordként már jóval meghaladta a 10 ezret, s ennek a forgalomnak a jelentős része a Németországból érkező, rendszeres charterjáratoknak köszönhető.

Az elmúlt évben kereken 3 millió német vendég járt hazánkban, ebből 40 százalék a Balaton térségét kereste fel. A kapcsolatok további erősítése érdekében 13 német újság tudósítói is részt vettek a hévízi Hotel Carbonában megrendezett sajtótájékoztatón, hogy beszámoljanak a hetente induló Dortmund – Sármellék charterjáratról, valamint Hévíz szállodáinak, gyógyászatának kínálatáról. Az idei évben először indultak charterjáratok Sármellékre a Berlin-Tempelhof repülőtérről, s mivel ezek a járatok közel 100 százalékos kihasználtsággal közlekedtek, elhangzott, hogy az eddigi járatok tovább bővülnek, jövőre a német állami légitársaság, a Lufthansa is indít járatokat Frankfurtból. A földrajzilag is jó helyen lévő Balaton Airport sármelléki repülőtere nem csak a Hévízre érkező vendégek szempontjából praktikus, hiszen ma már balatonfüredi, büki, sárvári végcéllal is érkeznek ide vendégek. Az elmúlt évben megalakult Balaton Air Kht. sikeres kapcsolatot épített ki a Neckermann és a TUI utazási irodákkal, amelyek egyre több vendéget irányítanak a charterjárataikkal a Nyugat-Balaton térségébe. A bővülő személyforgalom lassan ráirányíthatja a figyelmet a teherforgalom lehetőségére is, hiszen német repülési szakemberek megtekintették a sármelléki repülőteret, hogy tájékozódjanak ennek lehetőségeiről is.

2001. október 26-tól két „gazdája” is van a városnak. Az keszthelyi polgármesteri hivatal mellett ugyanis ezentúl, 29 alapító taggal megalakult Városvédő Egyesület segíti a hivatal munkáját. Lapunk az egyesület elnökasszonyát, Lukács Beátát kérdezte a feladatokról, célokról, a jövőről.

– Miért volt szükség az egyesületre?
– Úgy gondoltuk, hogy ilyen jellegű munkát nem végez más, igény azonban lenne rá. Tehát tulajdonképpen a városnak egyfajta hiányossága „ihletett” minket. Az egyesület célja, Keszthely város közigazgatási területének, kül- és belterületének, épített, természeti és szellemi értékeinek megóvása. Ezen kívül a városlakók tájékoztatása, kiállítások, rendezvények, kirándulások szervezése, kapcsolattartás a keszthelyi önkormányzat képviselőivel és más városvédőkkel.
– Kikkel alakult meg a szervezet?
– Tagja az egyesületnek dr. Szabó Imre polgármester is, rajta kívül pedig építészek, tanárok, múzeumi dolgozók, illetve a várost féltő, óvó lakosok. Székhelyünk a Múzeum utca 2-es szám alatt van, azaz a Balatoni Múzeumban, ahol minden hónap első péntekén klubnapot tartunk. Az első találkozóra december 7-én kerül sor. Persze most nem egy kötetlen beszélgetésre kell gondolni, hanem minden alkalommal egy előre megbeszélt témát tárgyalunk meg.
– Kik az egyes tisztségviselők?
– Mellettem a szervezet titkára Müller Róbert. A három tagú felügyelő bizottságban Laky Ervin, Gelencsér József és Tompos Kálmán foglalnak helyet. Ezen kívül kialakítottunk három munkacsoportot egy-egy vezetővel az élükön, mivel három különbözö területen tevékenykedünk. Így tehát az „Épített örökség védelméért” munkacsoport vezetője Gáts Lívia, a „Természeti örökség védelméért” munkacsoport vezetője dr. Almádi László, a „Szellemi örökség védelméért” munkacsoport vezetője pedig Simonfay Krisztina. Az egyes munkacsoportokon belül további tematikus csoportok specializálódnak a különböző feladatokra. Fontos tudni, hogy az egyesület csak olyan feladatokra vállalkozik, amit a tagok szeretnének, s amelyek megoldására ők alkalmasak is.
– Van-e a városvédőknek valamilyen emblémájuk?
– Természetesen, ez a város címerében található őrdaru, jelezve Keszthely feletti „őrködésünket”, illetve azt, hogy ha baj van, figyelmeztetjük rá a várost.

November 5-ig látható a hévízi Fontana Filmszínház emeleti kiállítótermében az a tárlat, amely két jugoszláv alkotó: Molnár László és Szalma László képzőművészek munkáit mutatja be. Molnár László tanulmányait Zentán, Újvidéken és Belgrádban folytatta. Ma Törökkanizsán él és alkot.

Festészettel – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1979 óta foglalkozik. A ‘90-es években számtalan önálló és közös kiállításon voltak látható munkái. A festő és könyvillusztrátor Molnár László olaj, pasztell és akvarell technikákkal dolgozik.
Szalma László, a jeles jugoszláv képzőművész, már több mint huszonöt esztendeje grafikával foglalkozik. Első önálló tárlata 1963-ban volt látható Szabadkán. 1980 óta tagja a szabadkai „Q” képzőművészeti csoportnak, amely társasággal többek között Szegeden, Makón, Hódmezővásárhelyen, Baján, Újvidéken, Zentán és Szabadkán állított ki. A Zala megyei festőtelep állandó tagja. 1999-ben és 2000-ben alkotói díjat nyert.
* * *
A keszthelyi Csokonai ÁMK aulájában Pintér Ferencné, városunk alkotója mutatta be kézimunkájának eredményét, „50 eztendő goblein alkotásaiból” címmel, október 19-én. A kiállítást – amely november 4-ig látható – Dombi-Mirolya Erzsébet nyitotta meg. Köszöntőjében felhívta a nagyérdemű figyelmét arra, hogy a mai anyagias világban a szellemmel és a lélekkel is kell foglalkozni.
Pintér Ferencné – Manci néni – már jócskán benne van a korban (úgy gondolom nem tiszteletlenség elárulni életkorát, 85 éves), ám ennek ellenére 3-4 évvel ezelőtt még aktívan szőtt, varrt, gobleinezett, mindenféle anyagi érdek nélkül, hobbiból.
– A szövés-varrás iránti érdeklődésemet szüleimtől és testvéreimtől örököltem, tehát már gyerekfejjel kezdtem ezt a fajta elfoglaltságot, és akkor ismerkedtem meg a gobleinnel is. Általában már kész festményeket készítettem el goblein technikával, például Munkácsy, Szinyei-Merse alkotásait, csendéleteket. Az első kiállításom 20-30 évvel ezelőtt volt, a mostani azonban már az utolsó és hadd hangsúlyozzam, hogy ezt én mindig csak hobbiként űztem. Jelenleg a látásom romlása miatt abbahagytam a kézimunkát, azonban bátran ajánlom akár fiatalokanak, akár idősebbeknek.
* * *
Úgyszintén október 19-én a Helikon Örökség Kulturális Alapítvány rendezésében került sor, Szabó Katalin grafikusművész kiállításának megnyitójára a HEMO nagytermében.
A tárlatot Geréb Attila színész-rendező nyitotta meg, aki egyszemélyes élménybeszámolóval kezdte beszédét.
Szabó Katalin 1964-ben született Nádudvaron. Gyermekkorát Püspökladányban töltötte. Az iskolában rajztanárnője hamar észrevette kivételes tehetségét. A Topor András vezette Képzőművészeti Körben kapott útravalóval vették fel a budapesti Képző és Iparművészeti Főiskola grafikus szakára. Mesterei Újvári Lajos festő– és Gács Gábor grafikusművész voltak, akik sokban segítették technikájának kialakulásában. Az iskola után a Néprajzi Múzeumban, majd az Offset Nyomdában dolgozott. 1989 óta dekorációs– és reklámgrafikai munkát végez. Öt éve egy egyszemélyes számítógépes grafikai műhelyt működtet. A kiállítás november 8-ig tekinthető meg.

Az „Európa Körök” nemzetközi diákprogram keretében megkezdődött egy újabb tanév a három, Veszprém, Somogy és Zala megyét összefogó keszthelyi Európa Információs Pont (EIP) szervezésében.

A konferencia ünnepélyes megnyitását követően – amelyen Hegedüs László alpolgármester és Nagy Anita a Balaton régiós EIP iroda vezetője köszöntötték a megjelenteket – Schmidt Katalin, az iroda koordinátora tájékoztatta a megjelent tanárokat, érdeklődőket a diákprogrammal kapcsolatban. Schmidt Katalin elmondta, a fő feladat az, hogy minél több általános– és középiskola bekapcsolódjon a programba, éljenek ezzel a lehetőséggel. Az Európa-kör rendezése esetén rendszeresen (havonta legalább egyszer) találkozzanak egymással a résztvevők. Hangsúlyozta: azért fontos az állandó, egész éven át tartó munka, mert az értékelés is – amelyre majd májusban kerül sor – éves szinten zajlik majd.
A kérdőívet, melyet a diákprogram eredményesebb koordinálása érdekében az említett három megye oktatási intézményeinek küldött el az iroda, eddig nyolc intézmény küldte vissza. A kérdések arra vonatkoztak, hogy az adott iskola részt vesz-e nemzetközi EU-s projektekben; hogyan viszonyulnak a tanulók a külföldi cserekapcsolatokhoz; mennyire nyitott a diákság az európai uniós ismeretek és a különböző kultúrák iránt; az egyes tantárgyak hogyan épülnek be az EU-val kapcsolatos ismeretekbe; működik-e EU tanterem; rendeznek-e EU-val kapcsolatos vetélkedőket.
A nyitókonferencián szó került az Európa Körökben eddig létrehozott produkciókról is, amelyek többek között a kultúra, a környezetvédelem, a gasztronómia, a sport, a családi élet, a tömegkommunikáció és a raszszizmus témakörében készültek.
Schmidt Katalin – aki egyben a Comenius program vezetője – megemlítette, hogy az Európai Bizottság Comenius Hetet hirdetett 2001 november utolsó hetére (nov. 26-30.). Az eseménysorozat elsődleges célja az eddig elért eredmények bemutatása, a résztvevők élményeinek, tapasztalatainak közzétételével. A programvezető elmondta, hogy a keszthelyi EIP iroda Comenius vetélkedővel várja a Balaton régió diákjait, amelyet a megyei EIP-ok és pedagógiai intézetek közreműködésével szervez a régiós iroda.
A koordinátor végül, de nem utolsó sorban beszélt a november 14-től 18-ig tartó Nantes-ban (Franciaország) rendezendő nemzetközi koordinátor találkozóról, amelyen az iskoláknak való segítségnyújtás hatékonyabbá tétele, az eddigi munka értékelése és az EU-modul (EU ismeretek oktatását szolgáló projekt) kidolgozása lesz a fő téma.
A beszámoló után előadásokat hallhattak az érdeklődők. Először P. Szalai Éva, a keszthelyi Közgazdasági Szakközépiskola „Európa Kör” koordinátora „Magyarország és az Európai Unió” című oktatási projektet mutatta be. Ezt követően Loboda Zoltán, az Oktatási Minisztérium együttműködési és fejlesztési főosztályáról az oktatás európai dimenzióját ismertette, majd Verses István, a budapesti Tempus Közalapítványtól tartott előadást „EU-s pályázati lehetőségek és egyéni ösztöndíjak tanároknak, pályázatírási technikák” címmel. A konferenciát az előadókkal való konzultálási lehetőség zárta.

A fehér bot nemzetközi napja alkalmából – október 15. – Hévíz városa rendezett megyei ünnepséget a vakok és gyengénlátók zalai szervezetének tiszteletére. A vendéglátók nevében Vértes Árpád polgármester köszöntötte a látássérülteket, s a város bemutatását követően ünnepi műsort adtak a meghívott vendégek számára, amelyen fellépett egy németországi harmonika-zenekar is.

A Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Zala Megyei Szervezetének elnöke Jelenics Ferenc elmondta, hogy az ENSZ 1969-ben nyilvánította október 15-ét a Vakok Világnapjává. A megyei szövetség életében első alkalom, hogy egy város polgármestere beiktatta az évi ünnepségek sorába ezt a napot, s megvendégelte a megye látássérültjeit. A hétköznapokról szólva az elnök elmondta, hogy a társadalom még nagyon messze van attól, hogy a fogyatékos embertársaira kellő figyelmet fordítson. Nem sajnálkozást, hanem konkrét segítséget, támogatást várnának az érintettek, hogy az életük teljes egész lehessen, s erre a fehér bot napján talán egy kicsit a közvélemény és a kormányzat figyelme is ráirányul. Mint mondta, nem törvények, nem rendeletek kellenek, hanem az olyan emberi hozzáállás, mint amilyent e napon Hévíz város vezetése tanúsított. Zala megyében mintegy ezer fogyatékos, támogatásban részesülő látássérültet tartanak számon, s a szövetség tagsága is eléri a 600-at. Gondként jelentkezik az érintettek számára az egyes segédeszközök beszerzése, amelyeket ugyan szemész szakorvos ír fel számukra, de probléma, hogy a beszélő karórák, a lázmérők, a vérnyomásmérők csak németül, vagy angolul beszélnek. A fehér bot sokáig nem számított orvosi segédeszköznek, ám a beszerzése most is jelentős anyagi terhet jelent. A jó szó, a nagyobb odafigyelés viszont a társadalom részéről nem kerülne pénzbe.
A vakok szövetsége az ünnepség keretében adta át dr. Szalczer Lajos szemsebésznek, a Zala Megyei Kórház osztályvezető főorvosának a Brei-emlékérmet.

Október 20-án, a közelgő nemzeti ünnep alkalmából megemlékezésre került sor Zalaegerszegen, a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság épületében. Dr. Nemes Zoltán ezredes, a megye rendőrkapitánya, illetve a városi rendőrkapitányok elismeréseket, jutalmakat adtak át a kiemelkedő teljesítményű dolgozóknak.

A keszthelyi rendőrkapitányság munkatársai közül dr. Nemes Zoltán dicséretben és jutalomban részesítette Prótár Miklós alezredest, a közrendvédelmi osztály vezetőjét, valamint Ferker Miklósné és Farkasné Kiss Mária közalkalmazottakat. Főmunkatársi címet adományozott Prótár Miklósné, munkatársi címet Kovács János közalkalmazottnak.
Dr. Bertalan János, a keszthelyi rendőrkapitányság vezetője az idegenforgalmi szezonban végzett kimagasló tevékenységéért dicséretben és jutalomban részesítette Horváth István alezredest, a bűnügyi osztály vezetőjét, Szűcs Csaba zászlós váltásparancsnokot, Kilinkó Tamás zászlós közlekedési baleseti helyszínelőt, Deák Krisztián törzsőrmester járőrvezetőt, Tamás Gyula őrnagy körözési előadót és Tóth Károly alezredest, a hévízi rendőrőrs parancsnokát.