Kultúra

Egy fiatal történész hallgató levéltári kutatásai során megdöbbentő információ birtokába jutott, amely Keszthelyt és lakóit is erősen érintheti. Ugyanis a város alapításával kapcsolatos, illetve azt kérdőjelezi meg akkor, amikor a keszthelyi Fő téren immár két esztendeje ott díszeleg az eddig városalapítónak „hitt” Lackfi Nádor lovasszobra.

De ne menjünk az események elébe. Szatlóczki Gábor az ELTE bölcsész hallgatója, már régóta foglalkozik különböző helytörténeti érdekességek feldolgozásával, amelyekből eddig két könyv született. Az első – amely a Rezi vár históriáját mondja el –, tavaly nyáron látott napvilágot. A mű megírásának célja a vár, illetve a környék múltjának jobb megismerése volt.
A második könyv – melynek címe Ulászló király zalai és vasi hadjáratai – idén ősszel jelent meg, másfél évnyi kitartó kutatómunka eredményeként. A mű vezérfonalát a Gersei-Pethő, valamint az Alsólendvai Bánfi birtokoscsaládok élete adják, akik anno a hadjáratokat vezették. Természetesen Keszthelyről is sok szó esik benne.
– Miért éppen a magyar történelem ezen korszakával kezdtél el foglalkozni?
– Azért mer nagyon érdekelnek a középkori várak, illetve a hozzájuk kapcsolódó történetek – válaszolja érdeklődésünkre Szatlóczki Gábor.
– Hogyan, milyen forrásanyagból láttál hozzá a munkához?
– Holub József – akinek nevéhez Zala megye monográfiája kapcsolódik – hagyatékának a feldolgozásába fogtam, amely tizennégyezer oklevelet tartalmaz. Sajnos ebből körülbelül 150 megsemmisült, és mintegy nyolcszáz foglalkozik a hagyatéknak eddig már feldolgozott részével – Hunyadi János kormányzóságának időszakával –, vagyis a Hunyadiak korának 1438-tól 1457-ig tartó első felével.
– Van-e összefüggés az első és második munkád között?
– Van, mégpedig a fő téma, azaz Gersei-Pethő család és Keszthely története.
– Jutottál-e további érdekességek nyomára a Holub-anyag kapcsán?
– Előkerült egy 1372-es oklevél, amelyből egyértelműen kiderül, hogy Keszthely – az alapításakor – még Nagy Lajos király birtokában volt. Keszthely az 1300-as években Rezi vár tartományát képezte. Ezen belül hozzá tartozott még Zsid (ma Várvölgy), Tomaj, Rezi és Falud falvak is. Ez a vártartomány egy zárt rendszert képezett, tehát eladományozására csak a várral és „tartozékaival” együtt került sor. Egy 1372-es oklevél megemlíti Lesencetomaj határjárásában Zsidet, mint királyi birtokot. Ez azt jelenti, hogy 1372-ben a Rezi vár és ami hozzá tartozott – így Zsid is – királyi birtokban volt, mint az a Zalai oklevéltárban is olvasható: „...unam possessionis regis Zyd...”, azaz zsidi királyi birtok. Mivel Keszthely is részét képezte a vártartománynak az 1300-as években, ezért 1372-ben értelemszerűen még Keszthely is a királyi birtok részét kellett hogy képezze, hisz csak együtt került eladományozásra, ahogy ez, az 1370-es évek közepén meg is történt, és Lackfi Nádor megkapta Keszthelyt Rezi várával, Zsiddel, Tomajjal, Faluddal együtt. Ennek az adományozási rendszernek a működése miatt, az 1372-es oklevél bizonyítja azt, hogy Keszthely a dokumentum keltezésének időpontjában királyi birtok volt. Ennek okán a városalapítás kérdése vitathatóvá válik, mivel az 1350-es és ‘60-as években mennek végbe azok a folyamatok, amelyek egy várost várossá tesznek, például a vásártartás joga, a Ferencesek letelepedési joga. A Ferences-rend kolduló rend volt, tehát csak adományokból tarthatta el magát, így egy kis településen nem telepedhetett meg, mert nem lett volna aki eltartsa. Tehát az, hogy az 1360-as években Keszthelyen endgedélyt kapott a megtelepedésre a rend azt jelentette, hogy városunkban adottak voltak a megfelelő feltételek. Ezt egyébként legjobban az 1360-as évek közepén általuk elkezdett templom illetve kolostor építése bizonyítja. Ugyanígy a Szent Lőrinc napi vásártartás joga, – az egyik legfontosabb kiváltsága egy városnak – amely nevéből eredően a Szent Lőrinc kápolnához köthető. Ez a vásár ugyancsak 1372 előtti, mert a kápolnát – régészeti adatok alapján tudjuk – a nagy templom építésekor lebontották. Összegezve mindenféle kiváltság, Nagy Lajos uralkodásának idejéhez köthető, azaz a Lackfiak birtoklását megelőzően jöttek létre.
– Miért tudjuk úgy, hogy Lackfi Nádor a városalapító?
– Köztudott, hogy Lackfi Nádor az 1360-as években már épülő templomban temettette el magát, s így azt gondolták, hogy az 1360-as években neki adományozták a várost, azonban Lackfi tevékenysége csak a ‘70-es évek közepén kezdődött.

„Állampolgárok a jövő Európájáért” címmel került megrendezésre november 15-én Budapesten a magyarországi civil szervezetek ez évi, immár hatodik találkozója. A konferencián – amelynek központi témája az európai integráció volt – Keszthelyről Csütörtökiné Rigó Erzsébet, a Nagycsaládosok Keszthelyi Egyesületének elnöke vett részt, így őt kérdeztük az ott hallottakról.

– A tanácskozás különlegessége az volt, hogy a Parlament üléstermében került rá sor – mondja. – A szervezők szándéka szerint ez is kifejezte azt a gondolatot, hogy az ország vezetése komolyan veszi a civil szervezeteket, számít rájuk. A konferenciát Mádl Ferenc köztársasági elnök nyitotta meg, de köszöntőt mondott Stumpf István kancelláriaminiszter is. Számos előadó beszélt a civil szervezetek működéséről, annak nehézségeiről...
– Például?
– Például arról, hogy egyszerűsíteni kellene a civil szervezetek megalakulásának, de a megszűnésének a körülményeit is; ugyanis rengeteg adminisztrációval, papírmunkával jár mindkettő. Aztán, a belső gondok közül többen rámutattak arra, hogy egy-egy szervezeten belül általában 4-5 ember vállalja magára az összes feladatot. Stumpf István a közelgő választásokra való tekintettel arra hívta fel a figyelmet, hogy a civil szervezeteknek nem szabad a politika áldozatául esniük. Egyúttal azt is elmondta, fontosnak tartja az egyes szervezetek és az adott települési önkormányzat közötti együttműködési szerződés megkötését.
– Milyen üzenete volt a tanácskozásnak az integrációval kapcsolatban?
– Külföldi előadók elmondták, hogy az EU-nak is fel kell készülnie a bővülésre, hiszen 290 milliós közösség lesz. A civil szervezeteknek kiváló lehetősége, hogy rajtuk keresztül az állampolgárok hallathatják a hangukat – és erre szükség is van. Fel kell ismernünk azt, hogy helyünk van az ország sorsának alakításában.
– Hogyan értelmezné a civil szervezetek jelentőségét helyi, városi viszonylatban?
– A különböző egyesületek, klubok nemcsak címek, hanem maga a lakosság, a választópolgárok közössége. Az értéke is ebben van, hiszen az többnyire nem jellemző, hogy olyan sok pénzzel rendelkeznének. Azt gondolom, a város vezetésének fel kellene ismernie a civil szervezetekben rejlő lehetőséget, és nemcsak a választásokkor kellene megkeresni őket.

Az idei borversenyeken való megmérettetések koronájaként könyvelheti el a Németh Borház Kft. a november közepén megrendezett Édesvízi Halak és Magyar Borok Harmóniájának országos versenyén elért eredményeit.

Bezericsné Németh Andrea és Bezerics Csaba a napokban elnyert díjakkal.

A kiemelkedőbb eredmények között van a Pannon Bormustra két csúcsbor minősítése, a Nyugat-dunántúli Borversenyen kiosztott 4 aranyéremből 3 elnyerése. A legutóbbi versenyen az ország valamennyi nagy borháza jelen volt, a Németh Borház viszont először indult boraival a megmérettetésen. A hat kategóriából három érmet hoztak, ebből a Karós Tatai Ezerjó 2000 fajta két kategóriagyőzelmet hozott, míg a Cserszegtomaji Chardonnay barrique 2000 fajta bronzérmes lett. A verseny nagydíját ugyancsak a Tatai Ezerjó kapta, öregbítve a zalai, s elsősorban a Balaton-felvidéki borok jó hírét.
– Egy borház számára mit jelentenek ezek a megmérettetések és az elért eredmények?
– Ma már összeforrott a kereskedelem a nagy borházakkal, s az elért eredmények, minősítések nagyban segítik a kereskedők érdeklődésének felkeltését – mondja Bezerics Csaba. – A sikerek egyben minőségi garanciát is jelentenek, s házhoz hozzák a megrendelőket. Könnyebb a termékekkel bejutni a vendéglátásba, ami rangosabb, mint az áruházak polcai. Természetesen a szakma elismerésének kivívása nagy öröm, de kötelez is a további minőségi munkára, mert a megszerzett rangot megtartani sem könnyű. Így már könnyebb betörni a külföldi piacokra is, most éppen német és angol exportról tárgyalunk, hiszen fokozatosan nő a minőségi magyar borok, a hungaricumok iránti kereslet.
A hungaricumok a Kárpát-medencében elterjedt fajták, amelyekből a filoxéra megjelenése előtt több száz volt, jelenleg 40-50 fajtát termelnek még.
Azt is mondhatnánk, hogy az már csak hab a tortán, hogy a Bezerics házaspár által üzemeltetett Bacchus Szálloda étterme most nyerte el a Magyar Gasztronómiai Szövetség és az European Catering Association elismerését a magas színvonalú gasztronómiai tevékenységért. Ez egyben azt jelenti, hogy a két szövetség védnökséget vállal az étterem felett, s Magyarországon csupán 21 ilyen étterem van. A Keszthely idegenforgalmi rangját is emelő elismerés azért is nagyon jelentős, mert a sok szempontot figyelembe vevő megmérettetés teljes inkognitóban történik, s nem lehet előre készülni rá.

A Csokonai Vitéz Mihály Általános Művelődési Központ tanulói a junior vívó Eb után egy újabb tanításmentes napnak örülhettek, ugyanis november 23-án iskolájuk névadójára emlékezve Csokonai-napot tartottak sok játékkal, vetélkedővel, illetve mindennel, ami egy ilyen naphoz hozzátartozik.
Mint azt Vargáné Péter Edit tanárnőtől, a Diáktanács elnökétől megtudtuk, az iskola tizenkét éve minden évben megünnepli névadója születésnapját és halálának évfordulóját. Mivel Csokonai novemberi születésű – idén lenne 228 éves – ezért mindig novemberben kerül sor a Csokonai-nap megrendezésére. A rendezvény egésznapos volt, hisz délelőtt a gyerekek különböző sportrendezvényeken és szintereken mérték össze tudásukat, ahol logikai, zenei kérdések, rejtvények, rajz– és barkácsfeladatok, számítástechnikai kérdések tették próbára őket. Az idei évben egy új színtér, a „Leggyengébb láncszem” című vetélkedő gyarapította a délelőtti programot. A sportversenyek (foci, hokibajnokság és kötélhúzás) a tanár-diák mérkőzésekkel egészültek ki, ahol a tanárnők és a 7-8. osztályos lányok célbadobó versenyen vettek részt, a fiúk pedig fociztak a tanárbá-csikkal. A nap végén délután, egy bállal zárult a rendezvény, ahol a diákok szavazatai alapján az iskola tíz legszebb lánya illetve fiúja vonult fel, és a tíz jelölt közül a legszebbeket egy zsűri választotta ki. A délelőtti versenyek eredményét szintén a bálon lehetett megtudni. A legügyesebbek az 5-6. osztályosok közül a 6.C-sek voltak, a 7-8. osztályosok közül pedig a 8.A-sok nyerték meg az idei Csokonai napot.

Pár nap, és megjelennek az ajtókon az adventi koszorúk, s számos más – újra divatbajött – díszítési elemet használnak az emberek az ünnepi készülődés jegyében. A Goldmark Károly Művelődési Központ nagytermében azok is ötleteket kaphatnak, akik eddig nem tudták eldönteni, mivel és hogyan díszítsék otthonukat.

– Az idei kiállítás mennyiben más, mint az eddigiek?
– Természetesen most is adventi koszorúkkal, karácsonyi asztaldíszekkel készültünk. A mostani a Virágdekorációs Szakmai Szervezet Keszthelyi Csoportjának az ötödik adventi kiállítása, amelyen 20 vizsgázó volt a kezdő és haladó csoportokból – mondja Oláh Zsuzsa, – és mintegy 10 fő, akik szakkör keretében sajátították el a virágkötészetet. Az ő anyagaikon figyelhető meg, hogy követik a divatszíneket. Az idei karácsony színe a fehér, s a hideg színek uralkodnak, fehér ezüsttel, szürkével, de azért szinte minden szín megjelenik a munkákban.
– Első hallásra furcsa, hogy az adventi koszorúk, díszek készítésénél is divatirányzatokról hallunk.
– A karácsony mindig is keresztény ünnep volt, de mára már mindenki ünnepévé vált, s több más vallású országban is megjelentek már a karácsony ünnepének jelképei, elsősorban a szeretet jegyében. Egy nagy örömváró ünneppé alakult a karácsony, s így érthető, hogy a színek is dominálnak.