Aktuális

Amint azt a képviselő előadta, sokan megkeresték a lakosság köréből, sőt, már képviselő-testületi ülésen is többször elhangzott, hogy lakásügyben áldatlan a helyzet. Az önkormányzati lakások tekintetében ugyanis sok a jogcím nélküli lakáshasználó, sok az önkényes lakásfoglalás. Azokon a területeken, ahol ilyen esetek megtörténnek, ott sok a békés lakosság kárára elkövetett szabálysértés, szabálytalanság, incidens, mint például az autók, járművek megkarcolása. A képviselő azzal a kérdéssel fordult a jegyzőhöz, hogy milyen hatósági intézkedések történtek, milyen szervek segítségét kérték, illetve keresték ezen problémák megoldásában, továbbá milyen intézkedések történtek a további lakásfoglalások megakadályozására, illetve kezdeményeztek-e eljárást arra vonatkozóan, hogy a lakásfoglalással kapcsolatban olyan híre legyen Keszthelynek, hogy idegeneknek ne legyen kedvük ilyen céllal idejönni. Egy másik kérdéskört is felvetett Komáromi István, nevezetesen tájékoztatást kért arról, hogy a jogcím nélküli rosszhiszemű és még nem rosszhiszemű lakáshasználat kapcsán a kintlevőségek beszedésében milyen segítséget, illetve jogi támogatást nyújtott a hivatal a Városüzemeltető Kft.-nek, milyen intézkedések történtek a lakások kiürítésével, illetve a kintlevőségek behajtásával kapcsolatban.
A képviselő kérdéseire válaszolva Vincze Józsefné dr. elmondta: Keszthely városában jelenleg 423 önkormányzati bérlakás van, ebből 38-ban lakik lakáshasználó. Az önkényes lakásfoglalók száma 8, ők a Bem 23., a Cserszeg u. 2., a Sopron u. 45., a Szalasztó u. 19. szám alá költöztek be. A lakáshasználók zöme egyébként a Cserszeg, a Jókai, a Kastély, a Sopron és a Szalasztó utcában él.
Az önkényes lakásfoglalókkal szemben a tulajdonos önkormányzat azonnal megtette a szükséges intézkedést a keszthelyi Városi Bíróságnál, öt ügy már végrehajtási szakban van.
Az önkényes lakásfoglalások megelőzése érdekében a Városüzemeltető Kft. több esetben is negrendelte a megüresedett, illetve bontandó épületek őrzését, ezt a gyakorlatot azonban csak korlátozott ideig tudta folytatni a költségek miatt. A mostani gyakorlat az, hogy a megüresedett önkormányzati bérlakást a házkezelő szerv zárhatóvá teszi, és hivatalosan, pecséttel ellátva lezárja. Keszthely Város Polgármestere a közelmúltban három esetben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen zártörés vétsége miatt.
Bonyolultabb és időigényesebb az eljárás a lakáshasználók vonatkozásában. Lakáshasználóvá úgy válik a bérlő, hogy a meghatározott idejű bérlete lejár, és a bérelt lakást nem hagyja el. A lakáshasználókkal szemben polgári peres eljárást lehet kezdeményezni, azonban a jogerős bírói ítéletek végrehajtásából rendszerint problémák adódnak: ha a lakáshasználót a bíróság másik lakás biztosítása nélkül arra kötelezte, hogy a lakást hagyja el, ingóságait raktárban, vagy más, tárolásra alkalmas helyiségben kell elhelyezni. A helyiség biztosításáról a végrehajtást kérőnek kell gondoskodnia.
A jegyző elmondta: a kintlevőségek beszedése a Városüzemeltető Kft. feladata. A lakásbérleti szerződés felmondásának érvényesítése ügyében meghatalmazott ügyvédek képviselték és képviselik a kft.-t, így jogi támogatásra nem volt szükség.
A képviselő az interpellációra adott választ elfogadta.

A turizmusról szóló miniszterelnöki konferencián Orbán Viktor kijelentette, hogy a turizmus idén is egyensúlyba billenti az ország külgazdasági mérlegét, s jelentősége miatt a turisztikai célelőirányzat, mint központi támogatási forrás több, mint 30 %-os emelésével az állam anyagi szerepvállalása is emelkedik.
Ezen pozitív szemléletváltásnak köszönhetően a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára – érzékelvén a térség közös gondolkodását – ígéretet tett arra, hogy önkormányzati és vállalkozói összefogás esetén támogatást nyújt a város (térség) idegenforgalmi marketing tevékenységéhez.
Az Európához való csatlakozás küszöbén – versenyképességünk megtartása és javítása érdekében – mindent meg kell tennünk azért, hogy térségünk a Balaton elsőszámú fogadóbázisaként – mint országunk Budapest után legfontosabb turisztikai kínálata – jelenjen meg. A marketing eszközeinek felhasználásával, termékeink közvetlen piacra vitelével, külföldi és hazai szakvásárokon való részvétellel állíthatjuk meg a fizetőképes vendégek számának csökkenését, és javíthatjuk ismertségünket az igényes célközönség körében.
E célok figyelembevételével Keszthely Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Közhasznú Társaság létrehozását tervezi a térség önkormányzatai és vállalkozói bevonásával és a Gazdasági Minisztérium támogatásával.
A Kht. feladata lenne többek között a Tourinform Iroda működtetése, az egységes és közös turisztikai arculat, lógó kialakítása, a térség hazai, nemzetközi image-nek javítása, éves és hosszú távú marketing terv, valamint stratégia kialakítása, végrehajtása, a turisztikai kereslet felkutatása. Feladatát képezné még a hazai és nemzetközi sajtóval való rendszeres együttműködés, tájékoztatás, a hazai és nemzetközi vásárokon való részvétel (tömegpropaganda), térségi reklámanyagok tervezése, készítése, terjesztése. Segítené a turisztikai és kapcsolódó vállalkozások, kisvállalkozások reklámanyagainak összehangolását, marketing tevékenységét, egységes keretben a térségi kínálat megjelenítését. Gondoskodna a városi és térségi eseménynaptárak elkészítéséről, a programok koordinálásáról, reklámozásáról.
A Gazdasági Minisztérium – ígérete alapján – az önkormányzati-vállalkozói összefogás esetén akkora összeggel támogatja évenként (minimum 3 évig) a marketing társaság működtetését (2000. évben maximum 15 millió Ft/év erejéig), mint amekkora összeggel a vállalkozói szféra szerepet vállal a közhasznú társaság működtetésében, illetve finanszírozásában, kiegészítve ezzel Keszthely város 15 millió Ft/év költségráfordítását.
Keszthely Város Önkormányzata éves idegenforgalmi adóbevételei és az ehhez kapcsolódó állami támogatás együttes összegének 10 százalékát idegenforgalmi marketing feladatok finanszírozására fordítja. Ebbe beleértendők a hivatkozott Kht. város által biztosított alapítói tőkehányada, a térségmarketing Kht. működési költségeinek finanszírozásában való városi kötelezettségvállalás és a tényleges idegenforgalmi marketing feladatok megoldására fordított valós összegek.
A keszthelyi és térségi intézmények, valamint vállalkozók alapító tagként, működési költségek finanszírozójaként, továbbá konkrét idegenforgalmi marketing szolgáltatások igénybevevőjeként vennének részt a Kht. működtetésében és finanszírozásában, s finanszírozásuk összegére nézve jogérvényes kötelezettséget vállalnának oly módon, hogy befizetéseik 10 százaléka maradna a Kht-nál, 90 százaléka pedig a saját marketing feladataikra fordítódna vissza. A Kht. tagjai és támogatói a társaság egyes szolgáltatásait ingyenesen vehetnék igénybe.
A Térségmarketing Kht. szakmailag kellő színvonalú és hatékony működésének elősegítése érdekében a Kht. szaktanácsadóként foglalkoztatja a Gazdasági Minisztérium által javasolt idegenforgalmi marketing szakembert.
Az alapítók között szerepelhetnének a közvetetten turizmusból profitáló egyéb intézmények és vállalkozások is, hiszen a közös cél támogatása, reklám és szóróanyagaik előállítási költségeinek csökkentése is erre ösztönözheti őket.
Mindezek alapján kérem, hogy amennyiben a Kht. alapításának lehetősége a tulajdonosi szemlélet érvényesítésével felkeltette érdeklődésüket és annak létrehozásában, működtetésében alapító tagként vagy/és konkrét idegenforgalmi marketing szolgáltatások igénybevevőjeként részt kívánnak venni, szándéknyilatkozatukat kitöltve 2000. január 31. napjáig Keszthely Város Polgármestere (8360 Keszthely, Fő tér 1.) címére eljuttatni szíveskedjen.
A jövőbeni eredményes együttműködés reményében.
Dr. Szabó Imre, polgármester

Könyvbemutató

A keszthelyi Balatoni Múzeum Egyesület alapításának 100. évfordulója alkalmából jelent meg a „Zalai Múzeum” sorozat 9. kötete, amely a Balatoni Múzeum által szerkesztett könyv.
A kötetet a közelmúltban megrendezett bemutatón a szerkesztő, dr. Müller Róbert ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.
A sorozat 1987-ben indult útjára, bemutatva egy-egy zalai múzeumot. Ebben a kötetben – amely a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával jelent meg – a Balatoni Múzeum fő profilja, a régészet dominál, a 14 tanulmány zöme e témával foglalkozik. De megtalálható benne a néprajzos, és életutat bemutató írás is. A tanulmányok szerzői a múzeum jelenlegi és volt dolgozói: P. Barna Judit, M. Virág Zsuzsanna, Kiss Attila, Kiss Gábor, Korvig Ilona, Vörös István, Müller Róbert, Straub Péter, Mende Balázs Gusztáv, Petánovics Katalin, Kurucz György és Haász Gabriella.

A Well PRess kiadó ezt a régi hiányt pótló sorozatát 1995-ben indította útjára, s az eddig megjelent 15 kötet a magyar nyelvű kiadás mellett angol és német nyelven is kiadásra került. A Zalát bemutató 15. kötet mintegy 200 fotóval illusztrálja a megye idegenforgalmi és turisztikai kínálatát. A kötet főszerkesztője és szerzői valamennyien zalaiak, s a kiadvány fő erénye, hogy egy-egy turisztikai termékcsoportot nyújt át az olvasónak. Ahogy Körtvélyesi Erzsébet felelős szerkesztő elmondta: szolgálat és szolgáltatás ez a könyv, s ez valóban így van, hiszen az egyes települések hagyományos rendezvényei mellett a turizmushoz szükséges minden információt megkap az olvasó, s e mellett újdonság, hogy a helyi legendákat is megismerhetjük. A Lackner László szerkesztésében elkészült kiadványt dr. Halász Imre és dr. Müller Róbert írták, s a fotókat is zalai alkotók készítették.

A bemutató során dr. Lukács Ferenc, a Hotel Carbona vezérigazgatója elmondta, hogy ez a könyv alapja lehet egy régiós kiadványnak is, de szívesen látna összefoglaló munkát a hazai vízi– és gyógyturizmusról is. Molnár Imre, a megyegyűlés alelnöke, és Kenesei Zoltán, Keszthely alpolgármestere elismerő szavakkal szóltak a könyvről, amelynek megalkotása az érintettek példa értékű összefogásának is köszönhető. A kötet megjelenését a megye négy városán kívül számos kistelepülés is támogatta, s mint dr. Müller Róbert mondta a bemutató során, a VendégVáró sorozat Zalát bemutató kötetének megjelenését Keszthely város nem támogatta.
Szerencsére a város és térségének bemutatása ennek ellenére is részletes és mindenre kiterjedő.
– cségyé –

Az általános tapasztalat az, hogy a különféle szempontok alapján felkínált lehetőségeket eddig a vállalkozók gazdasági indokokra hivatkozva nem fogadták el ( túl messze van, nem látható a főútról, nincs közmű, nincs megfelelő út, stb.). Ezért a hivatal egy pártatlan tervezőirodát kért fel a véleményalkotásra.
Sánta Gábor építész szerint, ha Keszthelyen kijelölésre kerül egy ilyen jellegű szórakoztató negyed, akkor a legfontosabb szempont az itt élők nyugalmának biztosítása kell, hogy legyen. „Az 1999-es nyár bizonyította, hogy a nyári hónapokban működő Pepsi-beach színpad programja közvetlen környezetében elviselhetetlenül, a város egészében zavaróan hangos időtöltés volt. A víz felett ez a zajhatás felerősödik, így a közeli települések strandjai is kárt szenvednek. A vidámpark üzemeltetőjével szerződésben célszerű rögzíteni, milyen hangszintet érhet el szolgáltatásaival. A Balaton partjának sávját még garanciák mellett sem javaslom célterületként, mert ez a sáv sokkal értékesebb és karakterében más, mint a vidámpark atmoszférája. Megfontolandó azonban a strand területén belül a vízi szórakozások színesebbé tétele a vízre, mint játékos elemre alapozva” – írja Sánta Gábor. Megítélése szerint, ha a vigalmi negyed magántőkéből épül és működik, akkor is a várost minősíti, illetve populitásának függvényében a város közterületeinek részeként élik meg vendégei. „Ha a város vezetői komolyan elszánták magukat, hogy vállalkozókkal tárgyaljanak a vigalmi negyedbe illő szolgáltatások telepítéséről, úgy azt hiszem, helyénvaló a nyújtott szolgáltatás részletes programjának ismeretében dönteni, kívánatos-e az ajánlatok érdemi értékelése. Félő azonban, hogy bármiféle garanciákat nyújtanak is a vállalkozók, hosszú távon a vendégkör igényei határozzák meg a szolgáltatást” – szól a vélemény.
Sánta Gábor szerint vigalmi negyed létesítése vagy a Szendrey telepen, vagy a Vadaskert csárda mögötti területen, vagy a Dobogómajor előtti „háromszögben”, vagy a Gyenesdiás és Keszthely közötti részen képzelhető el.
A hivatal városüzemeltetési osztálya ez utóbbi megoldást támogatta.
A képviselő testület határozatában kimondta: javasolja, hogy a szórakoztató vigalmi terület kiválasztását megelőzően a városfejlesztési koncepció adjon javaslatot a lehetséges változatokra széleskörű lakossági véleményezés mellett.

160 milliós büntetés áramlopásért

Az elmúlt év májusában hozta létre a DÉDÁSZ Rt. a Kisfogyasztói Ellenőrzési Szervezetét, amelynek célja, hogy felderítse a szabálytalan áramvételezést, azaz az áramlopást. A szervezet az elmúlt évben 139.724 fogyasztói hely felülvizsgálatát végezte el, s ez a szám a körzetébe tartozó teljes kisfogyasztói kör mintegy 20 százalékát teszi ki. Az ellenőrzések során 3656 szabálytalan vételezést fedeztek fel, ebből 3151 esetben bizonyítható a szerződésszegés, aminek következtében a DÉDÁSZ Rt. 160 millió forint értékben küldött ki felemelt díjas számlát. A szervezet több mint 100 ellenőre esetenként a rendőrség és a hatósági tanúk segítségét is igénybe vette. A négy megye rendőr-főkapitányságával kötött szerződés alapján az együttműködés kiválónak mondható, s a gyanús mérőórák vizsgálatát minden esetben igazságügyi szakértő végzi el.
A vizsgálatok tapasztalatai alapján a legjellemzőbb illegális áramvételezési módszerek a plomba eltávolítása, a mérő előtti leágazás és az úgynevezett „szalagozás”.
A szervezet ebben az évben is fokozott erővel folytatja az ellenőrzést, s céljuk, hogy négy év alatt legalább egyszer ellenőrizzék a kisfogyasztók teljes körét.
– cségyé –

A közelmúltban érkezett meg a polgármesteri hivatalba az Állami Számvevőszék jegyzőkönyve, amely az év második felében lezajlott vizsgálat eredményeit tartalmazza. A vizsgálat tárgya elsősorban az önkormányzat, ezen belül a testület, a bizottságok, a hivatal működése, együttműködése, valamint a társulásos önkormányzati lehetőségek áttekintése volt. A vizsgálat legfőbb megállapítása a képviselő-testületet a hosszabb távú gondolkodásra, hatékonyabb együttműködésre buzdítja. Megállapítást nyert, hogy az önkormányzati intézmények irányítását, felügyeletét hatékonyabbá kell tenni, főként a pénzgazdálkodási vonatkozásban, továbbá át kell gondolni az intézménystruktúrát.

Lovas szobor készül

Novemberi ülésén döntött a keszthelyi képviselő-testület arról, hogy elkészítteti a város alapítója, Csáktornyai Lackfi II. István nádor lovas-szobrát, és a magyar millennium megünneplését a szobor leleplezésével is gazdagítja. December elején dr.Sszabó Imre polgármester aláírta a szobor megalkotására vonatkozó szerződést Kalmár Katalin alkotóval. A polgármester a legutóbbi testületi ülésen elmondta: a már elnyert 3 millió forintos millenniumi támogatás mellett erre a célra újabb 2 millió forintot nyert a város. A szobor a Fő téren kerül majd elhelyezésre.