Gyógyfürdőkórház

„Teljesen megújult számítógépparkkal, új hálózati szoftverekkel és vadonatúj telefonközponttal kezdtük a 2000. évet. Még a zenében is újat választottunk: Vivaldi: Tél című művéből hall részletet, aki felhívja a gyógyfürdőkórházat.” Vancsura Miklós főigazgató mindehhez még hozzáteszi: az információs társadalom fejlődése fontos kérdés, ezért is igyekeztek annyira. S talán, teszi hozzá, az sem véletlen, hogy a 2000. év fordulójának legnagyobb nyertesei a számítástechnikusok. A kórház is mindent megtett a zökkenőmentes indulásért. A jó hangulatot az évkezdéshez megalapozta a szilveszteri bál, amely fergeteges volt. A régi kórházi bálok hangulatát idézte, az intézet tűzoltótársaságának szervezésében, amely egyszerűen profi volt. Több mint 300-an szórakoztak ezen az éjjelen, reggel háromnegyed hétig. A hangulatot csak fokozta a fellépő erdélyi zenekar muzsikája.

– Hát így kezdtük az évet, – mondja Vancsura Miklós visszaidézve a szilveszteri hangulatot –, és azzal a miniszteri ígérettel a tarsolyunkban, miszerint az év első hónapjaiban már a kórház közhasznú társaságként fog tovább működni. Miniszter úr lehetségesnek tartja átalakulásunkat és kiveszi a hévízi kórházat az országos integrációs körből. Hévízt a komplex balneológiára alapozott rehabilitáció zászlós hajójának tekintik. Folynak a tárcaközi egyeztetések, és mindenhonnan egyértelmű vélemény fogalmazódik meg: ez az egyetlen lehetséges megoldás. Ma már biztosabban állíthatjuk azt, hogy a 3–5 milliárdos fejlesztési pénz megérkezik a kórházba az átalakulást követően.
– Miután átalakulásról, fejlesztésről, tulajdonképpen egy nemzeti kincsről van szó, felvetődik: miért éppen a közhasznúság kérdése került előtérbe, és nem a magánosítás valamelyik formája. Mit jelent 2000-ben az önök számára a közhasznúság?

– Természetesen újra kell értelmezni a kórház közhasznú tevékenységét és feladatait. Az 1952-ben megállapított és kötelezően előírt állami feladatok tartalmazzák mindazokat, amelyeket ma is közhasznúként számon tartunk. De a megváltozott körülmények között a közhasznúság fogalma nemcsak közgazdasági kategória, hanem jogi is, nemcsak a feladat minősítését jelenti, hanem annak társadalmi hasznosságát is valószínűsíti egyben. A hévízi kórház átgondolta mai feladatait és kötelezettségeit. Nyilvánvaló, hogy a közhasznú feladatai közül – az átalakulást követően – továbbra is kiemelkedik az egészségmegőrzés, a betegségmegelőzés, az egészségügyi rehabilitációs tevékenység. Tehát az, ami a komplex balneoterápiát jelenti. Különleges feladatunk a továbbiakban a tudományos tevékenység, az oktatás, kutatás, ismeretterjesztés. Ez utóbbi fontosságát az az apropó is adta, hogy a közelmúltban gyakorlatra jöttek hozzánk gyerekek, és amikor megkérdeztem a hévízieket, mit tudnak a városról, a gyógytóról, az itt folyó egészségmegőrző munkáról, a rehabilitációról, kiderült, hogy alig tudnak valamit. Szeretném, ha 2000-ben a város iskoláiban be lehetne vezetni a helytörténeti ismeretterjesztést. A közhasznú tevékenységek körébe tartozik a kulturális örökség megóvása.
– Mit jelenthet ez Hévízen?
– Nem kevesebbet és nem többet, mint a magyar komplex balneoterápián alapuló fürdőkultúrának az európai szinten tartását, sőt, továbbfejlesztését. Fürdőkultúra a rómaiak idején is volt az akkor szokásos szakismeretekkel. Aztán a nagy európai fürdőkultúra újjáéledésével szinte párhuzamosan a 1700-as évek végén kialakult a hévízi is. Amikor a kulturális örökség megóvásáról beszélünk, akkor arról is szólunk, hogy a 200 év gyógyítási, építési, városrendezési tapasztalatát, gondolatvilágát megőrizzük a mai gyerekekben, hogy tudják és tovább adják ők is azt, hogy mi is az a kúra, ki a kúravendég. Fontos, hogy ne keverjék össze a gyógyturizmust a turizmussal, mert a kettő nem ugyanaz. Nem biztos például, hogy a kúrahelyek szomszédságában kell sör- vagy borfesztivált tartani. Természetesen a kettő megfér egymás mellett, csak tudni kell hogyan, és hogy hol a határ. A természetes erőforrásra és az emberi tudásra volt – és van – a kórház szakmaisága és Hévíz városa is felépítve.

Hévízi-tó és az azt körülvevő termálvíz-rendszer természet-és környezetvédelme és ökológiai egységben tartása is a fontos feladataink közé tartozik – folytatja Vancsura Miklós. – A környezetünkben lévő településeknek – nem gátolva természetesen a fejlődésüket – figyelemmel kell lennie a hévízi nemzeti kincsre. A 2000. évben védetté fogjuk nyilvánítani a teljes védőövezetet. Célunk, hogy megőrizzük a természetes erőforrást, melyet csak természetvédelmi és környezetvédelmi eszközökkel lehet elérni.
– Önök egyre erőteljesebben szeretnék segíteni a rászorulók – a komplex mozgásszervi rehabilitációs körbe illeszthető egyéb rehabilitáció bevezetésével – munkához való visszatérését, az újrafoglalkoztatást.

– Igen. Ha mi a társtelepülésekkel együtt megtalálnánk annak a lehetőségét, hogy a mozgássérültek, a hátrányos helyzetűek szociális foglalkoztatásban részesüljenek, ami mellett még ide tudnának jönni terápiára és kezelésre, akkor megvalósítanánk egy olyan új modellt, ami eddig még nem létezett. Dolgozna és gyógyulna is az illető egyszerre. Szeretnénk, ha minél többen visszatérnének a munka világába a mi segítségünkkel, közreműködésünkkel... De tovább mennék. Közhasznú tevékenységünk közé tartozik az Euro-Atlanti integráció elősegítése is. Jelenleg a magyarországi komplex balneoterápián alapuló rehabilitáció elismertetésére történnek lépések a svédországi biztosító társaság és munkaadói szövetség, valamint a hévízi kórház együttműködése kapcsán. Lényeges kérdés, hogy ismerjük az EU normáit, az EU-ban meglévő rehabilitációs szokásokat a mi komplex balneológiánk által nyújtott előnyökkel kisegítve. Az eddig felsoroltak a legfontosabb közcélok. Ezek elvégzése azért is fontos, mert a teljesülésükkel az egész régió fejlődése biztosított. Hangsúlyoznám, nem öncélú a munkánk, eredményeink hatása érezhető az egész környéken.
Vancsura Miklós főigazgató megjegyezte: a feladatok ellátásához konkrét fejlesztési koncepciója van a kórháznak. Több projekt készül, és több tevékenységi körről is gondolkodnak. Van, amiben egyedül fognak lépni, de olyan tervet is dédelgetnek, amihez szeretnék partnernek megnyerni a város önkormányzatát.
– Az önkormányzat most még csak értő tudomásulvétellel partner, de hátsó szándékában azért ott van a kisajátítás gondolata – jegyzi meg a főigazgató. – A kórház egy progresszív javaslattal fog a közeljövőben a városhoz fordulni.
– Vegyük sorra az elképzeléseket...
– Rendben. Kezdjük a fedett fürdővel. Erre, mint terápiás centrumra rákötődik egyik oldalról a Panoráma Hotel. A másik oldalon összpontosítanánk a kórházi fekvőbeteg ágyainkat új, modern, átépített épületegyüttesbe a jelenlegi belső parkolónk helyén. A B épület lebontásra vár, új fog épülni helyette. Az átépítésekkel nem tervezünk ágyszámnövelést, de strukturális értelemben egy mai, modern, minden igényt kielégítő rehabilitációs intézmény alapjait szeretnénk lerakni.
– Ha az igényeket vesszük figyelembe, szükség lenne ágyszámbővítésre. Nem?
– Erre csak mi nem tudunk vállalkozni. Ha erről dönt a szakma, a minisztérium és az OEP is befogadja, akkor elképzelhető valamikor. De jelen pillanatban nem várható, hogy az egészségbiztosítási pénztár többet finanszírozna. Azt gondoljuk, ha az új biztosító társaságok belépnek és nagyobb igényeik lesznek, akkor lehet ágyszámot növelni, de szerintem nem ezen a központi területen. De folytatva a fedett fürdő felújítását, tulajdonképpen ennek közelében rendeznénk – szerveznénk – a kórházat. A fedett fürdő medence részét felújítanánk, e felújítás kétfelé választódna: lenne egy úgynevezett tükörfürdő, ami gyógyvizes és a terápiát szolgálja. A másik medencetípus kiterjesztve – a parkolóra kibővítve egy kicsit – lenne a városi fedett fürdő. Ezt nem a terápiás részről lehetne megközelíteni, hanem a nyugati oldalról. Ezzel lehetőség lenne arra, hogy a városban ősztől tavaszig a szobakiadóknál pihenő vendégek ne csak a gyógyfürdőt vehessék igénybe. Szeretnénk ezt az elképzelésünket a várossal együtt megvalósítani.
– Ha az önkormányzat nem partner ebben?
– Akkor a kórház egyedül fogja megépíteni. Ez természetesen csak egy lehetőség a város számára, és bízom abban, hogy csatlakozik hozzánk. A

gyógyfürdőkórház szeretne együttműködni a várossal Hévíz fejlesztése érdekében.
– Milyen terveik vannak a kórház középső részére?
– Ezt a részt az étterem, a kultúrterem és a D osztály reprezentálja. Ide szeretnénk összpontosítani azt a kutatási, oktatási, ismeretterjesztési feladatot, amelynek ma Magyarországon nincsen igazán gazdája. Szeretnénk itt megvalósítani a nemzeti balneológiai projektet. A Magyar Balneológiai Társaság az idei évben szeretné kidolgozni a nemzeti balneológiai programot. Kórházunknak ez a része lehetne egy olyan központ, amelyben társintézmények, társegyetemek tanárai, szakemberei töltenének itt el néhány hetet vagy hónapot és végeznék kutatásaikat. Arra törekszünk, hogy a Magyar Balneológiai Egyesületnek nálunk legyen a fő helye.
Az új házainkban – Hetes Ház, K épület – biztosító társaságokon keresztül értékesítjük a helyeket. Nekünk tulajdonképpen mindegy, hogy külföldi vagy magyar fizető beteg veszi-e igénybe a szolgáltatásokat. Ami viszont érdekes, hogy most például sok a magyar beteg.
– Mennyit kell fizetniük?
– Egy kéthetes kúra 1200 márkába kerül.
– Mit vár a kórház az orvosaitól?
– A gyógyfürdőkórház orvoskarának egy olyan szakmai programot kell összeállítania, ami egyértelműen irányt ad és választ az elvárásokra. Figyelembe kell venniük a szakmaiságot, hatékonyságot és a helyi lehetőségeket. A kórház egyedülálló abban, hogy a gyógytóban a nap 24 órájában folyamatosan megújulóan van jelen a gyógyvíz, amely többféle betegség hatékony gyógyításának egyik legfontosabb eszköze, „forrása”. A fedett fürdőnk az egyetlen olyan terápiacentrum, ami képes a szobakiadók vendégkörét kúra szempontjából ellátni. Feladatunk a jövőben a kúraellátási kapacitás növelése. Csak példaképpen említem: 61 masszőrünk volt, most 90 van, és a gyógytornászok száma is 7-ről 18-ra emelkedett. Szeretnénk a kapcsolatunkat elmélyíteni a Hévízen lévő szolgáltatókkal és olyan együttműködést kialakítani, hogy a városba érkezők valóban megkapjanak mindent. Azért, hogy Hévíz városa továbbra is a kúrázók városa maradjon. Ugyanakkor nagy luxus olyan betegeket idehozni Hévízre, akik nem vehetik igénybe a komplex balneoterápiát. Az elkövetkezendő hetekben minden háziorvos megkapja a kórház új terápiafüzetét, amelyben kitételként szerepel, hogy csak olyan beteget fogunk felvenni kezelésre, akiknél a kúra indikált (javallott) és a beteg igénybe veheti a komplex terápiát. Ők fognak elsőbbséget élvezni. Például magas vérnyomással küszködők, vagy akinek kardiológiai problémái vannak, azoknak nem ajánljuk a teljes terápiát. Ennek egy-egy szeletét ugyanis másik egészségügyi intézményekben is megkaphatják.
– Beszélgetésünk során többször említette a környezetvédelem fontosságát, a gyógytó védőövezetének megóvását. A kórház átalakulása után melyek lesznek az első feladatok ezen a téren?
– Valóban rendkívül fontos a környezetvédelem. Szinte azonnal szeretnénk megvalósítani – ez kifejezetten a város érdeke is – az autóbusz pályaudvar kitelepítését és a tó melletti elkerülő út megépítését. Ígéretet tettem arra, hogy a mi projektünk keretében külön próbálunk támogatást és pénzt szerezni erre.Vancsura Miklós arról is tájékoztatást adott, hogy dr. Moll Károly főorvos – hosszú, komoly szakmai munka és múlt után – nyugdíjba vonul. Ezen kívül is történt személyi változás január közepén: közös megegyezéssel visszavonásra került dr. Szekeres László orvos-igazgató megbízatása. Január 15-től dr. Horváth Anna főorvos került az orvos-igazgatói posztra. – Ettől a változástól az orvoskollégák konszenzuson alapuló, szakmai és emberi harmonizációt várnak – fogalmazott a főigazgató.
Vadas Zsuzsa
Fotó: Zavilla András