Kultúra

A Magyar Kultúra Napja

Dacosan írom le a fenti címet, mert megint meg /fognak/ bélyegezni ebben a privatizációs, reprivatizációs, integrálódó, globalizált , internetes, iméles világban. A fenti címet akár úgy is írhatnám, hogy www.magyar.kultura.hu.
A Magyar Kultúra Napján emlékezni kell régen élt lángoló szavú, szemű alkotókra, akiknek sorsa sokszor a számkivetettségbe, a meg nem értésbe, tébolydába, öngyilkosságba torkollott.
Mert mi a szellemiek terén gazdag ország voltunk, vagyunk. Csak a gazdagság sokszor kifolyt ujjaink közül, mint az esővíz, vagy akár a homokszemek, melyek a világ különböző pontjaira sodródtak.
Technokrata és európai uniós világunkban ma sem könnyű magyarnak lenni, magyarul alkotni ott, ahol a városok üzletein a felirat két-három nyelvű, az árak feliratairól nem is beszélve.
A konzerv-műsorok lila ruhába öltöztetett riporterei törik, nyekergik édes anyanyelvünket.
Míg a költő, az író, a színész és a kultúra megannyi szent megszállottja vért izzad és naponta meghal és feltámad, hogy megszülessen a mű, az alkotás.
Nagy elődök, régiek és újak nevei gomolyognak sűrű folyamban s véletlenszerűen bukkannak fel, mint Vörösmarty Mihály, Arany János, Babits Mihály, Ady Endre, Nagy László, Weöres Sándor.
Bartók Béla, Sebő Ferenc, Szörényi Levente.
Bajor Gizi, Kabos Gyula, Tolnay Klári, Latinovits Zoltán.
Csontváry Kosztka Tivadar...
Sorolhatnánk egybefüggően a neveket, mert ők tettek le valamit a magyarság asztalára, aminek a terítéke egyre szegényesebb, igénytelenebb, szürkébb.
De még így is akadnak színes egyéniségek, akik művészetükkel kiemelkednek az egyhangúságból, s bátran vallják magukat a magyar nemzet gyermekeinek.2000. január 22. A Magyar Kultúra Napja.1823. január 22-én Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc papírra vetette a Himnusz versszakait.
Ugye talán még nem felejtettük el? Egészen.
Szeles József

„A magyar pipa története, a magyar történelem pipákon” című tárlat igazi – és egyedi – csemegét ígér – nemcsak a pipák rajongóinak. Május 6-án a dunántúli pipa klubok részvételével pipaszívó versenyre is sor kerül.
Az emeleti díszteremben május közepétől lesz látható a keszthelyi és Keszthely környéki festők tárlata, majd a nyári szezon közepén az Első Magyar Látványtár mutatkozik be a keszthelyi közönségnek. Szeptemberben lesz látható a Károlyi Alapítvány vándorkiállítása „Az európai öntudat írói” címmel. Az év utolsó nagy kiállításán Hertay Mária festőművész szakrális alkotásait tekinthetik meg a látogatók. Ebben az időpontban egy nemzetközi tudományos konferenciát is rendeznek a Balatoni Múzeumban. Részlet a kiállításból

A Pelcz Galéria május és szeptember között három kiállítással gazdagítja Keszthely kulturális kínálatát. Mindezek mellett számos zenei és kulturális rendezvénynek is házigazdája lesz a múzeum.
A most látható kiállításon hat zalai természetfotós – Adorján Péter, Berke József, Bodai György, Hóbor Zsolt, Jakabfi Tamás és Polster Gabriella – alkotásai mellett Marton Lajos és Wergoszta Zoltán faragásait tekintheti meg a látogató. Mint Bodai György elmondta, az alkotókat – akik a megye más-más területéről hozták el alkotásaikat – a természet szeretete hozta össze, s képeikkel, faragásaikkal a jelen még fellelhető értékeit akarják átmenteni, s egyben felhívni a figyelmet arra, hogy természeti örökségünk, s népi hagyományaink olyan kincset jelentenek, amelyet mindannyiunknak őriznie kell. A kiállítás február 12-ig tekinthető meg a Balatoni Múzeum aulájában.

Amennyiben a kollégium nem épül fel rövid időn belül, az a gimnázium számára jelentős presztízsveszteséggel járna, amelyet sem az iskola, sem a város nem viselhetne el. Az igazgatónő a testület számára két lehetséges megoldási javaslatot nyújtott be. Az egyik szerint a kollégiumot a gimnázium déli oldalán lévő, Sugár-közi telken lehetne felépíteni, a másik lehetőség a mostani épület északi felén, saját telken belül kialakítani úgy, hogy az épület a gimnáziumhoz közvetlenül csatlakozna.
A településfejlesztési bizottság az idei évben nem tartja kivitelezhetőnek az építkezést, mivel a város szempontjából ennél jóval fontosabb beruházásokat kell megvalósítani, s Hévíz anyagi lehetőségei is szűkösek egy kollégiumi építkezéshez. A testület állásfoglalása szerint a kollégisták elhelyezését ideiglenesen a keszthelyi VSZK-ban kell megoldani. Hévízi kollégium létesítéséről a beruházást megalapozó programok kidolgozásának birtokában döntenek. A költségvetésben – a fedezetlen igények között – 50 millió forinttal szerepeltetik a kollégium építésének támogatását. Amennyiben a város anyagi eszközei engedik, tevőlegesen is hozzájárulnak a megvalósításhoz, ám – hangsúlyozták – ehhez az iskolának magának is hozzá kell tennie a szükséges összeget.
– aa –