Fókusz

Molnár Imre 1994 óta van jelen a politikai életben, s ma részt vesz két kabinetben is az FKGP országos programjának kidolgozásában. Tősgyökeres zalai, hiszen Hévízen született. A ma 54 éves országgyűlési képviselőjelölt 23 évig tanított Keszthelyen, itt él családjával, s tagja Keszthely képviselő-testületének is. 1998-ban ő vezette dr. Hegedűs Mihály országgyűlési képviselő kampányát is, hiszen nagyon jól ismeri azt a 39 települést, amely a 3. számú választókörzethez tartozik.

– Mi az a belső indíttatás, amiért felvállalta pártjának, az FKGP-nek az országgyűlési képviselő-jelöltségét?
– Azt gondolom, hogy egy megyei kisgazda vezetőnek ez kötelessége. Másrészt úgy ítélem meg, hogy ez a térség nem olyan szegény, hogy máshonnan kelljen importálnia képviselőt. Úgy érzem – szerénytelenség nélkül –, hogy az elmúlt évek politizálása során tettem annyi tapasztalatra szert a közéletben és a politikában, hogy felvállaljam a jelöltséget, hiszen tagja vagyok az FKGP országos vezetőségének is. Így nagyon sok olyan feladatot is látok, amelyeket sürgősen meg kellene oldani ebben a térségben. Látom azt is, hogy a sok-sok kistelepülés lakói, vezetői reménytelennek ítélik a jövőjüket, s szeretnék segíteni abban, hogy ezek a települések megmaradjanak, ne szegényedjenek tovább, ne kelljen az iskoláikat, művelődési házaikat bezárni. Tőlünk nyugatabbra ezeket a dolgokat kitűnően kezelik a kormányok, s nálunk is megfelelő forrásokat kell biztosítani e területre. Addig, amíg a kormány egy falusi iskola esetében csak felerészt finanszírozza a kvótákat, addig ezek a problémák fennállnak.
Molnár Imre e téma kapcsán elmondta, hogy az állam kényszerítette rá egyebek mellett Keszthely városát is arra, hogy a középiskoláit, a több mint 200 éves gimnáziumát megyei kezelésbe adja, s ez nem a helyi önkormányzat hibája, hanem az állami alulfinanszírozás következménye.
– A bemutató sajtótájékoztatón számos megoldandó feladatról szólt, s ezekben a jelöltek programját tekintve nagy az átfedés. Van-e olyan lehetősége egy országgyűlési képviselőnek, amellyel ezeken a gondokon valóban segíteni lehet?
– Az természetes, hogy a jelöltek ennek a térségnek a gondjain kívánnának segíteni, s baj is lenne, ha nem lennének átfedések. Csak mindenki másképp, más módszerekkel kívánná megoldani azokat. A baj az, hogy ezek a problémák még ma is itt vannak, mert jórészüket már régen meg kellett volna oldani. Értem ezalatt a szennyvízelvezetési gondokat, az autópályát, a sármelléki repülőtér helyzetét, az ipari parkok megoldását, és folytathatnám. Az infrastruktúra területén a gázprogram is csak az utóbbi években kezd kiteljesedni. Én azt gondolom, hogy nekem sem kell új gondokat felkutatni, kitalálni, hanem tisztességesen kell dolgozni azért, amiért a választók a parlamentbe küldik a képviselőjüket. Hitem szerint a politikát is lehet tisztességesen, becsületesen csinálni, s ehhez az is kell, hogy a képviselőnek a saját pártján belül is legyen szava, tekintélye, hogy valóban az igaz dolgokért tudjon tenni.
– Ez a térség mely területeken van elmaradásban?
– A fejlesztések, elsősorban a kutatás-fejlesztés területén. Keszthely a megyén belül talán kivétel, de a pécsi, vagy a debreceni területekkel való összehasonlításban bizony nagyon alulmarad ez a térség. Ezért is sajnálatos, hogy elvitték Keszthelyről az egyetem központját, mert ezzel elszegényített bennünket a politika – hosszabb távra. Szerintem van esély arra, hogy még megvalósulhasson a zalai universitas, hogy az itt lévő szellemi tőke itt kamatozhasson, s a térség fiataljai itt tanulhassanak felső szinten is.
– Az Európai Unióhoz közeledve egyre inkább a régiókban való gondolkodás tapasztalható.
– Ezzel én messze nem értek egyet. A régióban való feladataim okán rálátásom van mindkét területre. Az unió azt mondja, hogy olyan léptékű egységet kell alkotni, ahol a fejlesztések átfogóan, nagyobb területen megvalósulhatnak. Több országban a megyét nevezik régiónak, hiszen erre nincs kikötés. A hazai régiókat a politika úgy hozta létre, hogy senkit meg sem kérdezett erről. Így a kijelölt statisztikai régiók létrehozása nagy hiba volt. A politika ebben a ciklusban sem döntötte el, hogy mit akar a megyével, s a régióval. Lebegteti a megyét, mint intézményrendszert, leszűkült a középszintű feladatkör, és meggyőződésem, hogy a választások után ebben változtatás lesz. Az FKGP álláspontja, hogy az ezer éves megyerendszert nem szabad széjjelverni, nem szabad a létét lebegtetni, hanem meg kell erősíteni. Funkciókkal, hatáskörökkel, jogkörökkel és az ezekhez való forrással kell ellátni, hiszen ez az uniós gyakorlat is.
– Véleménye szerint szükség van az országos politikában változásokra?
– Nagyon nagy szükség van erre. Amikor egy koalíció létrejön, akkor nem azzal kell foglalkozni, hogy a partnert hogy lehet bedarálni, tönkreverni, hanem az ország dolgaival kellene törődni. Azzal, hogy a választópolgárok életszínvonalát javítsák, fejlesszék az infrastruktúrát, a gazdaságot, s a mezőgazdaságot is. Tudom, ez így jól hangzik, de meggyőződésem, hogy egy-egy képviselőnek is ez lenne az elsődleges feladata.
– Végül is megyei szinten kormánypárti képviselőként tevékenykedik.
– Már nem, hiszen gyakorlatilag a Fidesz vezet minden minisztériumot, s már nem kormányzó párt az FKGP. Az alelnöki posztra a párt és a frakció kért fel, s én azért vállaltam, mert így hatékonyabban tudom az FKGP és a polgárok érdekeit szolgálni, mintha a háttérbe húzódnék. Azért vagyunk ott, hogy a megye érdekeit és ne a nagy pártok érdekeit szolgáljuk. Azt vallom, hogy a lakosság, a települések érdekeit kell szolgáljuk, s ezt a szolgálatot én személy szerint nagyon komolyan veszem.

Kétszáz évvel ezelőtt született Kossuth Lajos, a XIX. századi magyarság világszerte legismertebb alakja, aki egyben Keszthely díszpolgára is. Ebből az alkalomból tartott ünnepi ülést a keszthelyi egyetemen a Kossuth Lajos születésének kétszázadik évfordulója alkalmából alakult Zalai Kossuth Emlékbizottság.

Mint dr. Szabó Ferencnek, a bizottság elnökének a tájékoztatójából kiderült, a bizottság célja olyan rendezvények és események támogatása illetve népszerűsítése, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az itt élő emberek méltóképpen ünnepelhessék meg e jeles évfordulót. Elmondta továbbá, hogy az emlékbizottságban döntően párttól, vallási hovatartozástól független történész és levéltári, valamint művészettel és oktatással foglalkozó szakemberek találhatók. Az elnök szerepe mindössze annyi, folytatta dr. Szabó Ferenc, hogy összefogja az egyes eseményeket szervező és koordináló emberek munkáját. Arra a kérdésre, hogy milyen módon ápolja Kossuth emlékét a bizottság, a következőket válaszolta az elnök: „A bizottság részéről elhangzott az, hogy mivel a megyében nagyon kevés a Kossuth Lajos nevét viselő intézmény – vagy talán nincs is –, és nincs mindenhol Kossuth-szobor, ezért a bizottság egyéb szervezetekkel együttműködve kezdeményezést tesz a meglévő emlékművek gondozására, illetve ahol nincs, ott az illetékeseknek javaslatot tesz Kossuth-szobor felállítására. Mindent megtesz a bizottság azért, hogy neves történelmi személyiségünk születésének 200. évfordulója méltó módon legyen megünnepelve.”
A bizottsági ülést követő sajtótájékoztatón a bizottság jelenlévő tagjai – dr. Szabó Ferenc egyetemi tanár, dékán, a bizottság elnöke, Hertelendy Attila színművész, Kovács Kálmán országgyűlési képviselő, Tar Ferenc történész, Dancs Imre a Kossuth Szövetség régiós titkára és dr. Czoma László múzeum igazgató szóltak néhány szót az emlékbizottság mostani, illetve a közeljövőben aktuális programjairól.
Tar Ferenc történész, a „Kossuth és kora” címet viselő országos kétfordulós történelmi diákvetélkedőről beszélt amelyről azt kell tudni, hogy az első (levelezős) fordulót – amely egy tesztnek a kitöltéséből áll – követő március 9-i budapesti döntő győztes csapata egy olaszországi utazást nyer Torinoba, ahol Kossuth 1894. március 20-án eltávozott az élők sorából.
Hertelendy Attila színművész, a „Haza és haladás” című, általános– és középiskolás diákok számára rendezendő megyei szavalóversenyt ismertette, amelynek legjobb szavalatait a tervek szerint a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházban hallgathatja meg a nagyérdemű. A verseny iskolai fordulóit követő területi döntők Zalaegerszegen, Nagykanizsán és Keszthelyen kerülnek megrendezésre.
Sor kerül a kossuthi gondolatok XXI. századi olvasatairól szóló „Kossuth és korunk” című konferenciára városunkban a Festetics-kastélyban, amelyen neves történészek és Kossuth-kutatók tartanak előadásokat és amelyet egy kerekasztal-beszélgetés követ majd.
S hogy a művészet és a sport se maradjon ki, a bizottság egy rajzpályázatot írt ki általános iskolás korú diákok számára, amelyet Ludvig Zoltán festőművész – a bizottság egyik tagja – bírál el. Három fordulóból álló „Kossuth-Kupa” országos teremfoci tornát is rendeznek. Ez utóbbi döntője Budapesten lesz március közepén.
Az évfordulót egyébként több keszthelyi középiskola is megünnepli, a VSzK például egy gasztronómiai bemutatóval készül, az Asbóth Sándor nevét viselő műszaki szakközépiskola pedig névadójáról emlékezik meg, aki Kossuth szárnysegédje volt.

Egy születésnapi buli akkor jó, ha a meghívott vendégek jól érzik magukat. A szóba kerülő szülinap maradandó marad, legalábbis az ünneplők közül egy valakinek, akit a bíróság faggatna arról, hogy az üveg, a tartalma, vagy éppen a keze ügyébe kerülő puska volt-e a vétkes.

Az időközben elhunyt Skultéty Sándor környezetvédelmi államtitkár az elmúlt év október 16-án ünnepelte 55. születésnapját. Az eseményeket ma már a vádirat alapján igyekezne rekonstruálni a bíróság, ahol a tárgyalóterem ajtajára kiírtak szerint „Kulturális javak körébe tartozó műtárgyat megsemmisítő rongálás bűntette” okán folyik eljárás a környezetvédelmi államtitkár személyi titkára, dr. Paróczai Csaba ellen. Az említett napon az ünneplő társaság Garaboncon, egy állófogadáson alapozott, majd délután innen mentek át Balaton-felvidéki Nemzeti Park fenékpusztai kutatóházába. Itt már zártabb körben folytatódtak az élvezetek. A helyiségben lógott a falon Somogyi Győző nagyméretű festménye, amely Herman Ottót ábrázolta a Kis-Balatonnál, s valószínűleg a mű nem nyerte meg a társaság tetszését, mert meglehetősen egyedi kritikának vetették alá. Paróczai Csaba és egy társa kivitték a képet az udvaron lévő szalonnasütőhöz, na nem azért, hogy begyújtsanak vele, hanem, hogy – más céltábla nem akadt a közelben – célba lőjenek rá. A vádirat szerint a megsérült festményt Paróczai előbb magához vette, majd később eldobta, ugyan kinek is kellene egy lyukas festmény. Nos mindezekért most vádlottként kellene felelnie, a már említett, igen hosszú jogi megfogalmazás szerint. Az ügyet a keszthelyi Városi Bíróságon dr. Benedek Katalin bírónő tanácsa tárgyalja, ám a vádlott azon kívül, hogy az első meghallgatáson tagadta a bűnös- ségét, nem kívánt vallomást tenni.
A második tárgyalás Paróczai Csaba betegsége miatt maradt el, s elmaradt néhány tanú, köztük Somogyi Győző festőművész kiértesítése e tényről. A tárgyalás az elmúlt hét első három napjára lett kitűzve, amikor az ügyben további tanúk meghallgatására is sor került volna, ám a vádlott és védőjének távolmaradása miatt újból el kellett azt halasztani. A bírónő két alkalommal kérte a megidézett tanúkat az újabb 15 perces várakozásra, majd ezt követően ismertette a bíróság döntését, mely szerint a következő tárgyalást március 4-ére tűzték ki. Paróczai Csabával szemben rendőri elővezetésről született döntés, a vádlott védőjét, dr. Papp Géza ügyvédet pedig a bíróság megsértéséért 100 ezer forint rendbírsággal sújtották. 10 ezer forint rendbírsággal felel Somogyi Győző grafikusművész is azért, mert a szabályos idézés ellenére sem jelent meg a bíróság előtt. Dr. Benedek Katalin még tájékoztatta a megjelenteket arról is, hogy ha a továbbiakban sem jelenik meg a vádlott és védője a tárgyaláson, akkor a bíróságnak lehetősége van új védő kinevezésére, s Paróczai Csabával szemben az előzetes letartóztatás elrendelésére.

Január 27-én kezdődik és február 2-ig tart a XIX. Vadászati Téli Egyetem. Ezzel, a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karral közösen szervezett rendezvénnyel nyitja a 2002-es esztendőt a TIT Öveges József Ismeretterjesztő Egyesület Kossuth utca 42. alatt működő keszthelyi szervezete.

A 161 éves TIT tevékenysége két részre oszlik: egyik fele a hagyományos ismeretterjesztő munka, amely elsősorban előadások szervezését, támogatását jelenti, a másik az egyesület fő megélhetési forrása: a felnőttképzés.
– Hagyományos, állandó programjaink a tavasszal megrendezésre kerülő Társadalomtudományi Hetek, illetve ősszel a Természettudományi Hetek – mondja Albrecht Ervin városi irodavezető. – Idén a Kossuth-évforduló kapcsán lesz sok előadásunk, a pontos program összeállítása még folyamatban van. Szintén előadással ünnepeljük november 3-át, a Magyar Tudomány Napját, a Magyar Nyelv Hete alkalmából tartott rendezvényeinket a helyi iskolák örömmel fogadják.
– Úgy tűnik, mintha a néhány évtizeddel ezelőtti helyzethez képest megritkultak volna az előadások. Az érdeklődés csökkent?
– Jópár esetben előfordult, hogy egy-egy igen értékes és színvonalas előadást csupán 8-10 ember hallgatott. Ezért is szervezünk kevesebbet, és szinte min-dig közösen a Kőrösi Csoma Sándor Klubbal, illetve a Goldmark Károly Művelődési Központtal. Így az átlagos hallgatói létszám 60–80 fő körül alakul.
– Kik a legnépszerűbb előadók?
– Nagyon sok népszerű előadónk van, ám ha egy valakit kell kiemelnem, akkor az a Bereczky Kálmán bácsi. Ő hosszú évtizedek óta tart rendkívül érdekes és színes előadásokat nemcsak nálunk, hanem a hévízi gyógyfürdőkórházban is, és tevékenységéért soha nem fogadott el semmiféle ellenszolgáltatást.
– Hogyan került a TIT profiljába a felnőttképzés?
– Közel tíz éve már, hogy az akkori vezetés megértette az idők szavát, és felismerte, hogy nem lehet csak az állami támogatásból megélni: pénzteremtő tevékenységre is szükség van. Az ismeretterjesztéstől karnyújtásnyira van a képzés, így ebbe fogott az egyesület. Ma 36 féle szakmai képzésre van jogosítványunk, és a palettát folyamatosan bővítjük, újítjuk az igényeknek megfelelően. Nagyon sok segítséget kapunk a gyakorlati képzésben a keszthelyi és környéki vállalkozóktól.
– Régen sikerrel működtek a nyelvtanfolyamok. Ezzel ma mi a helyzet?
– Alapfokú tanfolyamokat szervezünk, amelyek iránt mára megcsappant a kereslet. Véleményem szerint elsősorban azért, mert ma már az iskolák adnak ilyen szintű képzést, így aki tovább akarja fejleszteni nyelvtudását, inkább magántanárhoz jár.

Budapesti HÜSI – Keszthelyi Spartacus 5,5:6,5
Fárasztó utazás után nagyon értékes győzelmet ért el a keszthelyi csapat a jó játékerőt képviselő fővárosiak ellen. Dícséretes volt a csapat küzdeni akarása.
Győztesek: Kosztolánczi Gyula, Rózsa Péter, Gadácsi Miklós.
Döntetlen: Szelényi Norbert, Istvándi Lajos, dr. Demény Antal, Pintérné Kovács Márta, Antal József, Szittár Antal, Bodnár Zoltán. A csapat a következő mérkőzését 27-én játsza a Budapesti BEAC ellen a Goldmark Károly Művelődési Központban.