Krónika

Tizenhárom évet töltött a Balatoni Múzeumban történész muzeológusként Tar Ferenc, miután 1981-ben Keszthelyre került. A hivatásból adódóan ásta bele magát a város és a környék múltjába, s számos tanulmány mellett a 2000-ben megjelent Keszthely története című könyv 3. kötetében a város történetének 100 évét, – a Szabadságharc leverésétől a fordulat évéig – az 1849-1949 közötti időszakot tárja az olvasók elé. Ugyancsak Tar Ferenc tollából jelent meg 1998-ban a „Lincoln magyar tábornoka” című könyv, amelyben a keszthelyi születésű Asbóth Sándor életútját dolgozza fel. 1995 óta a hévízi Bibó István Gimnázium történelem, földrajz szakos tanára.

– Mióta kötődik a Szabaddemokraták Szövetségéhez?
– Mondhatnám, hogy a kezdetektől, de az ellenzéki múltam ennél régebbre nyúlik vissza. Itt Keszthelyen 1989-ben alakítottuk meg az SZDSZ helyi szervezetét, s ennek alapító tagja voltam. Korábban, még a 80-as évek elején rendszeresen jártam az úgynevezett „repülő egyetemekre”. Ezek az összejövetelek magánlakásokon szerveződtek, s az egyetemi katedrákról kiszorult tudósok, értelmiségiek tartottak előadásokat, kockáztatva a rendőri megfigyelést is. Ezek a repülő egyetemek és a Beszélő című folyóirat körüli csoportok hozták létre később az SZDSZ-t. A 80-as évek közepétől azután Csengey Dénes vezetésével szerveztünk itt Keszthelyen több rendezvényt, ilyen volt a Kérdések és válaszok című fórum, majd már az MDF szervezésében a Korona étteremben volt több rendezvény is. A keszthelyi SZDSZ szervezetet akkor azért hoztuk létre, mert hittük, s én ma is hiszem, hogy ez a legradikálisabb rendszerváltó párt.
– Ezután következett négy év, az 1-es számú egyéni választókörzetből került képviselőként a város önkormányzatába.
– Ahol a kulturális és sportbizottság elnöke voltam. Erre az időszakra esik a Keszthely Város Színházáért Alapítvány életrehívása, én lettem az alapítvány kuratóriumának elnöke, s ezt a tisztet ma is betöltöm. Azt már akkor is tudtuk, hogy egy alapítvány nem tud összegyűjteni annyi pénzt, amennyiből színházat lehet építeni, de ébren akartuk tartani a színház újjáépítésének gondolatát. Ugyancsak a képviselőségem időszakára esik a Balaton Fesztivál útnak indítása, amellyel a szezon meghosszabbítása volt a célunk, olyan vendégcsalogató programokkal, amelyek a helyben élőknek is kielégítik a kulturális igényeit. 1992-ben indítottuk el újból a Helikoni Ünnepségeket, hiszen a korábbi években a KISZ szervezésében, központi pénzekből csak meg kellett rendezni, de a rendszerváltással vége szakadt ennek. Az újjászervezéssel együtt ehhez pénzt és támogatókat is kellett szerezni, s először csak a Balaton-parti középiskolák diákjait hívtuk a Helikonra. Mára a Dunántúl összes középiskolás diákját hívjuk, s a jelzések szerint most 3500 diák érkezik majd Keszthelyre. Megnyugtató, hogy a város, a vállalkozók s az intézmények magukénak vallják ezt a nagy múltú kulturális seregszemlét, s ez engem, mint a Helikoni rendezőbizottság elnökét, megnyugtat a jövőt illetően.
– A hévízi SZDSZ fórumon egyebek mellett szólt a két szomszéd város közötti, láthatóan nagy ellenmondásokról is.
– Nem csak a két város között vannak nagy ellentmondások, hanem a térség települései között is, ez elsősorban az anyagi lehetőségekből fakad. Keszthelyen belül is nagy az ellentmondás, hiszen csak a pénztárcát tekintve szegény a város, de lehetőségekben, értékekben rendkívül gazdag. Itt van az egyetem, a Festetics-kastély, a Balatoni Múzeum, egy rendkívül hosszú – kihasználatlan – partszakasz és az építészeti értékekkel rendelkező belváros. Meg itt vannak a rendkívül rossz állapotban lévő utcák, a belvárosban található romos és kihasználatlan épületek, a rendezetlen belvárosi terek, amelyek némelyike csak egy kis odafigyelést igényelne ahhoz, hogy szép színfoltja legyen a városnak. Azután ott van a Reischl család serfőzdéje, ami ugyan nem városi tulajdon, de rendkívül nagy értéket képvisel több szempontból is. De említhetném az egészségügyi és a kórházi ellátás helyzetét. Tudom, hogy a Keszthelyen élő lokálpatrióták nem mindig érzik jól magukat saját városukban: nincs uszodája például a városnak, s a sportolási lehetőségek is korlátozottak. A város adóbevételei is csökkentek a BEFAG elköltözésével, de még nem történt semmi annak érdekében, hogy egy környezetbarát ipari park létesüljön. Az ellentmondások – igaz más jelleggel – fellelhetőek a térség települései között is, főleg ha a parti- és a háttértelepüléseket hasonlítjuk össze.
– Ezeket az ellentmondásokat nagyon nehéz feloldani.
– Ha nem is máról holnapra, de lehet oldani. A keszthelyi civil szervezetek, elsősorban a vállalkozók klubja már megmutatta, hogy az összefogásban mennyi erő rejlik. Természetesen a társadalomtól nem várható el az, amit a városnak kell megoldania. Számos olyan terület van, amelyen megfelelő képviselői segítség mellett előbbre lehet lépni. Az integrációs folyamatnak köszönhetően máshová került az egyetem központja. A jövő miatt, az itt felnövő fiatalság itthontartása miatt is fontos lenne keszthelyi központtal létrehozni egy zalai universitast. Ezzel a város jellege is pozitívan változhatna. Ugyancsak a fiatalok elvándorlását gátolná meg, ha megfelelő munkahelyeket teremtene a város. Keszthely neve fogalom a nem itt élők számára, s ezt lehetne tovább erősíteni, megteremteni az igényesebb turizmus feltételeit. Szellemileg is gazdagítani kellene a várost, növelni lehetne a vonzerejét a hazai tudományos és művészeti körökben is. Ebben a régióban minden megvan ahhoz, hogy erősödjön a falusi turizmus, csak a szolgáltatások körét kellene bővíteni – a lovasturizmus, a borutak, a fesztiválok körének bővítésével. Mindehhez megfelelő marketingmunka kell. A gazdasági szerkezet és a versenyképesség a legfontosabb, mert nem mindegy, milyen kondíciókkal fog Magyarország belépni az Európai Unióba.

A Szabad Demokraták Szövetsége Zala megyében kezdte meg az országos kampánysorozatának vidéki programját, s ennek keretében az elmúlt héten, pénteken Hévízen tartott fórumot Kuncze Gábor pártelnök és Kovács Kálmán, országgyűlési képviselő. Tar Ferenc, az SZDSZ Zala megye 3. számú választókörzetében induló országgyűlési képviselőjelöltje a fórumon szólt saját, helyi programjáról is.

– Mekkora ma az SZDSZ szimpatizánsainak köre, s mekkora bázisra számíthat a párt? – érdeklődtünk Kuncze Gábor pártelnöktől.
– Van egy állandóan meglévő támogatottságunk, amelyet a közvéleménykutatások 5–6 százalékban mutatnak ki, ám a felméréseink szerint legalább 15–20 százalékra tehető azoknak a száma, akik liberális elvek mentén gondolkodnak, vagy sok mindenben egyetértenek ezekkel az elvekkel. Ezek közül nem mindenki tartozik az SZDSZ szavazói közé, de közülük szeretnénk néhány százalékot a magunk számára megnyerni.
– Mi az a fő irányvonal, amelyre a kampányát építi az SZDSZ?
– Négy fő kérdést állítunk a kampányunk középpontjába, annak előrebocsátása mellett, hogy mi 2000 decembere óta rendel-kezünk a korszakváltás programjával, amely minden területen tartalmazza az SZDSZ javaslatait. A kiemelt témák a gazdaság, ezen belül az adócsökkentés köre, mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások esetében. Az egészségügy átalakítását, megreformálását, a tiszta közélet megteremtését a közpénzekkel való fegyelmezettebb gazdálkodáson keresztül és végül, a tudás megbecsülését. Ez alatt értjük a diplomások százezer forintos minimálbérének bevezetését, s ennek megfelelően a közalkalmazotti bértábla átalakítását.
– Milyen erős országosan és itt Zala megyében az SZDSZ képviselőjelöltjeinek mezőnye?
– Mindenütt megvannak a jelöltjeink, a korábbi választásokhoz képest kiegyensúlyozott a mezőny. Többen már korábban is indultak az SZDSZ színeiben, de jelentős részük most először indul választásokon. Egy erőteljes, jó társaság, a diplomásoktól a vállalkozókig. Ez jellemző a zalai képviselőjelöltjeinkre is, hiszen mérnök, jogász, bölcsész, vállalkozó és egy polgármester méreti meg magát a párt színeiben.
– Az esélyekről még korai lenne beszélgetni, de milyen eredménnyel lenne elégedett?
– A parlamentbe jutást illetően nem aggódom, a jelenlegi helyzetben a 8-10 százalékos eredményt sikernek könyvelném el.
– Vannak-e koalíciós tervei, vagy elképzelései a pártnak?
– Ebben csak az eredmények ismeretében érdemes gondolkodni, de a mi választási célunk, hogy a jelenlegi kormányt le akarjuk váltani, s nyilván az jöhet számításba, akinek hasonló célja van.

Keszthelyen tartott sajtótájékoztatót január 21-én a MIÉP Zala megyei szervezete nevében Papp Gábor, a párt megyei elnöke, Farkas Lajos megyei alelnök, a 3. számú választókörzet, valamint Zakó László országgyűlési képviselő, a 2. számú választókörzet országgyűlési képviselőjelöltje.

Papp Gábor bemutatta a párt most megnyitott központi irodáját. Keszthelyen, a Deák Ferenc utca 4. szám alatti iroda – amely fórumok megtartására is alkalmas – egyben a MIÉP Zala megyei központi kampányirodája is.
Farkas Lajos beszámolt a január 19-én megtartott X. Országos Gyűlés határozatairól, s arról, hogy ez alkalommal fogadta el a párt a MIÉP országos és területi listáira kerülő képviselőjelöltjeinek névsorát. A párt az ország mind a 176 egyéni választókerületében állít képviselőjelöltet, s ezen a küldöttgyűlésen hozták nyilvánosságra a MIÉP országos listáját is, amelynek 14. helyén található Zakó László országgyűlési képviselő neve. A listán a párt erősödésének köszönhetően, számos, a tudományos tevékenysége révén országosan is ismert személyiség neve is szerepel. Döntés született a megyei listákról is, így a Zala megyei listán – sorrendben – Farkas Lajos, Papp Gábor, Zakó László, Kerékgyártó László, dr. Jilling Ádám, Gyurkó Antal, Péntek László, Kepri József, Pongrácz György és Bakon Tivadar neve szerepel.
Zakó László országgyűlési képviselő az országos gyűlés kapcsán elmondta, hogy az ott született határozat a MIÉP ars poétikája is lehetne, hiszen az egyetlen párt, amelyiket minden oldalról egyformán támadnak. A határozat kiemeli, hogy a MIÉP-pel, mint az ország harmadik társadalmi és politikai erejével kell számolni ma, annak ellenére, hogy a közvélemény-kutatá-sok szándékosan alacsonyabb – 2-3 százalékos – eredményeket mutatnak ki. A MIÉP-et antiszemitának, fajgyűlölőnek, idegengyűlölőnek állítják be, holott a párt a megkülönböztetést nem faji, etnikai alapon, hanem csupán a tisztesség alapján alkalmazza. A jobb és baloldali pártok vádaskodásai ellenére is a MIÉP az egyetlen, botrányoktól, összefonódásoktól mentes párt ma hazánkban – mondta Zakó László. A továbbiakban szólt a jelenleg ellenzékben lévő pártokon belüli összefonódásokról, az országos gyűlés egyes országos sajtóorgánumon belüli elhallgatásáról, s mint mondta, a megkülönböztetés okán a sajtótájékoztató lehetőségével élve adnak tájékoztatást a párt életéről, programjáról, politikai irányelveiről, s teszik mindezt teljes nyíltsággal.
Papp Gábor elmondta, hogy a 3. helyet Zala megyében is tartani kívánja a párt, számos választókörzetben a 3., vagy ennél jobb helyre várják jelöltjeiket, s lesz olyan választókörzet, amelyben megvannak a MIÉP-nek a győzelmi esélyei is.