Krónika

A Helikon Kastélymúzeum tükörtermében került megrendezésre a Barankovics Akadémia Alapítvány fóruma, amelynek vendégei ezúttal dr. Boros Imre tárca nélküli miniszter és dr. Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter voltak.

Dr. Czoma László házigazdaként köszöntötte a vendégeket és a megjelenteket, majd a környezetvédelmi tárca vezetője az agrár-környezetvédelemről és a jövő gazdálkodásáról tartott előadást, különös tekintettel e régió problémáira. A fórumot megelőző sajtótájékoztatón mindkét miniszter válaszolt lapunk kérdésére.
– A jövő gazdálkodására való tekintettel melyek azok a különleges problémák, amelyekre itt, a régión belül több figyelmet kell fordítani?
– Ebben a térségben, ahol a mi Balaton Felvidéki Nemzeti Parkunk működik, érzékeny területek vannak – mondta dr. Turi-Kovács Béla. – Olyan területek, amelyek kiválóan alkalmasak a turizmusra, de nem a tömegturizmust, hanem egyfajta természetközeli turizmust tudunk elképzelni. Különösen érzékeny a Kis-Balaton térsége, ahol egy olyan madárvilág van, amely páratlan Európában is. Nem elzárni akarjuk – és ez a lényege a fejlesztéseknek – e térségeket, kivéve természetesen azt a területet, ahol mindenképpen rezervátum jelleggel kell működni. Ez az összterületünknek nem több, mint 10 százaléka. Szeretnénk elindítani egy, az agrár-környezetvédelmi programon belüli lehetőséget. Szeretnénk egyfajta, olyan állattenyésztést megindítani, amely a legeltetési gazdálkodáshoz kapcsolódik. Szürkemarhánk eddig is volt – még akkor is, ha némely szürkemarhák időközben eltűntek – és mi szeretnénk egy olyan állatállományt, amely az ősi magyar állatfajtához kapcsolódik. Szeretnénk, ha a gazdák is bekapcsolódnának ebbe az ügybe, ezért hoztuk létre azt a támogatási rendszert, amelyet agrár-környezetvédelemnek nevezünk. Ebben az idén 2,5 milliárd forint jelent meg, ebből 300 millió forint azért a mi tárcánktól, mert kifejezetten az érzékeny területekre kívánunk egyfajta lehetőséget biztosítani.
– Konkrétan melyek ezek a területek?
– Erről megjelentettünk egy kiadványt „A jövő gazdálkodása, a gazdálkodás jövője” címmel, amelyben a programcsomagok és a támogatási összegek részletesen fel vannak sorolva. A területeket országrészenként határoztuk meg, e térségben a Marcali-medence az érintett, itt nedves gyepterületek kaszálására, valamint legeltetésre adunk támogatást, de szántóföldi művelés támogatására is lehetőség van.
Dr. Boros Imre tárca nélküli minisztertől az EU csatlakozás közeledtének okán a települések fejlesztésének finanszírozásáról kértünk tájékoztatást.
– Gyakorlatilag most vagyunk abban a fázisban, amikor erről már őszintén lehet beszélni. Sajnálatos módon a média, meg a pártpolitikusok egy része ebből is már a szokásos nemzeti tragédiát próbálta faragni. Erre nincs semmi ok, én pár nappal ezelőtt voltam Brüsszelben, ahol erről a kérdésről tárgyaltunk. Messzemenő lehetőségek vannak arra, hogy minimumként a jelenlegi támogatási szintnek a négyszeresével induljunk. Ez nem néz ki túl rossznak, de az év végéig további tárgyalásokkal további javítások érhetőek el. Ennek egy jelentős része az úgynevezett kohéziós rész nagy projektekre, a nagyobb része pedig – amely a városokat, a kistelepüléseket érinti – az úgynevezett strukturális rész, amelyben benne van a Sapard program folytatása is mezőgazdasági alapokban, és a Phare folytatása a területfejlesztési EU-s programokban. Ez egyebek mellett érinti az oktatási, kulturális szférát is.
– A támogatás forintálisan, vagy euróban kifejezhető?
– Természetesen. Én úgy gondolom, hogy indulásként az igénybe vehető pénztömeg a GDP 2 százaléka körüli összeg és ez a csatlakozás három átmeneti évét követően felmehet nettóban a GDP 4 százalékáig, ami forintban kifejezve 650–700 milliárd forintot jelent évente Magyarországnak, ami nem egy rossz összeg azt hiszem.
A fórum során a környezetvédelmi tárca vezetője szólt még a hulladékgazdálkodás országos programjáról, amely 2009-ig a végleges megoldást is meg kell hozza. Ez annál is inkább sürgető, mert a jelenleg működő depóniák jó része nem rendelkezik megfelelő műszaki védelemmel. Ezeknek a beruházásoknak, majd az üzemeltetésnek az esetében a kormány kiemelt szerepet szán az egyre növekvő magyar gazdasági erőknek.

A költségvetést elfogadó testületi ülést követően a Fidesz keszthelyi szervezete tartott sajtótájékoztatót a város idei gazdálkodását meghatározó határozatról. A tájékoztatón részt vett Manninger Jenő, a párt országgyűlési képviselőjelöltje is.

Hegedüs László alpolgármester, a keszthelyi szervezet elnöke elmondta, hogy az utóbbi évek legjobb költségvetését fogadta el a képviselő-testület.
– Úgy érezzük, hogy minden olyan feladat, amely a város vezetése előtt áll, megfelelő finanszírozást nyert – mondta Hegedüs László. – Ebben a fő feladat az intézmények, a kórház működtetése, bár nem minden terület nyert olyan támogatást, mint amilyent szerettünk volna, de az alapvető szükségleteket kielégíti, a működéshez megfelelő forrás áll rendelkezésre. A több mint 5 milliárdos költségvetési fő szám gyakorlatilag minden feladatot takar. A kötelező feladatokon kívül nagy örömünkre megfelelő mértékben sikerült az önként vállalt feladatokra is kellő mértékű pénzeszközt biztosítani. Az elmúlt évtől eltérően a költségvetés tárgyalása vitákat és feszültségeket sem okozott.
Mint elhangzott, az elmúlt évben még nagy küzdelem folyt azért, hogy a sportegyesületeknek, civil szervezeteknek megfelelő támogatást tudjon nyújtani az önkormányzat, az idei évben a biztosított összegek mindenki számára elfogadhatóak voltak. Elhangzott, hogy a Fidesz a város költségvetésében és működésében pozitív változásokat lát, az elmúlt évtized vagyonfelélő politikájától eltérő módon, az elmúlt években már a nem a felélés, hanem a vagyon újrahasznosítása volt a jellemző.
– Átkonvertáljuk a vagyonunkat – mondta Hegedüs László – az ingatlanértékesítésből származó bevételeket újabb ingatlanokba és vagyontárgyak vásárlására fordítjuk. Ennek a haszna a város számára belátható időn belül realizálható, gondolok itt az angolnatelep vásárlására és annak további fejlesztésére, a színház és kongresszusi központ beruházására, fejlesztésére, amelyben az állam és a minisztériumok több mint félmilliárd forinttal növelik az önkormányzat vagyonát. De említhetném a leendő gazdasági, kereskedelmi és innovációs parkot is, ezek mind-mind olyan lehetőségek, amelyek a város jövőjét pozitív irányba befolyásolhatják.
Elhangzott, örömteli, hogy a VSZK tetőtér-beépítése is bekerült a költségvetésbe, hogy a mozgássérültek egyesülete részére 1 millió forintot biztosítottak, támogatják a polgárőrséget, az ifjúsági őrjáratot, a sportegyesületeket, a Helikon strand fejlesztését. Támogatást kapott a városi úthálózat fejlesztési terve, s mindez pozitívan hat a város jövőjére, s az itt élő pol- gárok közérzetére is jó hatással lehet.
Manninger Jenő a bérlakás-építési programmal kapcsolatban elmondta, hogy a keszthelyi pályázatok eredményesen zárultak, s már eldőlt, hogy Keszthely megkapja a 80 millió forint állami támogatást a bérlakás-építési programjához. Az önkormányzati önrésszel együtt így 24 bérlakás építésére lesz lehetőség első lépésben, hiszen a kormányzat tervei szerint ez az akció a jövőben folytatódik, hiszen a következő ciklusban tovább kívánják fejleszteni a bérlakás-programot.

Az elmúlt hét végén rendezett sajtótájékoztatón hangzott el, hogy 3500 kopogtatócédula leadásával immár hivatalosan is Veér Miklós a Zala megyei 3. számú választókörzet MSZP-s országgyűlési képviselőjelöltje. Mindezt Zemankovics Ferenc, a párt helyi szervezetének elnöke jelentette be.

A sajtótájékoztatón Veér Miklós elmondta, hogy most harmadik alkalommal indul országgyűlési képviselőjelöltként ebben a választási körzetben, s a jelenlegi kampány során igazán meghatók és alázatot parancsolóak voltak azok a találkozások, amelyek során a választópolgá- rok a kopogtatócéduláikat átadták az MSZP képviselőjelöltjének.
– Számomra nem az a legfontosabb, hogy ki kit győz le, hanem az, hogy ki kit képvisel – mondta Veér Miklós. – Én azt gondolom, hogy ezzel a támogatási háttérrel bebizonyosodott számomra az, hogy jó ügyet szolgálok, hiszen a bérből, fizetésből, kisnyugdíjból, a vállalkozásokból élőknek a nyílt képviseletét vállalom fel. Biztos vagyok abban, hogy ők vannak többségben, s nem azok, akik a már meglévő gazdasági háttérrel biztonságban élnek. Azok képviseletét vállalom, akik az európai normákhoz mérve itt a szegénység kategóriájában élnek. Az is öröm, hogy nem csak az idősebbek juttatták el a szavazócéduláikat az MSZP-nek, hanem minden korosztály, még az első választók közül is sokan ezt a pártot választották. Megtisztelő ez a bizalom, s ahogy eddig sem, úgy ezután sem fogok visszaélni a polgárok bizalmával. Nem az ünnepségek protokoll „dísze” kívánok lenni, nem uralkodni akarok, hanem szolgálni akarom ezt a közösséget. Az MSZP számára sem az a fontos, hogy hatalomra kerüljön, hanem az, hogy úgy kormányozza ezt az országot, hogy annak gazdasága és a benne élők sorsa jobbá váljon.
A szavazócédulák érkezésével együtt a polgárok számos javaslatot, észrevételt is tettek, terveket, elképzeléseket fogalmaztak meg, s ötleteket adtak a jobbítás szándékának megvalósításához.

A MIÉP Zala megyei szervezetének elnöksége február közepén, Keszthelyen tartott sajtótájékoztatót a párt médiapolitikájáról. A sajtótájékoztatón Papp Gábor megyei elnök mellett részt vett Farkas Lajos megyei alelnök, a Zala megyei 3. számú választókörzet országgyűlési képviselőjelöltje, valamint meghívott vendégként Szentmihályi Szabó Péter, a MIÉP külügyi kabinetjének vezetője is.

Farkas Lajos a párt médiával kapcsolatos véleményéről szólva elmondta, hogy olyan időszakot élünk, amikor a sajtónak kitüntetett szerepe van. A hírközlés mellett megtalálhatók a sajtóban az átértelmezések, de a megjelentetés mellett az elhallgatás is fellelhető. A közvetítő szereppel vissza is élhet a média, s amíg ennek törvényességi oldala nem rendezett, addig nem lehet elvárni a tárgyilagos tájékoztatást. Az új kormány megalakulását követően az egyik első feladat lesz a jelenleg érvényben lévő médiatörvény megváltoztatása, bár erre a jelenlegi kormány tett próbálkozásokat, de az ellenzék miatt meghiúsult. Az eldurvuló kampány részben a média közreműködésének is köszönhető.
Papp Gábor mindezt kiegészítve szólt arról az anomáliáról, hogy például a hévízi városi tv, nem tud fontos eseményekről felvételt készíteni, mert az évi 7 millió forintos költségvetéséből erre nem futja.
Szentmihályi Szabó Péter arról szólt, hogy a MIÉP rendcsinálást ígért, s ezért nem száll be a pofozkodásokba. A kiegyensúlyozott, visszafogott és ígérgetések nélküli kampány ellenére is egyre inkább úgy tűnik, hogy a harmadik legjelentősebb erőként fog a párt a parlamentbe kerülni. A médiákról szólva elmondta, nem elsősorban a pénz, hanem a szakmaiság, a szakértelem és a jószándék hiányzik a tárgyilagos tájékoztatáshoz. Véleménye szerint a törvény megváltoztatásával sem valószínű, hogy helyrehozhatóak a médiákban elkövetett hibák, mert ameddig le lehet fizetni embereket, addig ez nem változik.