Környezet

Ismeretes, hogy tavaly szeptemberben indult országosan az „Olvasás éve”, amelynek keretében a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár egy előadássorozatot indított útjára a „Balaton és az ember” címmel.

Február 18-án a balatoni hajózás történetét elevenítette föl dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum igazgatója, akivel az előadása után váltottunk szót.
– A történelmi anyag hatalmas terjedelme miatt, csak a főrészeket lehet kiemelni, illetve hangsúlyozni egy ilyen előadás alkalmával – kezdte dr. Müller Róbert. – Éppen az „Olvasás éve” miatt szükséges felhívni a hallgatóság figyelmét hogy az érdeklődők milyen szakirodalomban tudnak a témának utánanézni. Ez tulajdonképpen egy gondolatébresztő, ugyanakkor új ismereteket is adó előadás volt. A balatoni hajózással nagyon sokan foglalkoztak – folytatta az igazgató –, ezért vannak részletkérdésekre kitérő, valamint összefoglaló munkák is, például a hajózástörténész Bíró József két könyve. Feltétlenül meg kell említeni Tóth Lajos nevét, akinek a könyvei még a ‘60-as évek elején jelentek meg („Festetics hajóarzenál története” és a „120 éves a balatoni gőzhajózás” című műve).
– Mikor kezdődött a balatoni hajózás?
– A balatoni hajózás gyakorlatilag egyidős az ember megtelepedésével a Balaton partján. Az ‘50-es években a Gyöngyös-patak medrének kotrásakor, rendezésekor egy úgynevezett „bödön” hajónak a maradványaira bukkantak, sajnos azonban nem tudták megmenteni. Mivel a Vindornya-tó és a hévízi öblözet közötti terület az újkőkor végére már elmocsarasodott, ezért gondolták a hajózástörténettel foglalkozó tudósok, hogy a fent említett hajó csak az újkőkor elejéről származhat, tehát az Ie. VI.–V. évezredben már hajóztak errefelé.
– Tudvalévő, hogy jó pár évvel ezelőtt szárnyra kapott a hír, amely szerint megépítik a híres Phoenix gályát. Hol tart most az ügy?
– 1994-ben Rick Csaba és felesége Török Éva hozták létre a Phoenix 200 Alapítványt, amelynek célja a Phoenix gálya újjáépítése lett volna. 1996 táján elkezdődött az építkezés – az elkészített majd jóváhagyott tervrajzok és üzleti tervek alapján – 1998-ra pedig elkészült a hajó 30 méter hosszú gerince. Ekkor azonban elfogyott a pénz. Majtényi Lászlóval, a nyugat-dunántúli Rips vezetőjével való beszélgetés során megtudtam, hogy ő lát lehetőséget arra, hogy a Széchenyi-terv keretében folytatódjon a gálya építése.
– Merre tart ma a balatoni hajózás?
– 1994-ben megjelent Lengyel Márton balatoni turizmusfejlesztési koncepciója. Ebből sajnálatos módon kimaradt a hajózás. Éppen ezért azt tenném hozzá, hogy Keszthely városa hat százalékban részvénytulajdonosa a Balatoni Hajózási Rt.-nek. Reményeim szerint azzal, hogy a Balaton-parti önkormányzatok 51 százalékos többséget szereztek a BH Rt-ben, nagyobb gondot fognak fordítani és jó gazda módjára segítik a hajózást.

Önkormányzati fórumra került sor Keszthelyen a közelmúltban, amelyet a Zala Megyei Munkaügyi Központ Keszthelyi Kirendeltsége szervezett. A rendezvényen részt vettek a térség polgármesterei, önkormányzatok képviselői, a munkaügyi központ szakemberei.

A fórumon a meghívottak tájékozódhattak a munkaerőpiaci szervezet által 2002-ben nyújtható szolgáltatásokról, programokról, a foglalkoztatást elősegítő pályázati lehetőségekről, és az önkormányzatok képviselői is előadták ezévi foglalkoztatás-fejlesztési elképzeléseiket.
A térség foglalkoztatási helyzetét dr. Kúnné Gecse Ágnes, a munkaügyi központ keszthelyi kirendeltségvezetője értékelte, aki elmondta: az elmúlt év végén Keszthely vonzáskörzetében 1257 regisztrált munkanélküli volt, ez a szám a 2000. évi adathoz képest 8 százalékkal kevesebb. A munkanélküliek összetételének alakulásában az előző évihez képest számottevő elmozdulás nem történt, továbbra is a 26-35 év közötti korosztály képviselteti magát legnagyobb százalékban, iskolai végzettség tekintetében legtöbbjük szakmunkás. Keszthely munkaerőpiacát kedvezőtlenül érintette több munkáltatói döntés is, a BEFAG központjának Pápára költözésével 30 fő munkaviszonya szűnt meg, az, hogy a Ka-Ro Kft. megszűntette telephelyét, közel 20 főt érintett, a Georgikonnak a Veszprémi Egyetemhez való integrálása következtében újabb 20 fő vesztette el a munkahelyét. Ugyanakkor új, jelentős számú munkaerőt vonzó munkahely nem létesült. Épült ugyan kereskedelmi és vendéglátó egység, mint a Tempo vagy a McDonald’s, itt azonban meglehetősen nagy a fluktuáció.
– Megalakulásunk óta legfontosabb feladatunknak tartjuk a munkanélküliek elhelyezkedési esélyeinek javítását, elsősorban a munkaközvetítéssel, de valamennyi, a foglalkoztatást elősegítő támogatás biztosításával. Naprakész adatállományunk nemcsak a munkanélküliekről szól, hanem összegyűjtünk minden olyan információt, adatot, lehetőséget, ami egy-egy adott területen vagy gazdasági ágban létszámbővítéssel jár. A munkáltatók igénylik a munkaerő kiválasztásában nyújtott szolgáltatásainkat, a munkajog területén adott segítségünket.
A kirendeltségvezető rámutatott arra, hogy az elmúlt két-három évben a központ külön figyelmet fordított a megváltozott munkaképességűekre, a rehabilitációs tanácsadás keretében konkrét munkahelyeket ajánlottak fel vakoknak, siketeknek, mozgássérülteknek és értelmi fogyatékosoknak. Hangsúlyozta azt is, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással, illetve az arra való felkészülés következtében új stratégiai ágak alakulnak ki, az infrastruktúra fejlődik. A munkaügyi központ legfontosabb feladata ebben az, hogy elősegítse a munkaerő alkalmazkodását a piac új kihívásaihoz.

A hévízi Fontana Filmszínház emeleti kiállítótermében, egy nem mindennapi kiállítás nyitotta meg kapuit immár harmadik alkalommal a nagyérdemű előtt: a zalaegerszegi Hír-család kiállítása. Az apa, a lánya és a fia, mindhárman képzőművészként mutatkoztak be a nyilvánosság előtt...

Az édesapa Hír Mihály fotóművész, aki már az általános iskolában megismerkedett a fotózással egykori tanára segítségével. Később Budapesten filmezéssel is foglalkozott. A ‘70-es évektől tagja, majd pedig vezetője lett az egerszegi Fotóklubnak. Ekkor már néprajzi és egyéb kiállításokat és nemzetközi fotólaborokat szervezett a megyében, illetve országszerte. Eddigi kiállításai Marosvásárhelyen, Szegeden, Dunaújvárosban, Győrben, Nagykanizsán és persze Zalaegerszegen voltak láthatóak. 1992-ben Országos Nivódíjjal tüntették ki.
A nagylány Delyné Hír Éva grafikus, aki még kislányként, gimis korában kezdett grafikával foglalkozni. Ő egyébként a pécsi egyetemen szerzett ének-zene és tánc tanári diplomát. Saját bevallása szerint csak amatőr módon űzi a rajzolást, ám szeretné, ha magasabb fokon tudná ezt a művészeti ágat művelni. Rajzaiban mindig az embert és az ember mozdulatait hangsúlyozza. A tánc, a zene, a ritmus nagy szerepet játszik életében, s ezek szeretete érződik is rajzain.
Végül, de nem utolsó sorban a fiú ifj. Hír Mihály tipográfus – tehát a betűkkel foglalkozik –, aki a középiskolás éveket követően fotózást és zenét tanult. 2000-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, jelenleg saját, Opus Magnum nevű cégében tipográfiák tervezésével foglalkozik.
A tárlatot – amely március 3-ig várja a látogatókat – Szényi Zoltán művésztanár nyitotta meg és ajánlotta a közönség figyelmébe. Beszédében felhívta a figyelmet a művészi fotó sajátosságaira, a fotó, a fotós, a valóság és a befogadó viszonyaira valamint arra, hogy rohanó világunkban is meg kell próbálni befelé, önmagunkba fordulni. A megnyitót, a keszthelyi Család Iskola tanárainak, illetve a Hévízi Fúvószenekar fuvola triója tette színesebbé.

Keszthelyen hosszú évek óta sok problémát okoz a védett gesztenyefasorok egyik legnagyobb ellensége, az aknázómoly. Évek óta számos akciót rendeztek a városban, elsősorban a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja kezdeményezésére, s az akciók során a lakosság és az iskolák diákjainak segítségével gyűjtötték össze a lehullott avart, hogy az aknázómoly áttelelését megakadályozzák. Most remény van arra, hogy a gesztenyesor védelmét hosszú távon biztosítsák.

Ezúttal a Helikon Liget Egyesület vetette fel a vadgesztenyefák megmentésének lehetőségét injektálással, ám ehhez szükséges pályázati pénzek bevonása is. Az eddigi védekezés nem volt megfelelően hatásos, ezért az egyesület tagjai az elmúlt évben két fát az új módszerrel kezeltettek, azaz, injektálással vitték be a szert, s így a fa erezete eljuttatta azt mindenhová, minden levélbe. Ennek következtében az aknázómolyok maradéktalanul elpusztultak. A módszer nagy előnye, hogy nem időpontfüggő, mert egész évben hat, nem szennyezi a környezetet, tehát üdülőkörzetben is bármikor használható. Jóval hatásosabb, mint az eddigi módszerek, csupán jóval drágább, ezért az önkormányzatnak pályázatot kellett beadni a Környezetvédelmi Célalaphoz, hiszen itt az egész várost érintő védekezési programról van szó. A képviselő-testület határozata szerint a pályázat benyújtási feltételét jelentő 1. 990 ezer forint saját erőt az ez évi költségvetésben biztosították. A Helikon Liget Egyesület a saját munkáját ajánlotta fel, a meglehetősen munkaigényes módszerrel való védekezés megvalósításához.

Az ingatlan jó és biztonságos befektetés – mondják, s a rendszerváltás óta egyre inkább megfigyelhető a külföldiek nagymértékű ingatlanvásárlása is hazánkban. Így aztán a megnövekedett keresletet – főleg az idegenforgalmilag frekventált Balaton vonzáskörzetében – a térségünkben gombamódra szaporodó ingatlanforgalmi irodák igyekeznek kielégíteni. Közülük az egyik a keszthelyi Vakáció Kft., mely 1990 óta van a piacon.

– Mi a helyzet jelenleg az ingatlanpiaccal? – kérdeztük Somlyai Szilárdot, a kft. ingatlanközvetítőjét.
– Az érdeklődés a külföldiek részéről érezhetően csökkent az év elején, ami az eurora való átállás következménye. Viszont a magyar vásárlás megnőtt, az adózás miatt most fektetnek be azok, akik tavaly értékesítettek ingatlant, és nem akarnak jövedelemadót fizetni. 2001-ben az ingatlan eladás egyébként duplája volt az előző évieknek.
– A forgalom növekedés a nemzeti valuták megszűnése miatt volt?
– Nem. Bár mi is vártuk az inváziót, a sublótban tartott márkát, de ez nem volt jelentős. Valójában a magyar vásárlói réteg megjelenése okozza a forgalom növekedését. Míg az előző években 80–20%, esetleg 90–10% volt az arány a külföldiek javára, most ez kiegyenlítődni látszik.
– Úgy tudom, Önök jogi garanciát is adnak.
– Valóban biztosítjuk a jogtisztaságot az eladónak és vevőnek egyaránt. Felelősség biztosítással rendelkezünk, így véletlenül sem érheti kár az ügyfelet.
– Legalább 50 ingatlaniroda működik Keszthely és Hévíz környékén. Nem túl sok ez?
– Az ügyfél össze tudja hasonlítani az irodák árait és szolgáltatásait. Nekünk 12 éves kitartó munkával sikerült megnyerni ügyfeleink bizalmát, s ezért továbbra is mindent megteszünk.
– Mit tesznek a sikeres közvetítésért?
– Három éve létrehoztuk a Balaton Környéki Ingatlanközvetítők Egysületét, jelenleg 10 irodával. Ha az ügyfél betér hozzánk ingatlaneladási szándékával, az esélye is tízszeres, mivel 10 ingatlanközvetítő látja ajánlatát, hiszen közös terminálon dolgozunk. Így elkerülhető, hogy 10 helyen tízféle árért árulják ingatlanát és nem kell 10 helyen tízféle szerződést aláírnia és 10 helyen fizetnie. Ez a rendszer kiszolgálja a vevőket is, hiszen a Balaton körül a legnagyobb kínálattal rendelkezünk. Ezenkívül az Ingatlanosok Magyarországi Egyesülete is felügyeli munkánkat, aminek szintén tagja vagyunk. Megjegyzem, az országban elsőként kaptuk meg az ingatlanosok közül az ISO minősítést.
– Jól hangzik, hogy egyesületi szinten dolgoznak, de hol találja meg önöket a vevő?
– Mi elé megyünk a vevőknek. Több éve kint vagyunk a Német Ingatlanbörzén, egyedül képviselve Magyarországot. Azonkívül nemzetközi és hazai ingatlan magazinban rendszeresen hirdetünk. A Magyar Hírlapban és a Magyar Nemzetben közlünk ingatlanpiaci értékelést. Több pénzintézet értékbecslését is ellátjuk, így hitelre is lehet nálunk ingatlant vásárolni. Saját és egyesületi honlapunkat internet elérhetőséggel a világon bárhol megnézhetik. A balatoni irodákon kívül budapesti, vidéki és külföldi partnerirodákkal rendszeres kapcsolatban vagyunk.
– Az ingatlan vásárlásához eladó ingatlan is kell...
– Ez valóban így van. Ha nem keres fel bennünket az eladó piacképes ingatlannal, azt nem tudjuk eladni. A tavaszi katalógus egyébként most van szerkesztés alatt.
– Várható fellendülés az ingatlanpiacon?
– Igen. Magyarországon a tőzsde nem megy, a banki kamatok nem nagyok, így ingatlanba fektetnek. A külföldiek pedig látják, hogy az euro nem erősödik, így tavasszal megmozdul a piac. De ehhez sok eladónak át kell gondolni az árakat, mert irreálisan magas árral csak elijeszteni lehet a vásárlót.
(X)