Panoráma

Természetesen a szezonnak megfelelően farsangi, s ha már egy barokk kastélyban került rá sor, hát gondoskodtak róla a szervezők, hogy a bál az épület stílusához is méltó legyen. Ennek eredményeképpen a résztvevők az első, barokk farsangi bált mulathatták végig.

A keszthelyi Festetics-kastély különböző rendezvényeknek, előadásoknak, fórumoknak ad otthont rendszeresen, nem beszélve a tükörteremről, ahol már nagyon sok, házasulni kívánó fiatal mondta ki a boldogító „igen”-t. Február 15-én azonban – hivatalosan a farsang után, de annál jobb hangulatban – télbúcsúztató mulattságra hívták a bálozókat, akik közül a hölgyek csodaszép barokk jelmezekben vonultak föl, hasonlóan Csokonai 1798-ban íródott művében, ahol azok a bizonyos dámák akárcsak akkor, most is diadalt arattak.
A bál ötlete két ifjúé – Szita Balázsé és Nagy Gáboré – volt. Balázs, aki tavaly november óta bérli a Kastély Kávézót elmondta, úgy gondolta, hogy barátjával együtt – aki szintén ezen a szakterületen tevékenykedik – fellendítik a kávézó forgalmát és egy hangulatos, ám ugyanakkor kulturált szórakozóhellyé varázsolják. A hely népszerűsítésére jó alkalomnak ígérkezett a farsang, illetve a bál amelynek során bebizonyíthatták, érdemes volt belevágni időt és energiát nem kímélve, hiszen nagyfokú jártasságot igényelt mindennek a megszervezése. Mindehhez persze az is kellett, hogy mindenki – beleértve természetesen dr. Czoma Lászlót, a kastély igazgatóját – pozitívan álljon hozzá a rendezvény létrejöttéhez. Az igazgató ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Európán belül Magyarországon van a legnagyobb hagyománya a farsangnak. Fontos, hogy biztosítva legyen a fiatalok kulturált szórakozása – amelyhez a kastély kitűnő helynek bizonyult – mindemellett pedig az sem elhanyagolható, hogy aki városunkba látogat, az milyen emlékekkel, élményekkel tér haza.
A rendezés sikerét egyébként mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy még az ország túlsó végéből, Nyíregyházáról is érkeztek vendégek a bálra, amely a korabeli barokk mulatságokat hivatott többek között visszaidézni. A vacsora alatt barokk muzsikát hallhatott a nagyérdemű a Musica Antiqua Együttes előadásában, majd pedig a Capuccino zenekar húzta a talpalávalót egészen hajnalig. Ezeket megelőzően azonban Szőcs Artur és Zöld Csaba színinövendékek szórakoztatták műsorukkal a közönséget. A hangulatot fokozta a tombola, amelynek főnyereménye egyhetes belföldi utazás volt, ezenkívül jutalomban részesült a bál legszebb korhű jelmezének viselője. Mindezen fellelkesedve a két fiatal úgy döntött, hogy ebből a rendezvényből hagyományt teremt, tehát barokk farsangi bál lesz jövőre is!

Cserszegtomaj önkormányzatát 1998-ban még mint önhibáján kívül hátrányos helyzetűt tartották nyilván. Aztán lendületet vett, és hatalmasat fejlődött az elmúlt években a település. Hogy mi történt tavaly, s mi várható az idén Közép-Európa legnagyobb falujában, arról Vitéz Varga Zoltán alpolgármesterrel, és dr. Kaszás Tamás jegyzővel beszélgettünk.

– Áldás vagy átok ez a „leg”-ség?
– Idegenforgalmi szempontból feltétlenül előny – mondja dr. Kaszás Tamás –, mivel így a település nem zsúfolt, hegyközség jellegű, hangulatos. Másrészt viszont hatalmas hátrány: Cserszegtomaj közigazgatási területe nagyobb, mint Keszthelyé, és kezdve onnan, hogy a költségvetése nagyságrendje is más, az infrastruktúra kiépítése és fenntartása óriási terhet ró a falura.
– Mindez nem feltűnő az elmúlt év eredményeit tekintve...
– Nos igen, elkészült a szennyvízcsatorna-beruházás első üteme, elkezdődött a második, amelyet Rezivel közösen valósítunk meg – kezdi a felsorolást az alpolgármester. – Felújítottuk a ravatalozót, több kilométer út készült, ezen kívül folytattuk, és az idén be is fejezzük az iskola teljes felújítását: tavaly a fűtés korszerűsítésére került sor – bevezettük a gázt –, kicseréltük a nyílászárók jórészét, a maradék ennek az évnek a feladata. Az épület végül kap majd egy hőszigetelő külső vakolatot. A konyha is megújult, 7,5 millió forintba került, s így megfelel az ÁNTSZ legújabb előírásainak.
– Tavaly elkezdtük azt az építkezést, amelynek következményeként március 8-án átadhatjuk az új orvosi rendelő és fiókgyógyszertár épületét – veszi át a szót a jegyző. – Régi probléma, hogy a faluban nincs gyógyszertár, és a lakosságnak Keszthelyre kell utaznia a receptek kiváltása miatt. Az önkormányzat ezen a helyzeten akart változtatni, és az önzetlen szándékot az is mutatja, hogy a gyógyszertáron – amelyet majd vállalkozó üzemeltet – a település nem keres, nem profitorientált a hozzáállásunk.
– Szociális területen kiemelkedő juttatásokat tudtunk adni 2001-ben – folytatja Vitéz Varga Zoltán. – Összesen 1.596 ezer forint értékű ajándékot, juttatást adtunk idős korúaknak, gyerekeknek, szociális szempontból rászorulóknak. Örömünkre tavaly megalakult a nyugdíjasklub, rendszeres összejövetelek vannak, egy-egy alkalommal 70–80 ember jön össze a kultúrházban. Mi igyekszünk őket meglepni hol egy vacsorával, hol egy színházlátogatással, hol egy kis műsorral; nemsokára Bács Ferencet látjuk vendégül. Ha már szóba került a kultúrház, annak a korszerűsítése is folyik: gázfűtése lesz, és felújítjuk az elavult színpadot.
– Mennyi pénzből gazdálkodik az önkormányzat? Hogyan alakultak az adóbevételek? – kérdésünkre a jegyző válaszol:
– 1999-ben az önkormányzat költségvetése 90 millió forint volt, 2001-ben 330 millió, tehát több, mint a háromszorosa. Az adóbevételek terén is hasonló tendencia mutatkozik: ‘99-ben 30 millió, 2000-ben 64 millió, 2001-ben 87 millió forint folyt be az adóknak köszönhetően. Évről-évre több az idegenforgalmi adóbevételünk, ami azért is külön öröm, mivel annak minden forintja mellé kettőt ad az állam. Mellesleg ennek az adónemnek a kulcsa nálunk a legalacsonyabb a környéken, 1,7 százalék.
– Milyen beruházásokra készülnek 2002-ben?
– Tavaly a testület hozott egy döntést arról, hogy saját területén egy 30 appartmanos nyugdíjasházat épít – mondja dr. Kaszás Tamás. – A Kápolna-soron lesz majd ez az építkezés, a tervek készen vannak, az önerő biztosított, és részt veszünk a Széchenyi-terv ilyen irányú pályázatán, amelyen a bekerülési költség 80 százaléka szerezhető meg.
– Mivel állandó a csőtörés – veszi át a szót az alpolgármester –, elkerülhetetlen az ivóvíz-vezetékrendszer korszerűsítése. Ez egy többszázmilliós beruházás, amit saját erőből nem tudunk megvalósítani, pályázatokra várunk. A tervek viszont készen vannak. Szintén készen állunk a csapadékvíz-elvezetés terveivel. A közvilágítás terén is lesz változás: a 80 wattos égőket energiatakarékos, ugyanakkor nagyobb fényerejű izzókra cseréljük, és 60 darab hiányzó lámpatestet fogunk pótolni.
– Sokak számára kérdés, hogy tulajdonképpen van polgármestere a falunak, vagy nincs? Lezárult az ezzel kapcsolatos bírósági eljárás?
– Január 10-én a Legfelsőbb Bíróság felmentette tisztségéből Gyuk Jánost, a döntés jogerős, tehát kimondhatjuk: nincs polgármestere a településnek – mondja a jegyző. – Ezzel az eljárással párhuzamosan zajlott egy munkaügyi per, mivel a képviselő-testület korábban úgy döntött, megszünteti a polgármester tiszteletdíjának folyósítását, és ezért ő pert indított. Ezt első fokon elvesztette, ám a másodfokú bíróság már úgy döntött, ki kell fizetnünk az elmaradt tiszteletdíjakat függetlenül attól, hogy Gyuk János 1999. április 2-a óta nem járt bent a hivatalban. Ezen oknál fogva a testület felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a bírósághoz – ugyanakkor az ítéletben foglaltaknak természetesen eleget teszünk.

A Hévíz Kultúrájáért Alapítvány kezdeményezésére a Bocskai Szabadegyetem rendezésében, a szomszédos fürdővárosban amolyan „írók és olvasók” találkozót rendeztek, amelyen két irodalmi előadást hallhatott a közönség.

A Bocskai Szabadegyetem február 14-én az „Olvasás éve” alkalmából kerített sort arra a „Nemzeti irodalmunk a XX. században” címet viselő rendezvényére, ahol a hallagatóság áttekintést kaphatott a magyar irodalom XX. századi – részben elfelejtett, az elmúlt évtizedek alatt betiltott és elhallgattatott – íróiról, költőiről és műveikről. A két előadásból álló eseményen – amely a Szent András kórház kultúrtermében zajlott – Vancsura Miklós, a kórház főigazgatója köszöntötte a megjelenteket. Az igazgató elmondta, hogy az olvasás örömét, illetve a könyvet nem pótolhatja sem a mozi sem a színház. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Magyarországon is egyre nagyobb méreteket öltő globalizáció káros hatással van a szellemre, a fantáziára, amelyet az elterjedőben lévő szórakoztató elektronika méginkább korlátoz. Ezt követően dr. Kiss Lajos mondta el megnyitóbeszédét.
Dr. Kiss Lajos 1990. és 1994. között Hévíz polgármestere volt. Sokat fáradozott azon, hogy a város kulturális élete fellendüljön, jelenleg pedig ő tölti be a Hévíz Kultúrájáért Alapítvány elnöki tisztségét. Ennek apropóján beszélgettünk a kultúra iránti vonzalmáról.
– Mindig is vonzódtam a kulturális élet felé. 1956-tól 1959-ig hivatásos népművelő voltam Somogy megyében, illetve Csurgón művészeti előadóként tevékenykedtem. Már diák koromban rendeztem színműveket, például Móricz Zsigmondtól a „Légy jó mindhalálig”-ot, Schiller „Ármány és szerelem”-jét, Molnár Ferenc „Játék a kastélyban” című művét. Már a kezdetektől a véremben volt szinte az embereknek a magyarsággal és a kultúra legszélesebb rétegével való megismertetése.
– Milyen mértékben fűződik polgármesterségéhez a hévízi kulturális élet fellendítése, illetve milyen fejlődéseknek lehettek tanui a hévíziek?
– Tulajdonképpen nem kifejezetten ehhez az időhöz kapcsolható a fellendülés, hiszen én már voltam egyszer Hévízen vezető 1975-től 1977-ig. Akkor hoztuk létre az első képzőművészeti kiállítást, valamint akkor adtuk ki Hévíz történetének első kötetét. Most látva a nagyobb lehetőségeket, az első feladatainkon túllépve lehetett elkezdeni a kulturális élet felépítését. Első lépésként Zala megye első irodalmi folyóiratát, a „Hévíz”-t indítottuk el, ez jelenleg már a tizedik évfolyamnál tart. Útjára indítottunk egy könyvtár sorozatot is, amelyből eddig tizenöt jelent meg. Megalapítottuk a Hévíz Kultúrájáért Alapítványt amelynek kuratóriumi elnökévé választottak. Személyemhez fűződik a Magyar Nemzetközösség emlékművének felállítása – egy kilenc ágú pánsíp amelynek anno nagy visszhangja volt –, a határainkon túl élő magyarokkal való egység szimbóluma. A Csokonai Vitéz Mihály Asztaltársaság az én biztatásomra alakult át egyesületté.
– Milyennek látja a mai olvasási szokásokat?
– Először örültem, hogy megrendezik az „Olvasás évé”-t. Később aztán arra gondoltam milyen kár, hogy erre szükség van, ugyanis ennek természetesnek kellene lennie, nem pedig ennyire „kampányszerűnek”. A semminél persze ez is több. Szeretném hangsúlyozni, hogy itt többről van szó, mint egy egyszerű író-olvasó találkozóról, ugyanis a nemzeti irodalom képviselői (Kodolányi János, Németh László, Vass Albert, Márai Sándor stb.) által képviselt irány bemutatása a cél. Nagy fájdalom az, amikor csellengő, önmagukkal mit kezdeni nem tudó gyerekeket látok. Az elmúlt ötven év sajnálatosan szétverte azokat a falusi olvasóköröket, amelyek akkoriban olvasásra késztették az embereket. Ezeket nem pótolhatja az „Olvasás éve”, maximum elindíthat egy folyamatot. Összességében véve keveset olvasnak ma a fiatalok és ennek sajnos egyik oka az önkormányzatok szűkös támogatottsága is a könyvtárak felé.

Február közepén tartották meg Budapesten a BNV Hungexpo területén az Étrend Egyesület által rendezett országos hidegkonyhai szakácsversenyt 120 résztvevővel. A versenyen a NaturMed Hotel Carbona 28 éves szakácsa Lenkei Tamás egy arany és két bronzérmet szerzett.

Lenkei Tamás Miskolcról került Keszthelyre, itt alapított családot, ám előtte nemzetközi tapasztalatokat is szerzett Franciaországban, Hollandiában, majd Németországban. A nyári szezon lehozta a Balaton mellé, s itt ragadt, jelenleg a Hotel Carbona szakácsaként dolgozik. A versenyre való felkészülésben a hotel vezetői és kollégai is segítséget nyújtottak, s támogatták a részvételi szándékot, amely három kategóriában is meghozta az eredményét. A nyolc személyes Finger Food – újnyi falatkák – névre hallgató hidegtál aranyérmes lett, az ötfogásos ínyencmenüvel, valamint a kétfogásos meleg étellel bronzérmes helyezést ért el. Mint mondta, mindig is vonzották a kihívások, a megmérettetések, s a szálloda vezetése már hozzájárult, hogy részt vegyen az ez év novemberében Luxemburgban megrendezendő világbajnokságon. Ehhez is kitűnő alapozást jelentett a sikeres hazai verseny.
A kérdésre, hogy otthon ki forgatja a fakanalat, Lenkei Tamás elmondta, hogy a felesége főztjét fogyasztják. Hobbija a horgászat és a foci, ez utóbbi érthető, hiszen korábban igazolt játékosként sportolt. A szakácsművészet elsajátítása már gyermekkorában vonzotta, édesanyja mellett kezdett alapozni, majd a miskolci Szamuely Tibor Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán szerzett szakmai képesítést. A luxemburgi világbajnokságra egyébként egy nyolcszemélyes hidegtállal és hatféle előétellel készül.