Ahogy a kórházigazgató látja
| A tavalyi év vége „városi ügyei” között talán legtöbbet a kórház szerepelt. Ezért is kerestük fel dr. Menyhárt Miklós főigazgató főorvost, mondja el, mi a helyzet az intézmény háza táján. |
– Fontos a kórház életében, hogy a szakmai megítélése jó legyen. Tavaly komoly gondot jelentett, hogy a tragikus hirtelenséggel elhunyt Fazekas főorvosnak néhány hónapig nem volt kinevezett utódja a sebészeti osztályon. Dr. Benedek György kinevezése után rövidesen tapasztalni lehetett, hogy az osztály forgalma nőtt, és most már egyre inkább érezhető a bizalom, az elfogadottság a betegek részéről. A gyermekgyógyászat terén hasonló a helyzet, olyannyira, hogy fejlesztésre is gondolhatunk, sőt, új profil kialakítása van folyamatban. Nagy változást jelentett az osztályok működésével kapcsolatban, hogy a belgyógyászat aktív részéből, vagyis a régi épületből negyven ágy az új épületbe került, ezzel a hotelszolgáltatás minősége jelentősen javult, szívesebben fekszenek be azok, akiknek ez amúgy is szükséges. A járóbeteg ellátást tekintve a vállalkozói formában, megbízási szerződéssel működtetett szakrendelések beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Kezdtük tavaly a fül-orr-gégészettel, azt követte az ortopédia, a neurológia, a szemészet, és most legutóbb az urológia. Sajnos, az onkológiai gondozás terén a betegek egyre növekvő száma szükségessé tette, hogy még egy szakorvos kiképzéséről gondoskodjunk. Dr. Hashmat Ibrahimkail, aki egyébként szülész-nőgyógyász szakorvosként dolgozik az intézményben, rövidesen szakvizsgázik, és így a nőgyó-gyászaton is komolyabb szinten lehet végezni az onkológiai szűrővizsgálatokat.
– Milyen a kórház gazdasági helyzete?
– Egyértelmű a javulás. Jelen pillanatban az összadósság-állományunk az éves költségvetésünk 4,2 százalékát teszi ki, azaz 34 millió forintot. Ebből a 30 napon túli kifizetetlen számlák 11 millió forintot tesznek ki, ami azt jelenti, hogy tavaly április óta mintegy 30 milliót sikerült ledolgoznunk a hiányból. Előreláthatóan továbbra is tartani tudjuk azt a tendenciát, hogy havi 2-3 millióval csökken a tartozásunk összege.
– Fejlesztési elképzelések?
– A művese állomás létrehozásával kapcsolatban továbblépés az önkormányzat döntése után lehetséges, amelyet mi is már hónapok óta várunk. A rekonstrukció III. ütemét illetően is szeretnénk pályázni, bár az valószínű, hogy ha Keszthely a színházra kapott támogatást, a kórház nem fog az első helyek egyikére kerülni a listán.
K. M.
|
|
| Hévíz városában évek óta hagyomány, hogy az egykori község hagyományait felelevenítve, disznóvágást, illetve disznótorost
tartanak. Az idei évben január végén, nagy érdeklődés mellett került sor a falusi hangulatot idéző eseményre. A 145 kilogrammos jószágot Kertész Péter böllér vágta le. Az ezt követő disznótoros lakomát farsangi mulatozással kötötték egybe; a hangulatról a tapolcai Batsányi Táncegyüttes gondoskodott. |
A Nemzeti Fesztivál keszthelyi állomása
| A több mint másfél évesre tervezett rendezvénysorozat a Magyar millennium részeként kerül lebonyolításra. A Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ szervezi a zalai programokat, amelyekben a 22 kistérségi társuláshoz, valamint a szlovéniai Muravidékhez tartozó kistelepülések kulturális csoportjai, szólistái mutatkoznak be a nagyközönségnek. |
A zalai rendezvények programfüzetének köszöntőjében Varga László, a megyei közgyűlés és a Zala Megyei Történelmi Emlékbizottság elnöke többek között így ír: „Nem mi, magyarok érkeztünk elsőként a Kárpát-medencébe, de a történelem során mi vagyunk az elsők, akik immár több mint 1000 esztendőn keresztül meg tudtuk őrizni nyelvünket, önazonosságunkat, kultúránkat. Az 1000 esztendő folyamán felhalmozott szellemi és tárgyi örökség, nemzeti múltunk emlékei olyan kincs, amelynek megőrzése mindannyiunk érdeke, előrehaladásunk feltétele.”
A nemzeti fesztivál Hévíz-Keszthely kistérségi bemutatóit – amelyet a Goldmark Károly Művelődési Központ szervezett – január 21-én délután tartották három helyszínen. A Csokonai Vitéz Mihály ÁMK sportcsarnokában léptek színpadra az énekkarok, a néptánccsoportok és a népdalok előadói. A Klubszínházban a vers– és prózamondók, valamint a színjátszók által előadott műveket élvezhette a közönség, s a Festetics György Zeneiskolában léptek fel az énekesek és a hangszeres zenét játszók. A három helyszínen közel hetven fellépővel zajlottak a bemutatók, amelyeket szakmai zsűri értékelt.
A 2000. január 1-től 2001. augusztus 20-ig tartó programban Zala megyében is egymást követik majd a programok, s a különböző avató ünnepségek, amelyek mindegyike jó alkalom arra, hogy a harmadik évezred európai közösségéhez csatlakozva önmagunkban is tudatosítsuk évezredes európai jelenlétünket.
Szalóky Jenő, a Hévíz-Keszthely Kistérségi Fejlesztési Társulás elnöke elmondta, hogy az elmúlt évtizedben a kistelepüléseken kevés hangsúlyt kaptak a kultúrának, a művészeteknek szentelt gondolatok, ám ennek ellenére számos helyen jöttek létre – elsősorban önszerveződő formában – kulturális csoportok, amelyek felvállalták egy-egy község, vagy térség hagyományainak felelevenítését, s őrzését. A magyar millennium megünneplése ad méltó alkalmat arra, hogy megmutassuk önmagunknak, s a világnak: értékhordozó nemzet vagyunk, s a jövőnk érdekében kell tovább őriznünk nemzeti, művészeti hagyományainkat. Mert a múltunk a jövőnk
alapja.
Kép és szöveg: Cservenka György
|
A Magyar Kultúra napja alkalmából rendezték meg január 24-én a
keszthelyi Fejér György Városi Könyvtárban az
|
