Fókusz

Több fórum után most a megyei főügyészséghez fordul a hévízi önkormányzat a Rákóczi utcában lévő, a volt Gyöngyvirág és Pöttyös épületének, illetve az azokkal kapcsolatos befektetői elképzeléseknek az ügyében.

Az egykori cukrászda helyére tervezett építkezésről zajló vita a március elején tartott testületi ülés egyik napirendjének kapcsán alakult ki. Vértes Árpád polgármester ennek keretében tájékoztatta a testületet az önkormányzatnak a Center Kft-vel fennálló követeléséről. Előzményként elmondta: az önkormányzat a Danubius volt két épületét még a kilencvenes évek elején megvásárolta, majd bartellügylet keretében továbbadta a Center Kft-nek. A csereüzlet lényege az volt, hogy az épületekért a kft. 40 millió forint értékben térburkolási munkákat végez. Az épületek helyére a rendezési terv kávézót és szállodát jelölt meg.
A Center Kft. azonban to- vábbadta az ingatlanokat a Rent Invest Kft-nek úgy, hogy a vállalt munkákat nem teljesítette. A Rent Invest Kft. vezetése jóhiszemű vevőként vásárolta meg az ingatlanokat, nem tudván, hogy azokra az önkormányzat és a másik kft. milyen szerződést kötött. A polgármester a testülettel ismertette: a bíróság 40 millió forintot ítélt meg az önkormányzat számára, ám mivel a Center Kft. nem rendelkezik sem ingatlannal, sem járművel, vagyona nincs, sőt, székhelyén tevékenységet nem folytat, a követelés behajthatatlan.
De hogyan került a képbe a Rent Invest Kft.? Fentebb írtuk, hogy a kft. jóhiszemű vevőként megvásárolta a Centertől a volt Gyöngyvirág és Pöttyös épületét, ahol – a rendezési terv előírásainak megfelelően – kávézó és szálloda létesítését kívánta megvalósítani. 1995-ben jogerős építési engedélyt is kaptak. Közben azonban a budapesti bíróság értesítette a hévízi önkormányzatot, hogy a Rent Invest is pereskedik a Centerrel birtokvita címén. Az önkormányzat és a Center vitája miatt 1996 márciusában a Rent Invest új eljáró hatóság kinevezését kérte építkezésének ügyében a megyei közigazgatási hivataltól (erre az államigazgatási törvény lehetőséget biztosít), mondván, hogy Hévíz jegyzője a kft-k ügyében – miután az önkormányzat a Centerrel ugyancsak bíróságra jár – nem elfogulatlan. A közigazgatási hivatal Gyenesdiást jelölte ki építési hatóságként, s Gyenes jegyzője meg is adta az építési engedélyt pinceszint, földszint, két emelet, tetőtér és galéria építésére – a hévízi érvényes rendezési tervnek megfelelően.
A Rent Invest azonban éppen a Centerrel folytatott birtokper miatt annak végéig nem akarta megkezdeni az építkezést. A per lezárultával 1999-ben kezdték el a munkákat úgy, hogy Gyenes közben meghosszabbította építési engedélyüket. Ezt a meghosszabbítást azonban már Hévíz megfellebbezte. Erre azért került sor, mert közben a testület is, és egy lakossági fórum alkalmával a hévíziek nagy része is a kérdéses területre vonatkozóan más tervvel állt elő: az épület elbontására, helyén park létesítésére tettek javaslatot.
A fellebbezést a közigazgatási hivatal elutasította, jelezve, hogy Hévíz nem ügyfél a kérdésben, ráadásul a cégnek jogerős építési engedélye van, tehát bármikor hozzáfoghat a munkákhoz. Mivel azonban Hévíz már nem szívesen látna épületet a Moll téren, igyekszik útját állni az építkezésnek. A kft. viszont jogerős – ismételten meghosszabbított – építési engedéllyel bír. A képviselők közül többen jelezték: nem tudtak arról, hogy az engedélyt meghosszabbították, így meglepetésként érte őket a hír. Emiatt a testületi ülésen jelen lévő, a kft-t birtokában tudó Koltai Péter előtt ismét vita zajlott a képviselők részéről az építkezéssel kapcsolatosan.
Rábai József többek között kijelentette: a testület két évvel ezelőtt egy ülésén már felvetette, hogy a kft. építési engedélye hamarosan lejár, és felhívta a hivatal figyelmét: kövesse nyomon, mikor történik ez. Mint mondta: most megdöbbenéssel veszi tudomásul, hogy a szerződés lejárt ugyan, ám újabb évekre meghosszabbították. Felhívta a figyelmet arra, hogy Gyenesdiás úgy adott engedélyt az építkezésre, hogy közben a törvényi előírásokban szereplő környezetvédelmi tanulmány meglétét nem kérte számon a cégtől. Hangsúlyozta: az építkezési engedély érvényességénél ez akár döntő szempont is lehet. Kijelentette: a város e területen teret, parkot kíván látni, és az ügyben nemrég aláírásgyűjtés is indult.
Dr. Hegedűs Mihály szerint a testületnek 1994 előtt, tehát még Koltai Péterék engedélyeztetési kérelmének beadása előtt tisztáznia kellett volna, milyen szándékai vannak a kérdéses területtel, és ennek megfelelően módosítania kellett volna rendezési tervét. A cégnek most már jogerős építési engedélye van, s azt vétózni nem lehet. Amennyiben viszont valóban hiba csúszott az engedélykiadási körülményekbe, felvetődik a jogerős-nem jogerős kérdés. Javasolta: a testület kérje ki a megyei főügyész véleményét. Ha ő azt jelzi: az építési engedélyt a törvényeknek megfelelően adták ki, nincs miért vitatkozni, a kft. bátran építkezhet.
Dr. Keserű Ákos jegyző ehhez kapcsolódva arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy bár az engedélyt jogszabálysértőn adta ki Gyenes (valóban nem kérte az egyébként kötelező környezetvédelmi tanulmányt), attól az még jogerős, tehát végrehajtható. Sőt, a kft. elképzelései mindenben a rendezési tervben előírtakat követik. A testületnek már az eladás után változott meg a véleménye, így most az a lehetősége maradt, hogy vagy visszavásárolja az ingatlant (ez legalább 2-300 millióba kerülne), vagy hagyja, hogy a cég építkezzen.
A vita során szót kapott Füzesi Lászlóné, a városvédő egyesület elnöke, aki megerősítette: a lakosság nagy része tiltakozik az építkezés ellen, és egy park megvalósítása mellett áll ki.
Felszólalt a Rent Invest vezetője, Koltai Péter is. Mint mondta: megdöbbenéssel hallgatja a testület vitáját, részben, mert az a képviselők nagymértékű tájékozatlanságáról tanúskodik, részben, mert olyan rendkívüli indulatokkal terhelt, amelyek számára teljességgel érthetetlenek. Egyetért Hegedűs képviselő úrral abban, hogy a városnak 1994-ben kellett volna döntenie a park mellett, akkor azonban erről szó sem volt. Az, hogy melyik hatóság milyen módon adta ki az engedélyt, az nem őrájuk tartozik, ők egy jogerős építési engedély birtokában mindössze építkezni szeretnének. Rámutatott: az ügyészséghez fordulni felesleges időhúzás, ráadásul nem zárul le rövid idő alatt így a kérdés. Az idő pedig nagyon szorít, tekintve, hogy Hévíz belső rendelete értelmében a főszezon idején tilos a nagy porral, zajjal járó építkezés. Hangsúlyozta: amennyiben a város mégis a főügyészhez fordul, azonnal bíróságra adja az ügyet, az ok pedig az lesz, hogy Hévíz a céget jogerős engedély birtokában évek óta nem engedi építkezni, s az eladott ingatlanok ügyében a tulajdonos feje fölött kíván rendelkezni, intézkedni.
A hosszúra nyúlt vita végén a testület 10 igen és egy nem szavazattal elfogadta dr. Hegedűs Mihály javaslatát: az engedély kiadási körülményeinek vizsgálata ügyében a megyei főügyészhez fordul.

A Zala Megyei Munkaügyi Központ a Gazdasági, a Szociális és Családügyi Minisztériummal, valamint az osztrák Gazdasági és Munkaügyi Minisztériummal közösen rendezte meg a háromnapos Nemzetközi Roma Foglalkoztatási Konferenciát Alsópáhokon. A 7. alkalommal megrendezett konferencia célja elsősorban, hogy az Unió országai számára bemutathassák a romák foglalkoztatásában beállt pozitív változásokat a közép-európai országokban.

Rainer Klein, osztrák gazdasági miniszteri tanácsos szerint még napjainkban is rossz lapokkal indulnak a munkerőpiacokon a romák, s bár egyenlő jogaik vannak, számos diszkrimináció tapasztalható velük szemben. Dr. Székely Judit, a GM helyettes államtitkára szólt arról, hogy a képzés mellett összehangoltabb cselekvéssorra van szükség, s több munkalehetőséget kell biztosítani egyebek mellett a közhasznú munkák terén.
– Említette, hogy a rendszerváltozás legnagyobb vesztese a cigányság volt. Mennyiben javult a helyzetük az elmúlt 12 év során?
– Amennyiben a gazdasági helyzet – mondja dr. Székely Judit –, hiszen itt eléggé stabil és kiszámítható gazdasági folyamatokkal állunk már szemben. A 90-es évek elején nagy elbocsátások voltak, megszűntek a munkásszállások, s ez egyebek mellett a cigány népességet is erősen érintette. Az ő helyzetük két-három évre reménytelenné vált. A 90-es évek közepétől beindult a gazdasági fejlődés, s egy olyan ütemet sikerült elérnie, amely már azt is igényelte, hogy növekedjen a foglalkoztatás. Az elmúlt négy évre visszatekintve több mint 200 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, tehát egy kedvezőbb gazdasági környezet fogadja azokat, akik a munkaerőpiacra ki akarnak lépni. Azt viszont nem mondhatjuk el, hogy mindenki a jelenlegi képesítésének megfelelően tud munkaalkalomhoz jutni. Erre utalnak a statisztikai adatok is: minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, annál könynyebben boldogul a munkaerőpiacon. S ezt tartom én a kulcskérdésnek, amellett, hogy a cigányság foglalkoztatását mindenképp meg kell oldani. A közhasznú munkaprogramok csak átmeneti segítséget tudnak nyújtani – elsősorban az idősebb korosztálynak, akiknek még a 8 általános iskolai végzettségük sincs meg. Ugyanakkor nem ez a jövő útja, hiszen meg kell szerezni a stabil, szilárd iskolai alapokat, s erre kell ráépíteni a szakmai alapot. Nem lehetünk türelmetlenek, mert elindult ez a folyamat, de még sok év kell a kézzelfogható eredményekhez.
– A nemzetközi tapasztalatokat mennyire tudjuk hasznosítani a magyar gazdaságban a foglalkoztatottság terén?
– Ismerek jó néhány országot, ahol a foglalkoztatottság javításán dolgoznak a szakértők, de nem biztos, hogy eléggé lehet adaptálni ezeket a dolgokat. Az Európai Unió tagállamaiban nem vetődik fel ilyen erővel a cigányság foglalkoztatottságának kérdése, hiszen jóval kevesebben élnek ott, mint Magyarországon. Nekünk a hasznosítható eredményeket kell adaptálni a saját projektjeinknél. Azok a programok érnek valamit, amelyek a foglalkoztatás mellett szakképzettséget is nyújtanak. Több tárca összefogásával indítottunk ilyen projekteket, de ezeknek a kezdeti eredményeit sem ismerjük még. A Gazdasági, az Oktatási, a Szociális és Családügyi Minisztérium elkezdte az európai szociális alap típusú projektek indítását, ezek között van olyan, amelyet az FVM és a GM közösen irányít, ennek egyik kedvezményezett csoportja a cigányság. Erre most lehet majd a pályázatokat beadni. Tudomásul kell venni azt is, hogy ezek a programok roppant drágák, bár adnak hozzá Phare támogatást, de meg kell teremteni a magyar társfinanszírozást is, és itt milliós nagyságrendekről van szó.
– Biztosított ehhez az anyagi bázis?
– Nálunk gazdagabb országokban sincs meg annak a lehetősége, hogy egyszerre mindenki ilyen projektekbe kerüljön. De nem csak anyagi bázisról van szó, hanem szervezői háttérről, azokról a programmenedzserekről, akik az elejétől a végéig kísérik a programokat.

A Zala Volán keszthelyi kirendeltségének konferenciatermében tartotta kihelyezett ülését a Városi Balesetmegelőzési Bizottság. A találkozón megvitatták az elmúlt év eseményeit, és szó esett az ez évi feladatokról.

Megoldandó problémaként jelentkezett a tehergépkocsik parkolásának ügye. Nem egy esetben tapasztalható, hogy éjszaka, hétvégén teherautók parkolnak az utcákban. Ez akkor lenne szabályos, ha a gépjármű rendelkezne közterület-használati engedéllyel; ám amint Peszmegh Ottó, a keszthelyi Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályának munkatársa elmondta, ilyen engedélyt teherautók számára nem adtak ki. A Zala Volán részéről Németh Gyula hozzátette, cégük – szerződéskötés ellenében – biztosítani tudja a tehergépkocsik őrzött parkolását.
Bizonyára sokan fellélegeznek majd, ha észreveszik a Bercsényi-Vaszary utcák kereszteződésénél megkezdődött munkálatokat: Keszthely egyik legforgalmasabb kereszteződése május 10-ig körforgalommá alakul át. Ezzel egy újabb balesetveszélyes gócpont szűnik meg a városban; lehet összpontosítani a Rákóczi-Petőfi utcák kereszteződésére.
Valószínűleg sokaknak okozott már problémát, hogy az út jobb oldalán parkoló autók miatt (Kossuth utca) nehéz kihajtani a kis mellékutcákból (Csók István, Hunyadi, Balaton utcák, stb.), mivel a várakozó gépkocsiktól nem lehet belátni az utat. A VBB illetékese lapunknak elmondta: a forgalomtechnikai tervezők részéről éppen ez volt a szándék, mivel ha nem belátható az út, az autósok igen-igen lassan hajtanak ki a mellékutcából, így – szerintük – kevésbé balesetveszélyes a közlekedés.

Egy egészségügyi közintézmény avatása egy kistelepülés életében rendkívül jelentős momentum – hangzott el az elmúlt hét végén átadott cserszegtomaji orvosi rendelő avatásán. Az új épület nyújtotta komfort feledteti az eddigi méltatlan körülményeket. Az épületben helyet kapó fiókgyógyszertár jelentős könnyítést jelent az itt élőknek, hiszen nem kell Keszthelyre bejárni, hogy kiválthassák a szükséges gyógyszereket.
A teljes egészében saját erőből megvalósított épület egyedi abból a szempontból is, hogy bankhitel és állami támogatás nélkül, kizárólag a lakosság befizetett adóiból valósította meg az önkormányzat a berendezésekkel együtt mintegy 11 millió forintos költségből. Az avatóünnepségen – az időnként szakadó hóesésben – a Cserszegtomaji Asszonykórus adott műsort, s a beszédeket követően dr. Hóbor Erzsébet, a megyei közigazgatási hivatal vezetője, valamint Manninger Jenő, a KVM politikai államtitkára vágta át a nemzeti színű szalagot, átadva ezzel az intézményt a község lakosságának.