Gyógyfürdőkórház

A laboratóriumban végzett tevékenység sokrétű. Kertai Sándor – három év kihagyással – 1988 óta megbízott vezetője az osztálynak. – Egyébként jóval régebb óta dolgozom itt – mondja. – 1973 márciusában kerültem ide... nahát, éppen ma 29 éve! Így aztán – már csak az egy híján kerek jubileum kapcsán is – aktuálissá vált a visszatekintés, és a „leltár” elkészítése, amelyből a laikus is megtudhatja, mivel foglalkoznak itt.

– 1952-ben, a kórház létrejöttekor csupán egy öreg mikroszkóp, egy kézicentrifuga és néhány vegyszeres üveg jelentette a laboratóriumot, a munkát egy laborasszisztens látta el. Azóta persze itt is nagyot változott a világ – mondja Kertai Sándor, aki egyébként nem orvosként, hanem vegyészmérnökként, illetve műszeres analitikai szakmérnökként látja el feladatát.
– Mi a laboratórium feladata?
– Diagnosztikai célú vizsgálatokat végzünk humán eredetű biológiai mintákból. Ennek megfelelően a betegek, illetve más személyek vizsgálati anyagaiból az orvosok részére klinikailag hasznos, az egészségi állapot megítélésére alkalmas információkat szolgáltatunk. Az orvosi laboratórium ellátási területe kiterjed a kémiai, haematológiai, immunológiai, szerológiai vizsgálatokra és azok határterületeire.
– Hányan látják el ezt a munkát?
– Két diplomás – egy biológus és egy vegyészmérnök –, két laboratóriumi szakasszisztens, hat laborasszisztens és két kisegítő dolgozik a laboratóriumban, amely rutinlaborra és kutatólaboratóriumra oszlik.
– Milyen vizsgálatokat végeznek a rutinlaborban?
– Százhúsz különböző vizsgálatot tudunk végezni vérből, vizeletből, térdízületi folyadékból. Ezek: a vérképvizsgálat, a véralvadási zavarok megállapítására szolgáló tesztek, a szervetlen komponensek vizsgálata, illetve a diagnosztikailag fontos metabolitok elemzése (bilirubin, vércukor, koleszterin, triglicerid, kreatinin, húgysav, karbamid, szérumfehérje, stb.). Továbbá itt kerül sor, az enzim-, az immunológiai, a szerológiai és a vizeletvizsgálatokra.
– Mi a kutatólabor feladata?
– Egyrészt biztosítja az intézményben folyó tudományos munka laboratóriumi hátterét. A kutatómunka elsősorban a hévízi komplex balneoterápia, illetve a hévízi gyógyvíz hatásmechanizmusának tisztázását célozza. Az erre irányuló vizsgálatok eredményeit felhasználva az intézet orvosai kongresszusokon előadásokat tartanak, illetve cikkeket jelentetnek meg tudományos folyóiratokban. Másrészt a Hévízi Regionális Osteoporosis Centrum munkájához kapcsolódva csontépítő és csontbontó markerek mérését végzi. Ezek a vizsgálatok alkalmasak az úgynevezett gyors csontvesztők kiszűrésére, és a kezelt betegeknél a terápiás válasz követésére. Az országban először itt végeztünk kollagén keresztkötés-meghatározást nagynyomású folyadék-kromatográffal. Ennek a vizsgálatnak azért van nagy jelentősége, mivel hűen tükrözi a csont bomlásának mértékét. A kutatólaboratóriumban az említett két nagy feladatcsoporton kívül végzünk még idő– és munkaigényes rutinlaboratóriumi vizsgálatokat is, például hormonmeghatározásokat.
A kutatólaboratóriumban és a rutinlaboratóriumban tavaly összesen 230 ezer vizsgálatot végeztünk, ezek 80 százalékát járóbetegek részére.

Már 1937-ben tudták

– A fizioterápia a természetes gyógymódokkal való gyógyítást jelenti, a természet erőinek, energiájának a felhasználását és annak a kiegészítését a modern fizikai eszközökkel. Ilyen értelemben a természetes gyógytényezők első eleme a gyógyvíz és a gyógyiszap, a második a orvosi- és terápiás tudás, a harmadik pedig a technológia. Akkor hatékony a kezelés, ha a beteg pontosan azt kapja meg, ami számára a legfontosabb. Ahhoz, hogy ezt tudjuk nélkülözhetetlen a laboratórium, a röntgen, vagyis a diagnosztika. Minden olyan laboratóriumi vizsgálatot elvégzünk, ami fontos és amiről tudnunk kell a beteg ideérkezését követő napokban, hogy a kezelést tudjuk alkalmazni. És mindazt a röntgen vizsgálatot is el tudjuk végezni, ami a diagnózis megállapításához szükséges – fogalmazott Vancsura Miklós főigazgató, amikor a gyógyfürdőkórház diagnosztikai munkáját foglaltuk össze.
Utalt dr. Schulhof Vilmos „fürdőorvos, kórházigazgató főorvos” 1937-ben megjelent „Hévízgyógyfürdő” című kiadványára, amelyben megjelent egy hirdetés, ami alapján el lehet mondani, hogy már akkor „összeállt a hévízi komplex terápia”. Volt röntgen, laboratórium és volt Zander-intézet is.
Az elmúlt évben komoly segítséget kapott az egész magyar balneológiai szakma. A három évvel ezelőtt létrehozott hévízi székhelyű Balneológiai Kutatóintézet 10 millió forint értékű támogatást kapott a Széchenyi-tervből. Ebből két kutatási téma folyik jelenleg: az egyik a fibromyalgiák kérdésköre, a másik pedig a hévízi gyógytó, gyógyvíz és gyógyiszap szerves vegyületeinek gyógyászati hatása.

– Milyen a laboratórium felszereltsége?
– A műszerezettségünk jó, ezen kívül a laboratóriumi munka minden fázisát átfogó számítógépes hálózattal rendelkezünk. Automatáink on-line üzemmódban a számítógépes rendszerhez vannak illesztve, és a kórházi osztályokkal való kapcsolattartás is számítógépes úton történik. Nagyon fontos, hogy kiépült a minőségbiztosítási rendszer a laborban, amely 2001 szeptembere óta az ISO 14001:1996 és az ISO 9000:2001 szabványoknak megfelelően tanúsított laboratóriumként működik. A napi belső minőségellenőrzés mellett egy külső cég is rendszeresen vizsgálja az analitikai munka pontosságát. Természetesen nem feledkezünk meg a szakmai továbbképzésekről, a tudományos munkáról sem: a szakdolgozók rendszeresen részt vesznek laborasszisztens kongresszusokon, magam és biológus kollégám a kétévente megrendezésre kerülő labordiagnosztikai kongresszusokra járunk. A helyi Osteoporosis Centrum munkatársaival közösen az elmúlt években több előadásunk hangzott el a csontritkulással foglalkozó konferenciákon, társszerzőként pedig több cikkünk jelent meg a „Ca és csont” című szaklapban.

Ha ízületek, csontok vizsgálatáról van szó, szinte természetes, hogy az orvos röntgenre küldi páciensét. Azt a napi mintegy negyven beteget, akik a röntgen osztályon jelentkeznek, dr. Vajda Károlyné vezető asszisztens, Kelemen Csabáné, Mörk Gyöngyi és Szuna Károlyné fogadja. Általában több mint nyolcvan felvételt készítenek, amelyeket 11-14 óra között dr. Ifi Ferenc vesz szemügyre.

Az ultrahang sokat segít a diagnosztika felállításában.

Az osztályvezető főorvos mély tisztelettel adózik – ahogy ő mondja – „lányai” munkájának. Kiemeli: a röntgenasszisztensi munka nem egyenlő a fényképezéssel! Először is tudni kell beállítani a beteget, hogy pontosan hány fokos szögben érje a sugár; és ilyenkor még az sem mindegy, hogy 40, vagy 45. A beteg korából, neméből, termetéből, súlyából megbecsüli, milyen expozíciós időre van szükség, hiszen egy fiatal, ép csonton hosszabb idő alatt hatol át a röntgen-sugár, mint például egy idős, oszteoporózisban szenvedő betegén; ugyanígy más paraméterekkel kell felvételt készíteni egy sovány, vagy egy kövér betegről. Be kell állítani a feszültséget, az áramerősséget – ha a fentiekből csak az egyik nem sikerül, a kép sem lesz jó, ismételni kell – erre azonban nem túl gyakran van szükség, ami bizonyítja: komoly tudással és tapasztalattal bírnak a hölgyek. A főorvos vallja: a röntgenorvos munkájának kulcsa a jó röntgenasszisztens.
– 11 órakor kezdem a munkát itt a gyógyfürdőkórházban – mondja dr. Ifi Ferenc, aki egyszemélyben a keszthelyi kórház röntgen főorvosa is –, elsőként az ultrahangos vizsgálatokat végzem el, és ezután vizsgálom meg a délelőtt készített felvételeket. Egy betegről általában hat, de az sem ritka, hogy tizenkét felvétel készül. Csak jó minőségű képekkel lehet dolgozni, hiszen egy rossz felvétel esetén a téves diagnózis felállításának lehetősége megsokszorozódik. Ez persze nemcsak a röntgen, hanem az ultrahang esetében is igaz. Éppen ezért szerencsés az együttműködés a keszthelyi és a hévízi kórház között, mivel bizonyos problémákat az egyik kórház gépe mutat meg pontosabban, más elváltozásokat a másik készülék segítségével látunk jobban.
A főorvos azt is elárulja: hamarosan egyszerűbb lesz az asszisztensek dolga. Az országos röntgenrekonstrukciós pályázaton egy 30 millió forint értékű felvételi és átvilágító berendezést nyert a kórház.
– Az új gépet nemcsak egyszerűbb lesz mozgatni, de expozíciós automatikával is rendelkezik, és minimális sugárterheléssel működik. A gyógyfürdőkórház egyébként eddig is sokat tett azért, hogy minimális sugárzás érje a betegeket, hiszen már három éve bevezetésre került az úgynevezett zöldérzékenységű film; ez feleannyi sugárterhelést jelent, mintha a hagyományos kékérzékenységű filmeket használnánk.
A röntgent egyébként nemcsak a gyógyfürdőkórház betegei veszik igénybe; sokan érkeznek a környező településekről, akiknek kényelmesebb Hévízen megcsináltatni a szükséges felvételeket, mint elmenni a keszthelyi kórházig. Ez azonban nem versenyhelyzetet teremt a két intézmény között, hanem egyre nagyobb tér nyílik a kooperáció lehetőségének.

A Széchenyi-terv keretében nyert pályázat lehetőséget ad a kutatásra, a laboratóriumi vizsgálatokra, melyeknek célja a betegség okának a felderítése, a hatékony kezelési mód megtalálása és annak a vizsgálata, hogy vajon a gyógyvíz és a komplex balneológia milyen hatással lehet a gyógyulásra. Dr. Dalmadi Alice óriási kihívásnak tartja a kutatást, melyet ő koordinál. A belgyógyász szakorvos 1997 szeptemberében került a hévízi kórházba, 98-ban mozgásszervi rehabilitációból is szakvizsgát tett. A kórház belgyógyászati szak- és konzultációs rendelését Horváth főorvossal együtt ketten látják el.
– A fibromyalgia reumatológiai betegség, folyamatosan meglévő fájdalommal jár, amely a testrész különböző pontjain jelentkezik. Sok ilyen nyomásérzékeny pont van, például a gerinc két oldalán, főleg a nyaki és deréktáji szakaszon, az izmok tapadási helyein, lágyrészekben, csípő, térd, boka, könyök két oldalán. Jellemző még a betegségre a különböző vegetatív és egyéb funkcionális zavarok. Elég összetett kórképről van szó – mondja dr. Dalmadi Alice és megjegyzi: – ez a kórkép 100-150 éve ismert, de önálló betegséggé 1992-ben vált, azóta beszélünk róla, mint önálló kórképről.
– Az elmúlt évtizedekben hogyan hívták ezt a betegséget. Mit mondtak, mi a baja annak, aki ilyen fájdalmakra hivatkozik?
– Sokáig hisztérikusnak, neurotikusnak nevezték ezeket az embereket. Ennek az is oka, hogy ha szövettanilag megnézzük ezeket a fájdalmas pontokat, semmilyen elváltozást nem tapasztalunk. Nem gyulladásos kórképről van szó, a mikroszkópban nem látható semmilyen elváltozás.
– Mi alapján állítják fel a diagnózist?
– Elsősorban a betegek panaszai és fizikai vizsgálata alapján. A típusos helyeken fájdalmat jelez a beteg, elmondja a különböző vegetatív és funkcionális zavarait. Ilyenek az alvászavar, a bélrendszer, a hólyagműködés zavarai. Fáradékonyság jellemzi a betegeket, akik általában gyengének érzik magukat.
Az amerikai reumatológiai társaság állította fel azt a kritérium-rendszert, ami alapján a diagnózis felállítása történik – folytatja dr. Dalmadi Alice. – Sok egyéb betegség mellett ennek sem ismerjük az okát, több feltételezés is van, komoly vizsgálatok folynak, különösen Amerikában. Idegrendszeri, életmódbeli, a hormonális rendszer problémája is felmerült és az is, esetleg valamilyen vírusfertőzés váltja ki a betegséget. Azt is felvetették, előfordulhat, hogy pszichiátriai kórképről van szó. Kísérletek folynak jelenleg, és vitatkoznak a szakemberek erről a kórképről.
– Ezek szerint ennek a betegségnek a kezelése sem egyszerű.
– Pontosan így van. Sokféle orvosszakmát kell bevonni, szinte az egészségügy valamennyi szereplőjét. Azért fontos, hogy foglalkozzunk ezzel a betegséggel, mert a reumatológiai szakrendelésen megjelentek 20 százaléka fibromyalgiában szenved. A betegek döntő többsége nő, a 30-50 éves korosztályra jellemző. Ami segít, az a fizioterápiás kezelés és a nagyon kevés antidepresszáns tabletta. Azt tapasztaljuk, hogy a hévízi kúra is jó hatással van a betegségre. A kutatásaink éppen ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Vajon a gyógyvizünk, a klímánk menynyire segít ezeken a betegeken? Lehet-e a központi idegrendszerre hatása a gyógytónak? Mindezekre a kérdésekre két hónap múlva már többet tudunk mondani.