Krónika

A közelmúltban Keszthelyen tartott sajtótájékoztatót az SZDSZ, amelyen a 3. számú választókerület SZDSZ-es országgyűlési képviselőjelöltjének, Tar Ferencnek Dávid Tamás közgazdász, gazdasági elemző volt a vendége. A téma ezúttal a „Korszakváltás programja a magyar gazdaságban” volt.

Tar Ferenc országgyűlési képviselőjelölt az SZDSZ kormányprogramjának sarkalatos pontjáról, a diplomások 100 ezer forintos minimálbéréről szólva hangsúlyozta, hogy gyakorló pedagógusként tapasztalja, a fiatalok egyre inkább a piaci szféra felé orientálódnak. Egyre kevesebben választják a tanári, vagy az orvosi pályát a méltánytalanul alacsony fizetések okán. Amikor a tudásalapú társadalomról beszélünk, akkor a tudást igenis meg kell fizetni, s ezzel is ösztönözni lehet a diákokat a továbbtanulásra.
Dávid Tamás közgazdász az SZDSZ már kidolgozott 4 éves kormányprogramjában szereplő radikális adócsökkentésről elmondta, hogy az átlagbér jelenlegi 40 százalékos adóját 18 százalékra kívánják csökkenteni, s a legmagasabb jövedelmek is csak 35 százaléknyi adót fizetnek. A TB járulékokat 5 százalékkal csökkenteni kívánják, s ez egy nagyon erős foglalkoztatás ösztönző tényezővé válik. A párt azonnal be kívánja vezetni az egészségügyi reformot, ennek törvényi szövegezését is elkészítették, s ennek másfél-két éven belül érezhető lesz a pozitív hatása. Ugyancsak tervezi az SZDSZ, hogy a rendkívüli módon elterjedt korrupciót törvényi szabályozással azonnal meg kell szüntetni, mert ez a gazdasági fejlődés legnagyobb akadálya ma hazánkban.

Keszthelyen járt Csurka István, a MIÉP elnöke március elején, hogy pártja kampányának sorában ismerkedjen a hazai mezőgazdaság szellemi fellegvárával, a 205 éve alapított Georgikonnal. Ezt követően került sor a MIÉP Zala megyei sajtótájékoztatójára, amelyen a pártelnök mellett a megyében induló országgyűlési képviselőjelöltek is részt vettek.

A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 176 választókörzetben eddig csak a Fidesz és a MIÉP indított választhatóságra jogosult jelölteket. Csurka István szólt arról, hogy a lemondott viták korát éljük, hiszen épp most utasította vissza Thürmer Gyula vitára invitáló kihívását, mert ez a MIÉP politikai érdekeivel ellentétes lenne. A jelenlegi hazai viszonyokról elmondta, hogy a társadalom felső rétege birtokolja a nemzeti jövedelem 30 százalékát. A középosztály között oszlik meg a 70 százalék, s az alul lévőknek nem marad semmi. Éppen ezért dolgozta ki alapjaiban a MIÉP az adótábláját, mely szerint a minimálbérből adódó 600 ezer forintig nem kell adót fizetni, 600 ezertől 1 millió forintig 20 százalék, 1 és 2 millió forint között 30 százalék, 2 és 3 millió forint között 40 százalék, 3 és 5 millió forint között 45 százalék, 5 és 7 millió forint között 50 százalék, 10 millió forint fölött pedig 60 százalék lenne a személyi jövedelemadó. Mint Csurka István mondta, az adójavaslat további kidolgozása majd az országgyűlésben fog megtörténni. Az elnök szerint ezzel olyan átcsoportosítást is végrehajthatna a parlament, amely megkönnyítené az önkormányzatok és a nélkülöző rétegek életét.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese, dr. Katona Béla Veér Miklós országgyűlési képviselőjelölt meghívására a közelmúltban Keszthelyre, majd Hévízre látogatott, részben, hogy találkozzon a térség MSZP tagságával, másrészt, hogy a Hévízen megrendezett idegenforgalmi fórumon szóljon a párt e témát érintő programjáról.

A „Térségünk meghatározó gazdasága a turizmus! – Beszéljük meg...!” című fórumon Katona Béla szólt arról, hogy az MSZP elsőként az idegenforgalom irányítási rendszerét változtatná meg, hogy önálló államigazgatási szerepet kapva, magasabb rangra emelkedjen a hazai gazdaság húzóágazata. Másodsorban a regionális idegenforgalmi bizottságokba nem felülről kinevezett, hanem a térség által delegált, elismert szakemberek tevékenykednének, s a térség marketingtevékenységét ugyancsak a bizottságok irányítanák. Ezáltal kizárható, hogy a gazdasági, és idegenforgalmi fejlődést más, felülről irányított érdekek vezéreljék. A turizmus szabályozórendszerét versenyképessé kívánják tenni, egyebek mellett az adók csökkentésével, az építményadók felülvizsgálatával. Az épületek a szállásadók esetében munkaeszközök, s jelenleg az idegenforgalmi adó mellett az iparűzési adót is kötelesek az ebből élők fizetni. Az MSZP szerint az idegenforgalmi adót le kell vonni az iparűzési adóból, megszüntetve így a kettős adózást. A falusi turizmus esetében az adómentesség alsó határát kívánják a duplájára emelni, s a vállalati és a céges étkeztetésnél az adómentesen felhasználható összeget a napi realitásokkal kívánják összhangba hozni, amely főleg a kisvendéglők esetében okozhatna jelentős könnyítést. Mint minden jót, így a Széchenyi-tervet is meg kívánják tartani, csupán a lebonyolítását tennék gyorsabbá, hatékonyabbá, s a pályázatok elbírálását nyilvánosan, a szakmai szervezetek bevonásával végeznék majd el.

A MIÉP gazdaság- és adópolitikájáról tartottak a közelmúltban sajtótájékoztatót, ahol Farkas Lajos megyei alelnök, a 3. számú választókörzet országgyűlési képviselőjelöltje az EU-s csatlakozás kapcsán elmondta, az országnak arra van szüksége, hogy minden területen felkészülve csatlakozzunk, mert a teljes körű támogatásokat csak így kaphatjuk meg.

Dr. Lentner Csaba közgazdász, a MIÉP alelnöke a gazdaság átalakításáról szólva kifejtette, a hazaiakhoz hasonlóan kell megadóztatni a nemzetközi nagyvállalkozásokat is. A Fidesz által ígért 7 százalékos gazdasági növekedés helyett csak 3,5 százalék realizálódott, s a MIÉP képes arra, hogy a hiányzó 50 százalékot kipótolja a belső erőforrások hatékony fejlesztésével. A MIÉP gazdaságpolitikája három alappillérre épül. Az első: a nemzetközi nagyvállalatok bevonása a közterhek viselésébe. A multi cégek is kell, hogy fizessenek nyereségadót, áfát, vámot és iparűzési adót, ugyanis jelenleg ezeket az adónemeket nem fizetik. A második: az államadósság nyomasztó terhének átütemezése, ugyanis az elmúlt évben és az idén is Magyarország 3500 milliárd forint tőketörlesztést kell végrehajtson. Ebből 3000 milliárd a tőketörlesztés, és 500 milliárd pedig a folyó költségvetési hiány. S ennek csak a kamatterhei 740 milliárd forintot tesznek ki, s ezért át kell ütemezni a törlesztéseket. A harmadik: a MIÉP kezdeményezni kívánja a csalárd privatizációs üzletkötések felülvizsgálatát is, az üzemeket vissza kell venni a külföldiektől, s visszaadni azokat magyar vállalkozásoknak. Mindezzel mintegy 500 milliárd forint többletbevételt tudna elérni a párt. Az adóterhek csökkentése mellett az áfa- kötelezettséget 20 százalékra kívánják csökkenteni, a multikkal pedig infrastruktúra- használati díjat kívánnak fizettetni.

Az elmúlt héten kezdődött Keszthelyen az a konferenciasorozat, amelynek első témája a Balaton, mint önálló régió. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Területfejlesztési Kutatási Központja a Balaton-felvidéki Térségfejlesztési Társulással, valamint a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulással közösen pályázatot nyert a Balaton Fejlesztési Tanácsnál Balaton régiós konferenciasorozat szervezésére.

A Balaton Régió, mint funkcionális régió létrejöttének célja, hogy a régióhoz kapcsolódó, úgynevezett Balaton-specifikus feladatokat a célfeladatokra koncentrált, decentralizált forrásokból lehessen hatékonyan megoldani. A Balaton Régió feladatainak ellátásában kulcsszerepet kell, hogy játszanak a kistérségek, hiszen ez az a térségi szint, amelyben a települések önkormányzatai és egyéb szervezetei hatékonyan tudják megfogalmazni és érvényesíteni az érdekeiket, a regionális feladatok megvalósítása terén. A negyedévente megrendezésre kerülő konferenciák hagyományteremtő jellege a Balaton Régió elfogadottságát, ismertségét, a regionális párbeszéd létrejöttét hivatott elősegíteni országos szinten.
A sorozat első konferenciáján a résztvevők áttekintést kaptak a Balaton Régió történetéről, az Európai Unió regionális modelljeiről, a hazai regionális politikáról. Bár az előadások során az önálló régiós elképzelésben elkülönült a kormányzati szándék az itt élők terveitől, azért az összefogás, a közös gondok erősítették az együttgondolkodás szándékát. Felvetődött, hogy tisztázni kell elsőként ki van mellette, s ki ellene, hiszen a kormánynak nincs szándékában, hogy újabb régiót hozzon létre. Ugyanakkor az alulról jövő kezdeményezéssel végig lehet vinni a régiós szándékot. Szalóky Jenő, a házigazda társulás elnöke elmondta, 1996-ban a törvény csak keretet adott, s az önkormányzatiságból és az itt élők igényéből adódóan keresni kell a megoldás lehetőségét. Hazánkban Balaton az egyik legerősebb gazdasági potenciál, így egyik régió sem mondana le az önálló régió javára.

A Keszthely Színházáért Alapítvány kuratóriuma az elmúlt hét végén vendégül látta Balázsovits Lajos színművészt, színházigazgatót, valamint Albert Györgyi újságírót, akik számos, más érdeklődővel együtt megtekintették a közeljövőben átadásra kerülő színházat, majd kötetlen beszélgetésen a színházról, kultúráról esett szó.

Az alapítványt még 1993-ban hozták létre, azzal a céllal, hogy egyrészt propagálja a keszthelyi színház ügyét, másrészt pedig, hogy segítse a színház minél díszesebb, szebb megjelenését. Az alapítvány igazi funkcióját most kezdi betölteni, hiszen eddig jórészt csak pénzt gyűjtött, s most jön el az ideje annak, hogy a célja konkrét formát öltsön.
– Az alapítvány finanszírozza a Fő tér felé nyíló főbejárat két kandeláberét – mondja Tar Ferenc, a kuratórium elnöke. – Ugyancsak az alapítvány pénzéből készül a lépcsőfordulóba kerülő két fényoszlop, s mi támogatjuk a földszinti büfé díszesebbé tételét is. A színháztérben az első két sor székei – amelyek mobilak lesznek – szintén az alapítvány pénzéből valósultak meg, s a megvásárolt székekre kerülő réztáblákat is mi készíttetjük el.
– Mekkora összeg gyűlt össze az alapítvány számláján?
– Közel 7 millió forint, s ez az összeg teljes egészében a színházra lesz fordítva. Némi pénzt tartalékolunk egy olyan rendezvényre, amelyre majd a hivatalos megnyitót követően kerül sor, s a keszthelyi lakosság számára kívánunk egy nagyszabású műsorral kedveskedni.
– A színház megnyitását követően az alapítvány beszünteti a tevékenységét?
– Eddig szólt a feladatunk, a célunk, ezzel tulajdonképpen befejeztük a munkánkat.
A beszélgetés során Albert Györgyi elmondta, hogy egy vidéki színház sikeréhez nagyban hozzájárul a város múltja, kulturális tradíciói. Fordítva viszont, a színház emeli a Balaton főváro- sának, Keszthelynek a rangját, nem is szólva arról, hogy a szezon meghosszabbításában is jeletős szerepet kaphat. Balázsovits Lajos egykor zalai diákként a Helikonon már állt a színház színpadának deszkáin. Mint mondta, nagyon fontos lenne, hogy a közönség előre tudja, mit kaphat, mikor milyen társulatok lépnek majd fel a színházban. Az épület elhelyezkedéséről, a belső terek kialakításáról nagyon jók voltak a látogatáson szerzett benyomásai.

A Barankovics Akadémia Alapítvány – amelynek munkájában aktívan résztvesz a keszthelyi Pintér Attila, dr. Ifi Ferenc és Király Antal – az elmúlt hét végén tartotta a negyedik rendezvényét a Helikon Kastélymúzeumban.
Ezen a Víz Világnapja okán Manninger Jenő, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium államtitkára elsősorban a Balaton Régió környezetvédelméről és vízügyi helyzetéről tartott előadást. Az államtitkár elmondta, a kötelezően elvégzendő fejlesztések mellett sem szabad szem elől téveszteni azt, hogy a legfontosabb feladat a környezetvédelem. A Víz Világnapjának a fő témája a víz és a fejlődés, s a fejlődés alatt ebben a régióban a Balaton vízminőségének a megóvása, a védelme a legfontosabb.

A keszthelyi Gagarin utcai Napköziotthonos Óvoda kollektívája – beleértve az Eötvös utcai tagóvoda dolgozóit – tavaly határozta el, hogy a szakmai munka továbbfejlesztése érdekében, a partnerek elégedettségét kiváltó intézményi munka megteremtése céljából megkezdi a Comenius 2000 közoktatási minőségfejlesztési program I. intézményi modelljének kiépítését.

A munkát egy úgynevezett támogató szervezet koordinálja Csontos Gáborné, Brunnerné Horváth Erika és Kormosné Takács Lívia közreműködésével. Egyik első lépésben felmérték a közvetlen partnerek – a szülők és a dolgozók – igényeit, elvárásait, véleményét. Ebből többek között kiderült, hogy az óvoda működési gyakorlatát a szülők 100 százaléka gyermekközpontúnak tartja, amely a vezető szerint az intézmény legfőbb jellemzője. A szülők által kitöltött kérdőívekből kitűnik, hogy pozitívan értékelik a dolgozók munkáját, a gyerekeket körülvevő környezetet, az egyéni bánásmódot, a szakértelmet, a segítőkészséget és azt, hogy gyermeküket biztonságban tudhatják. Kis százalék szeretne jobb anyagi feltételeket, és változatosabb étkeztetés biztosítását.
Amint a gyerekek körében végzett felmérésből kiderült, 92 százalékuk szeret, illetve nagyon szeret óvodába járni. A tevékenységek közül a játszást teszik az első helyre, és a mesehallgatás is népszerű; szívesen mosnak fogat, örömmel terítenek, csak aludni ne kellene...
Dr. Tóth Lászlóné, az intézmény vezetője elmondta: fontos, hogy a dolgozók is jól érezzék magukat az intézményben, mivel ez kihat az óvoda működésére, légkörére.