Kitekintő

Az AQUAMARIN Kft. ügyvezetője kétszer több mint ötmillió forintot kért a hévízi önkormányzattól. A kérelmet – mely a szállítói tartozásokat és karbantartási költségeket fedezne – a testület legutóbbi ülésén tárgyalta.

Visontai Béla ügyvezető elmondta: a szálló átvétele után derült fény arra, hogy bizonyos személyi és tárgyi feltételek nem kielégítőek, és ekkor tudták meg azt is, hogy a szállónak 5,3 milliós szállítói tartozása van. Rámutatott: az anyagkészletek mértéke is az átadáskor minimális volt, így a főzési anyagok és a tisztítószerek biztonságos működéshez szükséges minimális készletszintjének feltöltése is anyagi megterhelést jelentett. A kft. augusztustól történő működtetése, a vendégek fogadásához minimálisan szükséges feltételek biztosítása érdekében december végéig 5,7 milliós karbantartási költség is felmerült. A működés zavartalanságának biztosítása érdekében kérik az önkormányzattól, hogy a kft. részére a két tétel pénzügyi fedezetét biztosítsa.
A kérelemmel kapcsolatosan Rábai József képviselő úgy foglalt állást, hogy a két tételről a testület külön szavazzon. Ennek okát abban jelölte meg, hogy az önkormányzat a kft. átvételekor szerződésben vállalta, hogy ötmillió forintig felvállalja a szállítói kötelezettségek kifizetését, így az 5,3 milliós szállítói tartozás rendezése nem kérdőjelezhető meg. A másik, majdnem hatmilliós tétel sorsa azonban erősen kérdéses – mondta -, már csak azért is, mert nem tudni: az idei évi költségvetésben van-e fedezet a karbantartási költségre, s azt sem tudni, miért éppen most kéri ezt a pénzt a szálloda.
A képviselő felvetésével többen egyetértettek, s a szálloda kérelmét tárgyalva számos képviselői kérdés, aggály is felmerült az eddigi és a további működéssel kapcsolatban. Tódor András például azt tudakolta: volt-e gazdasági és piaci átvilágítás az átvételkor, illetve után – várható-e esetleg újabb „meglepetés” pénzügyi oldalon? Érdeklődött a szálloda kihasználtsága kapcsán – ez, mint Visontai Béla elmondta, márciusban 80, áprilisban viszont mindössze 36 százalékos kihasználtságú volt –, hogy rendelkezik-e a szálló megfelelő marketing menedzserrel, a dolgozói színvonal mennyiben felel meg az önkormányzat, illetve az önkormányzat felügyelő bizottsága elvárásainak.
Naszádos Antal arra hívta fel a figyelmet, hogy az AQUAMARIN közel hatmilliós építési, iparűzési, idegenforgalmi adóval tartozik, melyet július végéig köteles kifizetni.
A képviselők felvetései mögött olyan aggályok húzódtak, hogy vajon a szálló képes lesz-e akkora forgalmat bonyolítani, hogy nemcsak „egyenlíteni” tud, de a további működéséhez szükséges forrásokat is biztosítani tudja. Az önkormányzat ugyanis nem finanszírozhat folyamatosan forráshiányos szállodát.
Dr. Moll Károly türelmet kért a testülettől. Mint mondta: az önkormányzat saját fürdő kialakításában vette meg a szállodát, s az átvételkor a kft. meglehetősen zavaros helyzetben volt nem volt tisztázott például magának az ügyvezetőnek a személye sem. Az önkormányzat szállodával kapcsolatos programja 8-10 évre szól, ahhoz tehát, hogy az elhatározást véghez tudják vinni, a szállodát – a program végrehajtásának kulcsát – megfelelő színvonalra kell hozni, s ezt bizony a testületnek figyelembe kell vennie, amikor a finanszírozás kérdéseiről vitázik. Ezt erősítette meg Horváth Béla is: az átvételkor senki nem tudott a kft. gazdasági helyzetéről pontos adatokat – hangsúlyozta –, számos probléma a szerződés megkötése után jelentkezett. Erre mutatott rá dr. Hegedűs Mihály is. Szerinte a szállodának még fél év haladékot kellene az önkormányzat részéről biztosítani; úgy kell kezelni az üdülőt, mintha az új volna – mondta –, tehát a beruházásokra, a magasabb színvonalra emelésre még pénzt kell szánni. Dr. Keserű Ákos egyetértett azzal, hogy a szerződéskötés gyors volt, türelem és idő kell a talpraállásra, ám gazdaságtalan vállalkozást az önkormányzat nem tarthat fenn.
Tódor András szerint viszont – az eddigi tevékenység átvizsgálása mellett – ha megfelelő tőkével látják el a szállót, az eredményesen működhet a továbbiakban.
Visontai Béla a felvetésekre reagálva elmondta: a kft-t nulla forinttal vették át, s a szerződés megkötése után számos, nem várt probléma jelentkezett. Az 5,7 millió forintra a szálloda fenntartása miatt van szükség. Hozzátette: miután az idei évben már tiszta képet kapnak mindenről, a szálló a jövő esztendőre megbízhatóan tud tervezni. Üdvözölte azokat a képviselői javaslatokat, melyek a szálloda és a kft. átvilágítását szorgalmazták, mert – ahogyan fogalmazott – az nagy segítséget ad a továbblépés lehetőségei szempontjából, tiszta képet ad az épületről, a működtetésről.
Vértes Árpád polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy belső ellenőrök már végzik az átvilágítási munkálatokat. Javasolta: az önkormányzat egyelőre a szerződésnek megfelelően az ötmilliós tartozást vállalja át, s a kérelem másik részéről a következő ülésen tárgyaljon, addig megtörténik a szálló eddigi munkájának, a bevételek, kiadások alakulásának vizsgálata is.

Nem sokkal több, mint fél éven keresztül dolgozott tavaly Skoró István budapesti testnevelő – egyben vívó mesteredző –, a Balaton Vívóklub keszthelyi szakosztályánál. Fiatalokat, gyerekeket edzett a maga fiatalos lendületével, próbált belőlük a sporton keresztül – amely nem csak a fizikumot erősiti, hanem lelkileg is és erkölcsileg is tartást adhat – embert faragni...

A szándék talán a legnemesebb volt, hiszen Pista a víváshoz nagyon értett, azonban a példamutatás és a felelősségtudat mint jó (sport)pedagógusi tulajdonságok, hiányoztak belőle. Borosné Eitner Kingával a BVK elnökével egyebek mellett a távozás okáról és a folytatásról beszélgettünk, mert bár a váltásnak már jó négy hónapja, mégis tanulságos a BVK vezetőségi döntése.
– Hogyan került Skoró István, a budapesti testnevelőtanár Keszthelyre vívóedzőként?
– 2000 januárjában hoztam létre a regionális Balaton Vívóklubot ami annyit jelent, hogy Keszthelyen, Tapolcán és most már Balatonfüreden is van egy-egy szakosztálya – kezdte az elnökasszony. – A szakosztály versenyzői létszáma egyre jobban növekedett, ugyanakkor az edző-kérdés megoldatlan volt. Baksai József klubedzővel együtt mindössze ketten edzettük a gyerekeket és nem tudtuk a három helyszínen felmerülő igényeket kielégíteni, hiszen én a mai napig Budapesten tartok heti két edzést a junior férfi párbajtőr válogatott keretnek, ráadásul Balatonfüred még teljesen ismeretlen terület volt mind a csapat létszámát és összetételét, mind az edzési időpontokat tekintve. Szükség volt tehát egy új szakemberre.
– Kiket edzett Skoró István?
– Gyerekkorú csoportja volt, Keszthely, Hévíz, Gyenesdiás, Alsópáhok területéről jöttek össze a gyerekek. Azonban nem dolgozott magas létszámmal, a tanítványainak a száma nem haladta meg az előzetesen elvárt 15 főt.
– Ki vette át Skoró István helyét?
– A váltás után két héttel találtam meg a hosszútávú és azt hiszem végleges megoldást Sohár László személyében, aki ez év januárjától dolgozik a klubban. Hivatalosan csak decemberben fogja kézhez kapni edzői diplomáját, azonban eredményei magáért beszélnek.
– Az MTK-ban elért eredményeihez képest meddig jutott el a BVK-nál Skoró István?
– Gyakorlatilag nem beszélhetünk eredményekről, ugyanis a vívás küzdősport, ahol fél év alatt nem lehet számottevő eredményeket felmutatni.
– Miért kellett távoznia?
– Skoró István annak idején az MTK-ból jött el hasonló okok miatt, mint amelyekből kifolyólag itt is meg kellett szüntetni a munkaviszonyát. Nagyon jó szakember, mesteredzőként az előző klubjánál egyedül Hormay Adrienn nevű tanítványa volt eredményes, aki ma is a válogatottban vív. Ő azonban 3-4 évvel ezelőtt edzőt váltott és Skoró István vélhetően még lejjebb csúszott azon a „lejtőn”, amelyiken Hormay Adrienn mestereként elindult. Bíztam abban, hogy változás következik be nála és sikeresen tudunk majd együtt dolgozni, azonban nem csak jogom, hanem kötelességem is a klub ellátását biztosítani úgy anyagilag, mint személyi kérdések vonatkozásában.
– Befolyásolta-e a csapat összetételét az edzőváltás?
– Csak annyiban, hogy talán jobb a légkör és megszűntek az addig szinte folytonos nézeteltérések.

Keszthelyről és a környező településekről is többen részt vettek azon a kétnapos íjászversenyen, amelyet a Hunting Íjász Baráti Kör rendezett, immár második alkalommal április közepén Almásházán.

Mint azt ifjabb Tóth Zoltántól, a Hunting Bt. vezetőjétől – egyben a verseny rendezőjétől – megtudtuk, a viadalt ugyan amatőr íjászok számára rendezték, azonban a verseny rangját mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy például még Tolnából is érkeztek a „Robin Hood” lelkületűek. A tavaszi idénnyitó erőpróbán – amelyen az Almásháza Kupáért folyt a küzdelem – hét kategóriában, illetve az ügyességi versenyen mérhették össze erejüket és ügyességüket az indulók.
A mini kategóriában – itt maximum tíz éves korig lehetett nevezni – 1. Lisztes Ráhel Zalakomár, 2. – 3. holtversenyben Chlausen Christian Karmacs és Tóth Dániel Keszthely. Az ifjúságiaknál – 10-16 éves korig – 1. Csiszár Dániel Hévíz, 2. Kormos Bence Cserszegtomaj, 3. Gelencsér Balázs Hévíz. A férfi csigás íjászok között 1. Bódis Csaba Paks, 2. Túri Sándor Paks, 3. Piczkó László Keszthely. Vadászreflex kategóriában 1. Tatár Zsolt Pacsa, 2. Novák Miklós Balatonfüred, 3. Sényi Péter Pacsa. A nők tradicionális kategóriájában 1. Kiss Katalin Keszthely, 2. Anfer Tímea Zalakomár, 3. Böcskey Mária Keszthely. Nomád íj kategóriában 1. Dömötör Zoltán Belecska, 2. Gaál István Hévíz, 3. Fáró Sándor Cserszegtomaj. Hosszúíj kategóriában 1. Péterffy György Keszthely, 2. Csóka Zoltán Pacsa, 3. Horváth Zsolt Keszthely. Az utolsó megmérettetés az ügyességi verseny volt amely kenuból történő lövésből, koronglövésből, hosszútáv– és mozgócél lövészetből állt. Az első feladatánál Dömötör Zoltán Belecska, a második próbánál Gaál István Hévíz győzött. A harmadik feladatnál a felnőtteknél Koronczi Miklós Lenti, a nőknél Anfer Tímea Zalakomár, mini kategóriában pedig Tóth Dániel Keszthely lett az első. A mozgócél lövészetnél a minik között Tóth Dániel Keszthely, ifiben Csiszár Dániel Hévíz, a nőknél Anfer Tímea Zalakomár, reflexben Tatár Zsolt Pacsa, hosszúíjban Gaál Róbert Hévíz, nomádban pedig Dömötör Zoltán Belecska állhattak fel a dobogó legfelső fokára. A mozgócél lövészet abszolút győztese Tatár Zsolt, pacsai versenyző lett.
A tervek szerint ezután minden évben kétszer – tavasszal és ősszel – szeretné megrendezni a fenti versenyt a keszthelyi íjászok baráti köre.

A Kossuth évforduló alkalmából rendezett, a ‘48-49-es szabadságharc kiemelkedő személyiségének életéről szóló vetélkedő második, regionális fordulójára – a városihoz hasonlóan – szintén Keszthelyen, a Fejér György Városi Könyvtárban került sor.

Mint azt dr. Müller Róbertné, a könyvtár igazgatója elmondta, elsősorban a feladatok számát tekintve különbözött a regionális forduló a várositól – hat helyett tíz volt-, illetve abban, hogy ezen feladványokat már a Kossuth Szövetség állította össze. Kilenc 3–5 tagú csapat vett részt a második fordulón – köztük négy keszthelyi. Mint megtudtuk, a Kossuth Lajos életének és munkásságának minden mozzanatát felölelő kérdések nehezek voltak. A feladatok között szerepelt korabeli plakáttervezés, földrajzi helyek elnevezése vaktérképen, Kossuth-címer kiegészítés, XIX. századi idézetekről kellett véleményt mondani, korabeli zeneművek kotta alapján való felismerése, történelmi totó.
Az igazgatónő elmondta, hogy a vetélkedő országos döntőjére szeptemberben, Monokon kerül majd sor, amelyen a területi verseny első két helyezettje vehet részt, vagyis az úrkúti „Fáklyavivők” (129 pont) és a marcali „Magyar huszárok” (125 pont) nevű csapat. A keszthelyi csapatok nem jutottak be az országos megmérettetésbe, azonban szoros versenyben – 100 pont fölötti teljesítménnyel – tisztességgel álltak helyt.

„Utazni jó” – tartja a mondás, persze nem mindegy, hová. A nyaralás megtervezésekor több mindent kell szem előtt tartani, például ha valaki a tengerhez igyekszik, nem árt egy kis jó idő, valamint az üdülésre szánt pénz sem utolsó szempont, főleg a családoknál. Éppen ezért érthetetlen az, hogy manapság – ha a nyaralás kerül szóba –, egyre inkább valamely külföldi ország lebeg az emberek szeme előtt úticélként. Miközben feltételezhető, hogy sokan közülük talán a tőlük 20-25 kilométerre lévő faluban sem jártak, holott látnivaló akadna kis hazánkban is.

Azonban él Keszthelyen egy lelkes túrázó – mondhatnám úgyis: másodállásban hivatásos természetjáró –, aki már jó másfél évtizede járja a környéket. Általában szervezett csoportokkal, természetszerető barátokkal, ismerősökkel, vagy éppen másod– harmad magával, ugyanis ha nem a táj megismerése a cél, akkor másik szenvedélyének, a természetfotózásnak él. Bodai Györgyöt – akit nyilván sokan ismernek –, elsőként arról kérdeztük, hogyan ismerkedett meg a természettel, s kezdte el annak fotózását.
– Körülbelül 10-15 évvel ezelőtt egy kedves barátom csábítására vettem részt a „Vasas nagy nyolcas” túrán. Megismerkedve a túrázás szépségeivel „ottragadtam” és közben elkezdtem a fotózást is, és a kettőt összehangolva jutottam el egyrészt a túrák, másrészt a fotókiállítások, vetítések szervezéséig. Ezek során azon természeti kincseink kerülnek bemutatásra, amelyek ma még léteznek ugyan, de az idő folyamán esetleg végleg eltűnhetnek.
– A természet megörökítése – mivel az egyszeri és sokszor megismételhetetlen – nyilván nem egyszerű feladat.
– Az egyik legfontosabb, hogy spontán módon történik, tehát nem lehet előre megtervezni. Nagyon gyakran adódhat úgy, hogy hiába megyünk ki a terepre nem megfelelőek a fényviszonyok, a beállítási lehetőségek. Ha vadfotózásról van szó akkor előfordul, hogy az állat(ok) megközelíhetősége nem teszi lehetővé azt, hogy jó felvételt lehessen készíteni. Virágok, növények fényképezésekor négyszer-ötször is kimegyünk, hogy az adott faj évszaknak, napszaknak megfelelően fotózva, bemutatásra is alkalmas legyen.
– Összeköti a túrázást a fotózással, vagy a kettő mindig csak önmagában érdekes?
– Attól függ, merre jutunk el. Ha Magyarország ismeretlen tájait látogatjuk, akkor természetesen a megörökítésre is sort kerítünk.
– Ha jól tudom, az évek során túravezetői végzettséget szerzett. Milyen tájakra szervezi kirándulásait?
– Igyekszünk hazánk területén – azon belül is Zala megyén illetve Keszthely környékén – belül maradni, azonban ennek ellenére néha az országhatárokon túlra is elmerészkedünk. Legutóbb például Ausztriába szerveztünk egy kimondottan magashegyi túrát, a közeljövőben Dél-Zala területére van betervezve egy „expedícó”, illetve szeretnénk majd egy hétvégére a Júliai-Alpokba is elmenni.
– Nyilván van néhány útvonalterve, amelyiket érdemes bejárni. Melyek ezek?
– Az útvonaltervek nagy része autós vagy kisbuszos kirándulások, illetve azok egy részét gyalog, vagy keskeny nyomtávú vonattal teljesítjük. Ezek közül az egyik: Keszthelyről korán elindulunk Balatonedericsre, egy kis becehegyi kitérővel, ahol a virágzó mandulafák között juthatunk fel dr. Nagy Endre házáig, illetve az Afrika-múzeumig. Onnét felsétálhatunk a felső vadasparkhoz, ahol szarvasok, őzek és muflonok láthatóak testközelből. Ezek után a Sípos-toroknál felfelé vesszük utunkat, ahol az ilyenkor virágzó zergeboglárt, a kónyavicsort és a szépséges, ám sajnos nem védett hagymásfogasírt tekinthetjük meg. A Sípos-torok tetején elérkezünk a Vékonycser nevű erdészeti területre. Nyugat felé fordulva tovább megyünk a Szent Miklós-forrás irányába, ahonnan már csak egy nagyon rövid lépés a büdöskúti erdészház és környéke. A Comancipális-soron kijutva megtekinthetjük a padkői kilátót. A sárga jelzés mentén tovább haladva pedig a Berzsenyi-kilátóhoz érünk, és Vonyarcvashegyen búcsút veszünk a Keszthelyi-hegységtől.
– Befejezésül hol lehet jelentkezni a túrákra?
– Egyrészt a „dr. Nagy Endre Vadásztársaság és Klub”-nál, a Világjáró Klubban, illetve személyesen nálam.

Gyenesdiás önkormányzata és a József Attila Klubkönyvtár közös szervezésében rendezték meg a településen május 17 és 20 között a Pünkösdi Szezonnyitót.

Ennek keretében 17-én a Keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ népművészeti-kézműves műhelyei kiállításának megnyitójára került sor. A tárlat május 26-ig látható.
19-én vasárnap déltől a diási horgásztelepre várták a családokat, ahol kellemesen telt az idő a pörkölt– és halászléfőzés közben és után is.
20-án reggel 6 órától horgászverseny vette kezdetét a diási strand területén, 10-12-ig kézműves foglalkozást tartottak a gyerekeknek a községháza nagytermében. 17 órától folklórműsort láthattak az érdeklődők a Nádas Csárda udvarán, ahol felléptek az Általános és Művészeti Iskola néptáncosai és népdalénekesei, a Gyenesdiási Népdalkör, a Gyenes Néptáncegyüttes, a Hosszúhetényi Népdalkör és Tánccsoport, valamint a Pacsai Népdalkör és Citerazenekar.