Címlap

Aki június 26-án 16 óra után szerette volna meglátogatni a keszthelyi Festetics-kastélyt, bizony hoppon maradt: csak zárt kapukat talált, és biztonsági őrök garmadát láthatta. Az óvintézkedésekre a belga királyi pár, valamint a köztársasági elnök és felesége érkezése miatt volt szükség.

II. Albert és Paola királyné Mádl Ferenc és felesége társaságában.

II. Albert és Paola királyné évente egyszer utazik külföldre; idén Magyarországra esett a választásuk. Háromnapos „kirándulásuknak” minden momentumát rögzítette a fotósok és operatőrök hada, akik a Helikon Kastélymúzeumban sem maradtak le a fontosabb pillanatokról. Pedig közel egy órát várakoztak a tűző napon a programhoz képest késő királyi párra; aztán a kastély udvarára gördült közel harminc autó, a sorban a hetedikből kiszállt II. Albert Mádl Ferenccel, a mögöttük haladó járműből Paola királyné és Dalma asszony.
A királyi vendégeket dr. Czoma László, a kastélymúzeum igazgatója és felesége fogadta a kastély udvarán; a rövid köszöntő után a Köztársasági Őrezred tisztjeinek vigyázó szemei előtt egy fotó kedvéért összeállt a királyi és az elnöki pár – mintegy harminc fényképezőgép csattogott fél percen át, aminek Mádl Ferenc egy kedves „köszönjük”-kel vetett véget. Ezután az uralkodó pár és kísérete a történelmi falak közé lépett, ahol király még sohasem járt. Rövid pihenő után a vendégek megtekintették a kastélymúzeumot, és egy ünnepélyes aktusra is sor került: II. Albert a kastély diplomáciai hírnevét elismerve a Belga Korona Nagy Tisztikeresztje kitüntetést adományozta dr. Czoma Lászlónak.
A vacsora után a vendégek a sármelléki repülőtérre hajtottak, ahonnan hazarepültek Belgiumba.

Keszthelyen a város új színházában került sor a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának diplomaosztó és doktorrá avató ünnepi nyilvános tanácsülésére, amelyen a végzett hallgatók fogadalomtételét, s a diplomák átadását követően 6 doktorjelöltet avattak doktorrá.

Ez alkalommal adták át három professzornak a Georgikon Emlékérmet, hárman kiváló dolgozó kitüntetést, öten pedig dékáni dicsérő oklevelet vehettek át.
Dr. Gaál Zoltán, a Veszprémi Egyetem rektora köszöntőjében a diplomaosztót az aratáshoz hasonlítva a beérett termésről szólt, s hangsúlyozta a szülői, a családi háttér erőfeszítéseit is, amelyet gyermekeik egyetemi tanulmányai eredményességéért tettek. Szólt arról is, hogy egy aktív diplomás élete során legalább háromszor változtat pályát a statisztikák szerint, de ehhez rendkívül fontos az általános műveltség. Felhívta a hallgatók figyelmét arra is, hogy a jelen helyzetben rendkívül sok tennivalójuk lesz azért, hogy a valódi gazdászerkölcs rangját helyreállítsák. Mint mondta, a tanulmányok a diploma átvételével nem érhetnek véget, hiszen egy életen át kell folyamatosan tanulni, fejlődni, hogy alkalmazkodni lehessen az adott kor elvárásaihoz. A végzősöket köszöntötte dr. Marton István, az FVM főosztályvezetője is, aki egykor szintén a Georgikon kar hallgatója volt. Dr. Pupos Tibor professzor, oktatási dékánhelyettes a záróvizsgákról tett jelentésében számolt be arról, hogy ketten kitüntetéssel, 28-an kiváló eredménnyel, s a hallgatók túlnyomó része jó eredménnyel tette le az államvizsgát. A Georgikon karon 231 hallgató vette át a diplomáját, közülük 176-an mérnöki diplomát szereztek. Ugyancsak átvette diplomáját a posztgraduális képzésben résztvevő 29, és az akkreditált képzésben résztvevő 22 hallgató.
Az agrármérnöki, gazdasági agrármérnöki szak mellett növényorvosi, valamint informatikai statisztikus és gazdasági tervezői szakon végeztek a hallgatók, e mellett növényorvosi, természetvédelmi és agrárkémikus szakmérnöki diplomákat is átvehettek az eredményesen letett vizsgák után a hallgatók. Dr. Szabó Ferenc, a Georgikon kar dékánja tanévzáró beszédében utalt arra, hogy az állítólagos túlképzéssel szemben ma inkább a mezőgazdaság tőkeszegénysége az oka, hogy kevesebb szakembert foglalkoztat az ágazat. Mint mondta, biztató, hogy az agrárium lépést tart a gazdasági fejlődéssel, hiszen elvárásként is megfogalmazódik a lehetőségek mind jobb kihasználása. Az ünnepi kari tanácsülés záró részében doktorrá avatták a hat jelöltet, majd kitüntetések átadására került sor. Ez alkalommal dr. Farkas József és dr. Priszter Szaniszló nyugalmazott egyetemi docens és dr. Tóth András nyugalmazott tudományos főmunkatárs részesült a Georgikon Emlékérem kitüntetésben.

A hatósági egyeztetések és a lakossági véleményeztetések után elkészült a Keszthely-Hévíz városrendezési terv második fázisa, a szerkezeti terv. Ez meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit, fejlesztési irányait, ez egyes területrészek felhasználási módját, de részletkérdésekkel még nem foglalkozik – ezeket a rendezési terv harmadik fázisa, a szabályozási terv kell, hogy tartalmazza.

A szerkezeti tervvel kapcsolatosan Főző János területi főépítész írásos véleményében hangsúlyozta: annak jóváhagyásakor nem emel kifogást abban az esetben, ha Hévíz a Balaton-felvidéki Nemzeti Park képviselőivel több kérdésben is egyeztet, megállapodik.
A testületi ülésen Bocskai János városi főépítész elmondta: a BFNP-vel az egyeztetések megtörténtek. Ennek tükrében emelte ki a szerkezeti terv néhány fontos elemét. Így határozott szerepet kap a tervben a tó védelme – ennek érdekében a tó körüli országos természetvédelmi terület közel kétszeresére növekszik.
A tó mellett húzódó, és azt jelentősen zavaró Ady utcát a terv megszüntetésre javasolja, sőt, távlati célként annak elbontását is megfogalmazza. Helyette a Rogner irányában, a berekcsatorna mellett vezetve, új nyomvonalat javasol zsákutcás megoldással, a BFNP előírásai szerint. Ily módon a Hévízen átmenő forgalom megszűnne.
A Rognertől északra fekvő terület a BFNP igényeinek megfelelően „különleges terület” besorolást kap. A korábbi tervekhez hasonlóan a szerkezeti terv is javasolja az autóbusz pályaudvar kitelepítését; ehhez a feltáró út már részben el is készült, és a BFNP-vel egyeztetve állami vagy pályázati pénzek segítségével olyan műszaki megoldással építik át, mellyel biztosítható lesz a láp vízáramlása.
A lakosság jelezte több külterületnek belterületbe vonással kapcsolatos igényét. Bocskai János erről szólva kiemelte: az igényeket a Balatoni Terv készítőinek elküldték, ám a város javaslataiból a törvény csak a vágóhíd környékének belterületbe vonását engedélyezte.
A szerkezeti terv tehát több külső körülménynek, követelménynek kell, hogy megfeleljen. A nemzeti park és a Balatoni Törvény mellett szem előtt kell tartani a területi főépítész által megfogalmazott követelményeket is. Ezek nagy része megegyezik a nemzeti park igényeivel. Emellett tartalmazza: a nemzeti park által készülő, „Vindornyáktól a Kis-Balatonig húzódó, Magyarország területén lévő legnagyobb láprendszerének rehabilitációja, vízháztartásának, természetes életközösségeinek és tájképi értékeinek helyreállítása” című tanulmány javaslatait a szabályozási terv során az indokoltság és a jogi keretek figyelembevételével be kell építeni. Ezeken túl a város helyi építésügyi szabályzatában – mely a szabályozási tervhez készül – meg kell találni azokat a korlátokat, paramétereket, előírásokat, melyek biztosítani tudják a tó vendégforgalmánál megengedhető terhelhetőséget – hangoztatta a főépítész.
A képviselők ezen vélemények, megjegyzések figyelembe-vételével hosszas vita után bár, de elfogadták Hévíz szerkezeti tervét.