Vállalkozók Klubja

A Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Keszthely Térségi Szervezetének elnöke, Laza Mihály, akivel ez alkalommal a térségi szervezet programjairól és az egyéb szervezetekkel való együttműködésekről váltottunk szót. A 350 fős Keszthely Térségi Szervezetet egy 7 fős elnökség irányítja, s mindegyikük egy-egy szakmai érdekcsoport területét felügyeli. A szervezet egyre inkább aktivizálja magát a városi rendezvényeken, egyebek mellett támogatták a Balaton Fesztivált, s az alulról jövő kezdeményezésként indult, s mára hagyománnyá vált „Sétálóutcai esték” programjait.

– A térségi szervezet kikkel, és milyen jellegű együttműködési megállapodásokat kötött ez idáig?
– Az együttműködési megállapodásainknak három fontos pólusa van, s első helyen említeném a keszthelyi önkormányzattal most megújításra kerülő együttműködési megállapodásunkat. A négy évvel ezelőtt papíron is rögzített kapcsolat kisebb-nagyobb zökkenőkkel, de már eddig is jól működött. Jelentős az Ipartestülettel létrejött megállapodásunk is, ez is alulról kezdeményezett kapcsolatfelvétel volt. A kézműves kamaráknak a beolvadásával egyértelművé vált az iparos társadalom hovatartozása, s nagyon örülünk annak, hogy ez egy naprakész, nagyon jó kapcsolat. A civil szférából a legjelentősebb a Keszthely Térségi Vállalkozói Klub Egyesülettel megkötött együttműködési megállapodásunk, de e mellett számos más civil szerveződéssel is kitűnő kapcsolatban vagyunk. Ugyancsak kitűnő kapcsolatunk van a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulással.

Azt gondoljuk, tehetünk valamit környezetünkért, az itt élő emberek sorsának jobbra fordításáért.
Tesszük ezt azért, mert hiszünk az együttgondolkodás és az egysorsúság kényszerítő erejében.

– A kamarai átalakulás kezdete óta gyarapodott-e a térségi szervezet taglétszáma?
– Látványos létszámemelkedésről nem tudok beszámolni, de a korábbi kamarai tagok megerősítették az önkéntes tagságukat, nagyon sok az érdeklődő, de természetesen nem lehetünk türelmetlenek. Mi úgy érezzük, hogy alig több mint egy éves önkéntes kamarai időszak alatt kiugró eredményeket nem lehet elérni, hiszen a korábbi kényszerítő hatás a vállalkozók jó részében egy nagyfokú ellenszenvet váltott ki. Elsődlegesen azok a vállalkozások találhatók meg a kamarában, akik egyrészt többet szeretnének tenni a vállalkozásukért, másrészt pedig a környezetükért. Ez a két dolog együtt jár, hiszen csak úgy tud fejlődni a vállalkozás, ha a környezetünkben lévő gazdasági és civil szféra is fejlődik. Ennek az elvi és gyakorlati lehetőségeit előbb-utóbb többen is felismerik majd, s akkor egyre többen leszünk, bár nem törekszünk arra, hogy látványos statisztikai eredményeket mutassunk fel a létszám területén.
– A kamarai tagság több civil szervezettel együtt már korábban is hallatta a hangját a térségbe letelepedni kívánó multi cégek ellen. A közelmúltban az Ipartestülettel és a Vállalkozói Klubbal közösen a Tesco letelepedése ellen emelték fel a hangjukat, miért?
– Már az elején szeretném leszögezni, mi nem ellene léptünk fel. Mi a mértékkel és a léptékkel nem értünk egyet, valamint az üzletpolitika mögött meghúzódó torz politikai, illetve emberi hiányosságokkal nem tudunk azonosulni. Keszthelyen ez nagyon komplex kérdés. Számos multi cégnek van már eddig is érdekeltsége Keszthelyen, s az üzleteik alapterületét figyelembe véve nagyon jól illeszkednek a város kereskedelmi életébe. A Tescoval kapcsolatban nem csak a kamarai tagság, de a vállalkozók, az Ipartestület, a kisiparosok, a civil szféra egyéb vállalkozói fogtak össze, mert a Tesco letelepedése itt közel kétezer vállalkozást érint. Számos negatív példa van a megyén belül is a multi cégek túlzott megjelenésével kapcsolatban, de szomszédos megyéket is említhetnénk. A régi, patinás belvárosi üzletek lassan kezdenek elnéptelenedni, s valahol azt az optimális eladói felületet kell egy városnak figyelembe venni, ami megközelíti a tűréshatárt. Keszthely esetében egy 750 éves városról van szó, amelyet a római kortól kezdve már az őseink is úgy építettek ki, hogy egy idegenforgalmi és kereskedelmi centrum legyen. Egyetlen rendszerben sem törekedtek a város vezetői arra, hogy ipart, vagy eltúlzott kereskedelmi bázisokat hozzanak itt létre, hiszen látványában sem lenne felemelő, hogy ebben a tájban megjelenjenek az egy kaptafára készülő panel betonrengetegek, beleértve a több ezer négyzetméternyi lebetonozott parkolókat is. Szükség van természetesen a versenyhelyzetre, s Keszthelyen már közel tíz multi cégnek van eddig is érdekeltsége, ebből a legújabb most van készülőben. Olyan üzlethálózat van már most is a városban, amely csúcsidőben, amikor 80-100 ezer ember fordul meg itt, akkor sincs teljesen kihasználva. A termékkínálatról nem kívánok szólni, ahol ebben szakmai segítséget kérnek ott természetesen elmondjuk az álláspontunkat. Így volt ez a legutóbbi önkormányzati ülésen is, ahol az erről kialakult véleményünket a zárt ülés keretében elmondhattam. Annyit azért el kell mondjak, hogy Magyarországon az elmúlt több évtized során olyan könnyűipar alakult ki, amely európai- és világszínvonalon is meghatározó volt. A betelepült multi cégeknek köszönhetően ma már ezeknek csak a romjai lelhetőek fel. Nem kedvezményekkel, hanem a hazai cégekével azonos feltételrendszerrel kellett volna megengedni a letelepedésüket, s úgy, hogy elsősorban a hazai könnyűipar termékeire építsék az árukínálatukat, s akkor a könnyűipar sem termelt volna ki több ezres munkanélküliséget. Természetesen a vásárló első pillanatra csak az esetenkénti olcsóbb kínálatot nézi, ugyanakkor a társadalomra, a környezetre kifejtett hatást figyelmen kívül hagyja. A több tízezres árutömeget forgalmazó cégek 1-2 száz akciós termékkel csalogatják a vásárlókat, s az árukészletük jelentős részét az olcsó munkaerőt biztosító Távol-Keletről hozzák. Az emberek túlnyomó részének ma elsősorban nem látszólag olcsó árukínálatra, hanem a fizetőképességet biztosító munkahelyekre, munkalehetőségekre lenne szükségük. Ez jelentene a város életében is stabilitást, hiszen az adófizető állampolgárok és vállalkozások által megerősödhetne az önkormányzat gazdálkodásának helyzete is.

A keszthelyi képviselő-testület júniusi soros ülésén, még a napirend tárgyalása előtt került sor a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint annak Keszthely Térségi Szervezete és Keszthely Város Önkormányzata közötti együttműködési megállapodás aláírására.

Az együttműködési megállapodás aláírása. Balról jobbra: Laza Mihály, Farkas Imre, dr. Szabó Imre.

Farkas Imre, a kamara megyei elnöke az aláírás előtt szólt a megállapodás jelentőségéről, egyben köszönetet mondva az önkormányzat felől megnyilvánuló együttműködési kész-ségért.
– Egy nemzet életében nagyon fontos, hogy a gazdasága milyen színvonalon áll – mondta Farkas Imre –, s ez kifejezi egyben a nemzet boldogulásának lehetőségét is. Mi Zala megyén, s Keszthely térségén belül szeretnénk mindazt megtenni, ami szükséges ahhoz, hogy az itt élő vállalkozók, gazdálkodók zavartalanul, összhangban az önkormányzattal tudjanak működni. Az így hatékonnyá váló munka szolgálhatja mindenkinek az érdekeit. Fontos mindez, hiszen a lélekszámhoz viszonyítva nagy a vállalkozók száma, s Keszthely e mellett az ország egyik legfontosabb idegenforgalmi centruma is. Nagy jelentőséggel bír, hogy azokban a kérdésekben, amely a ma munkáját jelenti, feszültségek nélkül, a jövőt jelentő munkában pedig okos, átgondolt együttműködéssel segítsük ezt a folyamatot. Ezzel mindenki csak nyerni fog, nyernek a vállalkozók, a vállalkozók alkalmazottai, nő a fizetőképes kereslet, s az adófizető polgárok számának gyarapodásából az önkormányzat is nyertesként kerülhet ki. Mi szeretnénk megfelelni becsülettel az együttműködésben vállaltaknak, s a megállapodásban a jövőt jobbító módosításokat is elfogadjuk. Szeretnénk egy nagyszerűen együttműködő partnerei lenni Keszthely önkormányzatának, mindannyiunk boldogulásáért.
A megállapodás legfőbb területei: a város, a megye, a Nyugat-dunántúli– és a Balaton Régió fejlesztése, gazdaságélénkítési, vállalkozásfejlesztési, befektetői, beruházói és beszállítói programok indítása, menedzselése, különös tekintettel az idegenforgalomra. A megállapodás figyelmet szentel a térség munkaerő-szükségletének alakulására, a szakképzési struktúra szükségletekhez való alakítására, s a gazdaság igényei közötti összhang megteremtésére.
Az együttműködési megállapodást Keszthely részéről dr. Szabó Imre polgármester, a megyei kamara részéről Farkas Imre elnök, a térségi szervezet részéről pedig Laza Mihály elnök látta el kézjegyével.

Június 22-én került megrendezésre a gyenesdiási strandon a már hagyományossá vált „Csúszda-parti”, amely egy kötetlen vállalkozói, családi összejövetel. Ennek megfelelő volt – ugyancsak hagyományosan – a gasztronómiai kínálat: zsíros, vajas kenyér, szalonna, kolbász, sajt, hagyma, savanyúság, s természetesen fogyott mindehhez a sör és az üdítők is. A háziasszonyként Nádler Józsefné és Kovács Ferencné által jegyzett partin egészen éjfélig mintegy százan töltötték kellemes családi, baráti körben ezt a délutánt.

Június 12.
A vállalkozói klub első vendége ez alkalommal dr. Kulcsár Péter ügyvéd volt. Bemutatkozó látogatásán elmondta, az önkormányzati választásokon polgármesterjelöltként kíván indulni, hiszen az előző ciklusban Fidesz–MDF–SZDSZ támogatással már betöltötte ezt a tisztet. Vázolta a programját, az általa szükségesnek vélt változtatásokról is szólt, s ezek között a leghangsúlyosabb, hogy egy határozott struktúrájú hivatalra lenne szüksége Keszthelynek. A program ismertetése után kérdésekre is válaszolt dr. Kulcsár Péter.
A klub tagsága a meghallgatást követően arra az álláspontra jutott, hogy az esetleges képviselő-, illetve polgármesterjelöltekkel kapcsolatos támogatói állásfoglalását akkor alakítja ki, ha már ismertté válik a jelöltek teljes listája.
A Városi Kórház részéről dr. Szenkovszky Adrienne igazgatónő és dr. Nyárádi Attila főorvos kérte ez alkalommal a klub támogatását a már beindult infrastrukturális átalakításhoz kapcsolódóan, majd beszámoltak a végbement fejlesztésekről is.
A tagság ez alkalommal úgy döntött, hogy minden kapcsolat csak akkor működik jól, ha kölcsönös, ezért egy együttműködési megállapodásra van szükség a klub és a kórház között, amely megfogalmazza a kölcsönös érdekek szem előtt tartását.

Június 26.
A nyári szünet előtti utolsó összejövetel elsődleges témája a választásokra való felkészülés volt, ám végleges álláspont a jelöltekkel kapcsolatban még nem alakult ki. Döntés született 200 ezer forint támogatásról is: ezzel az összeggel a kórház elkészült belgyógyászati osztályára, a kórtermekbe szükséges éjjeliszekrények beszerzését támogatták a vállalkozók. Új tagként bemutatkozott Papdi György autókölcsönző is. Nádler József elnök beszámolt arról is, hogy a kórház vezetésével már tárgyaltak az együttműködési megállapodás szükségességéről, jelenleg ennek elkészítése folyamatban van, s ennek részleteire az ősz folyamán még visszatérnek.

Az első óriás vízicsúszdát 1987-ben építette Nádler József társas vállalkozásban a vonyarcvashegyi strandon, amelyet „ANAKONDA” névre kereszteltek. A második óriáscsúszdát 1994-ben már a Nádler és a Kovács család építette egyéni vállalkozásban a gyenesdiási strandon.

Ezt a csúszda a „PITON” nevet kapta. Mindkét vízicsúszda 10 méter magasból indul, s a 100 méter hosszú pályán a vendég az 1,1 méter állandó vízmélységű, ivóvíz minőségű medencébe érkezik. A csúszdákat három évente műszakilag felülvizsgáltatják a tulajdonosok a Budapesti Műszaki Egyetem Építőgépek Műszaki Tanszékével.
Mint Nádler József elmondta, mindkét helyszín megválasztása jól sikerült, hiszen a strandok szépek, tiszták és mindkét település önkormányzata nagyon sokat áldoz évente nem csak a település, de a strandok szépítésére, karbantartására is. A szolgáltatás során mindenben igyekeznek megfelelni a vendégek elvárásainak, ám a legnagyobb hangsúlyt a biztonságra fektetik. Ennek köszönhetően a csúszdákon hat éves kortól – karúszóval – a kisgyermekek is lecsúszhatnak, s közben az irányító személy nem engedi addig indulni a következőt, amíg a gyermek nem megy ki a medencéből. A biztonságnak köszönhetően a működtetés elmúlt 15 éve során még semmilyen baleset nem történt.
A tulajdonosok 1994-ben indították útjára a Gyenesdiási Általános Iskolában a „PITON” tanulmányi versenyt, melynek lényege, hogy azok a tanulók, akik az előző évi tanulmányi eredményeikhez képest a legtöbbet javítottak, csúszdabérletet kapnak ajándékba. A folyamatosságnak köszönhetően ma már évente 50-60 diák kap bérletet, s ezzel a kellemes kikapcsolódás mellett kitűnő szórakozási lehetőséget is.
A kedvezményeket élvezhetik a csúszdát igénybe vevő vendégek is, amennyiben bérletet váltanak. Tíz lecsúszási jegy mellé plusz 1, húsz jegy esetében pedig öt lecsúszásnyi ráadást kaphatnak.
– Akik szeretik a biztonságos körülmények közötti szórakozást, s a vízicsúszda nyújtotta élvezeteket, szeretnének csodálatos környezetben strandolni, a szabadidejüket eltölteni, azokat várjuk szeretettel a gyenesdiási és a vonyarcvashegyi strandon a csúszdáinkon – mondja végezetül Nádler József.