Aktuális

A város érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai és közösségi munkája elismeréséül „Keszthely Városért” kitüntető címet adományozott az önkormányzat dr. Bertalan Jánosnak, a Keszthelyi Rendőrkapitányság vezetőjének.

Bertalan János Zalaegerszegen született. Sorkatonaként a BM Tartalékos Tisztképző Iskolán szolgált, s 1977-ben rendőr alhadnaggyá léptették elő, majd 1978-tól nyomozóként a ZMRFK gazdaságvédelmi osztályán dolgozott. 1981-től öt évig tanult Moszkvában a BM Akadémián, diplomáját 1986-ban honosíttatta az ELTE Állami és Jogtudományi Karán. Még ebben az évben Keszthelyre kerül bűnügyi osztályvezetőként, majd 1992-től megbízott kapitányságvezető, 1993-tól kinevezett rendőrkapitány. Beosztásánál fogva számos belföldi és külföldi partner szervezettel tart kapcsolatot, ezzel is erősítve a város elismertségét, imázsát. A dr. Szabó Imre polgármestertől átvett kitüntetést megköszönve dr. Bertalan János hangsúlyozta, úgy érzi, az elismerés a kapitányság minden munkatársának szól, s a továbbiakban is igyekeznek úgy teljesíteni a feladatukat, hogy az minden itt élő és ide látogató vendég elégedettségét kiváltsa.
Borbás Józsefné 1962-től dolgozik Keszthelyen, a bölcsődei ellátás területén, jelenleg a Gagarin utcai bölcsőde vezetője. Mint vezető, magatartásával, szorgalmával példamutatóan segítette a fiatal gondozónők munkáját. Kiemelkedő munkája elismeréseként a „Keszthely Város Szolgálatáért” kitüntetést adományozta részére az önkormányzat.
Németh Jánosné szociális csoportvezető a munkaköre ellátásához nélkülözhetetlen szociális érzékenysége és emberközpontúsága alapján úgy az ügyfelek, mint a munkatársainak körében megbecsülésnek örvend. A ma-gasfokú hivatástudattal, felelősséggel és szorgalommal végzett munkáját ismerte el az önkormányzat a „Keszthely Város Szolgálatáért” kitüntetéssel.

A Gazdasági Minisztérium és a Balaton Fejlesztési Tanács támogatásával került megrendezésre az elmúlt hét végén a harmadik alkalommal megrendezett Gyenesdiási Bornapok rendezvénysorozata. A négynapos program a borutca kínálata mellett számos kulturális eseménnyel várja az érdeklődőket.

A Gyenes Néptánc Együttes műsorát követően a Da Bibere Borlovagrend és a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének körében, valamint Manninger Jenő országgyűlési képviselő társaságában Szalóky Jenő polgármester mondott köszöntőt a nyugat-balatoni régió borfesztivál-sorozatának nyitányán. Gyenesdiás aránylag későn, mindössze három éve kapcsolódott be a borfesztiválok sorozatába, ám ez a rendezvény a település minden lakóját megmozgatta, akik vendégeikkel együtt élvezték a színes programot.
– Azért örülök ennek a rendezvénynek – mondta köszöntőjében a polgármester –, mert Gyenesdiás a turizmusból él, s szeretnénk a rendezvényeinkkel és borainkkal olyan programokat kínálni, amelyekkel a vendégeink itt tartózkodását szebbé, felejthetetlenebbé tehetjük.
Köszöntője további részében szólt a borházak kínálatáról, kiemelve a Gyenesdiáson termelt borokat. Dr. Bakonyi Károly szőlőnemesítő, a Da Bibere Borlovagrend elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta a zalai borfesztiválok másfél hónapon keresztül zajló eseménysorozatának jelentőségét. A keszthelyi Zalai Borcégér tíz éves múltja bebizonyította, hogy ezek a fesztiválok nemcsak a vendégeknek, de a helyben lakóknak is egyre magasabb színvonalú élményt nyújtanak.
– A világon sokféle gyümölcs van – mondta Bakonyi professzor –, de a szőlőnél jobb nem található. Ebből a gyümölcsből lehet készíteni a világ legcsodálatosabb italát, a bort. Az egykori professzorom így tanította, hogy mi is az a magyar bor: a magyar föld, a magyar napsugár örök harmonikus szerelmének a gyümölcse. Nos, mi ezt kínáljuk a fesztiválok vendégeinek. A bor elkísér mindannyiunkat a születésünktől a halálunkig, hiszen ott van örömünnepeinken éppúgy, mint a halotti toron.
A fesztivál nyitónapjának műsorában fellépett még a Gyenesdiási Népdalkör, valamint a Tátorján zenekar, de minden estére jutott különlegesség az alkalmi színpadon a hazai, valamint a vendég együttesek közreműködésével. A Bojtár együttes népzenét, a Quadriga gitáregyüttes klasszikus zenei slágereket, a Blue Timers ír folklórt és countryt adott elő, s nagysikerű koncertet adott a Kormorán együttes is.

Annak idején 1996-ban, a zalaegerszegi Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban figyeltek fel rá, amikor egy amatőr képzőművészeti pályázat keretében három olajfestménnyel jelentkezett. Azóta számos kiállításon bizonyította tehetségét: legutóbb a keszthelyi Festetics-kastélyban június közepén, most pedig július elején immáron egy híján a harmincadik tárlata nyílt meg, a gyenesdiási községházán.

Ő Czigányné Németh Márta festőművész, aki alig egy évtizede foglalkozik komolyan a festészettel, azonban tehetsége már az első próbálkozásain megmutatkozott. Mint azt Hársfalvi György, a gyenesdiási klubkönyvtár igazgatója köszöntőjében elmondta, a művész, középiskolai rajzszakkör keretében ismerkedett a művészetnek ezzel az igencsak kifejező ágával, később csak hobbiból festegetett, majd a már említett ‘96-os pályázat sikere után – igazából férje halála után –, 1997-ben „kapaszkodott ismét az ecsetbe”. Akkor – a közönség megítélése szerint is – meglehetősen „sötét” színvilágú alkotások kerültek ki a kezei közül, de mára szerencsére visszatért a világosabb, élénkebb színekhez. A belső feszültség oldódásával, képein egyre látványosabban nyilvánul meg nagyon sok mondanivaló. Technikái között az olaj, az akvarell és a tempera szerepel, amelyek közül 1996 után az akvarellt használta legszívesebben, mert mint mondja, számára az jelenti a legnagyobb kihívást, az áll hozzá a legközelebb.
A most kiállított képek is három csoportba sorolhatóak a technikát nézve, hiszen az olaj mellett egyaránt megtalálható az akvarell és a pasztell. A témák tekintetében a tájképeken, csendéleteken és portrékon kívül – amelyeken keresztül egyedüllétét juttatja kifejezésre –, számos modern alkotással is előrukkolt Czigányné Németh Mária, aki egyedüli vidékiként, a Csepeli Alkotófórum tagja.

Hévíz évente 62 ezer vendéget fogad, a tófürdőt ennél jóval többen, évente legalább 1,5 millióan látogatják. Míg azonban húsz évvel ezelőtt a vendégek 81 százaléka belföldi volt, és csak 19 százalékuk érkezett külföldről, addig 1991-ben a külföldiek aránya elérte a 41 százalékot. Ez nemcsak az üdültetési rendszer változásából, hanem Hévíz nevének külföldön is egyre ismertebbé válásából fakadt – állapítja meg az a beszámoló, melynek keretében a hévízi testület legutóbbi ülésén az üdülőváros idegenforgalmi helyzetével foglalkozott.

Az írásos anyag rámutat: a külföldi vendégek fele Németországból, negyede Ausztriából érkezik, de mindinkább növekszik a francia, holland, svájci, angol, svéd és belga látogatók száma is. Több helyről az utazási irodák már turistabusz-járatokat is indítanak, s a sármelléki reptér is rendszeres turistajáratokat fogad az utóbbi évektől. A turisták számával párhuzamosan növekedett a hévízi férőhelyek száma, bár a fizetővendéglátó helyeken a vendégszám hét százalékkal csökkent – igaz, az eltöltött vendégéjszakák száma 10,5 százalékkal nőtt. Szaporodnak a szállodák, főként a négycsillagosak. Ezek töltöttsége mutatja, hogy minőségi előrelépés is történt a turizmus terén, és ez mindenképpen örvendetes. Horváth Béla, az idegenforgalmi bizottság elnöke azonban rámutatott: a minőségi turizmus megvalósítása továbbra is jelentős feladat Hévíz számára, és ehhez hosszútávú idegenforgalmi koncepció kidolgozása szükséges.
A Hévízre látogatók több mint kilencven százaléka a gyógyulás, illetve a megelőzés céljával keresi fel a várost. Az, hogy Hévíz turizmusa elsősorban gyógyturizmus, sok előnyt jelent az ittenieknek. Talán az egyik leglényegesebb, hogy a gyógyturizmusban nincsen szezonalitás, a vendégkör egész éven át biztosított. Más turizmus ágazatokkal szemben az átlagos tartózkodási idő tíz napnál is hosszabb – főként a gyógyszállodákban. A fajlagos költés is magasabb, és a vendégek döntő hányada konvertibilis valutával egyenlíti ki számláját.