Horizont

Úgy látszik, a keszthelyi Balaton Régiós Európa Információs Pont iroda szabadtéri rendezvényein mindig számolni kell egy-két esőcseppel, illetve némi lehüléssel. Bizonyíték erre a legutóbbi is, amelyre a Sétálóutca Festetics-kastély felőli végén került sor.

A rendezvényről – amely ezúttal egy, az európai uniós ismereteket kikérdező, ugyanakkor bővítő társasjáték volt – Nagy Anita, az iroda vezetője számolt be. Mint mondta, az „Európa ifjú polgára leszek” című, Magyarországon a Külügyminisztérium és az Európai Unió magyarországi delegációja által kezdeményezett és támogatott társasjáték célja, hogy az unió tagállamaival kapcsolatban ismereteket közöljön, és az ismeretközlésen keresztül játékos formában felmérje, ki mennyit tud eddig arról a közösségről, amelynek nemsokára hazánk is tagja lesz.
A játékszabályokat Nagy Anita ismertette: a négy darab öt fős csapat tagjainak kérdésekre kell válaszolniuk, de e mellett szerepelnek a már jólismert „Activity” elemei is (mutogatás, rajzolás), van benne joker pontot jelentő játékmező. A játék során Euro-érméket gyűjtenek a csapatok, illetve mindegyik ötös társaságnak egy-egy uniós puzzle-t kell kiraknia a tizenöt tagállam, illetve az unió zászlajával. A keszthelyi EIP iroda vezetője elmondta, szeretnék, ha az 50. Európa Nap a köztudatban maradna – hiszen nagyon sok fiatal érdeklődött és vett részt a programokon, akik számára elsősorban készült a hagyományteremtő céllal megrendezett társasjáték –, illetve ha az Európai Unió gondolata népszerűsödne ezáltal, az emberek rádöbbennének, hogy már nincs sok hátra a népszavazásig és a csatlakozásig.
A társasjáték végén természetesen minden helyesen válaszoló apróbb jutalomban, a csapatok pedig értékes nyereményekben (könyvek, unios kiadványok, pólók, plakátok, zsebszámológép) részesültek.

Nagy döntést hoz az, aki házasságot köt szíve választottjával. Nemcsak azért, mert hite szerint mindenki örök együttlétről határoz ekkor, hanem mert alaposan a pénztárcája fenekére nézhet a nagy ünnep megszervezésekor. Kezdődik a jegygyűrűkkel. Már az eljegyzésre kiválasztják az életreszóló ékszert: kedveltek a többszínű, vagy a brillköves aranygyűrűk, átlagosan 60-70.000 forintot költenek erre a párok. Hogy a vőlegény még egy kísérőgyűrűvel is meglepi-e kedvesét, már pénztárca kérdése.

Ha érzelmileg és anyagilag felkészült a pár és a család az egybekelésre, legalább egy hónappal előbb fel kell keresni az anyakönyvvezetőt, hogy az esemény hivatalos része rendben legyen és, hogy legyen harminc napja a szerelmeseknek meggondolni a dolgot. Ekkor döntik el a ceremónia helyszínét, ami lehet a városháza díszterme, amely minden tekintetben ideális helyszín ehhez az eseményhez, vagy a romantikusan szép kastély. Sokan mindig arra készültek, hogy egyszer majd ott fogják kimondani az igent, s nem sajnálják rá azt a 30.000 forintot. Akadnak, akik külső helyszíneket választanának – a kaland kedvéért, meg a násznép gyönyörködtetésére. Bölcs Belügyminisztériumunk azonban félti az anyakönyvet (nem az anyakönyvvezetőt), s nem engedi azt csak úgy fedetlen, vizes vagy huzatos helyre.
Ha van dátum, érdemes időben kiválasztani az étkezdét, ahol majd megünneplik az egybekelést. A jó éttermek a jeles napokra hamar foglaltak, nyáron pedig sokan nem is vállalnak rendezvényeket. Ezek árában persze nagy a szórás. A sátras parasztlakodalmak már nem divatosak, de a házityúk levese, a nagymama cérnametéltje, a komaasszony süteményei és a sógor bora még ma is gyakran felkerül az ünnepi asztalra. Egyre gyakrabban engedik azonban a szakácsot „alkotni”, a csirkepaprikást és a rántotthúst lassan felcserélik vagy kiegészítik az új ízek. Zenészről is kell gondoskodni, mert bár a jókat hamar lekötik és nem olcsók, nem kellemes az egész estét betöltő macskazene. Összességében a nagy lakodalom általán behozza az árát az éjféli menyasszonytáncban, élete legjobb órabéréért ropja ekkor az újasszony.
Csak legyen miben ropnia. A hagyományos menyasszonyi ruhákat kölcsönözni szokás az ünnepi hétvégére szombattól hétfőig. A fehér ma is hódít: abroncsostul, kesztyűstűl. Legkedveltebb a selyemfényű, hosszú ruha egyszerű vagy díszes kivitelben – csak karcsúsítson! Sokan szeretnének uszályt és igazi, hosszú fátylat. Vagy csak egy egyszerű kis fejdíszt és semmi cicoma. Itt persze ismét mindennek ára van. Úgy 30.000 forintból már össze lehet állítani a ruhatárat, de nem ritka a 100-150.000 forintos kiadás sem. És persze ne tessék leenni...!
Ha megvan a ruha, lehet választani cipőt. A divatot a fekete talpú lábbelik uralják, nem könnyű az idei menyasszonyoknak. Legyen kényelmes – ez a fő szempont! Viszont eltűnt újabb 10-15.000. A vőlegény felöltöztetése egyszerűbbnek tűnik, de hamar be kell látni, hogy ott is van min gondolkodni. Kevesen bérelnek öltönyt, azt inkább megveszik. Ám ezt a napot a férfiak is mássá akarják tenni, s keresnek frakkot, szmokingot, magyaros férfikabátokat, szóval nekik is kell teret hagyni az álmodozásban. Aztán az ing, a cipő, a nyakkendő meg a többi... A férfi ruhája mindenesetre egy újabb ötvenessel rövidíti meg a pénztárcát.
Ha van időpont, ideje szétküldeni a meghívókat. Lehet rendelni színeset, domborút, illatosat, zenélőt, lyukasat vagy kereket... És van a trafikokban kitölthető kis kártya. Ismét a pénztárca dönt. És nem csak a meghívók, hanem a meghívás maga is tetemes összeg benzin- és postaköltségestül. A frizura és a smink bizalmi kérdés, a haj lehet ékesség, s lehet valós katasztrófa. Az előkészületeket követően az eredmény mindig látványos, ha nem sajnáljuk rá azt a 15.000 forintot.
Fontos kellék még a csokor: 8-12.000 forintot szánnak rá a párok átlagosan – hogy aztán a menyasszony lazán hátrahajítsa a tolongó lányoknak. A legjobb, ha képen megmutatjuk a vágyott virágkölteményt a virágkötőnek, hogy ne érjen csalódás minket. A színét is jó előre egyeztetni! A rózsa az örök virág, mostanában fehérben és pasztellszínekben a legnépszerűbb. Sokan pedig a vidám és egyszerű mezeivirág csokrot választják. Fotóst, videóst, versmondólányt, pezsgőt és virágot rendelhetünk, szerezhetünk, kinek milyen tálentumok vannak a rokonságában. Ha profikra bízzuk, nem olcsó, de szép. A szedett-vedett baráti videón meg jókat röhögünk évtizedek múltán is.
A megjelenéssel, a külsőségekkel tehát lassan megvolnánk. A szertartás megható, s miközben őszintén hisszük az örök szerelmet, nem gondolkodunk a kiadásokon. A vacsora remek, a zenészek nagyszerűen játszanak, a nászút pedig csodálatos, feledhetetlen lesz. Ezért ez az egész!

Ahhoz, hogy a mai gyerekek olyan ismeretekhez jussanak, amelyek a későbbiekben segítenek nekik eligazodni a világ dolgaiban, elsősorban mesékre van szükségük. Persze nem a mai nívótlan, agresszivitáson alapuló amerikai rajzfilmekre, hanem például magyar népmesékre...

A fenti szavak Pálfalvi Dorottyától származnak, aki feladva eredeti szakmáját, ma meséket ír – felnőtteknek, mert ahogy mondja, az igazi mesék, felnőtteknek szólnak. Életének a mesék és a természet általi meghatározottságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy annak idején természet-, illetve dokumentum játékfilmet forgatott. Egyedülálló mesekönyvei, a „Titokzatos ház” és a „Vindornyalaki mesék”. A budapesti születésű „nagyvárosi lány” otthagyva a fővárost, leköltözött abba kis zalai faluba, amelyet az előbb említett két könyvének egyike a címében visel.
Most azonban nem filmet és könyvet ír, hanem idén második alkalommal rendezi meg Vindornyalakon, a már tavaly is nagy sikernek örvendő mesefesztivált július 27. és augusztus 4. között. A programok között mindennapos lesz a 11 órakor kezdődő játszóház, a 12 és 13 óra közötti mesesarok a pajta szegletében, valamint Szí Lukács Ferenc fazekasmester 13 és 16 óra között látható bemutatója és a 16 órától a játszóházban és a galériában hallható előadások.
Természetesen kiállítások is várják a látogatókat, amelyek között mindenképpen érdemes megemlíteni Gyólai Gabi mesegalériáját, Bedő Sándor: „Keresztek” című kiállítását, Járási Ildikó mesebeli képeit, Szí-Lukács Ferenc fazekasmunkáit, illetve az Óperencián Túliak Társaságának (Kállai Nagy Krisztina, Szalma Edit és Szegedi Katalin) bemutatkozását. A galériát Hácskó Imréné népművész kéziszőttesei, és régi játékok kiállítása díszítik majd. Ezen kívül lesz „Állatok napja”, ahol egyebek mellett Rajnai Csaba a vízivilágról, Dénes bácsi az erdőről, Pálfalvi Dorottya pedig kedvenc háziállatairól mesél majd. A résztvevők megismerkedhetnek a rovásírással, lesz „Varázslónap” és „Csodaceruzanap” sok rajzolással, valamint „Mosolynap”. Augusztus 3-án és 4-én Vindornyalakra települ a pozsonyi pagony, de előtte még – augusztus 2-án – bemutatkozik a MASZK Színház, a „Szelek szárnyán, várak ormán” című bábelőadásával.

A Keszthelyi Városi Kórház belső, infrastrukturális átalakítása során bővíteni, fejleszteni kívánják az informatikai hálózatot is, amely ma már meglehetősen korszerűtlennek mondható. A felújítás során az optikai hálózat kiépítése mellett több új számítógép telepítését is tervezik.

A korszerűsítésről Hardi Gábor, a kórház informatikai csoportjának vezetője érdeklődésünkre elmondta, hogy a régi, koaxiális kábelrendszeren alapuló hálózat, ma már rendkívül lassú és a stabilitásával is gondok vannak. A fejlesztés során bővültek a számítógép igények is, s erre ez a rendszer már alkalmatlan. A felújítás során a főgerincet százszoros gyorsaságú optikai, a belső rendszert pedig egy tízszeres gyorsaságot biztosító UTP hálózatra alakítják át, s a továbbfejleszthetőség okán mintegy 140 csatlakozási helyet biztosítanak. Az informatikai hálózatbővítéssel egyidőben a számítástechnikai eszközpark is korszerűsítésre kerül. Az eddigi számítógépparkot a hálózat átépítését követően 20 új számítógéppel kívánják bővíteni, s ezek elsősorban az osztályokon és a szakrendelőkben segítik az adminisztrációs munkát, a betegek nyilvántartását, de a műszaki nyilvántartásokhoz, a raktári anyagok vezetéséhez, a pénzügyi programokhoz, valamint az igazgatási és a munkaügyi vonalon is használni kívánják a számítógépeket.