Horizont1

Az elmúlt hét elejétől egyhetes konferencia zajlott a Helikon Kastélymúzeumban, s a világ minden tájáról érkezett szakemberek az iszlám világának művészetén belül a Menny és a Pokol ábrázolását feltáró tudományos kutatásairól számoltak be. A mintegy 30 előadásból álló konferencia 35 keleti művészettel foglalkozó tudósa e mellett megismerkedik a legjelentősebb hazai iszlám emlékekkel is.

– Van abban valami következetesség, ahogy a Helikon Kastélymúzeum fokozatosan ismerteti meg a látogatókat az iszlám világával.
– Régóta szeretnénk egy iszlám kiállítást megvalósítani, s ezt nem itt a kastélyban, hanem a volt honvédségi terület egy különálló épületében, a történelmi parkban kerülne elhelyezésre – mondja a konferencia házigazdájaként dr. Czoma László, a kastélymúzeum igazgatója. – Nem szakrális kiállítást szeretnénk, hanem viseletet, néprajzot, művészetet, népművészetet bemutató anyagot, hogy ráirányítsuk a figyelmet arra a népre, amellyel nekünk a vándorlásaink során szoros kapcsolatunk volt. Az arab világ írói, tudósai a 8–9. században már feljegyezték, hogy merre jártunk, kereskedtünk velük, a 150 éves török uralom pedig az ellenük vívott harcról szól, s ennek kapcsán óriási gyűjtemény maradt fenn a magyar közgyűjteményekben. Mindezt szeretnénk kiegészíteni egy iszlám kultúrát, művészetet bemutató állandó tárlattal. Olyan művészeti tárgyakra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, amely róluk vall. És itt, a nyugat-kelet kapujában, az Adria térségében számolnunk kell az iszlám jelenléttel, ily módon ennek fontos külpolitikai üzenete is van. A konferencia egy sorozatnak a része, hiszen zsidó, keresztény, katolikus, református és evangélikus egyháztörténeti konferenciát is tartottunk már.
– A tervezett állandó kiállítás mikortól lesz látható?
– Körülbelül 2005-től. Itt a kelet-nyugat határán nekünk valami olyan egyedit kell bemutatnunk, ami Európában nem található, márpedig e kontinensen önálló iszlám múzeum nincs. Az iszlám kultúra építészeti jegyeinek pedig Magyarország a legnyugatibb előfordulási helye. A történelmi múltunk is üzen nekünk, hogy valamelyest kellemesebb módon emlékezzünk a 150 éves török uralomra.
– Kívülállók számára meglehetően misztikusnak hangzik a konferencia címe, a Menny és a Pokol az iszlámban. Miért pont ezt a témát választották?
– Ez egy érdekes történet – mondja Fodor Sándor, a budapesti ELTE Arab Tanszékének vezetője, a konferencia fő szervezője. – Mintegy két évvel ezelőtt Kuvaitban, egy múzeumban dolgozva egy érdekes textíliára bukkantam, ami egy 2 x 2,5 méteres zászló volt, és tele volt írva szöveggel és számokkal. Megvizsgálva kiderült, ez a zászló részben mágikus számokat tartalmaz, quadrátokban elrendezve, a szöveg pedig a Korán 48-as szúráját idézi, ami a túlvilágról, a Paradicsomról szól. A szöveget úgy rendezték el, hogy egy nyolcemeletes épületet alkot, mint egy lépcsőzetes piramis. Hosszabb kutatás után kiderült, hogy ez az ábra a Paradicsom szimbóluma. A muszlim felfogás szerint a Paradicsom nyolc rétegből áll, szemben a Pokollal, amelynek csak hét rétege van. Ez kifejezi azt az optimizmust, hogy a Paradicsomba többen jutnak be, mint a Pokolba. Ez a textília adta a nemzetközi konferencia ötletét, hiszen az iszlám kultúra valamennyi területéről lehet közelíteni ezt a témát. Lehet tárgyalni vallástörténeti, irodalmi és nyelvi szempontból, néprajzi, és legfőképpen pedig művészettörténeti szempontból. Ismeretes, hogy az iszlámról azt tartják, hogy tiltja az emberábrázolást. Ez nem teljesen van így, hiszen csodálatos kéziratok vannak, s ezekben az emberábrázolásokban előkelő helyet foglalnak el azok, amelyek azt mutatják, hogy Mohamed próféta hogy ment fel a nyolcadik égbe Gábriel arkangyal kíséretében, hogy személyesen találkozzon Istennel. Ez a téma ragadta meg a középkori művészek és a klienseik fantáziáját, s ez egy jól menő témává vált az iszlám hosszú évszázadai során.
– A kongresszuson elhangzott előadásoknak lesz-e utóélete, azaz, megjelenik-e kiadvány formájában?
– Természetesen, s ennek itt a Helikon Kastélymúzeumban hagyománya van. A múzeumnak van egy „Kastélykonferenciák” című sorozata, s ebben a sorozatban fog megjelenni ez a kötet is.

Július első napjaiban került sor a hévízi önkormányzat, a GAMESZ, a Szent András Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház és a Bíró Kft. közös, egynyári növényeket bemutató szakmai rendezvényére, amelyre kétszáznál is több dunántúli kertész volt kíváncsi. A szakembereket elsősorban az érdekelte, hogyan fejlődnek kiültetve azok az egynyári palánták, amelyeket a GAMESZ minden évben ugyanattól a cégtől szerez be.

Elsőként a szigetszentmiklósi székhelyű kertészeti vállalkozás képviseletében Bíró Zoltán, a cég első embere mondott köszönetet a „virágzó” fürdővárosnak, hogy ismételten helyet adott, az érdeklődőket szakmai tanácsokkal is ellátó rendezvénynek. Vértes Árpád polgármester, a kertépítők és kertészmérnökök előtt elmondott megnyitójában hangot adott büszkeségének a város zöldfelületeinek magas arányára vonatkozóan, majd hangsúlyozta, hogy a település vezetése nagy gondot fordít a közterek tisztán tartására. Ezt követően Király László, a városüzemeltetés feladatait magára vállaló és a parkfenntartási munkákra éveként körülbelül ötven-millió forintot fordító GAMESZ vezetője tájékoztatta a jelenlévőket a város zöldterület gazdálkodásáról. Király László ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a 420 hektáron elterülő gyógytelepülésnek éppen tíz százalékát kezeli a gazdasági műszaki ellátó szervezet.
A terület hatvan százalékát borítja zöldterület, illetve körülbelül 250 ezer hektárt tesz ki a parkok, kertek együttese – amelynek mintegy 3-5 százaléka kerül évente felújításra a várost üzemeltető szervezet által, és amelynek teljes rekonstrukcióját is ők végzik, akár földcserével, vagy a gyepszint frissítésével is, ha szükséges. Az előző években kedvelt virágtartó telepítés szemlélete mára visszaszorult, a szakemberek inkább az épített virágágyakat részesítik előnyben.
A parkosítás tekintetében idén kétszáz darab koros fát, három-ezer hatszáz konténeres cserjét, harmincezer egynyári virágot és árvácskát, kétezer tő muskátlit, valamint tizenötezer tulipán– és nárcisz hagymát ültetett ki a hévízi parkfenntartási részleg mintegy húsz munkatársa, akik ezen felül nem egészen háromezer négyzetméteren újították meg a gyepfelületet.
A szakmai előadásokat követően a vendégek közös sétán tekintették meg azt a majdnem száz fajta, egynyári virágokból kialakított parki ágyat, amelyek joggal emelik a fürdővárost egyben a térség legvirágosabb településévé.

Az elmúlt hét közepén megtartott városszemle két csoportban zajlott, az egyik csoport a belvárost, a másik a keszthelyi strandokat szemlélte meg. Ez utóbbi csoportot Vargáné Várkonyi Erzsébet vezette, s tőle kértük, foglalja össze a szemlebizottság tapasztalatait.

A Libás strand népszerű a keszthelyiek körében.

– A Helikon strandon kezdtük a szemlét, s mindenki megelégedésére a kora reggeli időpontban mát teljesen felkészülten várták a vendégeket. Mint a strand vezetője elmondta, sajnálatos, hogy évről-évre kevesebb a látogatók száma. Ennek legfőbb oka, hogy ezen a partszakaszon elég hamar iszaposodás áll be, s ez nagyon zavaró a Zalatour kemping szakaszán is. Sajnos e miatt elég sok vendég elmarad, annak ellenére, hogy stégeket építettek, hogy beljebb lehessen menni.
Mint Vargáné Várkonyi Erzsébet elmondta, a Városi strandhoz újonnan hozzácsatolt terület nagyon szépen kiépült, s nagyon szép az ottani zöld környezet. Sajnos a partszakasz egész hosszában már érezhető, hogy egyre kevesebb a víz, s ez a parti kövek látványában is negatívan hat a szemlélőre. A VÜZ Kft. munkáját dicséri a strand tisztasága, Sajnos a szigetfürdő mellet is megmutatkoznak már száraz területek, ezt a szakaszt kikotorták és homokkal rendezték a föveny egyenetlenségeit. Sajnos a szemle reggelén még nem volt elgereblyézve a homok, s már érkeztek a vendégek.
– Szomorúan konstatáltuk azt a tényt, hogy a csodaszépen átépített szigetfürdő bejárata mögött e területen még nincsenek készen a mosdók, a vécék. A szigetfürdő ugyanakkor már tele van vendégekkel, ezért a VÜZ Kft. képviselője ígéretet tett arra, hogy legalább az egyik mosdót megnyitják, hiszen ez így tarthatatlan állapot.
A bazársor látványa még mindig vegyes érzelmeket kelt a látogatóban, ugyanis a már befejeződött fejlesztés megmutatja, hogy milyennek kellene lennie az egész bazársornak. Sajnos nem mindenki látja tisztán azt a koncepciót, aminek irányában átépülne ez a terület. Előnyére változhatna meg ez a környezet, ha mindenki érezné ennek a koncepciónak a szükségességét.
A Libás strand egyre közkedveltebb, s a VÜZ Kft. felmérései szerint már nagyobb a látogatottsága, mint a Helikon strandé. A jövőt iletően csak bízni lehet abban, hogy mindig is a városé marad és az itt élők fogják elsősorban használni.
– A strand fejlesztése ekkora látogatottságnál már indokolt, bár az elvárható igényeknek egyre inkább megfelel, s a környezete is gondozott.
A városszemle résztvevői a zámori városrészben egyetlen dolgot kifogásoltak, a Semmelweis utca keleti oldalán lévő, még be nem épített telkek elhanyagoltak, gondoskodni kellene azok lekaszálásáról, hiszen így az elhanyagolt környezet nem csak a látvány okán rontja a városrész összképét.

Két évvel ezelőtt az Asbóth Sándor Műszaki Szakközépiskola tantermekért küzdött; mivel nem járt sikerrel, a következő tanévtől kevesebb osztály indulhatott; bár amint Szemes Péter igazgató elmondta, az igények jóval túlszárnyalják a lehetőségeket.

– Megtörtént a beiskolázás, ez év szeptemberében két szakközepes és két szakiskolás osztályt indítunk. A szakiskola iránt jóval nagyobb az igény, rengetegen fellebbeztek, ezért jeleztem mind a város önkormányzatánál, mind a megyei fenntartónknál, hogy ha lehetőség nyílna rá, el tudnánk indítani még egy osztályt: a létszám meglenne, azonban tantermünk nincs. A tantermek kihasználtsága maximális, az órarend összeállítása külön bravúr, hogy az egyéb szempontok mellett a tantermek számát is figyelembe véve összeálljon a kép.
– Van reális esélye a plusz osztály indításának?
– Egyelőre nincs, mivel megyei szinten több a középiskolás férőhely, mint a nyolc osztályt végzettek száma; ezért a megyei önkormányzat nem látja indokoltnak. A környékben lakók közül viszont nagyon sokan szeretnék, ha a gyermekük ide járhatna, és nem – például – Zalaegerszegre. Nekik annyit tudtunk mondani, hogy a beiratkozás után még lehet érdeklődni, hiszen akkor derül ki, hányan kezdik meg tényleg tanulmányaikat a felvettek közül.
– Mekkora az igény az Önök által oktatott szakmákra?
– Az a tapasztalatunk, hogy a keszthelyi, illetve a régióban dolgozó vállalkozók, cégek szakember-igénye még nagyobb is annál, mint amit mi „produkálunk”. Ősztől hét szakmát indítunk el a 10. osztályosok részére. Akik szakmát szeretnének tanulni, és elvégezték valahol a 9-10. osztályt, szintén jelentkezhetnek nálunk, szakmai képzésre tudunk lehetőséget biztosítani.
– Van-e valamilyen megoldás a tanteremgond megszüntetésére?
– Már készíttetjük a kollégium ráépítésének tanulmánytervét, hogy ha valamilyen pályázati lehetőség akad, azonnal tudjunk lépni. Szeretnénk, ha az alsó szinten tantermek kialakítására kerülhetne sor, a ráépített szinten pedig további kollégiumi férőhelyeket nyernénk. Ezzel egy időre megoldódnának a gondjaink.

A meghívó – akárha újszülöttet kiáltana világgá a boldog család – avatásra, áldásra invitál, csupán a vajúdási idő volt hosz-szabb, mintegy három év. De a boldog tűzoltó-arcokat látva valószínűleg megérte a várakozás, hogy a Mercedes – Rosenbauer frigyből fogant, „Keszthely 1” névre keresztelt tűzoltóautót birtokba vehették.

Június végén, a megye tűzoltóparancsnokai és számos meghívott vendég jelenlétében került sor a 90 millió forint értékű tűzoltóautó avatására, amelyet a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósághoz benyújtott pályázat eredményességével, no meg a támogatásokból összejött 20 százaléknyi önrész előteremtésével sikerült beszerezni. A Keszthely-Hévíz és Vonzáskörzete Tűzvédelmi Közalapítványra beérkezett támogatásért köszönet hangzott el az avatási ünnepségen. Kránicz Dezső alezredes, városi tűzoltóparancsnok bemutatta az új gépjárműfecskendőt, amely négyezer literes víztartállyal és számos, műszaki mentésre is alkalmas eszközzel van felszerelve.
Az avatóbeszédek sorát dr. Szabó Imre, Keszthely polgármestere kezdte, hangsúlyozva az állami támogatás rendkívüli jelentőségét. Szólt arról is, hogy a még mindig hiányos felszereltség talán egy következő pályázattal, s újabb támogatásokkal fokozatosan kiegészíthető lesz. Manninger Jenő országgyűlési képviselő a tűzoltók munkájának a megbecsülését emelte ki, s mint mondta, ma már egyre nagyobb értékek védelmét kell biztosítania, mentenie a láng lovagjainak, s mindehhez elengedhetetlen a fejlettebb technika. László atya az áldás előtt elmondta, hogy három ok is van az ünneplésre, egyrészt új tűzoltóautóval gyarapodott a keszthelyi egység, másrészt jelentős része van a gyarapodásban a jó célért való összefogásnak. A harmadik, hogy ezeket az eszközöket olyan emberek kezelik, akik a hivatástudaton túli erőfeszítésekre is képesek embertársaikért, s azok javaiért.
Ez alkalommal került sor az Év Tűzoltója kitüntető cím átadására is, amelyet Pompor János tűzoltó alezredes, a keszthelyi egység parancsnok-helyettese vehetett át. A személyi állományból tízen részesültek parancsnoki jutalomban, majd Keszthely város polgármestere elismerésben és jutalomban részesítette Kránicz Dezső tűzoltó parancsnokot. Ezt követően – bár néhány egységnek riasztás okán ki kellett vonulnia – a gépjárműpark felvonulást tett Keszthely utcáin is.