Jövőre talán sikerül pályázatot nyerni

Polgárőrök a fürdőzőkért

Hagyományteremtő kezdeményezés

Pusztuló kincseink a borospincék


Mégis lesz kerékpárút?

Jövőre talán sikerül pályázatot nyerni

A nyugat-dunántúli régió nem áll már rosszul kerékpárutak tekintetében, főleg, ha a Balaton körül épülő, és gyakorlatilag már majdnem kész állapotban lévő túraútvonalat nézzük. Van azonban egy régóta húzódó, ám máig megoldatlan ügy, ez pedig a Hévíz-Keszthely közötti bringaút, amely jelenleg egy, a Hévízi úttal párhuzamosan kiépített gyalogosjárda és ráadásul csak Keszthely-Kertváros közepéig tart.

Nem az országút melletti pálya a megoldás.Ennek hátrányait nem igen kell ecsetelni, hiszen eredetileg nem kerékpárosútnak készült, így jóval szűkebb is a kelleténél.
Lenne viszont egy igen ésszerű megoldás, ez pedig a valószínűleg sokak által ismert, az új köztemető sarkától kezdődő hévízi gyalogösvény, amelyet a nevével ellentétben nem sok gyalogos használ, viszont ideális terepet szolgáltatna a biciklistáknak a csodálatos természet. Sajnos azonban éppen ez okozza a legnagyobb fejtörést a két város vezetőinek, hogy a természet lágy ölén – egész pontosan a lápon – húzódik végig az út, ennek következtében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park illetékesei nem szívesen egyeznek bele a kerékpárosút e helyen történő kiépítésébe...
Úgy néz ki, most talán mégis van remény arra, hogy rendeződjön, ez a több mint öt éve húzódó kérdés, és végre „helyre álljon a rend”.
– A ‘80-as években kezdett kiépülni egy csonka biciklis úthálózat, majd a rendszerváltozás után a ‘90-es évek közepén, hévízi kezdeményezésre készült egy kistérségi tanulmányterv, amely több település összefüggésében vizsgálta a kerékpárút-hálózat létrehozását – mondta Bubla Zoltán, a városfejlesztési bizottság elnöke, akit Szigligeti Aladárral, a Városüzemeltetési Osztály vezetőjével közösen kérdeztünk egyebek mellett az ügy jelenlegi állásáról. – 1996-97-ben a térségi tanulmányterv által a Hévíz-Keszthely közötti biciklisút felvázolásának ellenére a kertvárosiak – érthető okokból – azt szerették volna, ha a mostani járda épül tovább. Ekkor merült fel, a hévízi gyalogösvény használata, valamint ezzel egyidőben elindult egy végtelennek tűnő egyeztetési folyamat a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkkal. Környezeti hatástanulmányok és vizsgálatok követték egymást, így 1997 végétől Keszthely város vezetése inkább a Kis-Balatonhoz vezető kerékpárosútra kívánt áldozni a költségvetésből. Mint ismeretes, ezt az utat a város képviselő-testülete a jelzett esztendő végén megszavazta, s 1998-ban elkészült a kerékpárút fenékpusztai szakasza.

A kerékpárút a hévízi gyalogösvényen valósuljon meg.– Mi történt ezután?
– A következő évben megszületett a város-páros Hévíz és Keszthely között, ismét terítéken volt tehát egy közös biciklisút kiépítése – folytatta Bubla Zoltán. – Ekkor már három változat is felmerült, ugyanis az előbbiekben említett hévízi gyalogösvényen kívül további két útvonal – ezek közül az egyik a Gyöngyös-patak töltése – is alkalmas lett volna biciklizésre. A töltésen való útépítéshez a gátmagasítás elengedhetetlen lett volna, ezt a szakhatóság nem engedélyezte. Újra megfeneklett az ígéretesnek indult vállalkozás, s természetesen ebből adódóan inkább a már meglévő kerékpárút-szakaszok összekötésén munkálkodtunk. Ez a Balaton-parti program 2002-ben is folytatódik.
– Egész pontosan ez a szakasz a Balaton körüli kerékpárút keszthelyi I.-II.-VIII/a szakasz Keszthelyen Somogy megye határától, a 76-os számú főút jobb és a 71-es számú főút baloldalán a fenékpusztai major bejáratáig, valamint a Balaton-parton a Lóczy és a Semmelweis utcák között húzódik, amely beruházás jelenleg még közbeszerzési eljárás alatt van – vetette közbe Szigligeti Aladár, majd hozzátette, hogy az idei költségvetésben az előzőek miatt nem szerepelhetett a Hévíz-Keszthely közötti kerékpárosút kiépítése.
– Időközben azonban történt egy jelentős változás a két település életében, amely befolyásolta az ügy további kimenetelét is. Mi volt ez pontosan?
– A múlt év elején elkezdődött Hévíz és Keszthely közös fejlesztési koncepciójának és szerkezeti tervének kidolgozása – vette át a szót a városfejlesztési bizottság elnöke. – 2002. júliusában elfogadták a városok szerkezeti tervét, a nemzeti park pedig letette voksát az első változat, tehát a hévízi gyalogösvény mellett. Ezt követték a hévíziekkel való közös tárgyalások, amelyek során fokozatosan tisztult az út tervének nyomvonala, majd az illetékesek nekiláttak az építési engedélytervek elkészítésének. Keszthelyen előreláthatólag a szeptemberi soros képviselő-testületi ülésen szavaz meg a testület 500 ezer forintot a kiviteli terv elkészítésére – ezt az összeget a hévízi képviselő-testület már megszavazta –, hogy aztán ősszel az engedélyeztetés megtörténessen.
Bubla Zoltán befejezésként annyit tett még hozzá, hogy a 2003-as költségvetés megszavazása – amely feltehetőleg tartalmazni fogja a lápi kerékpárút építésére beadandó pályázati önrészt –, már a következő testület feladata lesz mind Hévízen, mind pedig Keszthelyen.
Mint mondani szokás, a remény hal meg utoljára. A kerékpárosok ismét reménykedhetnek, hogy a szakmai gesztorként részt vevő hévízi polgármesteri hivatal műszaki irodája – amely a koordinációért és a szerződések megkötéséért felel –, Keszthellyel közösen kiépíti a természetes kerékpárosutat a két város között, amelyet a közelmúltban Keszthely városa kitisztíttatott az évek alatt kinőtt gaztól. Lekavicsozták, járhatóvá tették ezzel az útszakaszt. 

vissza az elejére


Polgárőrök a fürdőzőkért

Vancsura Miklós, a hévízi Szent András Kórház főigazgatója és Gelencsér Hédi, a hévízi Polgárőr Egyesület elnöke együttműködési megállapodásban rögzítették, hogy a tófürdő nyitva tartási ideje alatt a polgárőrök megelőző és megfigyelő járőrszolgálatot teljesítenek a vendégek értékeinek megvédése érdekében.

Az utóbbi években egyre gyakrabban érte sérelem a fürdőzőket, mert a minden figyelmeztetés ellenére felügyelet nélkül hagyott értékeiktől gyakran megfosztották őket. A tolvajok az értékmegőrző szekrények felfeszítésétől sem riadtak vissza. A kórház ez évben még 200 ezer forinttal támogatja a Polgárőr Egyesület működését, s a polgárőrök ennek fejében végzik a járőrszolgálatot a fürdőben és a kórház egész területén. Gelencsér Hédi elmondta, hogy a szolgálat ideje alatt egyenruhát viselnek, de a fürdő területén fürdőruhában is végzik a feladatukat, hogy egy esetleges bűncselekmény észlelésekor azonnal megtehessék a szükséges intézkedéseket. 
A Hotel Helios már másodízben nyújt az egyesületnek eszköztámogatást, amelyet a polgárőrség az Országos Mentőszolgálat állomásaira továbbít. Az elmúlt évben szolgálatvezetői pultot, asztalokat, szekrényeket, fotelokat, plédeket adtak át, most pedig tányérokat, evőeszközöket, poharakat, sötétítő függönyöket, rádiókat 100-150 darabos nagyságrendben. A szálloda ezzel közvetve segíti az életmentést, hiszen a nehéz körülmények között lévő mentőszolgálatnak így e tárgyakra nem kell pénzt költenie, s több pénz marad a bajbajutott emberek megsegítésére, mentésére, gyógyszerekre, életmentő műszerekre.
A Polgárőr Egyesület jelenleg szervezi az ifjúsági csoportot, amelybe várják a 16. életévüket betöltött fiatalokat. A csoport feladata elsősorban a kábítószer elleni küzdelem, amelyet saját korosztályukon belül hathatósabban tudnának végezni, mint a felnőttek. A polgárőrök szeretnék elérni: e munkájukkal is hozzájáruljanak, hogy Hévíz városa drogmentes legyen.

vissza az elejére


Fenékpusztai piknik

Hagyományteremtő kezdeményezés

A Nők a Balatonért Egyesület Keszthely és Vidéke csoportja a Nyugat-balatoni Térségmarketing Kht-val és a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulással közösen rendezte meg az első fenékpusztai pikniket. Az összejövetel elsődleges célja volt, hogy az érintett szervezetek a szakemberek bevonásával kötetlen formában tekintsék át Fenékpuszta Európában is egyedülálló régészeti lelőhelyeinek és műemléki környezetének jövőjét.

Dr. Müller Róbert Fenékpuszta történetéről szólt.A pikniken a Balaton főépítésze, Főző János mellett részt vettek Keszthely és a térségi települések polgármesterei, az építész felvidéki Nemzeti Park szakemberei, a város és térségének önkormányzati képviselői, valamint számos civil szerveződés is képviseltette magát. A programban elsőként dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum igazgatója ismertette a Fenékpusztával kapcsolatos legfrissebb régészeti információkat, majd Gáts Lívia tervező szólt a rehabilitáció elkészült terveiről. Bubla Zoltán térségmenedzser és Bor Szilveszterné, a térségmarketing kht. ügyvezető igazgatója tájékoztatást adott a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával lezajlott rendezés lépéseiről, s ezt követően a szerény, de a római kort idéző vendéglátás mellett vitatták meg a résztvevők a folytatás lehetséges pályázati és egyéb teendőit. A piknik ötletéről Vetőné Zeke Erzsébettől, a NABE Keszthelyi Csoportjának vezetőjétől kértünk tájékoztatást.
– Rendkívül nagy öröm, hogy a rossz idő ellenére eljöttek a meghívott szakemberek és vendégek. Szeretnénk tájékozódni Fenékpuszta helyzetéről, történelmi és építészeti múltjáról. Mindezt azért, hogy közösen megbeszéljük, hogyan lehetne bekapcsolni Keszthely Európában is egyedülálló kincsét az idegenforgalomba, s hogyan lehetne megőrizni ezt a kulturális örökséget a jövőnk számára. Ez a csoportunk elsődleges célja. Szeretnénk felhívni újra Fe–nékpusztára a figyelmet, s bekapcsolni a térség látnivalóinak sorába. Tudjuk, hogy a mostani ásatások milyen jelentőséggel bírnak, ám ezt mégis be fogják temetni a kerékpárút összekötése miatt. Ezért is hívtuk meg a szakembereket éppúgy, mint a városvédőket és a környezetvédőket, s mindazokat, akik tudnának és szeretnének is tenni valamit Fenékpuszta jövőjéért. Van már egy előzetes tervünk, egy Keszthely-Fenékpuszta archeológiai park elkészítésére, erre szeretnénk felhívni az érdekeltek figyelmét. 
– Van elképzelésük arra, hogy a most feltárt területeket esetleg bekapcsolják a látnivalók sorába?
– Dr. Müller Róbert előadásából tudjuk, hogy ezt a területet Festetics Tasziló idejében már kutatták, s akkor az értékes leleteket elvitték. Az épületek anyagát elhordták, így most az épületeknek, a fürdőnek csak a helyét találták meg, így a régészek szerint nincs olyan érték, amelyért érdemes lenne ezt a területet a laikusoknak is bemutatni. A mostani feltárás alatt is vittek el köveket, tehát, ha nem tudjuk megoldani a terület őrzését, akkor a legjobb megoldás az ásatás betemetése. 
– A vendégek számából következik, hogy rendkívül jó ötlet ez a piknik. Hagyományt kívánnak ebből teremteni esetleg más vonatkozásokban is?
– Igen. Ide Fenékpusztára is szeretnénk visszatérni az iskolák bevonásával, hogy a fiatalsággal is megismertessük az itt lévő kincset, s hogy ezzel kapcsolatban esetlegesen kisebb rendezvényeket is tudjunk szervezni. Vissza a római korba, ahogy már most is, a pikniken már egy-két falat ezt a kort idézi. Még gond, hogy a terület tulajdonjoga nem tisztázott, ám ha ez rendeződik, akkor számos programlehetőséget lehet mérlegelni Fenékpusztával kapcsolatban.
A vitákat, beszélgetéseket követően a vendégek megtekintették az idei ásatásokat, amelyek a Somogy megye felé induló kerékpárút fejlesztés területén húzódnak. Ez az ásatás az egykori erőd sok érdekes és értékes maradványát tárta fel, benne a már korábbról is ismert épületek és egy római fürdő helyét. Számos sír is feltárásra került a legkülönbözőbb régészeti korokból – tudhatta meg a mintegy száz résztvevő a bemutató séta során dr. Müller Róbert régésztől.

vissza az elejére


Káldy Lajos kiállítása 

Pusztuló kincseink a borospincék

Keszthelyen, a Balatoni Múzeumban nyílt meg július 21-én Káldy Lajos festőművész kiállítása, amely az egykori borospincék pusztuló világát mutatja be. A kiállítást dr. Bakonyi Károly nyugalmazott egyetemi tanár, szőlőnemesítő ajánlotta az érdeklődők figyelmébe.

Káldy Lajos az országot járva szinte minden szőlőművelő területen megörökítette a tájra jellemező építészeti stílusban épített, ám ma már jelentős pusztulásnak indult borospincéket. Bakonyi Károly a népi építészet jelentősége mellett az ezer éves hazai szőlőkultúráról és a néphagyományokról is szólt, s mint mondta, ezek a pincék történelmünk részét képezik. Az épületek a célszerűséget szolgálták a táj jellemző építőanyagait felhasználva, s mégis szépek, a környezetbe illőek voltak. A bor érleléséhez szükséges, télen-nyáron alig módosuló hőmérsékletkülönbséget is biztosítani tudták. Az emberré-válást is felidézik ezek a pincék, hiszen az a gyermek, amelyik apai felügyelet nélkül megkapta a pincekulcsot, s kimehetett a hegyre, az a korától függetlenül felnőttnek számított. A pihenés és a feledés, a barátság és az ünnepi vidámság hajlékai is ezek a pincék, s évente egyszer az asszonyok is birtokba vették, hogy asszonyfarsangot rendezzenek a pincékben. Káldy Lajos festményei egy páratlan gyűjteményként örökítik át a jövőnek múltunk sok szempontból is jelentős kincseit. 

vissza az elejére


Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online