Kaleidoszkóp

Régen várt vágya valósult meg a térségben élőknek, amikor átadásra került a keszthelyi színház. A nyári produkciók szervezéséhez rendkívül rövid idő állt rendelkezésre, ám a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri színház munkatársai úgy gondolták, ez az időszak nagyon jó arra, hogy a legkülönbözőbb műfajok színpadravitelével kipróbálják az épületet, s a színpadot.

Ki kellett próbálni a hang- és a fénytechnikát, a színpadtechnikát, így olyan könnyű, nyári rendezvények szervezésével, amelyek a közönség számára is élményt jelentenek, könnyű, nyári szórakozást nyújtanak, s mellette azt is megmutatják, hogy mit tud az új ház. Itt került megrendezésre St. Martin koncertje, itt volt a Bóbita Bábszínház és a forrás színház. A Keszthely Város Színházáért Alapítvány két ajándékműsort biztosított a lakosság számára: Malek Andrea musical-estjét, valamint a keszthelyi és a városkörnyéki művészeti együttesek gálaműsorát láthatta a közönség. Nagy siker volt a Mindhalálig Beatles koncertje, Mikó Istvánnal, s a produkciók közönsége elsősorban a hazai látogatókból került ki.
– A „belakási” időszak után milyen produkciókkal várja a színház a közönségét?
– Szeptembertől egy olyan fesztivált próbálunk meghonosítani, amely az ország több váro-sában is sikeres – mondja Kálmánné Bodó Edit, a kongresszusi központ vezetője. – Szeptember 12. és 16. között rendezzük meg az első táncszínházi fesztivált, amelynek a hivatalos neve: I. Keszthelyi Táncpanoráma. Öt estén keresztül az ország legkiemelkedőbb táncszínházi produkcióit láthatja a közönség. Az „Évszakok Buenos Airesben” az Argentintangó Táncszínház közreműködésével, „A csodálatos mandarin” a Szegedi Kortárs Balett előadásában, a „Fekete gyöngyök” Kárpát-medencei cigánytáncok a Honvéd Együttessel, a „Szakszofon Táncok” és a „Kék Rapszódia” a Budapest Táncszínház előadásában, valamint az „Ezeregyév” az ExperiDance produkciójában kerülnek színpadra. Felelevenítjük az egykor népszerű hangversenysorozatainkat, így szeptember 22-én Vásári Tamás, világhírű karmester zongoraestjére kerül sor.
– Érdemes a hagyományos nyári rendezvények mindegyikét megtartani?
– Igen, és összességében megfelelő volt a választék, jó volt a minőség, ám a látogatottság meglehetősen ingadozónak nevezhető. A külföldi vendégek ma már nem látogatják ezeket a rendezvényeket, s ez érezhető volt a kastélyban megtartott filharmónia koncerteken is. Örvendetes, hogy egyre több a magyar vendég, s érdeklődőbbek a rendezvények iránt. A kastély parkjában ez évben is lezajlottak a Nyári Színházi Esték, s a Kecskeméti Katona József Színház művészeinek előadásában ezúttal Shakespeare: Sok hűhó semmiért című darabját láthatta a közönség. Rangos művészekkel – Kerekes Éva, Andorrai Péter, Magyar Attila, Kárász Zénó – egy magas színvonalú, ám könnyű, nyáresti kikapcsolódást nyújtó élménnyel gazdagodhattak a nézők. Ezúttal az időjárás is kegyes volt hozzánk, s egyetlen előadás sem maradt el eső miatt. A látogatottság átlagban is sajnos csak 70-80 százalékos volt, s bár a számadatok még nem kerültek összesítésre, úgy ítéljük meg, hogy nem volt veszteséges a produkció.
A színházi évad Goldoni: „Patikus” című vígjátékával kezdődik október 23-ától, folynak a tárgyalások több színház ajánlatáról, s ha révbe érnek a megállapodások, akkor tájékoztatják a közönséget a színpadra kerülő művekről, mindenesetre a jövőben Keszthelyre házhoz jönnek hazánk legszínvonalasabb színházi előadásai, beleértve a balettet és az operát is.

Augusztus első napjaiban a Keszthelyen és környéken lakók is átélhették, a Forma-1-es autós gyorsasági versenyek box utcájában tevékenykedő szerelők munkáját, azt, hogy milyen sok múlik azon, hogy egy-egy versenyautó mennyi időt tölt a boxban, kerékcsere címén. Idén ugyanis harmadik alkalommal indult útnak a száguldó cirkusz játékosabb változata, a Shell V-Power Racing Kerékcsere Bajnokság, amely – ezúttal a Balaton-partot célozta meg – augusztus 5-én a keszthelyi Shell benzinkúton állomásozott.

Köztudott, hogy a Shell, a Ferrari F-1-es csapat egyik, ha nem a legnagyobb támogatója. Így érthető, hogy az eddigi évekhez hasonlóan, most is egy korábbi, 1999-es Forma-1-es Ferrari modell, pontosabban annak egy életnagyságú makett változata állt a vállalkozó kedvű, három tagú csapatok rendelkezésére, akiknek nem kisebb feladatot kellett végrehajtani, mint, hogy kicseréljék a két első kereket, valamint idén először, modell szerűen meg is tankolják a Ferrarit 70 liter benzinnel – mindezt persze időre. Minden csapatnak öt próbálkozása volt, amiből négy zajlott időre, ezek közül a legjobbat vették alapul a végelszámolásnál.
Mint azt Erényi Balázs, a Shell Hungary Rt. kiskereskedelmi igazgatója elmondta, a kerékcsere bajnokság elsődleges célja az volt, hogy egy olyan vállalat, amely jelentős tőkét fektet egy ilyen technikai sportba mint az autóverseny, és a kutatási tevékenységét is ennek rendeli alá, megpróbálja ezen a módon is közelhozni a közönséghez ennek a sportnak a technikai részét, mindemellett ez a verseny egyben kiváló játék és szórakozás is a nemzetközi tapasztalatok alapján. Az igazgató elmondta, hogy a versenyre 14 és 90 éves kor között bárki jelentkezhet, ennek feltétele egy minimális kereskedelmi megkötöttség volt: két literes tankolás vagy pedig kilencszáz forint értékű vásárlás a shopban.
A kerékcsere bajnokság – amelyen végül ötvenegy „civil” csapat vett részt – természetesen a helyi médiumokat is megmozgatta, hiszen idén is volt média bajnokság amelyen városunkban a Keszthelyi Televízió egy, a Helikon Rádió pedig két csapattal indult. A médiák közötti kerékcsere bajnokságot ezúttal a Helikon Rádió férfi csapata nyerte. A már korábban említett négy mért kerékcseréből a negyedik kísérletük 22.23 másodpercre sikeredett, amely több mint egy másodperccel volt jobb a Keszthelyi Televízió 23.61-es legjobb, második kísérletkor elért idejénél, így a TV-sek a dobogó második fokára állhattak csak fel. A helyi rádió női csapatának legjobb ideje 30.94 másodperc lett.

Az egykori filmvígjáték címét idézve, igaz, hogy a veréb is madár, csak nem tartozik a védett fajok közé. A hazánkban nyilvántartott, mintegy 300 madárfaj közül közel száz fajt fognak be és a gyűrűzés után engedik ismét szabadon a Fenékpusztán működő táborhelyen, amelyet 1985 óta működtet a Magyar Madártani Egyesület Zala megyei csoportja. A táborhely eredeti célja, hogy folyamatosan figyelje a nádi madarak életét, ezzel segítve nemzetközileg is az ornitológusok munkáját.

A kis gólya kiesett a fészkéből, s most Fenékpusztán gyógyul.

A nyári szünet ideje alatt 4-5 napos váltásokban diákok is segítik a tábor munkáját, s így évente több száz diák ismerkedhet meg a gyakorlatban is a balatoni madárvilággal. Benke Szabolcs táborvezetővel, a Magyar Madártani Egyesület munkatársával az ott folyó munkáról beszélgettünk.
– Túl vagyunk a madárvilág másodköltési időszakán, s lassan itt a költözés ideje, a fecskék már láthatóan gyakorolnak. A fenékpusztai tábor területén mit tapasztalnak?
– Kirepültek már a másodköltésből a madarak, ilyenkor általában a nádban táplálkoznak – itt nádimadarakról szólhatunk –, ma még itt vannak e területen, de már erőt gyűjtenek az őszi vonuláshoz. Vannak olyan madárfajok, például a nádi poszátafajok, amelyek augusztus közepén megkezdik a vonulást a fecskékkel, gólyákkal egyidőben.
– Az itt látható kellékekből ítélve gyűrűzik is a madarakat.
– Ez a tábor egyben a fenékpusztai madárgyűrűző állomás is. Általában április elejétől decemberig, illetve a hideg idő beköszöntéig működik, s ezen időszak között folyamatosan gyűrűzzük a madarakat.
– Mi a célja konkrétan a madarak gyűrűzésének?
– Elsősorban a madarak vonulásának kutatása, így az ornitológusok javaslatot tudnak tenni a hivatásos természetvédelem felé, hogy a madarak milyen élőhelyeit célszerű védeni. A szakemberek a madarak vonulásának útvonalán intézkedéseket tudnak tenni a madarak védelme érdekében.
– Ebben a térségben hány madárfajjal találkozhatunk?
– Az elmúlt évi adatok szerint a gyűrűzés folytán 81 madárfajjal találkoztunk, a Kis-Balaton, illetve a Balaton közelsége miatt e térségben 200-250 madárfaj lelhető fel. Az országban 350 felett van a megfigyelt madárfajok száma, így ez az arány elég jónak tekinthető.
– Ezek mindegyike védett madárfaj?
– A madarak többsége védett, az elmúlt évi környezetvédelmi törvény alapján van néhány vadászható faj is, de az ismertebb fajok közül a háziveréb még nem védett.
– Felsorolna néhányat az itt élő, legjellegzetesebb madárfajokból?
– A nádi poszátafajok e térségben a legjellegzetesebbek, ilyen a cserregő, a foltos nádi poszáta, de gyakori a nádirigó. Vonulási időben a füsti-, illetve a parti fecske gyakori, ezek a nádszálakon töltik az éjszakát. Ezekből a fajokból fogunk a legtöbbet. Az elmúlt évben háromezer körüli egyedszámban fogtunk cserregő és nádi poszátákból, a fecskék 4-5 ezres egyedszámban fordultak elő.
– A nyár folyamán a tábor lakói – beleértve minden diákkorosztályt – négy-öt napot töltenek itt, mi az ő feladatuk?
– Elsősorban a hálóból történő madárszedés, természetesen ez gyakorlott szakember felügyelete mellett történik. Megtanítjuk a diákoknak a madárszedést, s így 4-5 nap után már elsajátítják ezt a tevékenységet. Gyakorlott madárszedőnek az számít, aki legalább 2500 madarat kiszedett a hálóból, de ez a táborozás ideje alatt nem valósítható meg. Természetesen a táborlakók bekapcsolódnak az egyéb természetvédelmi munkába is. A területen 1999 ősze óta szürkemarhákkal legeltetünk, egyre nagyobb legelőterület áll rendelkezésünkre. A villanypásztor állandó felügyeletébe és javításába is besegítenek a diákok és madármegfigyelésekkel, védett növények feltérképezésével is foglalkoznak.
– Egy-egy nyári ciklusban hány diák fordul meg Fenékpusztán?
– A nyári szünidőben 5-600 diák, de a tavaszi osztálykirándulások idején volt olyan nap, hogy öt csoportot tudtunk fogadni, ez abban az időszakban 2-300 főt jelent naponta, ám ez a szám felülmúlja a tábor maximális teljesítőképességét is.
– Az ide hozott beteg, sérült madarakat tudják itt helyben gyógyítani?
– Minden esetben fogadjuk a sérült madarakat, s legtöbb esetben megpróbáljuk gyógyítani is őket. Átlagban 10-15 napot töltenek itt ezek a madarak, ha ez idő alatt nem sikerül a gyógyításuk, akkor a Fertőhansági Nemzeti Park kőszegi madárkórházába szállítjuk el őket. A felgyógyult madarakat viszont meggyűrűzve engedjük vissza a természetbe.

Keszthelyen, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumhoz tartozó Georgikon Majormúzeumban a méhészethez, a mézhez kapcsolódó eszközök, termékek kiállítása látható. A múzeum ez évben újabb kiállítóterekkel bővült a régi istállóépületek felújításával, így lehetősége van arra, hogy a mezőgazdaság e térségre jellemző múltját, annak írott és tárgyi eszközeit a közönség elé tárja. Ezt tette a múzeum vezetése a mézes nap megrendezésével is, s tervezik, hogy méhészettel kapcsolatos tárgyi anyagból állandó kiállítás nyílik a múzeumban.

Régi, szalmából font méhkasok, a méhészettel kapcsolatos írásos emlékek, mézpörgetők, s a mézhez kapcsolódó bábos figurák, formák sorát tekinthetik meg a látogatók a Georgikon Majormúzeum újabb kiállításán. Szabóné Lázár Ibolya, a múzeum vezetője elmondta, hogy az 1797-ben Festetics György által alapított Georgikonon egykor jelentős hangsúlya volt e témakör oktatásának is, s az elméleti tudás megszerzése mellett minden főpraktikánsnak kötelező volt részt vennie a méhészeti gyakorlatokon. A kiállítás egy mézes nap keretében nyílt meg, előadásokkal, amelyek a mézelő növényektől a méhek betegségeiig adott információkat az érdeklődőknek. Bár a térség több kulturális rendezvénye okán nem volt túl szerencsés a nyitónap – augusztus 3-a – választása, tervezik, hogy hagyományosan évente megrendezik a mézes napokat, színesítve a népi kultúra más területeivel is. Az állandó kiállításon bemutatott tárgyi eszközök körét is bővíteni kívánják, s a rendezvények színvonalának növeléséhez felvették a kapcsolatokat az ágazati terméktanáccsal, s a méhészet szakembereivel. Sajnálatos, hogy a rendszerváltással egyidőben megszűnt Zalaapátiban az ország egyetlen méhész szakiskolája, s ezzel a méhészet oktatása is. A múzeum a relikviákat, az egykori és a jelen szakirodalmát is összegyűjtve kíván lehetőséget biztosítani az ismeretek továbbadására, megszerzésére.