Gazdag kínálat a borutcában

Mesterség és művészet

Cserszegtomaj ismét gazdagodott

Pályázati siker


Sikeres volt a X. Zalai Borcégér

Gazdag kínálat a borutcában

Már a borfelvonulás is jelezte, hogy jubileumához érkezett a Balaton-parti borfesztiválok legrégebbike a Zalai Borcégér, amely mára igazi idegenforgalmi látványossággá lett. A hagyományos rendezvény ezúttal is őrizte saját hagyományait, a borfelvonulást, a borutca rendkívül gazdag kínálatát, s mára már a kézművesek is külön utcát kaptak. Mindez öt napon át biztosított a látványosság mellett gazdag programot a keszthelyiek és vendégeik számára.

A Balatoni Borbarát Hölgyek csoportja a felvonuláson.Az ünnepélyes megnyitón Kenesei Zoltán alpolgármester köszöntötte a hazai borlovagrendek és borhölgyek küldöttségeit, s a vendégeket. Szólt arról, hogy a hagyományteremtő programot sorra vették át a környező települések, s mára egy heteken át tartó színes rendezvénycsokor várja a térségbe látogatókat a zalai és a balaton-felvidéki borok seregszemléjére. 
A X. Zalai Borcégért ezúttal dr. Urbán András, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke nyitotta meg, s külön értékelte, hogy ma már a magyar történelmi borvidékekről is eljönnek a pincészetek, hogy színesítsék a választékot. A régi mondásra hivatkozva – a jó bornak is kell cégér – két dolgot emelt ki, az egyik, hogy jó bort kell készíteni, egyre jobb borokat kell a termelőknek előállítaniuk, hogy növekedhessen a belföldi minőségi borfogyasztás, a másik, hogy gazdaságosabban, jobban tudjunk exportálni. Utalt azokra a nyomasztó gondokra, amelyek a borosgazdák vállát nyomják. – Szólt arról, hogy az utóbbi 10-12 év rendkívül nagy fejődést hozott a minőségben éppúgy, mint a borok megjelenésében, kiszerelésében.
Miközben a színpadon, a folklórgálán egymást váltották az együttesek, a borutca forgatagában szinte lépni is alig lehetett. A gasztronómiai kínállattal a vendégek csupán megalapozták a borkóstolást, s ebben a forgatagban megszólítottunk néhány résztvevőt, mondja el véleményét a zalai borok fesztiváljáról.
Brazsil József az egyetemi katedra mellett pincészet tulajdonosa, bortermelő és borkedvelő ember, valamint tagja a „Da bibere” borlovagrendnek is.
– Ekkora nagy és reprezentatív felvonulás még nem volt, s minden remény megvan a sikerre.
– Remélhetőleg fogynak a Brazsil-cseppek is...
– Ó, hát ez természetes. Ezt a hatalmas tömeget igyekszünk elkényeztetni a borainkkal.
Dr. Pálfi Dénes, a Da bibere borlovagrend ceremóniamestere két erdélyi vendéggel érkezett a fesztiválra.
– A vendégei hogy érzik magukat ebben a forgatagban?
– Csodálatosan. Ők Hargita megyében, Szentegyházán laknak, és ott a szőlő csak direkt termő kategóriában ismert, s belépőként egy hatputtonyos tokaji bort kóstoltak meg. 
– Mennyire kellenek ezek a rendezvények?
– A jó bornak is kell cégér, s talán tíz évvel ezelőtt a névválasztás is ezt célozta. Ahhoz, hogy a termelők egymást is megismerjék – mert nagyon kemény verseny van – és a fogyasztó is megismerje őket, ez egy nagyon jó seregszemle.
Vincze András családostól volt jelen a fesztiválon.
– Örömmel lehet tapasztalni, hogy egyre több magyar borfajtát mutatnak be a pincészetek, és ez nagyon jó. Amellett egy nagyon jó családi kikapcsolódás is ez a fesztivál, hiszen itt ebben a kellemes környezetben egy pohár bor mellett végre jól kibeszélgetjük magunkat. 
Brunner Tiborné barátnői társaságában a folklórgála produkcióiban gyönyörködött.
– Én azt gondolom, hogy nyáron kevesebb lehetőség van ilyen nagyszabású programok biztosítására Keszthelyen, s ez a borfesztivál is bizonyítja ezek létjogosultságát. Nagyon sok ember jött el, hogy élvezze a népművészeti kínálatot, úgy a színpadon, mint a kézművesek utcájában. Mindehhez a borkóstolás egy olyan plusz, ami igazán élvezetessé teszi ezt az estét.
Kovács Ferencné, a Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének tagja családostól jött el. 
– A Zalai Borcégér egy kiváló program, s a családommal együtt egyetlen alkalommal sem mulasztanánk el. Barátok, ismerősök találkozhatnak ebben a kellemes környezetben, s a hangulatot csak fokozza ez a színes forgatag. Igazi idegenforgalmi program és látványosság ez. 
Sipos András vendégként, a meghívott borlovagrendek egyikének tagjaként érkezett Keszthelyre.
– Nagyon jó gondolatnak tartom ezt a borcégért, mert egyre több balatoni helységben mutatnak be balatoni borokat, s az idegenforgalom részére ez egy elképesztően jó tálalás, ezzel lehet megfogni a vendéget. A magyar borokat ily módon lehet a külföldiek körében is népszerűsíteni, ami a magyar vendégek örömére is szolgál. Annak ellenére, hogy a borászatokat is sújtja a szárazság, az aszály, a borok egyre ízletesebbek, egyre jobb illatuk van, összességében egyre jobb a minőségük. Ez a keszthelyi tálalás nagyszerűen sikerült, óriási vendégtömeget tud megfogni, s ez – úgy gondolom – mind a városnak, mind a borászoknak szükséges...

vissza az elejére


Népművészek alkotásai 

Mesterség és művészet

Az elmúlt évben a Keszthelyen és a környékén élő képzőművészek kaptak lehetőséget alkotásaik bemutatására a Balatoni Múzeum nyári nagy kiállításai sorában. Az idén e térség népművészeinek, iparművészeinek alkotásait láthatja október végéig a közönség. 

Bereczky Csaba berendezési tárgyai.Bevezető szavaiban dr. Müller Róbert, a Balatoni Múzeum igazgatója szólt arról, hogy a 19. század második felétől a sorozatban gyártott gyári ipari termékek nagyon gyorsan kiszorították a mindennapi használatból a hagyományos paraszti kultúra termékeit, amelyeket maguk a használók, illetve a népi kismesterek készítettek. A természetes anyagokból készült tárgyak technikája és formái nem egy esetben hosszú évszázadok alatt alakult ki, s finom díszítést viseltek magukon. Ennek köszönhetően nem csak használati, de esztétikai értékkel is bírtak. Ezek a tárgyak a magyarság anyagi kultúrájának szerves részét képezik, éppen ezért a globalizálódó világunkban még fontosabb, hogy tovább éljenek, s használatban maradjanak, hiszen népi azonosságtudatunk megőrzésében ennek fontos szerepe van. 
– Éppen ezért köszönetet szeretnék mondani annak a több mint negyven alkotónak – mondta dr. Müller Róbert –, akik döntő többségében fő foglalkozásuk mellett kedvtelésből, szabadidejük feláldozásával alkotnak. Ezek az alkotók nem csak alkotnak, hanem tanítanak is iskolai keretekben, a Goldmark Károly Művelődési Központ szakköreinek keretében, vagy éppen a Zala Megyei Népművészeti Egyesület csoportjaiban, szakköreiben.
Szólt arról is, hogy a város a nehéz anyagi helyzete ellenére is áldozott arra, hogy pályázat útján támogatást nyújtson ezeknek a művészeti köröknek. Az alkotókon kívül köszönet illeti mindazokat, akik önzetlenül segítették a kiállítás megvalósítását. Dr. Németh József, a Zala Megyei Múzeumok nyugalmazott igazgatója megnyitójában hangsúlyozta, hogy a bennünket körülvevő világ diszharmóniájában szükségünk van egyfajta harmóniára, s ezt nyújthatják a kiállításon látható tárgyak is. 
– Éppen a keszthelyi népművészet a példa arra, hogy mennyire részévé vált a Bereczky Kálmán és családja által Erdélyből elhozott népművészet, s ez ma már itt szerves egésszé vált – mondta dr. Németh József. Megemlékezett a nemrég eltávozott Bereczky Kálmánról, aki mégis itt van közöttünk, hiszen a munkái itt maradtak, s itt van a családja, amelynek minden tagja továbbviszi az általa képviselt szellemiséget. 
A múzeum földszinti kiállítótermeiben szinte maguk a kiállított tárgyak kényszerítik a látogatót a megállásra, hogy szemük megpihenjen a természetes anyagok simogató látványán, s azon, hogy az alkotó ember ezeket nem átalakítja, hanem kibontja a bennük rejlő apró csodákat. 

vissza az elejére


A művészet két gyönyörű hete

Cserszegtomaj ismét gazdagodott

A cserszegtomaji Szabó István Általános Iskolában július 26-án zárta be kapuit a XI. Nemzetközi Alkotótábor, s ez alkalommal mutatták be a táborban résztvevő művészek alkotásaikat. Az ünnepélyes záróünnepségen, amelyen megjelent dr. Hóbor Erzsébet, a megyei közigazgatási hivatal vezetője is, a helybéli Tátika Népdalkör és a zalaegerszegi Zalai Építők Dalköre adott műsort. 

Az alkalmi kiállítótermek gazdag kínálata.

A művészet számos műfaja köszönt vissza a látogatóra.

Bartha Gábor, a Szabad Művészet Alkotótábor Alapítvány kuratóriumának tagja, önkormányzati képviselő zárta be az alkotótábort, s mint mondta, a művészet két gyönyörű hete ért véget Cserszegtomajon. Szólt arról, hogy jó volt látni, hogy a XI. alkalom sem fárasztotta el az alkotókat, s a 90-es évek elején kezdődő lendület ma is tart. A kezdő és a haladó művészek ma is ugyanolyan lelkesedéssel dolgoznak, alkotnak, mint a kezdetekben. Az idei évben 40 művész érkezett a táborba Kárpátaljáról, Erdélyből, Horvátországból, Svájcból, Lengyelországból, Norvégiából és természetesen Magyarországról is. Első ízben vettek rész távol-keleti alkotók a táborban, ők Szingapúrból érkeztek. Bartha Gábor köszönetet mondott mindazoknak, akiknek a segítségével az alkotótábor létezhet, s nem csak múltja van, de a jövője is bíztató. 
Az alkotótábor zárókiállítását Cséby Géza költő, műfordító nyitotta meg, s szólt arról, hogy ma a cserszegtomaji alkotótábor erősebb, mint valaha bármikor. Mint mondta, ha a mindennapok megszokott, monoton szürkeségében fel-felvillanik egy-egy fényes sugár, akkor van értelme mindannak, amit teszünk. A cserszegtomaji alkotótábor évtized óta a felvillanó fények egyike, amely a sokszor nehéz körülmények ellenére évente képes volt eddig is megújulni. Az évente visszatérő alkotók folyamatosan vállalják a megmérettetést, még akkor is, ha a mű az alkotói gyötrődés közepette születik meg. Az alkotótábor erőssége, hogy nem csak a különféle stílusok, áramlatok, de a különböző képzőművészeti ágak is megtalálhatók benne. Ettől volt igazán érdekes és sokszínű a zárókiállításon felsorakoztatott alkotások garmadája. Végezetül a tábor lakói és a közönség nevében is köszönetet mondott Takács Ferdinánd festőművésznek, aki évek óta motorja, életben tartója, szervezője az alkotótáboroknak. 

vissza az elejére


Pályázati siker

A budapesti Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány pályázatot írt ki alkotó közösségek részére népi enteriőrök kialakítására. Olyan élettér kialakítására, amely a mai ember számára is elérhető. A pályázaton kollektívan részt vettek a Goldmark Károly Művelődési Központ népi iparművész körei.

A pályadíjazott keszthelyi étkezősarok.Szerte az országból 63 pályaművet nevezett be 63 alkotóközösség, s a keszthelyiek a második helyezést szerezték meg. A zsűri fődíjat nem adott ki, viszont 3 első, 3 második és 9 különdíj talált gazdára, s ezeket a pályaműveket állították ki a Magyar Népi Iparművészet Múzeumában Kecskeméten. A keszthelyiek pályázatának képviselője Bordácsné Kishonti Erika volt, s a 19 fős alkotó kollektívából 12-en vettek részt a kiállítás hivatalos megnyitóján és díjátadásán. A keszthelyi kollektíva 300 ezer forintos díjban részesült azzal az étkezősarokkal, amelyben minden megtalálható a bútoroktól a főzőedényekig és a kiegészítőkig, amire a gyakorlatban szükség lehet. 
A Goldmark Károly Művelődési Központon belül működő népi iparművész körök eddigi legnagyobb sikere egyben igazolás arról, hogy a több éve, évtizede működő szakkörökben milyen magas színvonalú munka folyik. Ezekben az alkotó közösségekben a tényleges közművelődés mellett jelen van a valódi értékalkotás igénye, ami elválaszthatatlan az értékmegőrzéstől, és a hagyományok őrzésétől. Mindez annak ellenére alakult így, hogy Keszthely múltjában nem volt meghatározó a népművészet, a népi iparművészet, s mégis az évtizedek során számos kiemelkedő egyéniségnek – Bordácsné Kishonti Erika, Bereczky Csaba, Simon Edit – köszönhetően valósult meg ezek áthagyományozása. Ma számos fiatal viszi tovább ezt a tevékenységet, s hogy milyen eredménnyel, azt a mostani pályadíj is igazolja.
A 300 ezer forint sorsáról is döntöttek a körök vezetői és tagjai, e szerint ezt az összeget a szakkörök munkakörülményeinek, eszközállományának javítására, valamint anyagok beszerzésére fordítják. 

vissza az elejére


Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online