Sport

Idén nyáron, a tavalyihoz hasonlóan ismét megrendezték a „Sétálóutcai esték” programsorozatot, amelynek keretében a szokásostól eltérően harcművészeti bemutatót is láthattak az érdeklődők, amelyet zalaegerszegi és keszthelyi fiatalok adtak elő.

A távol-keleti harcművészetek, küzdősportok nem ismeretlenek Keszthelyen, hiszen hosszú évek óta zajlanak a városi edzőteremben az aikido, míg egy másik helyszínen a karate foglalkozások, megismertetve a fiatalokat e különös világgal. Ahol az ütéseken és rúgásokon, a különböző trükkökön, technikákon túl, a meditáció is hozzátartozik az edzések menetéhez, önfegyelemre tanítva ezzel e sportok művelőjét, aki így nemcsak egy sportágat, hanem egy sajátos életmódot is magáénak mondhat. Van az előbb említett harcművészeteken kívül még egy, amely talán nem annyira ismert sem Magyarországon, sem pe-dig szűkebb környezetünkben annak ellenére, hogy Keszthelyen is vannak művelői. Ez a kung-fu, amelynek több válfaja is dívik...
A sportág eredetéről, a vele kapcsolatos tudnivalókról, illetve a keszthelyi szakosztály kialakulásáról beszélgettünk Gausz Tamással, a Wing Tsun kung fu mesterével
– 1994-ben jöttem Zalaegerszegre Wing Tsun kung fu-t tanítani, majd rá egy évre, ‘95-ben kezdtem el Keszthelyen is foglalkozni ezzel a sporttal, azóta működik a Balaton-parti városban is szakosztály – kezdte Gausz Tamás. – Vannak olyanok, akik még a kezdeti időszakban iratkoztak be, de természetesen folyamatos az utánpótlás ami azért is fontos, mert vannak lemorzsolódó emberek is. Jelenleg a nyári időszakban lecsökkent a létszám 8-10 főre akik rendszeresen járnak, az ősztől nyár elejéig tartó időszakban pedig 15-17 emberrel lehet számolni az edzéseken.
– Honnan származik maga a sportág?
– A kung fu tulajdonképpen a kínai harcművészetnek egy összefoglaló neve, a Wing Tsun kung fu – ez működik Keszthelyen is – ezek közül az egyik. Ez a harcművészeti irányzat az 1700-as évek elején alakult ki, egy apáca hozta létre, két-három másik kung fu stílussal együtt. Ő a Shaolin kung fu hibáit kihasználva javította ki a technikákat.
– Mi jellemző a sportágra?
– Az előbb elmondottakból következően nem az ellenfél támadását kiblokkolva, hanem azt inkább elvezetve küzdünk ebben a változatban, s persze vele egyidőben használunk ellentámadásokat. Inkább az alacsonyabb rúgásokat és az egyenes vonalú támadásokat részesítjük előnyben, az egész testet, az ujjhegytől elkezdve a sarokig bezárólag fegyverként használjuk. Ütések, rúgások, könyöktechnikák, dobások földharc, szerepel a Wing Tsun repertoárjában éppen azért, hogy utcai harcra is alkalmas legyen.
– Ennek ellenére használtok fegyvereket a testeteken kívül is. Mi ennek az oka?
– Minden harcművészeti irányzatban vannak fegyverek, amely egy régi tradícióra vezethető vissza. Abban az időben, amikor a legtöbb harcművészet kialakult, olyan időket éltek az emberek, amikor mindennaposak voltak a támadások, a rablók és egyéb ellenfelek fegyverrel állták útjukat a kor emberének, ezért fegyverrel is fel kellett készülni az esetleges harcra.
– Hol terjedt el a harcművészetnek ez az irányzata?
– Szinte az egész világon népszerű a Wing Tsun kung fu. Ötvenegy-néhány országban tanítják, különböző magas szintű katonai vezetők, elhárító tisztek, kommandósok, az amerikai tengerészgyalogság is alkalmazza, és hazánkban is most már néhány rendőralakulatnál, illetve kommandós egységnél szerepel kiképzési programban a hatékonysága miatt.
– Az egyes sportágaknál általában korosztályok vagy súlycsoportok vannak. A harcművészetekre mi jellemző?
– Sem korosztályok, sem pedig súlycsoportok nincsenek, nálunk a tudásszint az, ami mérvadó. Tizenkét tanuló- és tizenkét mesterfokozat van, ezekre lehet a különböző szemináriumokon vizsgázni a nagymester előtt, aki minden évben jön hozzánk Magyarországra.
– Hol jelentkezhet az, aki kedvet érez a Wing Tsun-hoz?
– A keszthelyi HEMO-ban tartjuk az edzéseket minden kedden és csütörtökön, délután negyed hattól háromnegyed hé- tig.
Mint azt Schmidt Marcell, a keszthelyi klub legifjabb tagja elmondta, a pár hónapos tapasztalat alapján nagyon tetszik neki a Wing Tsun. Saját bevallása szerint az utcai harc elsajátítása miatt iratkozott be, a tizenkettedik tanulófokozatig mindenképpen el szeretne jutni.

Hogy ne csak maga a sport, az oktatás hanem annak gazdasági vonatkozásai is felszínen maradjanak, illetve fejlődjenek – ez lehetett volna a mottója annak a sajtótájékoztatónak, amelyre augusztus 8-án került sor a Balaton Vívóklub keszthelyi edzőtermében. A tájékoztató apropóját az adta, hogy az eddigi huszonegy bejegyzett keszthelyi sportegyesület mellé, idén nyár közepén létrejött a „huszonkettedik”, amely tulajdonképpen egy, a város sportját összefogni és némiképp finanszírozni hivatott civil szervezet. Mint az a tájékoztatón egyebek mellett elhangzott, a szervezet mentes a pártpolitikától, azonban egyéni indulóként mind a tíz választókörzetben, valamint a megyei közgyűlésben is egyéni jelölteket kíván állítani.

– 2002. július 15-én megalakítottuk a Keszthely Város Sportjáért és Oktatásáért Egyesületet, amely több célt is kitűzött maga elé – kezdte mondandóját elsőként dr. György Endre, az egyesület elnöke. – Ezek közül az elsődleges, Keszthely város minőségi és tömegsportjának, illetve a város utánpótlás– és diáksportjának fejlesztése és támogatása. Ezen kívül kapcsolatokat szeretnénk kialakítani az önkormányzattal, vállalkozókkal, a sportegyesületekkel, az oktatási intézményekkel és a lakossággal, a nyilvánosság minél szélesebb érvényre juttatása, valamint a város lakosságát a sport és az oktatás terén érintő döntések megismertetése érdekében. Az óvodai és bölcsődei sportot is előrébb kívánjuk vinni, illetve szeretnénk elérni, hogy a keszthelyi középiskolákat újra a város működtesse. Terveink között szerepel a Vendéglátó Főiskola beindítása a VSzK keretein belül, végül, de nem utolsó sorban pedig a Zalai Egyetem keszthelyi székhellyel történő megalapításának segítése. Ezen terveinket, céljainkat a városi és a megyei önkormányzatba képviselők bejuttatásával szeretnénk valóra váltani – mindegyik párttól függetlenül – az őszi helyhatósági képviselőválasztások során, hogy az említett kérdésekhez hozzászólhassanak, illetve a költségvetési koncepció kialakításánál és a költségvetés tárgyalásánál hangsúlyozottan hozzák elő a megoldásra váró problémákat.

– Az egyesület megalakulása után elkezdtünk azon gondolkodni, hogyan lehetne képviselni a fenti magasztos eszméket – vette át a szót Mészáros László a GDSE elnöke, az egyesület sportreferense. – Akkor jöttünk rá, hogy mindenképpen képviselő jelölteket kell állítanunk. Alapul vettük azt, hogy egy városnak akkor aktív és élénk a sport– és kulturális élete és oktatása, ha az adott város gazdaságilag is jól működik. Jó lenne elérni, hogy a „Balaton fővárosa” címre ténylegesen rászolgáljon Keszthely. Éppen ezért a jelöltjeinket úgy választottuk meg, hogy mindegyikük kötődik a sporthoz, illetve részese Keszthely gazdasági életének is. Nagyon fontosnak tartom én is a pártállástól való függetlenségünket annál is inkább, mert itt most Keszthely sportját és oktatását kell szem előtt tartani, így itt a párttagságot az jelenti, ha valaki keszthelyi, illetve szeretne valamit tenni az ügy érdekében.

– Ez a város iskola– és egyetemi város, amely nagyon jó színvonalú sporttal rendelkezik, nagyon sok élsportolót adott a nemzetnek, nincs tehát szégyenkezni valónk – folytatta az előbbi gondolatsort Molnár Imre a városi sportbizottság elnöke, az egyesület oktatási referense. – Örülök annak, hogy létrejött ez az egyesület, azonban szeretném én is, hogy ne csak kívülről, hanem belülről is a döntéshozók közé kerüljünk, hogy az eddigieknél is többet tudjunk tenni a város sportjáért és oktatásáért. Úgy gondolom, lehetővé kell tenni a zalaiak, azon belül a keszthelyi és környék beli diákok számára, hogy itt tanulhassanak általános– és középiskolai szinten is.

– Talán nem mindenki tudja és bevallom, számomra is kellemes meglepetést jelentett, hogy huszonegy bejegyzett sportegyesület van Keszthelyen, ezek össztaglétszáma kettőezer-kétszázra tehető, amely a város lakoságának összlétszámát tekintve nagyon tisztességes átlag. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy Keszthely a sportos városok közé tartozik – mondta ezt követően Borosné Eitner Kinga a BVK elnöke, az egyesület elnökhelyettese és sportreferense. – Az előbb említett létszám nagyon nagy erőt képvisel, így meggyőződésem, hogy a tömeg előbb-utóbb kitermeli a minőséget, még a szűkös körülmények között is. Megfelelő szakmai képzés és menedzselés esetén egy idő után rendre kikerülnek az újabb tehetségek, akik nem csak a város, a megye, hanem az ország határait is kinőhetik, és öregbíthetik Keszthely város hírnevét.

Az elnökségi tájékoztató után Keczeli Zoltán, a BEFAG Erdész-lövész Klub edzője aki meghívott vendégként, dr. Papp Ervin aki képviselőjelöltként és Nemes Klára, aki pedig a keszthelyi civil szervezet mozgássérültek keszthelyi csoportjának megbízottjaként vett részt elmondták, hogy egyetértenek az elhangzott gondolatokkal és támogatnak minden olyan kezdeményezést, amely a sport, az oktatás fejlesztésére, azok magasabb színvonalúvá tételére irányul. Ezen kívül Nemes Klára azt is bejelentette, hogy idén május 1-jén a BVK-n belül megalakult a mozgáskorlátozottak szakosztálya abból a megfontolásból, hogy a mozgássérült fiatalok előtt is megnyíljon a lehetőség a mozgás, illetve a kerekesszékes vívás előtt. A tervek között szerepel az úszás, a túrázás és a gyógytorna is a mozgásukban korlátozott tagok számára...

Vitorlázás

Kissé borús időben, de igazán jó, 2-es, 3-as erősségű déli-délnyugati szélben került megrendezésre augusztus 10-én a keszthelyi József Attila Vitorlás Sportegyesület szervezésében az immár hagyományőrző Helikon Kupa vitorlásverseny, amely az egyik, ha nem a legrégebbi viadalnak számít a Balatonon.
Mint azt Regős Attila szervező elmondta, az ifjúságiak és a felnőtt versenyzők részére rendezett megmérettetésen az 1980-as években megszokotthoz képest – anno több száz induló állt rajthoz –, a mostani években mindössze 50-60-an indulnak, azonban a hajóosztályok jelentős mértékben kibővültek. Szólt arról is, hogy az Optimist, Cadet, 420-as, 470-es, Findingi, Európa és Star hajóosztályok versenyzőinek az olimpiai trapéz pályát kellett teljesíteniük. A verseny tétjét emelte, hogy a Helikon Kupa elnyerésén túl, az év végi elszámolásba is beleszámít ez az országos minősítő verseny.

Tenisz

A VIII. Herlitz Kupa teniszversenyre ugyancsak augusztus 10-én, illetve 11-én került sor, a SUN TC rendezésében. Mészáros László, a verseny egyik szervezője és egyben résztvevője arról tájékoztatott, hogy a két napos pénzdíjas erőpróba során több, mint nyolcvan versenyző mérkőzött meg egymással férfi egyesben, férfi párosban, női egyesben és veterán kategóriában. Az ország minden részéről érkezett versenyzők célja egyebek mellett az amatőr ranglistán való előrelépés volt, illetve a teniszsport szépségeinek megízlelése. A keszthelyiek közül férfi egyesben Pécsi Attila a harmadik, míg Szabó Zsolt az ötödik helyet szerezte meg.

Sakk

Huszonegyedik alkalommal indult útjára a nyolc napon keresztül – augusztus 21-e és 28-a között – a minden évben megrendezésre kerülő nemzetközi sakkverseny, a keszthelyi Vendéglátóipari Szakközépiskolában. A keszthelyi és a megyei versenyzőkön kívül az ország különböző részeiből, illetve Ausztriából, Német– és Oroszországból érkeztek versenyzők. A verseny célja egyrészt a sakk népszerűsítése, valamint az úgynevezett élőszámok növelése. Az egyéni versennyel mindenki felkészülhet a szeptemberben kezdődő csapatbajnokságra. A pénzdíjas torna svájci rendszerben zajlik, tehát egy erősorrend felállítása után az azonos szintű és tudású sakkozók ülnek le egymással szemben – tudtuk meg mindezt Szalai Istvántól, a Spartacus SK elnökétől.

Labdarúgás

Ismeretes, hogy a labdarúgó Bajnokok Ligája sorozatban a ZTE 1:0-ás győzelmet aratott a Manchaster United csapata ellen Budapesten a Puskás-stadionban, Koplakovics Béla 91. percben rúgott góljával. Ama bizonyos szerda este óta minden megváltozott, legalábbis ami sokunknak a sztárokról alkotott fogalmát illeti.
A zalaegerszegi foci csapat néhány tagja – immár az angolokat is legyőzve, ennek ellenére mégis szerénykedve – a mérkőzés után két nappal, augusztus 16-án Keszthelyre látogatott, ahol előbb a Helikon Rádióban hallhatták, majd később a Pelso kávézó előtti téren láthatták is őket a szurkolók és a kíván-csiskodók. Mint Kenesei Krisztián, a csapat egyik középcsatára elmondta, volt némi izgalom a mérkőzés előtt. Mint mondta, a MU technikailag egyáltalán nem képzettebb, csupán az erőnlétük és az állóképességük jobb, ezért tartani kellett Bozsik Péter vezetőedző utasítását: lassítani a Manchastert. A középcsatár szerint győzni mentek ki a pályára, s ez sikerült is, azonban idegenben nem szabad gólt kapni a továbbjutáshoz.

Kézilabda

Az augusztus 17-től 20-ig tartó hosszú hétvégén ismét rangos sporteseménynek adhatott otthont Hévíz és Keszthely városa. E két helyszínen került ugyanis megrendezésre az immár hagyományosnak mondható Georgikon-Balaton Kupa nemzetközi kézilabda torna, a Zala Megyei Kézilabda Szövetség rendezésében. A három napos mérkőzés sorozaton, összesen tíz csapat vett részt. Az Olasz– és Németországból, valamint Ausztriából és Szlovákiából érkező kézilabda csapatok mellett a hat élvonalbeli magyar csapat, a Győri Eto, a Cegléd, a Pécs, a Tatabánya, Pestszentlőrinc és Százhalombatta gárdája vívta csatáit a minél jobb helyezés eléréséért.