Panoráma

A médiák, a hírek napjainkban többször is beszámolnak azokról a statisztikai adatokról, amelyek a turisták számának jelentős csökkenéséről számolnak be. Az idei szezon nagy készülődéssel, várakozással indult, ám – bár még nincs vége – nem váltotta be a reményeket, s ez a termálturizmuson kívül minden ágára jellemző. Keszthelyen érdeklődtünk az ágazatban érdekeltektől, s a beszélgetésekből kiderül, hogy a statisztikai adatok nem túloznak. Bár egy-egy esősebb napon lépni nem lehet Keszthelyen és a Balaton-parti településeken a turistáktól, a látszat ez esetben valóban csal.

– A rendezvények látogatottságán észrevehető-e a külföldi vendégek számának visszaesése?
– Igen. Észrevehető ez a létszámban is – mondja Kálmánné Bodó Edit, a keszthelyi kongresszusi központ vezetője. – Általunk becsült adatok alapján ez mintegy 30–40 százalék közé tehető, viszont pozitív tendencia, hogy a magyar vendégek száma emelkedik. De ez még mindig nem elegendő ahhoz, hogy nálunk a turizmus emelkedőben legyen.
– A látogatók számának csökkenése mennyiben befolyásolta a szezonban kínált produkciókat?
– Azt szoktam mondani a szereplőknek, a közreműködőknek, hogy a kicsi, de lelkes közönség ugyanúgy élvezte az előadásokat, hiszen azok színvonala ugyanolyan magas volt, mintha teltházas lett volna. Sajnálatos ez a visszaesés, s ennek okait, a miérteket vizsgálnunk kell ahhoz, hogy ez a jövőben másként legyen.
– Egy-egy borús napon rendkívül nagy a tömeg, a sétáló utcában lépni is alig lehet. Milyen a külföldiek érdeklődése a belváros üzleteinek kínálata iránt?
– Sajnos évek óta csökkenőben van az érdeklődés – mondja Vozár Péterné vállalkozó –, de ebben az évben különösen visszaesett a külföldiek vásárlási hajlama. Bár a látszat szerint rengetegen vannak, de ettől függetlenül az üzletek kínálatára nem igazán vevők. Ennek sokféle okát kutathatjuk, de elsősorban magunkban kereshetjük a hibát. Arra is gondoltunk már a hírek és a tapasztalataink alapján, hogy az Euró bevezetése, illetve Magyarország nem megfelelő kínálata miatt fordulnak el tőlünk a turisták. Akik jelenleg hozzánk jönnek, azok nem a legvastagabb pénztárcával rendelkeznek, a szállást még kifizetik, azután a továbbiakban élelmiszerboltokban vásárolnak ennivalót, s nem ülnek be a vendéglőkbe, s csupán a legszükségesebb, néhány száz forintos dolgokat vásárolnak.
– Sajnos, amit a statisztikák mutatnak, hogy 30-40 százalékkal kevesebb volt a vendég, az igaz, a Balaton-partján ezt nagyon érzékelik a szobakiadók is – vélekedik Bor Szilveszterné, a Magyar Szobakiadók Országos Szövetségének elnöke. – De ugyanígy érzékelik ezt a panziótulajdonosok, a kempingek és a szállodák is. Ennek okait sokféle módon és helyen lehetne keresni, mert nem egyértelmű az, hogy a Balaton vízszintjének a csökkenésével, az Euróra való átállással magyarázzuk. Sokkal inkább kereshető a megfelelő országreklám hiányában, aminek elmulasztottunk kellő jelentőséget tulajdonítani, s most idegenforgalmi téren olyan országok jönnek fel, mint Bulgária, Törökország, amelyek óriási reklámkampányt folytatva a mi hagyományos küldő területeinkről, elsősorban Németországból, elszippantják a vendégeket. Én úgy gondolom, hogy itt egy olyan összefogásra lenne szükség, ha mi itt újra turizmust szeretnénk 2003-ban, amelyben a turizmusban érdekelt vállalkozók, a helyi szervezetek, a regionális és az országos irányítás egyaránt leülne egymással és közösen gondolkodnánk azon, hogy mit lehet tenni, hol kell visszavonulni, hol kell megfelelő reklámhadjáratot folytatni.
– Számos helyen elhangzott viszont az is, hogy jelentősen erősödik a hazai turizmus.
– Ez is igaz, hogy évről-évre erősödik, de ez messze nem pótolja a külföldiek kieső vendégéjszakáinak számát, amely most nagyon hiányzik a Balaton partján.
E témában véleményt kértünk Réfi Antal, kemping és hoteltulajdonostól is.
– Valóban komoly visszaesés van az idegenforgalomban, s ez főleg a nyári főszezonra vonatkozik, de már az előszezonban is érezhető volt. Az én üzleti köreimben ez eddig csupán plusz-mínusz 5 százaléknyi eltérést jelentett, ez évben ez a szám már eléri a 30 százalékot – mínuszban. A termál és gyógyfürdők területén ez a visszaesés jelentéktelenebb, de a Balaton mellett aggasztó. Én nem elsősorban a hozzánk érkező német turisták anyagi helyzetére gondolok, inkább arra, hogy a Balatonra valóban költeni kéne, mert úgy néz ki, hogy a tónak nincs gazdája, nem önálló régió, és emiatt a Balatonról minden régió csak elviszi a pénzt. Azt már az elmúlt évben is látni lehetett, hogy egyre fogy a víz, s ez ma már esztétikailag is nagyon ronda látványt nyújt, s e miatt sem jöttek már a vendégek. Ráadásul olyan negatív reklámok futnak a német tévékben, amilyen pozitív reklámokat kellene nekünk készíteni, akár a Turizmus Rt. részvételével, akár azokkal, akik gazdái mindennek. Sajnos ebben az évben nincs gazdája a Balatonnak.
Bagyó Árpád étteremtulajdonostól arról érdeklődtünk, mennyire igényesek a vendégek.
– Sajnos, azt kell mondjam, az idei évben a fizetőképes kereslet visszaesett az elmúlt éviekhez képest hozzávetőleg 30 százalékkal.
– Az étlapot tekintve milyenek az igényeik?
– Úgy tapasztalom, hogy az egyszerűbb egytálételek, a gyermekmenük, a menük, vagy a napi ajánlatok azok, amelyre igény van. Az olcsóbb árfekvésű ételeket keresik, amelyeknél megközelítőleg ezer forintból kijönnek, de gyakori, hogy csupán egy-egy minerálvizre térnek be.
Pár vélemény csupán, de lehet általánosítani. Sajnos több a negatívum, mindenki más okokkal magyarázza, vagy próbálja magyarázni a kereslet visszaesését, ám az igazság valahol középen lehet. Mindenesetre lesz min elgondolkodnia a turizmus szakembereinek, hogy 2003-ban és az azt követő években milyen megoldásokkal, milyen hatékony és hiteles reklámokkal lehet ide csábítani az igényesebb turisták tízezreit.

A Simándy József Baráti Társaság hagyományosan, ez évben is megrendezte nagysikerű emlékestjét a Balatoni Múzeum dísztermében. A testvérmúzsák jegyében a koncert előtt került megnyitásra Csavlek Etelka operaénekes, Liszt-díjas érdemes művész, keramikus, valamint testvérének, Csavlek András Munkácsy-díjas festőművésznek a közös kiállítása.

Részlet a Csavlek testvérek kiállításáról.

A kiállítás megnyitójában Pálfalvi Nándor író a művészetek közötti elválaszthatatlanságról szólt, hiszen azok egy szétválaszthatatlan egységet alkotnak. Így tökéletesen kiegészítik egymást az alkotói ihletből eredő kerámiák, festmények és a zeneművészet, hiszen a művészetek szerteágazó világa végül is az emberi szellem kiteljesedését szolgálja. A zenei és irodalmi jótékonysági Simándy-est a nagy operaénekes emlékét van hivatott ápolni, s hagyományos, hogy a művész barátai ezen alkalmakkor önzetlenül vállalják a fellépést. A teltházas zenei esten Pelcz István, a Simándy Társaság titkára köszöntötte a megjelenteket, s a műsor szünetében a közönség ismertetőt hallhatott Simándy József: Bánk bán elmondja... című kötetének harmadik, bővített kiadásáról. A műsorban Kaposi Gergely, a Debreceni Csokonai Színház fő-zeneigazgatójának zongorakíséretével Csavlek Etelka mellett felléptek még Ballai Eszter, Berkes János, Csernai Ildikó, Kiss B. Attila, Kovácsházi István, Pánczél Éva és Sánta Jolán énekművészek.
Keszthelyen a Fejér György Városi Könyvtárban, egész évben megtekinthető legnagyobb operaénekesünk, Simándy József emlékszobája, ahol a fotók mellett a művészt, s szerepeit idéző tárgyi emlékek is láthatóak.

A Balaton repülési célállomássá fejlődik – tudtuk meg a Balaton Air munkaközösségétől, s 2003-tól Frankfurt am Mainból, Stuttgartból és Lipcséből is rendszeres járatok érkeznek.

Mivel egyre kedveltebbé válnak a Balatonhoz és a térség gyógyfürdőihez érkező járatok, a jövő évtől bővül a Sármellékre érkező járatok köre. Az eddigi autós turizmust egyre inkább felváltja a kényelmesebb és gyorsabb elérhetőséget biztosító légi út. Miután a magyar kormány lehetővé tette a Balatontól, Hévíztől alig 18 kilométerre fekvő sármelléki repülőtér polgári légi forgalmát, 2001-ben létrejött a Balaton Air munkaközössége, amely magyar és külföldi szállodák és utazásszervezők csoportja, s már az elmúlt évtől megszervezték a hetenként induló járatokat Berlinből, s ez évtől Dortmundból is.
– A foglalási számok túlhaladták a várakozásainkat – mondta Sepp Wimmer, az „Egyesület a repülős turizmus fejlődéséért – Balaton Air” elnöke. – 2003-tól három új indulási légikikötőt veszünk fel a repülési tervünkbe. Közvetlen járat indul Berlinből, Dortmundból, Frankfurt am Mainból, Stuttgartból és Lipcséből is, így közelebb juthatunk céljainkhoz, Németország és Magyarország között kiépül egy légihálózat a gyógyulni és fürödni vágyó vendégek érdekében.
A jövő évi szezonban a jóhírű dortmundi charter légitársaság, az Eurowings lesz a Balaton Air partnere, az ATR 72-es gépek 2003. április 20-tól október 9-éig járnak majd a két légikikötő között.

A gyenesdiási községháza nagytermében augusztus végén egy csaknem száz darabból álló fotókiállítás nyílt, amelyet az Aranyhíd Fesztivál keretén belül első alkalommal szervezett a Magyar Szobakiadók Országos Szövetsége, a Nők a Balatonért Egyesület Keszthely és Vidéke Csoportja, a gyenesdiási József Attila Klubkönyvtár és a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. Mint azt Hársfalvi Györgytől, a gyenesdiási klubkönyvtár igazgatójától megtudtuk, nem véletlen az időpont, ugyanis a kiállítás anyagával – amely mind nyár előtt, mind pedig nyár után bemutatja a Balatont – az őszelő igényesebb külföldi vendégkörét szeretnék idecsalogatni.
A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetségének fotósai által kiállított munkákkal kapcsolatban Szalóky Jenő polgármester örömét fejezte ki a kiállítás létrejöttéért, hiszen jelentős összefogás árán sikerült megszervezni a tárlatot, amelytől már-már elszokott a korábban oly sok fotókiállításnak helyet adó községháza. A polgármester véleménye szerint, minden kép elgondolkodtatja az embereket, nem beszélve arról, hogy mindegyiken egy-egy megismételhetetlen pillanatot örökítettek meg.

Még e hónap közepéig látható a Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház emeleti nagytermében Makrai Zsuzsa zománcművész kiállítása.
A látogató elsősorban vallásos és mitikus tárgyú zománcképekkel találkozhat a tárlaton. A Nyírbátorban született, s ma is ott élő művész az általa vezetett a Nyírbátori Képzőművészeti Stúdió és Alkotóházban a képzőművészeti, vizuális nevelés területén dolgozik. 1982-ben ismerkedett meg a zománcművességgel, a festő-, a sodrony- és a rekeszzománc technikákkal, s ennek köszönhetően hozta létre az alkotóházon belül a Nyírbátori Zománcműhelyt. Képei tematikájukban és stílusukban szorosan kötődnek a szülőhely műemléki, néprajzi és szakrális motívumaihoz, valamint a honfoglalás-kori művészethez.
Számos hazai tárlata mellett több, e művészeti ággal kapcsolatos irodalmi alkotása is megjelent az elmúlt évtizedekben.