Címlap

Az egészségügyi ellátás racionalizálása okán döntött úgy a keszthelyi kórház vezetése, hogy az önkormányzattal egyetértésben, annak hozzájárulásával ez év elején megkezdi azt a belső infra- strukturális átalakítást, amelynek első ütemét mostanra sikerült befejezni. Szeptember 27-én délután kis ünnepség keretében került sor a jelképes átadásra.

Az ünnepségen dr. Szenkovszky Adrienne, a kórház igazgató főorvosa elmondta, hogy az átalakításra a szakmai indokok mellett a betegek ellátásának korszerűsítése okán került sor. A belgyógyászat az új kórházi szárny első emeletére került, könnyebbé téve az ellátást, az orvosok és a nővérek munkáját, hiszen az osztály eddig két különböző helyen működött 35, illetve 40 ággyal. A sebészeti osztály ugyancsak egy szintre, az új szárny második emeletére került, s itt van az otthoni hangulatot idéző gyermekosztály is. A nőgyógyászat és a szülészet a harmadik emeletre került, s a földszinten az onkológia mellett a reumatológiai, a fizikoterápiás és a gyógytorna szakrendelések nyertek elhelyezést. A rekonstrukció során felújították a kórtermek vizesblokkjait, s 11 kórteremben új blokkokat alakítottak ki. Az átalakítást elsősorban a gazdasági helyzet motiválta, s a további ütemek megvalósítása során Keszthely és térségének szakellátása teljes egészében bekerül a kórház területén lévő épületekbe. Az átalakítás anyagi lehetőségeit a kórház külső épületeinek értékesítéséből, valamint az önkormányzat 54 millió forintnyi hozzájárulásából, és a civil szerveződések támogatásából tudták megvalósítani. Dr. Kökény Mihály egészségügyi államtitkár példa értékűnek nevezte a 60 millió forint értékben megvalósított átalakítást, majd szólt az egészségügyben tervezett átalakítások törvényi hátterének előkészítéséről. Dr. Szabó Imre polgármester elismeréssel szólt a kórház vezetésének bátorságáról, amellyel az intézmény nehéz anyagi körülmények között is megvalósította a betegellátás színvonalának nagyfokú javítását célzó átalakítást.

Hévíz és a környező kistelepülések hívő lakossága, sok-sok éven keresztül járhatott az esti és a vasárnapi szentmisék alkalmával a Szent András utcai katolikus templomba. Amióta azonban – immár három éve – elkészült a városképet is meghatározó új „kék templom”, kihasználatlanul maradt annak elődje. Ennek lett vége szeptember 22-én, amikor is ünnepélyes keretek között átadták, a volt templomból átalakított, Teréz Anya Idősek Otthonát.

Ünnepélyes pillanat Hévízen az idősek otthonában.

Vértes Árpád polgármester beszédében elmondta, nem véletlen az egy éven belül elkészült új otthon névválasztása, hiszen Teréz Anya mély emberszeretete mindenki által ismert. Kifejtette: egy volt templomnak ezen a módon lehet leginkább megadni a tiszteletet, ráadásul így továbbra is hasonló célokat szolgál az épület. Mint a polgármester elmondta: a templom átalakítása összesen 140 millió forintba került – ebből 85 millió forint volt az állami támogatás –, és bíznak abban, hogy a szeretet otthona lesz, amelyben a város aranykorú lakói jól érzik majd magukat.
Mint azt Toronyicza Antalné, az otthon igazgatója elmondta, az új templom felépítését követően, sok gondot okozott a jelenlegi önkormányzatnak az egykori imaház újbóli hasznosítása, és a Széchenyi-terv kapcsán merült föl annak lehetősége, hogy a templom idősek otthonaként működjön tovább. Az igazgatónőtől megtudtuk, hogy a 31 személy befogadására alkalmas intézményben egy– illetve kétágyas szobák valamint egy háromágyas szoba várja a lakókat. A felvétellel kapcsolatban Toronyicza Antalné hozzátette, a gondozott jelöltek egy felvételi kérelmi adatlapot töltenek ki, majd az otthon által elvégzett előgondozás után – amennyiben megfelel a jelentkező az elvárásoknak és a szociális és családügyi törvényben előírtaknak –, a polgármester dönt a bekerülésről.
Az avató beszédek után Bencsik Pál címzetes apát-plébános áldotta meg az újonan elkészült otthont, majd a polgármester emléklapokat adott át a tervezőknek, a kivitelezőknek. Végül dr. Jakab Ferencné államtitkár és Vértes Árpád vágták át együtt az ünnepi szalagot.

A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. a Keszthely-Hévíz Kistérségi Társulással és a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Keszthely Térségi Szervezetével kötött együttműködési megállapodás értelmében szervezte meg az egész évre kiterjedő konferencia-sorozatot, amelynek témája a Balaton. A lehetőséget a Balaton Fejlesztési Tanács pályázatán elnyert támogatással valósították meg, így a november végéig megrendezésre kerülő hét konferencianap témái teljes körben átfogják az élet minden területét, amely a Balatonhoz köthető.

A Balaton egész térségét érintő, s több száz érdeklődőt vonzó konferencia-sorozat 5. részében a résztvevők az idei szezonban tapasztalható visszaesés okait, valamint az idegenforgalom újbóli fellendítésének lehetőségeit keresték. A jelen konferenciának eredetileg a kistérségi összefogások lett volna a témaköre.
– Miért változtattak az eredetileg tervezett programon?
– Egyre-másra érkeztek a jelzések a turizmus zuhanórepüléséről – mondja Bor Szilveszterné, a szervező kht. ügyvezető igazgatója. – Szeptember közepén már megjelentek az értékelések és az ok-keresések, hogy mi történt, várható, előre látható volt-e, avagy, szinte meglepetésként érte az ágazatban érdekelteket az ide szezon.
Számos személyes megkeresést kaptunk a Balaton térségéből, hogy foglalkozzunk a konferencián e témakörrel, s főleg a visszaesés kérdéskörével, s közösen keressük a választ, s a lehetőséget arra, hogy kiszámíthatóbbakká tegyük az eljövendő szezonokat. Nem csak a sirámokat várjuk, sokkal inkább a jobbítás ötleteit, hogy megtaláljuk a választ a hogyan tovább?-ra.
A konferencián elhangzottakat ezúttal rögzítették, s az írásos változatot eljuttatják minden olyan szervezethez, amely a Balatont a nevében viseli és a Balatonnal foglalkozik.
A konferencián külföldi példák is elhangzottak a marketing tevékenységet illetően, a helyi egyesületek, szobakiadók alulról építkezve hozzák létre saját marketingjüket, s régiós tömörülésen keresztül létrejön az országos érdekeltségű szervezet, amelyik közvetlen kapcsolatot tud tartani az ágazat kormányzati képviseletével. Elhangzott, hogy az országos informatikai hálózat kínálta lehetőségeket a kínálati oldal még csak mintegy 20 százaléka használja ki. Elhangzott a problémakeresés közben, hogy a Balaton vízszintjének a csökkenése is az okok között szerepel, ám erről a BFT készíttet egy tanulmányt a megoldás lehetséges változatairól. A vitorlás turizmus infrastrukturális hátterét is érdemes megvizsgálni, hiszen amíg a jóval kisebb Bódeni-tavon 56 ezer körül van a vitorlások száma, addig a Balatonon csupán 10 ezer körüli a számuk. Bár az elhangzottak értékelése időbe kerül, abban egyetértettek a résztvevők, hogy fontos lenne a külföldi idegenforgalmi piacokon a Balaton egységes arculattal való megjelenítése.