Horizont

Kossuth Lajos születésének 200. évfordulóján, szeptember 19-én országszerte megemlékeztek a jeles államférfiról, így Hévízen és Keszthelyen is.

Hévízen 19-én a reggeli hálaadó szentmisét, illetve a délutáni hálaadó istentiszteletet követően, a Kossuth-szobornál ünnepi beszédet mondott dr. Szarka Lajos történész, a Bibó-gimnázium tanára. A helytörténeti kutató megemlékezésében utalt arra, hogy az 1802. és 1894. között élt Kossuth Lajos élete, pályája, csaknem átíveli a XIX. századot és – bár neve igazán az 1832-36-os országgyűlésen vált ismertté –, haláláig meghatározó személyisége maradt a magyar közéletnek. Nemcsak itthon a szabadságharc leverése után, hanem Angliában, később Amerikában, majd Olaszországban, a „Turini Remete”-ként is szemmel tartotta az ország sorsát. A függetlenségi ellenzékkel való kapcsolattartás révén igyekezett a nemzetközi politika eseményeit felhasználni a magyar függetlenség visszaszerzése érdekében. Az 1867-ben bekövetkezett kiegyezést elutasítva, Kossuth három területre összpontosította figyelmét: a nemzetiségi kérdésre, a demokratikus reformok ügyére, valamint a habsburgok balkáni terjeszkedésére, amit ő mélységesen elítélt – fogalmazott dr. Szarka Lajos és hozzátette: Kossuth életében a szabadság, a tolerancia, a demokratikus reformok, a nemzeti törekvéseknek és a polgári eszméknek az összekapcsolása voltak a vezérgondolatok, amelyek ma is aktuálisak.
Az ünnepség zárásaként Vértes Árpád polgármester, Szendrődi Miklós és Moll Károly alpolgármesterek, valamint a hévízi önkormányzat több tagja helyezett el koszorút Kossuth Lajos mellszobránál.

Keszthelyen szeptember 21-én került sor az ünnepi megemlékezésre, amelyen Tar Ferenc történész, a Bibó-gimnázium tanára méltatta Kossuth Lajos életét és a reform törekvéseket mindvégig magáénak mondó politikus pályáját. A koszorúzást követően a Balaton Kongresszusi Központ és Színházban először a „Kossuth Lajos táborában” című népdal- és néptáncversenyt, majd ugyancsak a színház épületében a Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepi műsort láthatták az érdeklődők a VE Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar társrendezésében, valamint a Jánosi Együttes, a Georgikon Néptáncegyüttes és a Helikon Színpad közreműködésével.

A vonatkozó kormányrendelet szerint a credit jellegű tanterveket 2002. szeptember elsejével, felmenő rendszerben kellett volna elindítani. Amikor a kormányrendelet életbe lépett, akkor a Veszprémi Egyetem Keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar együttműködve a többi agrár-felsőoktatási intézménnyel, s azok karaival, hozzálátott mind a főiskolai, mind az egyetemi szakok képzési programjának egységesítéséhez.

– Miért volt erre szükség? – érdeklődtünk dr. Pupos Tibortól, a keszthelyi kar oktatási dékánhelyettesétől.
– Mindez azért kívánatos, mert az Európai Unióba való belépés kapcsán a credit ekvivalencia elvét érvényesíteni kell. Őszintén meg kell mondani, hogy a felsőoktatási intézmények döntő többsége elsősorban a technikai feltételrendszert illetően, nem volt fogadókész arra, hogy a credit rendszeren alapuló tantervek szeptember elején életbe lépjenek. Ennek köszönhető, hogy a jelenlegi kormányzat – eltekintve a kötelezőségtől – a bevezetést további két évre elhalasztotta. Mivel a Georgikon Kar tartotta magát az idei határidőhöz, az elmúlt két év nagyon kemény munkával telt annak érdekében, hogy az induló szakok képzési programját – összhangban a megjelent képzési követelményekkel – a creditrendszereknek megfelelően átdolgozza.
– Ezek szerint a jelen tanévet már ebben a rendszerben kezdik a Georgikon Karon?
– Igen, de ennek több kisebb nehézsége is lesz, ami az egyes oktatásszervezeti egységeket eltérően érinti. Ahhoz, hogy a hallgatók valóban az elvárt infra- strukturális háttérrel rendelkezzenek, a szeptemberi határidő kevés volt, így a számítástechnikai háttér maradéktalan biztosítása a 2002/2003-as tanév második félévére kell, hogy elérje azt a készültségi fokot, ami alapján a hallgatók és az oktatásszervezeti egységek is igénybe vehetik. Tehát a második félévben kezd működni az a mechanizmus, ami ebből a szempontból komplexnek mondható. A technikai feltételek adottak, a szükséges adatbázis, a tantárgyak kódolásának feltöltése a számítógépekbe már elkezdődött, ennek a szolgalmi időszakban be kell fejeződnie. Tehát, amit a második félévtől kezdve a számítógépes rendszer maga végez, most még kézi vezérléssel kell pótolni, s ugyanígy lehet megnyugtató módon kezelni a számtalan jelentkező problémát is.
– Mi jelenthet mindezen belül problémát?
– Voltak benn álló évfolya- mok, s sok olyan hallgató van, akik a külföldi tanulmányai miatt egy, vagy két félévet volt távol, s vannak olyan hallgatók is akik egyéb okok miatt nem tudtak a modern tanterv szerint haladni. Most belecsöppennek egy alapvetően más tantervi struktúrába, márpedig a minimális 300 creditet teljesíteni kell. Ha valamenynyi bennálló szakot és évfolyamot figyelembe veszünk, akkor egy egyetemi szak vonatkozásában a negyed és ötöd évfolya- mok a régi tanterv szerint mennek ki, átmeneti tanterv szerint haladnak a másod-, vagy harmadévesek. Legkönnyebb a helyzet az elsőévesek esetében, akik az új tanterv szerint kezdik meg tanulmányaikat. Most az a helyzet, hogy a hallgatókkal közösen a tanterveket nézve egyedileg kell minden egyes tantárgyat – minden egyes szak minden évfolyamán – végignézni, hogy a hallgatók megfelelhessenek a követelményeknek, annyi tárgyat vegyenek fel, ami teljesíthető is. A kollégák mindehhez maximális segítséget nyújtanak, hogy ne legyen olyan fék, amely a hallgatók előrehaladását gátolja.
Ha az egyetem oktatói, tanárai mindebben nem segítenének, akkor előfordulhatna, hogy egy-egy hallgatónak akár két szemeszterrel is tovább kellene maradnia, s a plusz félévek tandíj-kötelezettségét nem minden család engedhetné meg magának.

Kossuth Lajosra, „a leghívebb magyar”-ra emlékeztünk szeptemberben, s egyebek mellett Hévízen többnapos programsorozattal tisztelegtek születésének 200. évfordulóján. A kutatók, a történészek – többek között – a Görgei Artúrhoz, Deák Ferenchez, Asbóth Sándorhoz fűződő kapcsolatait elemezték. Az amerikai polgárháború tábornokának, Asbóth Sándornak Kossuth Lajossal való kapcsolatát idéztük fel Tar Ferenc történész segítségével.

– Amikor Kossuth Lajos születésének 200. évfordulójára emlékezünk, nem feledkezhetünk meg az Asbóth Sándorhoz, Keszthely szülöttéhez fűződő kapcsolatáról sem.
– Az 1848-49-es szabadságharc egy olyan időszaka a magyar történelemnek, amely egy világító fénypont, és nagy öröm az, hogy Zala megyében is volt egy olyan képviselője ennek a szabadságharcnak, aki nem csak Kossuth Lajosnak, de a szabadságnak, mint eszmének volt olyan híve, aki Magyarországon is harcolt a szabadság érdekében és külföldön is ennek az eszmének a követője és harcosa volt. Asbóth Sándor 1810 decemberében született Keszthelyen, édesapja a Georgikon tanára, s egyben a Helikonnak egyik szervezője volt.
– Asbóth Sándor végül is hogy került kapcsolatba Kossuth Lajossal?
– Mérnökként tevékenykedett a szabadságharcban, majd Klapka György szárnysegédeként került Debrecenbe, ahol a kormány tartózkodott. Asbóth Sándort Debrecenben olyan embernek ismerte meg Kossuth Lajos, mint akit a politika kevésbé érdekel, de mérnökként nagyon korrekt, megbízható ember, aki híve a szabadság ügyének. Kossuth 1849 júniusában szárnysegédévé választotta, s ettől kezdve Asbóth hűséges emberének bizonyult évtizedeken keresztül. Amikor 1849. augusztus 17-én Kossuth átlépte a határt, Asbóth vele tartott Törökországba. Az emigrációban is hűséges embere volt Kossuthnak, majd amikor az emigráció megszűnt 1851 őszén, akkor ugyan nem együtt indultak, hiszen Kossuth Angliába ment, Asbóth pedig Amerikába. A kapcsolatuk ezután is szoros maradt, sűrű levelezésben álltak egymással, és Asbóth Kossuth utasítására gyűjtötte azoknak a magyar emigránsoknak a nevét és címét, akik később hajlandóak lettek volna egy újabb szabadságharcot elindítani. Ugyancsak Kossuth utasítására létesített fegyvergyárakat, ezekre a fegyverekre később nem volt szükség, viszont az együttműködés továbbra is fennállt. 1853-ban, amikor a krími háború kitört, sűrűbben fordultak a levelek kettőjük között, majd 1859-ben, amikor az észak-itáliai harcokra sor került, ugyancsak gyakrabban írtak egymásnak. Kossuth Lajos úgy vélte, a szomszédos országok szabadságharcai növelték egy újabb szabadságharc kitörésének hazai esélyeit. Asbóth Sándor Amerikában önkéntesként csatlakozott az északiakhoz, ahol a polgárháborúban tábornoki rangig vitte. A háború végét követően nevezték ki Argentínába nagykövetnek, ahol 1868 januárjában Buenos Airesben hunyt el. Az amerikai köztudatban nagy tisztelettel emlékeztek Asbóth Sándorra, hiszen 1990. október 26-án – az amerikai magyarok közreműködésének is köszönhetően – Washingtonban, a katonai hősök arlingtoni temetőjébe vitették át és temették el földi maradványait.
– Feltételezhető a történelmi, történeti kutatások alapján, hogy Kossuth Lajos hatására vált Asbóth Sándor a szabadság eszméjének igaz hívőjévé?
– Azt gondolom, vitathatatlan, hogy emberileg is Kossuth híve volt, s a szabadságharc ügye is fontos volt számára. Ezt bizonyítja, hogy 1848-ban, amikor Asbóth Sándor Temesváron dolgozott, azért helyezte át székhelyét Óbecskerekre, mert a városi vezetés a császáriak mellett tette le a voksot.
Cservenka György

A beharangozott szüreti felvonulás és a folklórműsor a sármelléki meteorológiai előrejelzésnek köszönhetően elmaradt. Erre a napra, főleg a délutáni időszakra semmi jót nem jósoltak, ennek ellenére a valóság kissé más volt, ám a hideg valóban próbára tette volna a fellépő csoportok tűrőképességét.

Az ünnepélyes zászlólevonásra azért a borbarát hölgyeken kívül is akadt közönség, s volt német turista is, aki megkérdezte: gulyás nem lesz? A nemleges választ követően azután odébb állt, egy kissé minősítve ezzel az idei szezon vendégkörét. Azért a zászlólevonás nélkülük is megtörtént.
Dr. Szabó Imre polgármester szezonbúcsúztató szavaiban kitért arra, hogy nem csak egy szezon zárult be jelképesen, hanem ez alkalommal egy önkormányzati ciklus utolsó évadzárására kerül sor. Mint mondta, ez év májusában nagy reményekkel nyitottuk meg az idegenforgalmi szezont, amelyre nagy gondossággal készült a város. Ez volt az első esztendő, amelyben értékelni lehet majd a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. munkáját is. A polgármester felidézte a város kiemelkedő programjait a Helikontól a Balaton Fesztiválon keresztül a Zalai Borcégér sikeres rendezvényéig.
– A felkészülés szempontjából sikeres volt a szezon – mondta a polgármester –, Keszthelyen látogató is akadt elég, csupán a vendégéjszakák és az itt töltött napok száma volt jóval kevesebb, no meg az az összeg, amelyet az ide látogató turisták elköltöttek ebben a térségben. Ennek nagyon sok összetevője van, de semmiképpen nem az, hogy nem készültünk fel jól a sze- zonra.
A továbbiakban szólt a testvérvárosi kapcsolatok továbbfejlesztéséről, az elkészült színházi beruházásról, s a távlatokban biztató konferenciaturizmusról, valamint a megkezdett, s majdan a következő szezonokra ígéretes beruházásokról.
– Bízom abban, hogy az elkövetkezendő esztendőkben egyre sikeresebb szezonokat zárhatunk – mondta végezetül dr. Szabó Imre, majd a Szózat hangjai mellett a borbarát hölgyek levonták a város és a nemzet lobogóit.