Egészségügy

Tíz tanács az egészségért
1. Vitamin- és rostdús táplálkozás.
2. Jó levegőn végzett rendszeres mozgás.
3. Normál testsúly megőrzése.
4. A kávé, alkohol, dohányzás (főleg együttes) mellőzése.
5. Az önpusztító szokások kikerülése.
6. A kémiai rákkeltő hatások megismerése.
7. A vegyszerhasználat minimálisra szorítása (festékek és tisztítószerek belélegzésének, bőrre, táplálékra kerülésének kivédése).
8. Az erős napozás, szolárium kerülése.
9. A gyógyszerfogyasztás legszükségesebbre csökkentése.
10. Rendszeres orvosi kontroll, lelki tanácsadás, a szűrővizsgálatok igénybevétele.

A keringési betegségek után a daganatos megbetegedések miatt halnak meg a legtöbben Magyarországon. A listát a légcső-, hörgő-, tüdőrák vezeti, ezt követi a vastag-, végbél, az emlő-, illetve a száj-, garat-, nyelőcső tumor.
Szomorú, hogy a rákos megbetegedések egyre fiatalabb korcsoportokban fordulnak elő: évente több mint 50 ezer új beteg kórházi ellátásával, egyidejűleg 230 000 daganatos betegségben szenvedő személy gondozásával kell számolni országszerte. Az adatok arra is rámutatnak, hogy a daganatok kialakulásában szerepet játszó életmódbeli és környezeti tényezőket visszaszorító intézkedések késlekedése mellett, a rák korai felismerését és kezelését szolgáló egészségügyi ellátás elhanyagolása is hozzájárult e helyzet kialakulásához. A prevenciós tevékenységben élenjáró országokban a hatékonyan szűrhető daganatok halálozási és megbetegedési mutatóinak aránya 1:2, míg ugyanez Magyarországon 2:3.
A daganatellenes küzdelem rendkívül összetett feladat, ennek elengedhetetlen része az utóbbi években egyre inkább hangsúlyozott szűrővizsgála- tokon való részvétel, emellé sorakozik fel a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás visszaszorítása, az egészséges táplálkozás, a foglalkozási eredetű daganatok megelőzése, a környezetvédelem. Az egészségügy feladata pedig a diagnosztika, a komplex gyógykezelés, a rehabilitáció és az otthoni ellátás.

Rák. A szóról ma már egyből a betegség jut eszünkbe. Dr. Doma Imre szerint misztikum lengi körül a kórt, pedig ha idejében felismerik, kitűnően gyógyítható, és különösen nagy hatékonysággal előzhetők meg a betegség azon fajtái, amelyeknél a tömeges szűrővizsgálat megoldható – állítja, s ha valaki, hát ő tényleg tudja: 36 évig vezette Keszthelyen az onkológiai gondozót és szakrendelést.

– Magyarországon több mint ötven éve kezdték vizsgálni a nőorvosok a női lakosságot méhnyakrák-szűrés szempontjából, és nagyon sok daganatot diagnosztizáltak – mondja. – Rájöttek arra, hogy a korán felismert méhnyakrák nagyon jól gyógyítható. Először én is mint nőgyógyász találkoztam a daganatos betegségekkel, aztán néhány év múlva klinikai onkológusi szakvizsgát is szereztem. 1966 januárjában kezdtem meg kiépíteni Keszthelyen az onkológiát, mivel előtte nem volt ilyen szakrendelés a városban. Nemcsak a környező települések, hanem Sümeg és Tapolca is hozzám tartozott, viszont azt nem tudtam, kik a rákbetegek. Két éven át heti egy napot azzal töltöttem, hogy jártam ezeket a kórházakat, és a különböző osztályokon összeírtam a daganatos betegeket. Ki is értesítettem őket, hogy látogassák meg a szakrendelést: egy részük – a kisebb – örömmel vette, hogy megkerestem. De több felháborodott levelet is kaptam, volt aki azt írta, hogy az ő családjában semmilyen szégyellni való betegség nincs.
– A rák a szégyellni való betegségek kategóriájába tartozott?
– Sokan gondolták úgy. Rengetegen voltak, akik ilyen módon előlem is titkolni akarták, hogy betegek. Szerencsére ez a hozzáállás azért az évek során szépen lassan megváltozott.
– Átlagosan hány beteget gondoznak egy évben?
– 1200–1300 körül van folyamatosan a gondozottak száma, közel 250 új beteget veszünk nyilvántartásba évente.
– Pontosan mi az onkológus feladata?
– A szűrés, a gondozás és a konzultáció. Nagyon fontos a pszichés gondozás, éppen ezért is törekedtem mindig a barátságos orvos-beteg kapcsolat kiépítésére, és ehhez mindig nagyszerű munkatársaim is voltak. A betegeknek rendelőn kívül is van lehetőségük összejönni a tíz éve működő, gondozónk által szervezett „Összetartozunk” Klub keretein belül, amelynek szakmai védnöke lettem. Ott általában a jó hangulat, a közvetlen hangnem a jellemző. És bár ott is találkoztam a betegekkel, azért soha nem sértődtem meg, ha valaki nem hozzám, hanem másik orvoshoz járt inkább. A lényeg az, hogy jó helyen gondozzák.
– Amikor közli valakivel, hogy daganata van, azt hogyan teszi?
– Attól függ, ki az. Látnom kell az arcát, a szemét, abból érzem, milyen hangon, illetve milyen módon mondjam meg. Régen csak a diagnózist hallották meg a betegek, ma már azt is megmondjuk azonnal, mik a kilátások. Mellébeszélni nem szoktam, általában megkérdezem, akarja-e tudni pontosan, mi a véleményem. Fontos szabály, hogy a rossz mellé mindig mondjunk jót is, és az a jó igaz legyen. Rábeszélem a beteget, hogy több orvossal is konzultáljon, addig is van ideje feldolgozni a hírt. Aztán, kiváló gyógyszerek vannak, a rák nagyon sok fajtája teljesen meggyógyítható, és akár a betegség diagnosztizálása után egy évvel már száz százalékos emberként térhet vissza a munkájához az illető.
– A férfiak, vagy a nők viselik el, illetve dolgozzák fel könnyebben a rossz hírt?
– Azt hiszem, a nők. A férfiak magukba fordulnak, a nők pedig kibeszélik magukból. Úgy sokkal könnyebb.
– Melyek azok a tünetek, amelyek esetén javasolt onkológushoz fordulni?
– Elváltozások meglévő szemölcsön, nem gyógyuló seb, vagy anyajegy a bőrön; csomók a mellben, a bőr alatt; rendellenes helyről és időben történő vérzés, váladékozás; rendellenes, véres széklet vagy vizelet – a rendellenes alatt azt is értem, hogy váltakozó: egyszer hasmenés, aztán székrekedés; – indokolatlan fogyás, tartós rekedtség vagy köhögés. A tartós itt egy hónapot, illetve hat hetet jelent. Nagyon fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel. A nőgyógyászati rákszűrés, a mammográfia, a tüdőszűrés ingyenes, mindenki számára elérhető, fontos, hogy ve-gyék igénybe.
– A napokban komoly változások történtek a szakrendeléssel kapcsolatban…
– Új helyre költözött a rendelő, méghozzá a kórház Ady Endre utcai új épületének földszintjére. Ez már az utódom, dr. Hashmat Imbrahimkhail érdeme, jómagam ugyanis a továbbiakban nyugdíjasként már csak „besegítek” a szakrendelésbe. Nagyon örülök annak, hogy a szakrendelést Hashmat főorvos vette át, tudom, hogy hozzá ugyanolyan bizalommal fordulhatnak a betegek, mint ahogy hozzám jöttek. Aki továbbra is ragaszkodik „fehér szakállamhoz”, csütörtökönként megtalál a rendelőben.

Pékné Szili Gyöngyi már 15 éve dolgozott a keszthelyi onkológián mint asszisztens, amikor zalaegerszegi kolléganője azzal hívta fel, hogy ő már alakított egy klubot rákbetegek számára Zalaegerszegen – nem lehetne ugyanezt megtenni Keszthelyen is? A válasz magától értetődő volt: dehogynem.

Így aztán 1993-ban mintegy húsz fővel hölgyek számára megalakult az „Összetartozunk” Klub, amely azóta is minden hónap első hétfőjén nyitva áll az érintettek előtt, akik nemcsak Keszthelyről, Hévízről, hanem a környező településekről is szép számmal érkeznek.
– Miről szólnak ezek az összejövetelek?
– Legkevésbé a betegségről, most például a karácsony a téma: ki hogyan készül, mit főz-süt. A decemberi ünnepi összejövetelünkön évről évre műsort ad nekünk a Szendrey-iskola csoportja Törzsökné Varga Katalin vezetésével, aztán ajándékcsomagot kap minden tagunk: szaloncukor, táplálékkiegészítők vannak benne. Nagyon szeretik a tagok a kirándulásokat: voltunk balatoni körutazáson, nemrég az egerszegi klubbal közösen az Őrségben töltöttünk egy nagyszerű napot. Vannak olyan klubfoglalkozásaink, amikor az alternatív terápiáról hallgatunk előadásokat orvosoktól, természetgyógyászoktól, vagy bemutatókat nézünk meg olyan termékekről, amelyek az immunrendszer erősítését szolgálják.
– Hogyhogy csak hölgyek számára van ilyen közösség?
– Országos tapasztalat, hogy nem célszerű vegyes klubokat létrehozni: ahhoz túlságosan intim szál az, ami összeköti a betegeket. Az ilyen csoportok egyébként általában szervekre „szakosodnak”. Nagyon jó lenne, ha a férfiaknak is lenne klubjuk, sokat segíthetne a pszichikai rehabilitációban. A nőknél bevált.
– Ön nemcsak a klubot vezeti, a rendelőben is találkozik a betegekkel. Milyen a kapcsolata velük?
– Nagyon jó, baráti. Semmi hivatalos nincs benne, jókat beszélgetünk. A klubtagjaink között egyébként nagyon jó a túlélési arány, a betegek felépülnek, többségük teljesen meggyógyul. Sokan rettegnek a ráktól, és nem tudják, hogy ma már rengeteg fajtája tökéletesen meggyógyítható: nem szabad félni tőle, és nem kell misztifikálni ezt a betegséget. Nem fertőz, tehát nincs ok a daganatos betegek kiközösítésére, de többségük a babusgatásból sem kér. Nagyon fontos, hogy a betegek jussanak el a megfelelő orvoshoz! Az onkológiára bárki bejöhet, nem kell hozzá beutaló, és ott az orvosnak sokkal több lehetősége van a beteg alapos kivizsgálására, bizonyos drága vizsgálatokra nagyobb a kerete.
– Milyen életmódot ajánlatos folytatniuk a betegeknek?
– Elsősorban törekedni kell arra, hogy minél több zöldséget, gyümölcsöt fogyasszanak, a vörös húsokat ajánlatos mellőzni, és inkább fehér húsokat, halat célszerű enni. Oda kell figyelni a rendszeres testmozgásra, lehet jókat kirándulni a levegőn, vagy gyógytornára járni. Szükség van a táplálékkiegészítőkre is, de csak azokat szabad szedni, amelyekre az Országos Rákszövetség áldását adta. Nem szabad bedőlni ál-természetgyógyászoknak, sokkal több kárt okozhatnak, mint hasznot.
– Miből „él” a klub?
– Az első időkben, amíg az adott összeg levonható volt az adóalapból, több vállalkozó támogatott bennünket; aztán, ahogy ennek a szabályozása megváltozott, elmaradtak a támogatások. Viszont folyamatosan és rendszeresen segít bennünket a hévízi önkormányzat, sajnos a keszthelyi nem. Több környéki kistelepülés polgármestere az ott élő tagtársainknak ad támogatást. Nagyon sokat köszönhetünk a Goldmark Károly Művelődési Központnak, ott kaptunk helyet mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Négy évvel ezelőtt egy volt tagtársunk özvegye felesége emlékére létrehozott egy alapítványt, ennek neve „Teréz, egy nap a holnapért”, célja pedig a betegek rehabilitációjának támogatása. Mivel az alapítvány elmúlt három éves, most már mehetünk az 1 százalékokért!
– Az emberek szorult helyzetükben gyakran fordulnak a természetfeletti felé. Mennyire tartják fontosnak a hitet a gyógyuláshoz?
– Nagyon fontos, a klubunkban mindenki hívő, vagy előbb-utóbb azzá válik: volt olyan, aki élete utolsó hetében tért meg a Jóistenhez. Nehéz problémával kell megküzdeniük a rákbetegeknek, először találkoznak a tehetetlenség, a düh, a kiszolgáltatottság, a haláltól való félelem, a rettegés érzésével, és aztán azzal, hogy neki kell megküzdenie a betegséggel, helyette senki nem tud a műtőbe, vagy a kemoterápiára menni. Bizony a betegeknek egyedül kell szembeszállni a kórral, és legtöbben belátják, hogy szükségük van segítségre. Mi is ezért vagyunk.

Naponta 70 dkg gyümölcs, zöldség, és viszonylag biztonságban lehetünk a szájüreg-, nyelőcső, gyomor-, tüdő- és bélráktól – állítják világhírű rákspecialisták. Finn kutatók szerint ugyanakkor a savanyú káposzta elsősorban a mell-, a bél-, a tüdő- és a májrák kialakulását akadályozza.

Közel harminc százalékkal csökken a rák kialakulásának veszélye azoknál, akik rendszeresen fogyasztanak gyümölcsöt, zöldséget, főleg almát, paradicsomot, retket, zöldbabot és zellert - ezt támasztja alá egy világszerte végzett tudományos vizsgálat. A szakemberek szerint elég, ha vacsorára salátát, vagy valamilyen gyümölcsöt eszünk. Ugyanakkor azt is állítják, mindegy, hogy friss, mélyhűtött, vagy konzerv gyümölcsről, zöldségről van szó: az a mítosz hamis, hogy a főzésnél a vitaminok veszendőbe mennek. A nyers sárgarépa fogyasztásakor az emberi szervezet csak egy százalék – rákellenes tulajdonságairól ismert – karotint vesz fel, míg a főtt sárgarépából húsz százalékot. A tudósok egyetértenek abban, hogy a gyümölcs és a zöldség nem rejtenek magukban csodamolekulát a rák ellen, viszont védőanyagokat – magnézium, kálium – és vitaminokat (C, E, A) tartalmaznak, ezek pedig erősítik az emberi szervezet ellenállását a rákkal szemben.
Finn kutatók a közelmúltban állatkísérletekkel igazolták, hogy az izothiocyanát nevű vegyület akadályozza a mell-, a bél-, a tüdő- és a májrák kialakulását. Az egyelőre nem ismert, hogy ez az anyag ugyanilyen hatásos-e embereknél – mondta a kísérlet irányítója egy amerikai szaklapnak. Azt is elárulta, az izothiocyanát a káposzta erjesztése közben keletkezik, s jelenleg az erjesztési folyamat tökéletesítésén dolgoznak, hogy ezáltal nagyobb mennyiségben keletkezzék az említett vegyület. A savanyú káposztát egyébként a rákellenes biológiai szereket előnyben részesítők már hosszú ideje egészséges ételnek tekintik, főleg a bélflórára kedvezően ható tejsav miatt.

Kutatók vizsgálják, milyen hatása lehet a zöld teának a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében; azt már megállapították, hogy megköti a szabad gyököket, amelyeket a daganatok egyik legfőbb okozójának tartanak.
A szabad gyökök – vagyis azok a molekulák, molekula részek, amelyek lerombolják a szervezet sejtjeit, előkészítve a terepet a betegségek számára – vélhetően felelősek a ráncok kialakulásáért is, így a zöld tea szépségünk megőrzésében is segíthet. Hazánkban a legtöbb embert valószínűleg e folyadék zsíroldó hatása érinti, de nem mellékes, hogy csökkenti a koleszterinszintet, ezáltal a szívbetegségek kialakulását is akadályozza.
Rengetegen részesítik előnyben a kávét a teával szemben, s isszák napi két-három-négy-öt(…) csészével azért, hogy felfrissüljenek. Kevesen tudják, hogy sokkal hatásosabb lenne zöld teát fogyasztaniuk. Ebben is van ugyan koffein, sőt, több is, mint a kávéban, ám ezzel ellentétben fokozatosan szívódik fel, nem okoz szívdobogást, magas vérnyomást, viszont serkenti például a szellemi frissességet, a koncentrálóképességet. Mindezek mellett tisztítja, méregteleníti a szervezetet, fokozza a vese működését, ezáltal a vizeletkiválasztást – vagyis segíti szervezetünk regenerálódását. Mivel erősíti az immunrendszert, véd a fertőzések, allergiák ellen.