Krónika

Gyenesdiáson a választópolgárok negyedik alkalommal döntöttek úgy, hogy a település polgármestere a jövőben is Szalóky Jenő legyen. A 9 tagú képviselő-testületbe egyébként csupán 3 új tag került, ez úgy történt, hogy két korábbi testületi tag nem indult a mostani önkormányzati választásokon, egy pedig nem kapta meg a szükséges szavazatokat. Gyenesdiás alpolgármestere, dr. Csehi Ottó szintén a negyedik ciklusban tölti be e tisztséget. A rendszerváltás óta a polgármesterrel együtt 5 képviselő folyamatosan tagja a testületnek.

Gyenesdiás nagyközség önkormányzatának képviselő-testülete október 29-én tartotta alakuló ülését, amelyen a polgármester programjának ismertetése után a testület döntött arról, hogy Szalóky Jenő polgármester továbbra is az eddigi 258 ezer forint havi illetményért látja el feladatát. Dr. Csehi Ottó alpolgármesteri illetményét ugyancsak az eddigi 55 ezer forintban határozták meg. A kezdetektől ideológiai és pártcsatározások nélkül működő testület munkáját továbbra is három – az idegenforgalmi, a környezetvédelmi és a pénzügyi – bizottság segíti.
– A kötelezően ellátandó feladatokat telepítettük a bizottságokhoz – mondja Szalóky Jenő –, nem látom értelmét, hogy egyelőre több bizottsággal működjünk, hiszen a testület elég nagy részletességgel foglalkozik minden üggyel. Nem a bizottságosdi a lényeg, hanem az, hogy azok vállalják fel az előkészítési szakaszt is, akik a döntéseket meghozzák.
A polgármester elmondta, hogy az évek óta tartó egyenletes fejlődés mögött nagyon kemény munka áll, amelyből a civil szervezetek is kivették a részüket. A rövid– és hosszú távú célokat is fel tudta vállalni a testület, s a döntések okairól mindig tájékoztatták a lakosságot is.
– Sikerült olyan trendet felállítani magunk elé, amin ténylegesen végig tudtunk menni, s a központi politika által kiírt pályázatok is segítettek ebben. A jövő évi költségvetési koncepció készítése előtt most még bizonytalanság van a központi akaratot illetően, mert azt tudni kell, hogy önerőből az önkormányzatiság alapján álló települések tehetetlenek a fejlesztések megvalósítása terén. Így az önkormányzatok több mint kétharmada ki van szolgáltatva a pályázati lehetőségeknek, a normatív támogatásoknak, a címzett és céltámogatásoknak, amelyek eddig kiszámíthatóvá tették a folyamatos fejlődést. Ez a tervezhetőség a továbbiakban is szükséges lenne ahhoz, hogy a jövőképet láthassa az önkormányzat, a lakosság, és a leendő befektetők is.
Az az ideológia, amely szerint a turizmus már eltartja önmagát, egyszerűen nem a valóság ismeretéből született, hiszen a Balaton partján lévő településeken maximum három hónapig lehet számítani az idegenforgalomból származó bevételekre, s ebből kell éves szinten fenntartaniuk magukat az ebből élőknek.
– Például az éves iparűzési adót a három hónap bevételéből kell fedeznie a vállalkozóknak – mondja Szalóky Jenő –, ezért lenne jó, ha az új trendek kinyílnának, vagy a régiek folytatódnának, mert akkor tudnak tervezni a vállalkozók, az önkormányzatok. Lehet, hogy kicsit elaltat bennünket az EU-s csodavárás, de lassan le kell hűljenek a remények, hiszen nem önkormányzati szintű kisebb beruházásokhoz érkeznek majd EU-s támogatások, hanem sokkal nagyobb programokhoz. Itt van már ez első, igen szép siker, amely a Balaton környékén a hulladékgazdálkodást segítheti sokmilliárd forinttal. Ebben már benne van a 70 százalékos EU-s támogatás. Lehet olyan nagy fejlesztési programokat csinálni, amelyben azonos témában – infrastruktúra, idegenforgalom, környezetvédelem – egy térség több önkormányzata fog össze. Sajnos ez azért is nehéz, mert közel sem azonos fejlettségű települések vannak egymás mellett, s nem könnyű egy-egy ilyen projektet összerakni. A turisztikában egyébként is azok a fejlesztések maradtak el, amelyek non-profit jellegűek, s az esetleges befektetések akár évtizedekig sem térülnek meg, s innen adódik a szezonhosszabbítás legnagyobb problémája is. Ezeken a területeken kellene az önkormányzatoknak is nagyobb áldozatokat vállalniuk, de ez mindaddig nem jöhet létre, amíg alapvető infrastrukturális hátrányokat kell ledolgozni. A térségben még ma is elképesztően feszítő infrastrukturális gondokkal kell küzdeniük az önkormányzatoknak, s amíg ezek ki nem egyenlítődnek, addig nehezen vehetnek át a gazdaság szereplőitől – vagy helyettük – olyan feladatot, ami ma még nem rentábilis.
Szalóky Jenő polgármesteri programjában elsősorban az eddig elvégzett, és a már megkezdett munka következetes folytatásáról szólt. Gyenesdiásnak ma még nagyon rosszak a vendégfogadási feltételei, hiszen az önkormányzatnak szinte mindent a lakosságtól kell úgymond „kisajtolnia”. A készülő új rendezési tervben lehetőséget és nagyobb saját energiabefektetést is igénylő munkát kell végezni, hogy nagyobb befogadóképességű, a jelenleginél jobb minőségű vendéglátóegységek jöhessenek létre, ami nem sérti a szobakiadók érdekeit sem. Gyenesdiás a lakosságához viszonyítottan a legkevesebb kurtaxa bevétellel rendelkezik, e téren Alsópáhok, Balatongyörök és Cserszegtomaj is megelőzi Gyenesdiást. Az ilyen irányú befektetések újabb adóbevételekhez juttathatnák az önkormányzatot, amelyből azután további infrastrukturális fejlesztések valósíthatók meg.
A község adóbevételei 4 év alatt több mint a duplájára emelkedtek, de ez az út nem járható, nem lehet a végtelenségig emelni a közterheket. A településen az évek során egyre nő a fizető-vendéglátóhelyek száma, az 1998-as 617-tel szemben, 2002-ben már 706 egységet tartottak nyilván, a szobák száma ez idő alatt 1723-ról 1996-ra, a férőhelyek száma 3662-ről 4232-re nőtt. Bár idei adat még nincs a vendégéjszakák számáról, de 1998-hoz képest az elmúlt év végéig mintegy 900 vendéggel és mintegy 3100 vendégéjszakával kevesebbet regisztráltak. Bár az összes vendéglétszám csökkent, ugyanakkor, ha lassan is, de ezen belül emelkedik a belföldi vendégek száma. A számok összességükben is alátámasztják a fejlesztések szükségességét, a turisztikai kínálat további bővítésének igényét, s mind e mellett az infrastrukturális beruházások folytatását.

E hét elején a polgármesteri hivatal dísztermében tartotta meg alakuló ülését Keszthely Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata. Az október 20-ai helyhatósági választásokon öt fő szerezte meg a jogot, hogy tagja legyen a kisebbségi önkormányzatnak.

Az ünnepélyes alakuló ülésen Mohácsi József polgármester és Vincze Józsefné dr. jegyző, valamint az új képviselő-testület számos tagja jelenlétében számolt be dr. Hajós Sarolta, a választási bizottság elnöke a kisebbségi választás eredményeiről. A 17453 választópolgár közül 7615-en vettek rész a szavazáson, s a kisebbségi önkormányzat jelöltjeire 7326-an adtak le érvényes szavazatot. Pál Csaba 936 (12,78 százalék), Nyári Andrea 837 (11,43), Bogdán Péter 837 (11,43), Horváth Gyuláné 755 (10,58), Kurucz Andrásné 662 (9,04) szavazattal jutott be a kisebbségi önkormányzatba. Az ülést az elnök megválasztásáig korelnökként Bogdán Péter vezette. Az eskütételt kö- vetően a CKÖ képviselői dr. Hajós Saroltától átvették megbízóleveleiket, majd szavazással döntöttek az elnök és helyettese személyéről. Egyhangú szavazatokkal a keszthelyi CKÖ elnökévé Horváth Gyulánét, míg elnökhelyettesévé Pál Csabát választották. Az újonnan megválasztott tisztségviselők eskütételét követően Horváth Gyuláné immár elnökként szól arról, hogy a helyi CKÖ feladatának tekinti egyebek mellett a cigány kisebbség felzárkóztatási programjának hatékonyabbá tételét, s ebben kérik az önkormányzat és egyes képviselők támogatását is. A képviselőknek és a megválasztott tisztségviselőknek gratulált Mohácsi József polgármester is, aki ugyancsak hangsúlyozta az együttműködés fontosságát.