Horizont

A balatoni tél örömeiből eddig nem sokat élvezhettek mindazok, akik a tó jegének beálltával korcsolyázni szerettek volna, hiszen a tartós, folyamatos hideg igazán csak most köszöntött reánk. Bár már eddig is volt jég, de a rendőrség és a hatóságok is tiltották annak használatát, hiszen nem alakult ki összefüggő és megfelelő vastagságú jégréteg a Balatonon. Az elmúlt héten már sem hidegből, sem megfelelő vastagságú jégből nem volt hiány, ám ezúttal a nagymennyiségű hó miatt nem lehetett korcsolyázni.

Az elmúlt évtizedekben az időjárás, a hőmérséklet függvénye volt, hogy sikerül-e a Balaton keszthelyi partszakaszán korcsolyáznia a jég szerelmeseinek. Korábban az illetékesek a rendőrséggel közösen jelölték ki a használható jégfelületet, mert mindig megvolt annak veszélyessége, ha csak úgy önként választott helyen korcsolyázott valaki. Már az elmúlt évben és az idei télen is más a gyakorlat, s ha tartósan mínusz alatti a hőmérséklet, akkor Keszthelyen minden igényt kielégítő körülmények között lehet(ne) élvezni a balatoni jég nyújtotta lehetőségeket. A Városüzemeltető Kft. a strand területén mintegy 1500 négyzetméternyi felületen alakított ki jégpályát, s mivel a jég vastagsága elérte a 15,5 centimétert, a rendőrség is engedélyezte annak használatát. A homokzsákokkal elkerített területen eleinte öntözéssel hizlalták a jeget, később a hó eltakarítása okozott gondot, de várhatóan azért alkalmas lesz az időjárás is arra, hogy a kialakított jégpályán akár még az esti órákban is élvezhető legyen a jégpálya. Mindehhez zenével, világítással, melegedővel, büfével, korcsolyakölcsönzéssel, s – hála a jó ötleteknek, ma ismét dívik a fakutyázás – fakutyák kölcsönzésével is a közönség rendelkezésére áll a városüzemeltető cég. A keszthelyieknek természetesen díjmentes a jégpálya használata, hiszen – ahogy Végh Szilárd, a VÜZ Kft. ügyvezetője elmondta – ezt a strand téli szolgáltatásaként nyújtják a városlakóknak.

Meglehetősen hosszú ülésnek néztek elébe december 12-én Keszthely önkormányzatának képviselői, hiszen 33 napirendi pont megtárgyalása várt rájuk. Elsőként a Zala Volán jövő évre vonatkozó tarifaemelési kéréséről tárgyaltak, s a számított 12,3 millió forint szolgáltatói veszteség ismeretében döntöttek a jövő évi költségvetés terhére 6 millió forint pénzeszköz átadásáról, ám ebből 2 millió forint csak a Zala Volán által befizetett iparűzési adó beérkezése után lesz esedékes.

A képviselők áttekintették az önkormányzat elmúlt évi gazdálkodásának háromnegyedéves végrehajtását is, amely szerint a likviditást a működési hitelkeretből biztosították. Kedvezőtlenül hatott a város pénzügyi helyzetére a tervezett vagyonértékesítés meghiúsulása, ezért a kötelezettséggel nem terhelt kiadási előirányzatokat kellett részben csökkenteni, részben pedig törölni.
Természetesen Keszthely jövő évi költségvetése ebben a pillanatban semmi jót nem ígér, hiszen egyrészt a kormány részéről sem született még döntés a központi támogatásokról, másrészt a költségvetési koncepció tárgyalásánál felmerült az ÖNHIKI-s költségvetés elkészítésének lehetősége is. Jelen pillanatban a város várható bevételeihez képest 920 millió forint a többletigény, s ennek az összegnek egyelőre nem látható a forrásoldala. A költségvetési koncepcióban csupán az önként vállalt feladatokra már 650 millió forint igény jelentkezett, ám egy szűkített költségvetés esetén ezt a kívánságlistát el lehet majd felejteni. A kulcsszámok ismerete ellenére is elhangzottak olyan képviselői igények, amelyek figyelembevételét költségvetés készítéshez minimális arányban megszavazták ugyan a képviselők, ám abban a tudatban, hogy a kívánságlistán csak az elengedhetetlenül fontos kiadásokat fogják szerepeltetni. A törvényi előírás okán ugyan december 15-éig el kellett készíteniük az önkormányzatoknak a költségvetési koncepciókat, ám némi érvek és ellenérvek után úgy döntött a keszthelyi testület, hogy befogadott javaslatokkal együtt ezt a koncepciót csak első fordulós anyagnak tekinti, s további, akár soron kívüli ülések során próbálják meg kialakítani a város jövő évi gazdálkodásának kulcsszámait.

„Kistérségek összefogása” címmel tartottak munkaértekezletet a térségek képviselői részvételével Keszthelyen a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség szervezésében.

A decemberi rendezvényen a résztvevők áttekintették a térséget érintő projektek fejlesztéseinek, elképzeléseinek megvalósítási lehetőségeit, a marketingre váró feladatokat és az uniós csatlakozás kapcsán szükséges teendőket.
A kistérségi menedzserek és a meghívott szakemberek a kistérségi összefogások jelenét, jövőjét tekintették át a változó törvényi és irányítási feltételek függvényében. A Nemzeti Fejlesztési Tervnek immár nem regionális operatív program a neve, hanem területfejlesztési operatív programra változtatták azt. Mindebből a regionális társulások, tanácsok munkatársai arra következtetnek, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv regionalitása is megváltozott. A frissen megkapott dokumentumok szerint a Balaton-régió ismét hiányzik a fejlesztési tervből, holott a korábbiakban benne volt. A Regionális Operatív Programban még szerepelt a 7 régió és nyolcadikként a Balaton, mint védeni való természeti értékcsoport, s ezen belül hangsúlyt kapott a Balaton környezeti értékének megvédése, e térség településfejlesztése, az épített– és a vízi környezet óvása. A résztvevő kistérségi vezetők, térségmenedzserek szomorúan konstatálhatták, hogy az elmúlt év során végzett munkájuk a változtatás révén semmivé vált. Éppen ezért kap rendkívül nagy hangsúlyt a kistérségek összefogásának jelentősége, hiszen a régiók nagy területeket fognak át, s központilag képtelenség a jellegzetesen helyi gondokat figyelemmel kísérni. A térségi összefogásokkal erősíteni lehet a szerepvállalást, a saját környezetük gazdasági életének irányításában való részvételt. A szerteágazó feladatok sorában fontos megteremteni az idegenforgalom résztvevőivel, a gazdasági szervezetekkel való nyitott és gyümölcsöző kapcsolatok kiépítését is.

A Danubius Hotels Group Hévíz-Balatoni Szállodák Területi Igazgatósága az elmúlt hét elején újévi köszöntőre hívta együttműködő partnereit, akik az évek folyamán hozzájárultak ahhoz, hogy a szállodák szolgáltatásainak magas színvonalával gazdagabbá tehessék a vendégeik pihenését, kikapcsolódását, gyógyulását.

Fekete György köszönti a szállodalánc partnereit.

Fekete György területi igazgató pohárköszöntőjében az elmúlt év eredményeit is vázolta. Az igazgatósághoz tartozó szállodák az elmúlt évben 4,2 milliárd forint árbevételt értek el, ami 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évi, bár ez részvénytársasági szinten a legkisebb csökkenés. Áruvásárlásra a korábbinál többet, mintegy 850 millió forintot költöttek, ami nem teljes egészében a szállítói áremelkedésből adódik. Mint az igazgató elmondta, a vendégforgalom visszaesésének számos összetevője van, s hogy az idei évben legalább az elmúlt évi szintet tartani lehessen, számos téren javítani kell a marketing-munkát.
– A három zalai szállodában hogy alakult az elmúlt évi forgalom?
– Az Aqua Hotelben 5 százalékos volt a forgalom növekedése, a Thermal Hotelnél 3, illetve a keszthelyi Helikon Hotelnél 8 százalékos visszaesést regisztráltunk. A rekonstrukció befejeztével a Thermal mintegy 20 százalékkal drágább lett, mint az Aqua. Az euró bevezetéséből adódó megroggyant európai gazdasági környezetben a két legfontosabb küldőországot – Ausztriát és Németországot – nem éppen pozitívan érintette az otthoni szolgáltatások drágulása. Ebből adódóan vagy otthon maradtak, vagy az olcsóbb nyaralási, pihenési lehetőségeket keresték, s ha mégis ide jöttek, akkor jóval kevesebbet költöttek.
Fekete György elmondta, hogy negatív hatása van a megfelelő ország– és a városmarketing hiányának, illetve ezek nem megfelelő minőségének. A külpiacok elnyeréséért jóval többet kellene áldozni országos szinten is, s talán a költségvetésből juttatott plusz 500 millió forinttal a Magyar Turizmus Rt. hatékonyabban tud kilépni a nemzetközi piacokra. Ugyancsak szerénynek mondható a Balaton regionális marketingje, részben anyagi források hiánya miatt is, de jellemző a városokra, hogy erre minimális összegeket biztosítanak a költségvetésükből.
– Meg kell tanuljunk regionálisan gondolkodni, s így kialakítani egy invitatív marketinget. Az együttgondolkodás segítheti csak a régiót ahhoz, hogy európai pályázati forrásokat elnyerhessenek, mert ez egyedileg, egy-egy település szintjén elképzelhetetlen. Természetesen mi nem azt várjuk, hogy a szállodáink marketing költségei csökkenjenek egy jobb országmarketing által, hanem, hogy egymást segítve, egymást kiegészítve tudjunk közösen javítani az ország turisztikai propagandáján, mert még mindig nem eléggé ismertek külföldön azok a lehetőségek, amelyeket ma már európai színvonalon kínálunk a turistáknak. Sokakkal egyezik a véleményem, hogy a megfelelő információk hiánya is közrejátszott az elmúlt év idegenforgalmának csökkenésében.

A Nők a Balatonért Egyesület Keszthelyi Csoportja hirdette meg a belvárosi üzletek körében a karácsony előtti időszakban az adventi kirakatversenyt. A több mint 80 nevezés és a közönségszavazatok is bizonyítják, egyre többen tesznek azért, hogy a városkép mindenki számára vonzóbbá váljon.

– Már a korábbi időszakban elindult egy folyamat az önkormányzat és a helyi kereskedelmi és iparkamara együttműködésében, hogy élettel töltödjőn meg a belváros, a sétáló utca – mondta Mohácsi József polgármester az ünnepélyes eredményhirdetés alkalmával. – A kezdeményezőknek köszönhetően valószínű hagyománnyá válik az adventi kirakatverseny is, amely egyrészt a kereskedők érdeke is, hogy árukínálatukat az ünnep jegyében stílszerűen, esztétikusan ajánlják a lakosság figyelmébe, másrészt ezáltal színesebbé, az ünnepi alkalomhoz méltóbbá válik a város központja.
A Goldmark Károly Művelődési Központ épülete előtt megtartott eredményhirdetésen a zsűri döntése, valamint a közönség szavazatai alapján odaítélt díjakat adták át.
– Az első adventi kirakatverseny a korábbiaknál sokkal szebbé tette a belvárost, hiszen az amúgy is díszkivilágítást kapott városközpont a kivilágított, szépen díszített kirakatok által valódi, ünnepi hangulatot árasztott – mondta Vetőné Zeke Erzsébet, a Nők a Balatonért Egyesület Keszthelyi Csoportjának elnöke. – A kereskedők kedvezően fogadták a kezdeményezésünket, amelyből reményeink szerint hagyomány lesz.
– Hány üzlet nevezett a versenyre és kiket díjaznak?
– Több mint 80 üzlet nevezett, s a közönség díját a Rövidáru és Kézimunka üzlet nyerte el. A 7 tagból álló zsűri az első díjat a Hermann Kristály üzletének ítélte oda. Második díjat a ruházati bolt, a harmadik díjat pedig a koktél bár nyerte el. Mivel a kezdeményezésünket támogatta az Európa Információs Pont is, „Európa ablak” különdíj is átadásra került. Egyesületünk, a NABE különdíját pedig a Tourinform Iroda kirakata nyerte el.
A díjazottak közül a város és a Városüzelmeltető Kft. sem maradhatott ki. Az egész belváros ünnepi kivilágításáért a NABE különdíjaként az önkormányzat nevében Mohácsi József polgármester Péczeli Margit grafikusművész alkotását vehette át.