2003: Főszereplő a fedett fürdő

Jó hatású a hévízi klíma


Látványos változások várhatók a hévízi gyógyfürdőkórházban

2003: Főszereplő a fedett fürdő

Nagyon nehezen induló, változatos évet tudunk magunk mögött. Ez igaz a forgalomra, a bevételeinkre, a körülöttünk lévő szabályozókból eredő változásokra, a külső környezet irányítására. Természetesen a központi irányításra is gondolok. A kórház minden olyan ígéretét betartotta, ami a döntésétől függött, vagy amit befolyásolni tudott. Azért is nehéz év volt 2002, mert az egész magyar turizmusban komoly feszültségek, repedések keletkeztek az euró bevezetése kapcsán, melyek éreztették hatásukat az európai országokban – kezdte beszélgetésünket Vancsura Miklós, a gyógyfürdőkórház főigazgatója és hozzáteszi: – Munkánkat meghatározza, hogy intézetünk egyidejűleg van jelen az államilag szabályozott és a gyógyturizmus piacán.

Vancsura Miklós– A tevékenységünkben semmiféle változás nem történt, nem korlátoztuk a kapacitásunkat. Az viszont megállapítható, hogy a járóbeteg kapacitásunkat kismértékben növeltük. A magyar társadalombiztosítás által finanszírozott fekvőbetegek száma ugyanannyi, mint az előző évben, a kihasználtság ezen a téren 96 százalékos. Az viszont örvendetes, hogy a magyar betegek, akik a környéken szobakiadóknál laktak, nagyobb mértékben vették igénybe az ambuláns kúrát. Ennek az is oka, hogy az üdülési csekkek kiszélesítése hozott egy kis eredményt. Problémánk az, – folytatja a főigazgató – hogy 1999 óta a társadalombiztosítás nem emelte a gyógyfürdőszolgáltatások térítési díjait, ez egyébként minden hasonló fürdőben gondot okoz. Ugyanakkor fejlesztéseket is kellene végrehajtani és ezek a pénzek tulajdonképpen az önköltséget sem fedezik. A külföldiek, illetve a fizető vendégek ellátása terén stagnálás volt tapasztalható, de a nyári hónapokban egy kis visszaesés is volt. Ennek a nagy nyári meleg volt az oka, ami nem igazán kedvez a tófürdő forgalmának. Én személy szerint örülök, ha a tónak a terhelése nem igazán magas, mert a gyógytó befogadóképessége véges és elsődlegesnek tartjuk a gyógyászat szem előtt tartását. A tó a beteg emberek számára ad gyógyulási lehetőséget, vigyázni kell rá, félteni...
– Hogyan alakultak a kórház gazdasági eredményei?
– 2002-ben a működési bevételeink mintegy 14 százalékkal, a kiadásaink 24 százalékkal haladták meg a tervezett szintet. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a számok nem hasonlíthatók össze cégek számaival, nálunk a bevételek növekedésében megjelent az úgynevezett 50 százalékos fizetésemelésnek az OEP arányos része, illetve a kiadásokban azok a munkabérek, amelyeket nem terveztünk. A mi tevékenységünk közel 40 százaléka TB által finanszírozott, 60 százaléka saját bevétel. A magyar betegek ellátásában a kórház miatt sokkal több az élőmunka ráfordítás, emiatt a kiadás magasabb. Mindez azt mutatja, hogy a tervezett szinten realizáltuk az évet és megvalósítottuk azokat az elképzeléseinket, melyeket egyébként is szerettünk volna. Sajnos a társasági átalakulás, amit a múlt év elején terveztünk, hogy hozzájussunk a fejlesztési forrásokhoz, nem valósult meg, viszont a kiírt pályázatokban már nem volt kizárva a kórház, ezért örömteli, hogy bár későn, de beadhattunk több projektet is. Négy pályázatot írtunk az elmúlt évben.

– Az átalakulás végleg lekerült a napirendről?
– Nem. Jelenleg egy új egészségügyi törvény van készülőben. Amikor tavaly az intézmény 50. születésnapját ünnepeltük, akkor az ünnepségen részt vevő Kökény államtitkár úr azt mondta, továbbra is tervezik a hévízi kórház társasági átalakulását. Az új törvény több lehetőséget is biztosít, ezek szerint nem csak közhasznú társaságot lehet majd létrehozni.
– A pályázatokon szép eredményt ért el a kórház.
– A fedett fürdő medenceterének felújítására 50 milliót, a fedett fürdő bővítésére pedig 70 millió forintot nyertünk. Mindkét projekt 130-150 milliós költségből valósul meg. Idén tehát a főszereplő a fedett fürdő lesz. Nyertünk még egy 10 millió forintos pályázatot az öreg épületek felújítására. A gyógytó vonatkozásában sajnos hasonló típusú pályázatokat nem írtak ki, így ezen a területen nem tudtunk előre lépni. Ami történt az annyi, hogy a Gazdasági Minisztérium és a MEH államtitkárának felkérésére egy felmérést készítettünk arról, hogy a gyógytó esetében milyen fejlesztési forrásokra lenne szükség. Tájékoztatásul egy 2,2 milliárd forintos felújítási forrást nyújtottunk be. Bízunk abban, hogy a februárban megjelenő pályázatok már nem fogják kizárni a kórházat és akkor intézetünk pályázatot fog benyújtani a gyógytó felújítására. Szeretnénk, ha a történelmi fürdők fejlesztése megvalósulhatna a közeljövőben. 2003 az egészségturizmus éve és Hévíz nélkül úgy gondolom nincs egészségturizmus és az állami felelősséget sem lehet áthárítani egy intézetre úgy, hogy a döntéseit, javaslatait nem veszik figyelembe éveken keresztül, ami hozzásegített volna bennünket a forrásokhoz. A hévízi gyógyfürdőkórház szociálisan érzékeny, közös szolidaritást vállaló intézmény. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági eredményeink, fejlesztéseink, illetve a munkabérek között megtaláljuk, megteremtjük az összhangot – fogalmaz Vancsura Miklós.

A főigazgató megemlíti: az elmúlt évben új gazdasági igazgató kezdte meg munkáját, új szakmai vezető testületet választottak, amelynek az a dolga, hogy a kórház fejlesztéseivel kapcsolatban véleményt alkosson, javaslatokat tegyen. Főorvosokból, szakmai osztályvezető orvosokból áll ez az orvos-szakmai testület. Saját maga választott elnököt dr. Gyarmati József személyében. Erősödött a kórház a rezidensek számának emelkedésével is. Fiatal, szorgalmas, több nyelvet beszélő orvosok állnak munkába. Új SZMSZ készült és az elmúlt két évet átfogó minisztériumi belső revízió összegzése is elkészült, amelyben dicsérik a kórház szakmai és gazdasági munkáját. 
– A tavalyi évben a diagnosztika területén is előbbre léptünk – folytatja Vancsura Miklós. – Megújult a teljes röntgenparkunk, mintegy 30 millió forintot fordítottunk erre és új elektroterápiás kezelőhellyel egészült ki a terápiás terület. Kíváló minőségről van szó, ami látványában is nagyszerű. Létrehoztuk a gyógyfürdő igazgatóságot, amelyik szervezet a fedett fürdő és a tófürdő kérdésével foglalkozik. A kazánházi rekonstrukció során felszabadult 16 ember, ők kerültek át a tófürdőre, így a fürdő most egy nagyon erős műszaki bázissal rendelkezik. Ennek eredménye már látható a hatékonyabb munkában.
– Európai uniós pályázatot is beadtak, amely szintén a kórház műszaki fejlesztését szolgálná...
– SAPARD-pályázatot nyújtottunk be, amely ha megnyernénk 75 százalékos támogatást nyújtana. Elképzeléseink szerint egy napenergia rendszerrel oldanánk meg a fedett fürdő teljes melegvízellátását. Úgy számítunk, hogy ebben az esetben márciustól szeptember közepéig 10 százalékra tudnánk csökkenteni a gázfogyasztásunkat. Egy négy év alatt megtérülő beruházásról van szó.

– Sikerekre számít 2003-ban?
– Teljesen kiegyensúlyozott háttérrel tudjuk elkezdeni a 2003-as évi nagy beruházási elképzeléseinket. Megindul a fedett fürdő medenceterének teljes rekonstrukciója, amely burkolatcserét jelent, az öltözők, zuhanyzók, öltözőszekrények teljes cseréjét és elektronikus beléptetőrendszer kialakítását. Ennek a beruházásnak jelenleg a közbeszerzései kiírása folyik, szeretnénk szeptember végén, de mindenképpen még a tél elején átadni.
A „B” épület a kórház legrosszabb állapotban lévő épülete és sok vita folyt arról, hogy le kell-e bontani és teljesen újat építeni, vagy felújítani. Megmaradó épület legyen, így döntött a szakmai testület és a felújítást meg is kezdjük az idén, a tervek már elkészültek. Természetesen kisebb felújítások a többi épületekben is várhatók. Tavaly elindítottuk a park-tervezést is, ezt a munkát burkolatcserével kezdjük, erre a pénz rendelkezésre áll. Látványos változások várhatók 2003-ban a hévízi kórházban. Ha a központi akarat elmarad a gyógytó fejlesztésére, akkor az egyszerűbb felújításokat nekünk kell megcsinálni. És ami nagyon fontos, ami talán a legmarkánsabb beruházásunk lesz, az a fedett fürdő új medenceterének a kialakítása. Ennek is meg kell kezdődnie.
A napokban összintézeti értekezletet tartottunk, ahol megfogalmazódott egy nagyon komoly célja a kórháznak: ez pedig a belső kommunikáció, a PR. javítása. Arról van szó, hogy a belső, egymás közötti kommunikáció a szolgáltatások végső eredményére is pozitív hatással legyen. Ismerje mindenki a másik munkáját, legyen teljes összhang a munkatársak, orvosok és asszisztensek között. Mindezzel a betegek elégedettségét szeretnénk fokozni. Hangsúlyoznám, a 2003-ban tervezett fejlesztések nem befolyásolják dolgozóink szociális juttatásait, támogatásait.
– Szeretne a kórház felkerülni a világörökségi listára. Hogyan fogadták a jelentkezésüket?
– Január 14-én ülésezett a Magyar Nemzeti Bizottság és elfogadta a felterjesztést. A magyar listára már felkerült a hévízi kórház, a tapolcai Tanu-hegyekkel és a Tihanyi-félszigettel, tulajdonképpen egy „hármas dunántúli rendszerben”.
– Hévíz önkormányzatával milyen kapcsolatot szeretne megvalósítani az idei évben?
– Mintha kezdene nyugvópontra jutni a kapcsolatunk, mintha látnánk jeleket az együttműködési szándékra. Ennek nagyon örülök és én is nyújtom a kezemet, hogy ez az együttműködés minél teljesebb legyen. Egymásra vagyunk utalva, Hévíz városa és a gyógyfürdőkórház céljai közösek: a folyamatos fejlődés, a komplex gyógyászat tökéletesítése, és hogy elismerjenek bennünket a világban...

vissza az elejére


Télen is érdemes kúrázni

Jó hatású a hévízi klíma

A téli hónapok a belföldi turizmusnak kedveznek. Ilyenkor egy kicsit csendesebb a gyógyfürdőkórház: a külföldi vendégek száma kevesebb, a kirándulóké is, így a szakrendelések, a terápiák inkább kedveznek a környéken lakóknak, akiknek nyáron sokat kellene várakozniuk. Most ők is jobban ráérnek és a kórház sem zsúfolt. A mozgásszervi betegségben szenvedőknek érdemes ezekben a hetekben felkeresniük a gyógyhelyet.

dr. Horváth AnnaIlyenkor télen, amikor kevesebbet mozgunk, érdemes szólni a helyes életmódról, amely mindenképpen befolyásolja a mozgásszervi betegségek megjelenését.
– A betegség oka gyakran az egyoldalú túlterhelés, kövérség. Világviszonylatban is sajnos egyre több a túlsúlyos ember, így mozgásszervi szempontból egyre betegebbek, pedig ez sok esetben hatékonyan megelőzhető, például életmódbeli változásokkal – fogalmaz dr. Horváth Anna orvos-igazgató. – A mozgásszervi betegségeknek a kezelése nem kilátástalan, különösen a kezdeti stádiumban, amikor még sokat tehetünk a betegért mozgásterápiával, gyógytornával, fizikoterápiával, illetve hatékony gyógyszeres kezeléssel. Kezdetben a mozgásterápia és a Hévízen alkalmazott fizikoterápia is elegendő.
Ilyenkor télen általában híznak néhány kilót az emberek, azért mert kevesebbet mozognak, ugyanakkor magas a kalóriabevitelük. Másképpen kellene étkezni, több zöldséget és kevesebb húst fogyasztani. Ma már nincs úgynevezett „tartalékra” szükség, hiszen naponta olyan élelmet vehetünk, amilyent akarunk – folytatja dr. Horváth Anna. – Mai táplálkozástudományi felfogásunk szerint az a jó, ha naponta többször étkezünk, de kevesebb kalóriát viszünk be a szervezetünkbe. Legyen mindenképpen rostos étel az étrendünkben és kalóriaszegény is. A gyümölcsökkel, befőttel is vigyázni kell a jelentős cukor tartalma miatt. Ami igazán egészséges, az a narancs, alma, körte. 

dr. Dalmadi Alice– Télen a napsütéses órák száma és a depresszió közötti összefüggés régóta ismert. A skandináv országokban egyértelműen kimutatható, hogy lényegesen magasabb a depressziósok aránya az átlag lakosság körében. A téli hónapokban jellemző e betegség súlyosbodása is – mondja dr. Dalmadi Alice szakorvos. – Ha nincs elég fény, napsütés, az általános hangulat rosszabb. Szerencsére Hévízen egy kicsit jobb helyzetben vagyunk abból a szempontból, hogy ez egy különleges klímájú hely: kicsit mediterrános, kicsit melegebb. Már az is jótékony hatással van a betegekre, ha télen eljönnek hozzánk, ehhez járul még a hévízi gyógyvíz gyógyító hatása, mely különösen jó a depressziós betegeknek. Mindezt számszerűen is bizonyítani tudjuk – teszi hozzá. A kúra elején a vizsgált betegek 30-35 százaléka depressziós, ez a szám az átlagnépességben 17 százalék. Azt tapasztaltuk, hogy egy komplex hévízi kúra után ebben a betegségcsoportban 24 százalékra esett vissza a depressziósok aránya. Vizsgáltuk ezeket a betegeket három hónap múlva is, kiváncsiak voltunk, tart-e még a hatás. Tartott. Ezek a lelki dolgok, de testi vonatkozásban is érezhető volt a javulás. Egyértelműen megállapítható, hogy a hévízi klíma rendkívül jó hatású. 

vissza az elejére


Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online