Vállalkozók Klubja

A térség gazdasági életére, annak alakítására már eddig is jó hatással voltak az évente megrendezésre kerülő vállalkozói fórumok, amelyeken neves és elismert szakemberek adtak tájékoztatást az éppen aktuális előrelépési, kitörési lehetőségekről. Ez alkalommal Avar Balázs, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatalának tanácsadója, Kolber István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke, valamint Gauder Péter, az Ecorys Magyarország Kft. ügyvezetője tartott az aktuális témákról előadást.

A feladatokat a BFT-nek is fel kell vállalnia.

Nádler József köszöntőjét követően Avar Balázs a Nemzeti Fejlesztési Tervről adott tájékoztatást, s az aktualitások között kiemelte az életminőség javítását célzó operatív programokat. Szólt arról, hogy az EU-ban alapszabály, hogy bármely fejlesztési forrás felhasználását megelőzően el kell készíteni egy program dokumentumot, s a tervben az adott állam meghatározza a felhasználandó összeget, s azt is, hogy azt mire és hogyan kívánja felhasználni. Az NFT meghatározza, hogy Magyarországon az EU-ból érkező támogatásokat milyen módon szeretnénk felhasználni. A fejlesztési terv a strukturális alapokhoz kapcsolódik, amely az EU regionális politikájának egyik megvalósítási eszköze. A kohéziós alap ugyancsak fontos forráslehetőség, s ennek is elkészült az alapstratégiája. 2004-ben indul a Nemzeti Fejlesztési Terv megvalósítása, addig rendelkezésre áll egy rövid felkészülési idő, amelyet az önkormányzatoknak és a vállalkozásoknak is minél jobban ki kell használnia. A stratégia 5 operatív programot határoz meg, amelyek mindegyike minisztériumokhoz kapcsolódik. Az operatív programok között jelentős hangsúlyt kap az életminőség javítása, a gazdasági versenyképesség fokozása, a humán erőforrás fejlesztése, az agrár– és vidékfejlesztés, a környezetvédelmi és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése.

Azt gondoljuk, tehetünk valamit környezetünkért, az itt élő emberek sorsának jobbra fordításáért.
Tesszük ezt azért, mert hiszünk az együttgondolkodás és az egysorsúság kényszerítő erejében.

Kolber István a BFT munkájáról szólva hangsúlyozta, hogy a tanácsnak fel kell vállalnia önkormányzati feladatokat is. A 2003-as célokról elhangzott, hogy elsősorban a régió építése, az érdekérvényesítő képességének erősítése a legfontosabb feladat. A fejlesztési elképzeléseket össze kell kapcsolni a nemzeti fejlesztési tervek aktuális lehetőségeivel, s ebben nagy jelentősége lenne a három balatoni megye összefogásának. Egyre erősödik az európai uniós régiók jelentősége éppen az EU-ban elvárt decentralizáció okán. A Balaton helyét kell megtalálni ebben a formában, bár jelenleg kiemelt üdülőkörzet, ám ki lehet használni azt az adottságot, hogy ez a térség három megyéhez és három régióhoz tartozik. Ebből adódóan e térségnek az ottani forrásokból is meg kell szereznie a jussát, amellett, hogy az NFT forrásait is ki kell aknázni, megtalálva azokat a kapcsolódási pontokat, amelyeken keresztül megvalósíthatók a térség fejlesztési elképzelései. A BFT-nek jelenleg 500 millió forint áll rendelkezésére, a projektek fejlesztéséhez a térség további 70-100 millió forinthoz juthat. Ugyancsak van lehetőség a rendezési tervek elkészítéséhez támogatási források megszerzésére, a tükörrégiós programokra mintegy 140 millió forint, működési költségekre 40 millió forint áll a BFT rendelkezésére. A Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak 500 millió forint áll rendelkezésére, ezen túl központi célelőirányzatokat lehet elnyerni idegenforgalmi, vállalkozásfejlesztési, és más célokra. A BFT elsősorban a specifikus célokra koncentrálva nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat. Az idei pályázati lehetőségeket, a kereteket február végére alakítja ki a tanács. Kolber István szólt a Balaton vízszintcsökkenéséből adódó gondokról, a térségben még sok helyen megoldatlan csapadékvíz elvezetésről is. A BFT szeretné, ha e terület a többlábonállás régiója lenne, ezért erősíteni kell a vállalkozói réteget, és fontos volna, hogy az itt keletkező forrásokból az állam nagyobb százalékot forgasson vissza a fejlesztés érdekében.

Bubla Zoltán, a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás térségmenedzsere az eddigi tevékenység felvázolását követően a térség, a nyugat-balatoni mikrorégió feladatairól, az NFT-hez kapcsolódó projektek formálásáról szólt a területfejlesztési törvény módosítása kapcsán. Mint mondta, folytatni kívánják a térséggel kapcsolatos konferencia-sorozatot, bár erre még nincs forráslehetőség. A megvalósított tervek mellett számtalan, továbblépést jelentő elképzelés él, így hangsúlyos az egykori laktanya területén kialakítandó ipari park, ám e terület sorsa még függőben van. A térség gyenge a humánerőforrás-fejlesztésben, e téren nagyobb szerephez kell jusson az egyetem is. Át kell tekinteni a kapcsolódási pontokat, s a fontossági sorrendet figyelembe véve a kialakított elképzelésekkel, projektekkel kell kapcsolódni a Nemzeti Fejlesztési Tervhez.
Gauder Péter, a kistérség tanácsadója a párbeszédek elindítását sürgette, mert jelenleg megtorpanás érezhető, bár ennek is oka van. Tovább kell lépni, hogy a csatlakozás utáni integrációban nyerő módon vehessen részt a térség. A hátra lévő 400 napban meg kell értenünk a párbeszéd fontosságát, el kell indítani azokat a folyamatokat – s azokba invesztálni is kell –, amelyek majd a támogatásokban hozzák vissza a befektetett energiát.
Szalóky Jenő, a kistérségi társulás elnöke elmondta, e régióban sokkal erősebb az identitás, mint más területeken, s ez az elmúlt évek következetes munkájának köszönhető. Az előrelépéssel kapcsolatban számos kérdést is megfogalmazott, de a legfontosabb, hogy hogyan lehet csatlakozni az egyrégiós NFT-hez, amely jelenleg nem a decentralizálásra törekszik, hiszen minden központilag dől el. A turizmusról szólva hangsúlyozta, hosszútávú megtérülés esetén nem lehet a 2-3 hónapos szezonra beruházni. Mint mondta, az állam még mindig nem ismerte fel, hogy a turizmus terén még nem történt meg a rendszerváltás. A döntési jogokat az önkormányzatok, a gazdaság és a civil szféra kezébe kell adni, s ehhez meg kell teremteni a törvényi hátteret is.

Ismét eltelt egy év, s a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja Egyesület az eddigi hagyományai szerint új elnökséget és elnököt választott a következő egy évre. A tisztújító közgyűlésen döntött a tagság arról, hogy a jövőben az eddigi 5 tagú elnökség a jövőben 7 taggal működjön. A megválasztott elnökség Laza Mihályt bízta meg az elnöki teendők ellátásával.

A klub január 22-i ülésén a kiadott napirend szerint elsőként Méry Zoltán, a Méry-Pékség Kft. tulajdonosa és munkatársai ismertették a cég fejlesztési elképzeléseit, ezzel cáfolva azokat a felkapott mende-mondákat, miszerint a tulajdonukban lévő területet valamely multi cég rendelkezésére bocsátanák, annak üzleti elképzelései megvalósításához.
A Vállalkozói Fórum értékelésére még visszatér a tagság, hiszen ott számos, a jövőt meghatározó lehetőségről is szó esett, s ezek kiértékelése, a Nemzeti Fejlesztési Terv nyújtotta lehetőségek szélesebb körű áttekintése, azok régióra kifejtett hatása hosszasabb tanulmányozást igényel.
A vállalkozói bálról, annak szervezéséről és lebonyolításáról összességében jó volt a tagság véleménye, bár a jövőre vonatkoztatva több tanulság is levonható volt.
Nádler József leköszönő elnök az írásos összesítés mellett, néhány gondolattal értékelte az elmúlt esztendőt, a választások kapcsán felmerült gondokat, s megköszönte a tagság segítőkész támogatását. Az összesítésből kiderül, hogy a KTVK Egyesület az elmúlt év során több mint 1,6 millió forint értékben nyújtott támogatást a városi rendezvények, a kórház, alapítványok és pályázati önrész biztosítása számára. Így egyebek mellett a Helikon Rádiót 500 ezer forinttal, a Borbarát Hölgyek Egyesületét pályázati célra 200 ezer forinttal, a Városi Kórház bútorvásárlását 200 ezer forinttal, a Keszthelyi Néptánc Hagyományokért Alapítványt 100 ezer forinttal támogatták. A fenékpusztai műemlékegyüttes érdekében pályázat elnyeréséhez ugyancsak a KTVK Egyesület biztosított 300 ezer forint önrészt.
Az elmúlt év két szomorú eseménnyel kezdődött, dr. Rédeky László súlyos betegsége okán elmaradt a vállalkozói nőnap, majd Hegedüs László alpolgármestertől, a klub aktív tagjától vett örök búcsút az egyesület. Kiemelkedő esemény volt a Keszthely Expo, s az annak kapcsán megtartott fórum. A klub az önkormányzati választásokra készülve a város mind a 10 választókörzetében állított jelöltet. Egyéni választókörzetből senki nem jutott be, az egyesület listájáról viszont Nádler József tagja lett Keszthely új képviselő-testületének. Bubla Zoltán és dr. Kovács István bizottsági tagként segíti a képviselő-testület munkáját. Az egyesület mindezek mellett több baráti, és alkalomhoz kötődő programot szervezett a családtagokkal közösen.

A KTVK Egyesület január 22-én választotta meg az új, 7 tagú elnökséget. Az eddigi 5 taggal szemben azért döntött a tagság az elnökség bővítése mellett, mert egyrészt így szélesebb körűvé tehető a vélemények ütköztetése, egységesebb álláspont alakítható ki a fontos döntésekben, de közrejátszott az is, hogy a meglehetős elfoglaltság mellett nem minden esetben tudott határozatképes döntéseket a vezetőség a távollevők miatt. A klub tagjai a vezetőségbe javasoltak névsora alapján adták le jelöléseiket, s e szerint a 7 legtöbb szavazatot kapott vállalkozó – Bubla Zoltán, Horváth Tihamér, Józsvai Sándor, Laza Mihály, Monostori Károly, Nádler József és Szabó Kálmán -alkotja a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja Egyesület elnökségét. Az elnökség ezt követően Laza Mihályt választotta a klub soron következő elnökévé, az elnökhelyettes Józsvai Sándor lett.
Laza Mihály immár megválasztott elnökként szólt arról, hogy szeretné, ha a klub továbbra is politikamentesen folytatná közéleti tevékenységét. Jelentősen megnőtt az elnökség feladata, hiszen az önként felvállalt feladatokat, a térség vállalkozóinak menedzselését, a kamarai munka kiszélesítését, a térség érdekeinek szolgálatát csak a várossal, a kistérségekkel vállvetve lehet képviselni, s éppen ezért fontosak a közös döntések. Kérte a klub tagságát, hogy továbbra is aktívan vegyenek részt a közös munkában, mert nem jó, ha az elnökség magára marad. Minél többen vesznek részt az egyesület munkájában, annál demokratikusabb döntések születhetnek a klub tevékenységét illetően.

A Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja Egyesület január 18-án tartotta a hagyományos farsangi bálját. Az immár 7. alkalommal megrendezett bálnak ezúttal is a Hotel Helikon adott otthont, ahol a 17 órakor kezdődő VII. Vállalkozói Fórumot követően a hotel konferenciatermében lépett színpadra Király Linda, valamint Nádas György.
Király Linda csodálatos hangja, énektudása elismerést érdemel, ám a fellépő táncosokkal inkább egy diszkó műsorába illett volna a produkció, nem pedig egy elegáns, báli közönség elé. Nádas György műsora a könnyen a feledhetők közé sorolható, ma már egy elismert humoristának nem lenne szabad semmitmondó produkcióval közönség elé állni, még „vidéken” sem.
A bálozó vendégeket Nádler József, a vállalkozói klub elnöke köszöntötte, s kívánt jó szórakozást. A vacsorát követően, éjfél után kisorsolt tombolán számos, a klub tagjai által felajánlott értékes ajándék talált gazdára, s az idei szezon hajnalig tartó vállalkozói farsangi bálja sokak számára emlékezetes esemény marad.