Címlap

„Nincs okunk hurrá-optimizmusra” – összegezte a véleményeket dr. Szabó Imre polgármester a keszthelyi önkormányzat 2000. évi költségvetésének tárgyalásakor; az ülésen ugyanakkor az is elhangzott, hogy ez a költségvetés sokkal kezelhetőbb, mint a tavalyi volt.

Az önkormányzat és költségvetési szerveinek 2000. évi bevételeit 3.645.983 eFt-ban, a kiadásait 3.841.491 eFt-ban határozta meg a testület. A 195.508 eFt-os hiányt az önkormányzat a folyószámlahitellel fedezi le.
Ami a forrásokat illeti, abban összesen 2.170.242 eFt a normatív állami hozzájárulás, az OEP támogatás és az átengedett támogatások összege, amely az összes bevétel 56,5 százaléka. Kiemelkedő nagyságrendet képvisel a helyi adóbevétel, az előző évhez képest 57 százalékkal emelték a tervet: 424.300 eFt teljesülésével számolnak, amelyből az iparűzési adó 294.000 eFt-ot tesz ki. Nem került viszont betervezésre – a tavalyi-tól eltérő módon – a mintegy 330.000 eFt értékű portfólióvagyon.
A költségvetés kiadási oldalán elsősorban a kötelezően ellátandó feladatokat, ezen belül az intézmények fenntartását, a hatósági és igazgatási feladatokat, valamint az önkormányzat működési kiadásait tervezték be. Szerepelnek a tervek között olyan felújítási, illetve felhalmozási kiadások is, amelyek az előző évről áthúzódó, és ez évben folytatandó feladatok körét öleli fel, illetve néhány új feladat. Ezeken túlmenően tervezték az állammal, illetve a bankokkal szemben fennálló kötelezettségeket, a millenniumi év rendezvényeivel kapcsolatos kiadásokat, és az egyéb külső szervek részére átadásra kerülő támogatásokat. A költségvetésen belül a legnagyobb kiadási tételt ezúttal is az önkormányzati intézmények támogatása teszi ki, amely 1.361.219 eFt, 2,3 százalékkal több, mint tavaly. Ennek 61,5 százaléka állami támogatás (762.414 eFt), ami azt jelenti, hogy az intézmények költségvetési kiadásait 598.805 eFt-tal kell támogatnia az önkormányzatnak (a 13. havi illetmények nélkül, ugyanis ez nem került betervezésre az idei évben).
A költségvetési rendelet-tervezet tárgyalása során kialakult képviselői vita elején dr. Szabó Imre elmondta: akárcsak tavaly, ezúttal is keserves munka indult el a költségvetés készítésekor, a vágyak szintjéről le kellett szállni a realitás talajára. Ezt tükrözi az intézmények, a polgármesteri hivatal által felhasználható összeg nagysága, és ezért is kellett lemondani a közalkalmazottak 13. havi illetményének tervezéséről, ami 65 millió forintot tesz ki.
Dr. Müller Róbert azon a véleményen volt, hogy ez a költségvetés a tavalyihoz képest jobban kimunkált; ugyanakkor azt megkérdezte, miért terveztek ez évre 70 millió forintnyi idegenforgalmi adóbevételt, ha a tavalyi 50 millióból is csak 46,5 millió teljesült?
A kérdésre Réfi Antal válaszolt, aki elmondta: az adó nem túlzott, a tavalyi költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében tevékenykedett ad hoc bizottság számításai alapján jött ki ez az eredmény, amit már a 37,5 százalékos idegenforgalmi adóemelés is magyaráz, és jelentős növekedést várnak az adóellenőrök munkája nyomán. A képviselő kitért arra is, hogy amíg a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja finanszírozta a Keszthely felé vezető főutakra kihelyezett táblák (“Keszthely a Balaton fővárosa”) bérleti díját, addig – vagyis 1996 és 1998 között – növekedett Keszthely idegenforgalma. ‘98-ban lejárt a klub bérleti szerződése, a város idegenforgalma visszaesett, ellenben Balatonfüredé 12 százalékkal nőtt...
Molnár Imre sajnálattal vette tudomásul, hogy pályázatokra nincs elkülönített összeg a költségvetésben, egyúttal felhívta a figyelmet az ilyen módon megszerezhető pénzek fontosságára. Azt is észrevételezte: szomorú, hogy éppen a millenniumi évben nincs mód tanácsosi, főtanácsosi címek adományozására.
Komáromi István arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a tervezet szerkezetében aránytalan: a működési költségek aránya sokkal nagyobb, mint amekkorának lennie kellene.
Dr. Kovács István amellett érvelt, hogy túl keveset költenek utakra, járdákra, a zöldterületek gondozására.
Felszólalt az ülésen Rádai Kálmán, a Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: sérelmezte, hogy számukra csupán 50 ezer forint került betervezésre a költségvetésben. Nagy Sándor, a közgazdasági osztály vezetője elmondta: azért történt ez így, mivel a CKÖ-nak előző évről maradt 404 ezer forintja. Rádai Kálmán azonban azt fejtegette, hogy azt a pénzt azért gyűjtötték, hogy majd az idei, hasonló nagyságrendű támogatással együtt már tudnának komolyabb akciókat szervezni a kisebbség, és a szegény gyerekek számára. Kijelentette: ha az önkormányzat fenntartja, hogy ez évben 50 ezer forintot juttat a CKÖ-nak, akkor azt inkább nem kérik, mert megalázónak tartják.
Dr. Szabó Imre válaszában elmondta: az önkormányzatnak nem kötelessége támogatni a kisebbségi önkormányzatot, ám szerinte a CKÖ sem áll úgy, hogy eltekinthetne akár ilyen kevés pénztől is.
E napirendi pont tárgyalása végén több módosítással bár, de összességében 12 igen és 5 tartózkodás mellett a testület elfogadta a 2000. évi költségvetést. A nagy igazságot Nagy Sándor mondta ki: „Ez a költségvetés kezelhető lesz, ha minden bevétel befolyik, és minden kiadást teljesíteni tudunk úgy, ahogy terveztük.” Nos, ez lehet a megoldás kulcsa...

A Balatoni Borbarát Hölgyek Keszthelyi Egyesületének szervezésében, szombaton délután történt mindez, s a felvonulók a karnevál hercegi párját követve a Helikon Kastélymúzeum kapujától indultak. A felvonulást a móri Rozmaring Nemzetiségi Német Táncegyüttes menettánca nyitotta, akik rögtön az elején vidám hangulatot teremtettek hangulatos előadásukkal. Őket a Badacsonyi Borlovagrend hölgytagjai követték a rend díszes talárjába öltözve, majd jött Sissi és a trónörökös, valamint az udvar számos, jellegzetes alakja: udvarhölgyek, lovagjaik és az apródok, akik valójában a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubjának tagjai voltak családtagjaikkal. Népes csoportban vonultak fel a helyi borbarát hölgyek is és igazán színes csoportot alkottak az Egry József Általános Iskola gyermekei, akik erdei állatoknak „álcázták” magukat. A Csány László Általános Iskola diákjai szőlőfürtökké varázsolták magukat szüleikkel együtt, akik igencsak szép számmal jöttek el felvonulni. A 101 kiskutyából ugyan nem volt itt mindegyik, de így is szép látványt nyújtott a csoport, de jött Hófehérke a törpéivel, s jöttek az ördögök is, majd ötletes jelmezként megjelentek a mobil telefonok is. Ők mindannyian a Csokonai ÁMK színeit képviselték. Az ifjúságot a Margaréta Nyugdíjas Klub tagjai követték, s fiatalos lendülettel adták elő műsorukat. Ugyancsak ezt a korosztályt képviselték a „Mennyei csoport” tagjai is. A CSVMÁMK „Rock nagyik” csoportja igazi derültséget váltott ki a közönségből, hiszen a rock jelző ezúttal rokkant szó rövidítéseként volt értelmezhető, s ehhez minden kellékük – mankó, járógép, – megvolt. A boszorkányok csoportja eljárta télűző táncát – majd meglátjuk mennyire lesz hatásos.

A csoportokon kívül számos család is felvonult, így a Bezerics család apáca-szerzetes párosításban jött egy török basa kíséretében, majd láthattuk Bagyó Sándorékat három gyermekükkel, és a Hinterauer család sem maradhatott ki a sorból. A keszthelyi önkormányzat több szinten is képviseltette magát, hiszen dr. Szabó Imre zsűrielnökként a GKMK erkélyéről nézte végig, amint a testület vállalkozókat képviselő tagjai felvonultak, s köztük volt Hegedüs László alpolgármester is. A sort a budapesti Bab társulat „emeletes” állatfigurái zárták, akik a zsűri döntéséig színes műsorral szórakoztatták a közönséget.

A versengés döntnökei túljutva a már klasszikus „nehéz helyzeten” első helyre rangsorolták a Csány László Általános Iskola erdei állat csoportját, akik köszöntő versükben szűkebb pátriánk gazdasági helyzetére utalva kifejtették, hogy Keszthely olyan szegény város, hogy még állatkertje sincsen. Számos díjat és különdíjat vehettek át a résztvevők, ám az igazi nyertes a közönség volt. S talán a város is, ha haladó hagyománnyá sikerül tenni a karnevált, amelynek lebonyolításán még lesz mit csiszolni, s szép látvány lett volna, ha az utca képe is igazodik dekorációjával az eseményhez. A siker azonban így is egyértelmű, hiszen a sétáló utca régen volt ennyire zsúfolt.
Kép és szöveg: Cservenka György

Fogadóiroda létesül

Hévíz támogatja a város közigazgatási területén fogadóiroda kialakítását és nyitását. A testületi állásfoglalás a közelmúltban tartott testületi ülésen született. A képviselőket a Szerencsejáték Felügyelet Országos Hatáskörű Szerve kereste fel azzal a kéréssel, hogy az egyelőre csupán Budapesten működő ló– és agárverseny fogadóirodájukat vidéki helyszínnel bővítenék. Miután törvényi előírás szól arról, hogy fogadóiroda létesítése kizárólag az érintett önkormányzat hozzájárulásával lehetséges, a budapesti szervezők írásos megkereséssel fordultak Hévíz felé. A pozitív hévízi döntés persze nem jelenti azt, hogy akár már holnaptól e térségben is fogadásokat lehet kötni, hiszen a ló– és agárverseny fogadás működtetésére a pénzügyminisztérium pályázatot ír ki.

A keszthelyi képviselő-testület február 24-i ülésén tárgyalt a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Közhasznú Társaság létrehozásával kapcsolatos feladatokról. A közelmúltban elbírálásra kerültek a kht. ügyvezetői, illetve a könyvvizsgálói tevékenységének ellátására beérkezett pályázatok. Az ügyvezető Verger Renáta, a könyvvizsgáló Gubis Istvánné lett. A felügyelő bizottság tagjai: Bubla Zoltán és dr. Réfi Antal keszthelyi képviselők, Cserép Gábor, Rezi polgármestere, Hévízről Vancsura Miklós, valamint a Gazdasági Minisztérium delegáltja. A társaságot Keszthely, Vonyarcvashegy, Alsópáhok, Várvölgy, Gyenesdiás, Zalakaros és Rezi önkormányzatai alapították.