Fókusz

Megalakult a diákönkormányzat

Február 27-én 17 taggal megalakult a keszthelyi Városi Diákönkormányzat. A 17 képviselő – akik a város öt középiskolájából illetve azok kollégiumaiból kerültek ki – egyhangú szavazással Hegedüs Lászlót, Keszthely alpolgármesterét választották meg elnöküknek, aki – Maczucza Éva és Mózner Géza mellett – eddig is tevékenyen hozzájárult a diákönkormányzat megalakulásához. A két alelnök Vancsura Magdolna (Vajda János Gimnázium) és Miseta Tamás (VSZK) lett. Az alakuló ülésen a fiatalok létrehozták a bizottságokat is. Az oktatási és diákjogi, az ifjúsági és ifjúságvédelmi, a gazdasági, a kulturális és a sport bizottságban a képviselők mellett több diák is dolgozhat majd. A bizottságok pontos feladatainak, illetve a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának megalkotása a következő ülés témája lesz március 8-án 15 órától, a városháza dísztermében.

– Naponta számos fórumon hallhatunk a csatlakozás előnyeiről, a hátrányairól viszont kevésbé szólnak. Miben látja a csatlakozás hátrányait?
– Ha Magyarország jól politizál, akkor a hátrányokból is előnyöket lehet kovácsolni. Keszthelyen azt hiszem szabad szólnom a mezőgazdaságról. Teljesen elrontott az európai mezőgazdasági rendszer úgy a finanszírozás, mint a környezetvédelem oldaláról, az összeomlás szélén áll. Ezt nemhogy fölismerték volna, hanem további rekonstrukcióval próbálnak a helyzeten úrrá lenni. Ez a magyar mezőgazdaság hátránya, s ebből lehet egy óriási előnyt kovácsolni. Be kell vonni végre olyan földeket intenzíven az Európai Unió mezőgazdaságába, amelyekhez nem kell rengeteg technológiai, kémiai beavatkozás, mint a részben nagyon gyenge nyugati földeknél, amelyekbe rengeteg pénzt kell pumpálni, és óriási ezáltal a környezetkárosítás. Ezt kell hazai viszonylatban jó politizálással kihasználni. Dr. gróf Bethlen István és dr. Gyuga Pál.

Dr. gróf Bethlen István és dr. Gyuga Pál.

A másik hátrány, hogy már most is nagyon sok jó magyar termék szorul ki a magyar piacról, s a teljes csatlakozással még néhány nagyon gyenge gát is átszakad. Még van néhány évünk addig, s még lehet jó magyar ipart teremteni, lehet a mezőgazdaságot a feldolgozó és az értékesítési oldalról is megerősíteni. Akkor nem az lesz, hogy elárasztják a 10 milliós magyar piacot, hanem akkorra már egyszerre van egy 350 milliós nyugati piac. Hátrány a foglakoztatás is, hiszen nem lesz hosszú távon tartható, hogy hazánkban mások a bérezések, más a szociális biztosítás, mint a nyugati átlagban. A hihetetlenül gyenge magyar gazdaság ezeket a terheket jelen pillanatban nem tudná elviselni. Mindig arról szólunk, hogy mennyivel keresünk kevesebbet, mint a nyugatiak, arról viszont keveset szólunk, hogy milyen a termelékenység nálunk. Ezen a területen még mindig nagy a lemaradásunk, ugyanakkor nyugat-európai szinten mérve is kitűnő az átlagos magyar munkaerő fölkészültség. Ha megerősítjük a magyar gazdaságot – itt elsősorban a bankrendszerre és a hitelezésre gondolok, és a kis– és középvállalkozók megsegítésére – akkor nagy mértékben be lehet hozni a termelékenységben mutatkozó lemaradást.
– Említette, hogy a magyar termékek kiszorultak a hazai piacról. Véleménye szerint miért?
– Egy teljesen elhibázott privatizáció miatt, amely két részből áll. Az első a szabadrablás korszaka, amit a szocializmus utolsó éveiben spontán privatizációnak neveztek, ez minden volt, csak spontán nem. Olyan szakemberek kerültek jelentős pozíciókba, akiknek fogalmuk sem volt arról, amit csinálniuk kellett volna. A másik, hogy túl hamar nyitottuk meg a magyar piacot, ezzel még várhattunk volna, mert gazdasági föllendülés elképzelhetetlen megfelelő bankrendszer és hitelrendszer nélkül. Ezek egyike sem volt felkészülve a piacgazdaságra. Ezért nincs ma hazánkban még min- dig számottevő kis– és középvállakozói réteg, ezért van hihetetlen rossz helyzetben a mezőgazdaság. Enyhén szólva nagyon rossz lépés volt a mezőgazdasági feldolgozóipar ilyen méretű eladása, vagy az energiaipar eladása. Tehát egy nagyon rossz privatizáció lett Magyarországon végrehajtva.
– Az elmúlt évtizedek egy területen elkényelmesítették a magyarságot, leszoktatták a politizálásról. Bár már tíz évvel a rendszerváltás után vagyunk, mentalitásunkban mikorra érhetjük el a csatlakozás szintjét?
– Ebben teljesen ellent kell mondjak, hiszen jó néhány országban éltem és dolgoztam is. Az átlag magyar szakmunkástól, a gazdáktól, a mérnökökig, vagy bármilyen foglalkozást tekintve a magyar átlag könnyedén felveszi a nyugati átlaggal a versenyt. Politikailag viszont jó a kérdés, mert egy demokrácia csak olyan erős lehet, amennyire a polgárok hajlandók annak kialakításában részt vállalni. Sajnos a hazai szakemberek, a tanárok, az egyetemek szakemberei kevéssé vesznek részt – nem a politikában, hanem a társadalmi tevékenységekben. És ha mi nem foglalkozunk politikával, akkor mások foglalkoznak majd helyettünk. Ha valaki igazán azt szeretné, hogy minden téren felzárkózzunk, s jólét kérdésében is hozzuk be a Nyugatot, annak legalább a saját szűk körzetében foglalkoznia kell ezekkel a dolgokkal társadalmi szinten. Kép és szöveg: Cservenka György

Tóparti üzenet

Február 16-án mutatták be a hévízi városháza dísztermében a harminc keszthelyi és hévízi író, képzőművész közreműködésével készült Tóparti üzenet című antológiát. A Helikon Öröksége Kulturális Alapítvány kiadásában megjelent kötet bemutatóján részt vett Borókai Gábor kormányszóvivő, Szalai Annamária és dr. Sá- ringer Gyula országgyűlési képviselők és dr. Hóbor Erzsébet, a megyei közigazgatási hivatal vezetője is.Elsőként Vértes Árpád polgármester köszöntötte a szerzőket, a vendégeket. A kötethez Tüskés Tibor író mondott „előszót”, majd a szerkesztő, Bakonyiné Ligeti Mária méltatta az antológiában résztvevők munkáit.Borókai Gábor azon örömének adott hangot, hogy ebben a kis térségben ilyen színvonalas munkát produkáló alkotó közösségek léteznek, hiszen az alapítvány a „Helikon öröksége” című verseskötet után ezúttal második, ám egészen más jellegű könyvével jelentkezik, amelyben szépprózától a szociográfiáig, történeti, irodalomtörténeti tanulmányok mellett számos értékes alkotás olvasható. Az antológiát tizenkét képzőművész grafikája, festménye díszíti.

Szerencsére mindez csupán imitáció volt, senki nem ütközött semminek, a két fiú is mentőápoló-tanuló volt. A tragédia azonban bármikor bekövetkezhet, s az autóban ülőket – főként, ha nehezen férnek oda – igen veszélyes egy súlyos baleset után megmozdítani. Elképzelhető, hogy a balesetet szenvedőnek gerincsérülése van, s ilyenkor minden apró mozdítás akár az életébe is kerülhet. Nemcsak a segíteni szándékozó embertársak, de a sokat próbált mentősök dolga sem könnyű ebben a szó szerint is szorult helyzetben... Minden bizonnyal jelentős támaszt adhat a gerincsérültek mozdításánál az az új találmány, amelyet a Forma-1 versenyek műszaki orvos-csoportja fejlesztett ki a közelmúltban. A találmány a KEB-mellény, melyben apró acéllemezkéket helyeztek el. A mellényt a sérültre bármilyen testhelyzetben rá lehet adni anélkül, hogy őt mozdítanák, illetve, hogy gerince elmozdulna. A KEB-mellényt jelenleg az USA-ban és Kínában gyártják, nálunk még kevés helyen áll a mentősök rendelkezésére. Talán nem is az árával van baj, hiszen egy-egy mellény magyar pénzben hatvanezer forintba kerül. Inkább a „népszerűsítésén” kell még fáradozni. Az Országos Mentő– és Mentőtiszti Egyesület Hévízen megtartott, bemutatóval egybekötött szakmai programja ezt a hiányosságot igyekezett pótolni. A Városháza téren bemutatott mentési technikával bizonyára sok életet lehet a jövőben megmenteni. A mellény használatát Tóth Attila, az országos egyesület elnöke a keszthelyi Hornyák István mentőtiszttel és Oláh György mentőkocsi vezetővel már megismertette, sőt, a Forintos autómentő szolgálat közreműködésének köszönhetően – ők biztosították az imitációhoz szükséges roncsautót – a keszthelyi mentőállomás is gyarapodott egy KEB-mellénnyel.
A bemutató során a kivonuló keszthelyi tűzoltóság a műszaki mentés formáját is illusztrálta, de a résztvevőket a mobiltelefonos mentőhívás szabályairól is tájékoztatták. Talán nem árt, ha ezt megjegyezzük: abban az esetben, ha rádiótelefonról hívjuk a 104-et, a mentők számát, nem biztos, hogy mindig a legközelebbi mentőállomás jelentkezik be. Éppen emiatt első feladatunk legyen a város megjelölése, ahonnan telefonálunk. Aztán meg kell neveznünk az utcát is, ahol a baleset történt, el kell mondanunk, mikor észleltük a tragédiát, hány embert érintett, mi is történt valójában. Ne ódzkodjunk ilyen esetben a saját név és telefonszám bediktálásától se, hiszen ez a mentősök számára fontos információ: amennyiben szükségük lenne bővebb felvilágosításra, csak a bejelentőhöz, vagyis hozzánk fordulhatnak.
Az Országos Mentő– és Mentőtiszti Egyesület szakmai programja ezt követően már nyugodtabb körülmények között folytatódott: a pénzügyőr üdülőben előadásokra került sor, melyek során a mentésben dolgozók számára igyekeztek segítséget nyújtani olyan esetekre, amikor a tragédiák már számukra is nehezen feldolgozhatók, sokkolók.
– aa –

Az értekezleten dr. Bertalan János rendőrkapitány értékelte az 1999. éves rendőri munkát, és megállapította: az elvárásoknak megfelelően teljesített a közel 200 fő, és az 51 önkormányzat közbiztonsága nem romlott, bizonyos területeken javulás mutatkozik. Továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki a bűncselekmények mintegy hetven százalékát, többnyire lopás, betöréses lopás, gépjárműlopás, -feltörés formájában. Örvendetes ugyanakkor, hogy a lopások száma öt százalékkal lett kevesebb, a zseblopások száma a felére, a nagy értékű gépkocsilopás mennyisége szintén 50 százalékkal csökkent.
Naponta gondot okoz azonban a közterületen elkövetett gépkocsi-feltörések, illetve a betöréses lopások száma. Ez utóbbiakat továbbra is leginkább külföldi sértettek kárára követik el. Helyi betörőcsoportokat sikerült felderíteni, viszont sok az átutazó, vagy beutazó bűnöző.
A bűncselekmények felderítését illetően az eredményesség tovább javult a tavalyi év során, megközelítette a 40 százalékot; a kapitány elvárása, hogy ez az arány idén 50 százalék fölé kerüljön.
Dr. Bertalan János szólt a közlekedés-biztonsági helyzetről is, amely szintén megfelelő szintű volt, a balesetek száma – különös tekintettel a halálos kimenetelűekre – csökkenő tendenciát mutat.
A kapitányság az idegenforgalmi szezonban is jól helytállt, az előző évihez képest kevesebb bűncselekmény történt, ami köszönhető a balatongyöröki rendőrőrs időbeni megnyitásának.
A járőrállomány intézkedési készségét mind a kapitány, mind a megyei szakosztályok jónak ítélték. Az általuk, illetve a bűnügyi osztály által végzett szűrő-kutató munkának köszönhető, hogy közel 50 százalékkal nőtt az elkövetők, illetve a körözött személyek elfogásának száma. A kapitány hangsúlyozta: a továbbiakban fő cél a szervezett bűnözés elleni harc erősítése, illetve a közterületi prostitúció visszaszorítása.
A hozzászólások sorát Horváth István bűnügyi osztályvezető nyitotta meg, aki kiemelte: egyre gyakoribbak az okirattal kapcsolatos visszaélések és a pénzhamisítás. Miután a régi ötezresek ideje lejárt, most a tízezreseket másolják egyre nagyobb számban, sok esetben a fémcsíkot 2000-es bankjegyről vágják le. Veszprém, Budapest III. kerület és Siófok után itt Keszthelyen is találkoztak már a bűnügyiek olyan másolattal, amelyről első ránézésre ők maguk sem tudták megállapítani, hogy hamis.
Prótár Miklós, a közrendvédelmi osztály őr-járőr alosztályának vezetője elmondta: legnagyobb problémájuk a nagy arányú fluktuáció. A járőrök jó, színvonalas munkát végeznek, ám kevés fizetést kapnak, és ezért sokan elmennek. Ráadásul a most ígért 8,5 százalékos béremelésből is csak 3 százalék realizálódott számukra. Ezt az állomány tagjai azért sérelmezik, mert a televízióban felelős beosztásban levők azt nyilatkozták, minden rendőr megkapta a 8,5 százalékot.
– km –

A két napos szemináriumon számos neves egyéniség tartott előadást, s a vasárnap délelőtti kerekasztal beszélgetésen – amelynek az állampolgári felelősség volt a témája – részt vett többek között dr. gróf Bethlen István, a Magyar Páneurópai Unió elnöke, Lang György, a Magyar Kolping Szövetség elnöke, Mohos László, a Szociális és Családügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Sasvári Szilárd, országgyűlési képvi- selő és dr. Marx Gyula, a két rendező szervezet zalaegerszegi elnöke.
– Az idei rendezvényünk a jubileumi szentévhez és az államalapításhoz kötődik – válaszolta kérdésünkre Marx doktor. – A témáink a jelenlegi belpolitikai helyzethez, a magyar gazdaságnak a megtett útjához – kitekintéssel az Európai Unióra – kötődnek. Beszélgetéseinkben a kereszténység felelősségéről volt szó, arról, hogy milyen értékrenddel kell közelíteni a következő évszázadhoz. Nagyon tartalmas tájékoztatást kaptunk a Szociális és Családügyi Minisztérium családpolitikai programjáról, amely a napokban kerül a kormány elé. Beszélgettünk a foglalkoztatási program jelenlegi helyzetéről, a munkanélküliségről, s hogy van-e ezekkel kapcsolatosan valamilyen tennivalónk. A kerekasztal beszélgetésen a hogyan tovább témakörét jártuk körül a család, a közösség építés és a társadalom nagy kérdései fő témakörében. Tehát a sejttől a társadalomig áttekintettük, hogy mit tehet a Kolping Szövetség, amely egy hitvallásos egyesület. A problémák tükrében vizsgáltuk, hogy mit tehetünk, akár egy jobboldali pártösszefogásról legyen szó, akár egy helyi cigánykérdéshez kapcsolódó gondról, akár a szociális feszültségek- ről.
– A Magyar Kolping Szövetség elmúlt egy éves munkáját hogyan lehetne jellemezni?
– Lényegileg nagy változásokról nem tudok szólni, egy nagyon szerény létszámbővülés volt. Gondot jelent viszont, hogy a németországi támogatás – az ottani kormányváltás óta – teljesen megszűnt. Ettől kezdve a szövetségnek saját magát kell fenntartania, meg kellett húznunk a nadrágszíjat, de lényeges visszaesés szerencsére nincs a szövetség életében.
Cs. Gy.