|
A hagyományos rendezvények mellett Hévíz az idei évben új programokkal is várja lakosságát és látogatóit. A millennium éve tiszteletére színesített ajánlatok között szerepel 1848-as katonaviselet-kiállítás, nemzetközi akrobatikus rock ‘n’ roll táncverseny, költészet-napi ankét, önkormányzati sportnap. A millenniumi zászlót a város április 29-én veszi át, a város napi rendezvényekre a hagyományos május elsejei időpontban kerül sor. A 2000. évben szervezik meg a helyi és elszármazott hévíziek találkozóját, a magyar lakta területek néptánccsoportjainak fesztiválját. A tervek között szerepel indiai fesztivál rendezése, pünkösdi királyjárás, egyházzenei hangverseny, tündérrózsa társastánc fesztivál és népi cigányzenekarok versenye
is. |
Munkaügyi ellenőrzések a térségben
| Megyei szinten 22 ezer bejegyzett vállalkozás működik. Ezek nagy része Hévíz és Keszthely térségére koncentrálódik, s közöttük is a legnagyobb számban fordulnak elő az építőipari és vendéglátóipari–kereskedelmi vállalkozások. Ezek esetében kis cégek alapításáról, működtetéséről van szó, melyek csupán néhány főt foglalkoztatnak, illetve a munkások legtöbbjét határozott, s rövid – pár hetes, vagy hónapos – időre veszik fel. Emiatt a munkáltatóknál igen nagy a csábítás arra, hogy az időlegesen foglalkoztatott munkásaikat ne jelentsék be, inkább úgynevezett feketemunkára kényszerítsék. |
– Három évvel ezelőtt új rendszerrel, új szervezettel működik az a szervezet, amelynek célja többek között a feketemunka felszámolása, a munkavállalók érdekeinek védelme, illetve az, hogy a munkaadókat a rendelkezésre álló eszközökkel jogkövető magatartásra késztesse – mondta Körmendi Tibor, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség Zala megyei felügyelőségének igazgatója. – A munkaügyi ellenőrzések természetesen már régebb óta, pontosan 1985-tól zajlanak, ám az utóbbi időben szigorúbb szervezettel és rendszerrel próbálunk működni.
– Miben nyilvánul meg ez a szigorúság?
– Elsősorban a folyamatos ellenőrzésekben, melyeket munkatársaink végeznek a megye egész területén. Tavaly 1290 ellenőrzést hajtottunk végre, melynek során 1300 munkáltatót vizsgáltunk meg. A vizsgálatok mellett, illetve ezekkel párhuzamosan intézkedéseket is foganatosítunk, amiket szintén szigorúbb körülmények között hajtunk végre.
– Az ellenőrzések közül mennyi érintette a Hévíz-Keszthely térséget?
– Azt kell mondanom: megyei viszonylatban nagyon sokat vizsgálódtunk itt. Az ellenőrzések 10-15 százalékát Hévízen hajtottuk végre, további, közel tíz százalékát
Keszthelyen.
– Minek „köszönhető” ez a kiemelt figyelem?
– Az ellenőrzések nem a térség nagyságához mérten történnek, hanem a foglalkoztatottak arányához igazodnak munkaügyi és munkabiztonsági szempontból egyaránt. Hévízen és Keszthelyen megyei viszonylatban is kiemelkedik, hogy a foglalkoztatás itt szinte egész éven át folyamatos. Igaz, létezik úgynevezett nyári csúcs, ám éves szinten is magas a foglalkoztatottak száma. Ez részben a vendéglátóiparnak, kereskedelemnek köszönhető, de nagy szerepet játszanak a térségben zajló építkezések
is.
– Mennyire jogkövetők az itteni vállalkozók?
– Sajnos, azt kell mondanom, hogy a kis cégek esetében igen sok szabálytalanságot fedeztünk fel, ám ugyanezt megyei vonatkozásban is elmondhatom. Zalában tavaly az 1300 ellenőrzés során 1200 esetben kellett intézkedéseket foganatosítanunk.
– A feketemunka miatt?
– A kis cégeknél igen, de a nagyok sem maradtak ki a büntetésekből. Náluk a feketemunka ugyan nem számottevő, a túlmunka viszont annál inkább. Ez azt jelenti, hogy a törvényben előírtaknál jóval többször, és jóval hosszabb ideig veszik igénybe dolgozóikat.
– Hogyan tudják mindezeket megállapítani?
– A feketemunkát részben az előre be nem jelentett ellenőrzések, illetve bejelentések segítségével. A túlmunkát pedig úgy, hogy tavaly augusztus óta a munkáltatónak kötelező nyilvántartást vezetnie az általa foglalkoztatottakról, azok munkaidejéről, túlóráiról, szabadságáról. Ezeket ellenőrizzük, és vetjük össze más, rendelkezésünkre álló
adatokkal.
– Milyen büntetéseket tudnak kiszabni?
– Legenyhébb esetben figyelemfelhívást alkalmazunk. Ez akkor fordul elő, ha a munkáltató már korábban észrevett egy hibát, és azt igyekezett gyorsan kijavítani, de a felügyelő észlelte mégis a szabálytalan időszakot. Abban az esetben, ha a mulasztás az ellenőrzéskor még fennáll, államigazgatási határozatban kötelezzük a munkáltatót a hiba megszüntetésére. Az intézkedésekkel párhuzamosan léteznek bírságok is: szabálysértési és munkaügyi. Ha a probléma kisebb létszámot érint, szabálysértési bírságot szabhatunk ki, melynek összege maximum tízezer forint. Ha már több munkavállalót érint hátrányosan a munkaadó szabálytalankodása, munkaügyi bírság kirovását kezdeményezzük, ennek összege ötvenezertől hárommillió forintig terjedhet. Mindkét városban több ízben került sor bírságok kiszabására. Bízunk abban, hogy néhány éven belül már kevesebb szankciót kell alkalmaznunk a térségben, s az ellenőrzésekkel elérjük azt a célt, amelyet a kormány jelölt ki számunkra: a cégeket, vállalkozókat, foglalkoztatókat jogkövető magatartásra késztethetjük, a foglalkoztatottak érdekeit pedig mind jobban védhetjük.
Antal Anita
|
Zalaszentgrót meghívására hévízi küldöttség is utazott az ausztriai Bécsújhelyre. A delegáció látogatásának célja az ottani hulladéklerakó és -feldolgozó üzem megtekintése volt. A tervek szerint ugyanis Zalaszentgrót adna helyet egy térségi hulladéklerakó és -feldolgozó üzemnek. Emellett azonban az érintett települések egy részén – köztük Hévízen is – lakossági hulladékudvar létesülne, ahol szelektív hulladékgyűjtés valósulna meg. A hévízi tapasztalatok szerint a szelektív gyűjtés igazodna a város igényeihez, elvárásaihoz is, bár a szelektív gyűjtés megfelelő lakossági hozzáállást is feltételez – meg kell ugyanis tanulni ezt a szemétgyűjtési formát is. Az osztrák tapasztalatok azt mutatják, hogy az ottani lerakó és feldolgozó az Európai Uniós normák szerint működik; amennyiben Hévíz is lépéseket tesz a szelektív gyűjtés felé, az EU-s környezetvédelmi előírásoknak megfelelő szemétgyűjtési rendszert valósíthat meg. |
A város és a városkörnyéki bajnokság megnyerése után a diákolimpiai játékos sportvetélkedő megyei döntőjében is első helyen végzett a Csokonai ÁMK. A versenyben 2., 3. és 4. osztályos tanulók vehettek részt. A csokonaisok az elért 55 ponttal az egerváriakat és a lenti Arany János Általános Iskola csapatát előzték meg a nyolcas döntőben. A Szombathelyen megrendezett országos elődöntőben 5. helyezést ért el a csapat, amelynek felkészítő tanára Gömbös Antal volt.