Krónika

A Zeneiskola nagytermében megtartott fórumra a VÜZ Kft. munkatársai igazán felkészültek, s a város hulladékának elszállításától a kukák túltelítettségéig, a szép és az elhanyagolt körzetek bemutatásáig egy teljes kört felölelő diabemutató kíséretében várták az érdeklődőket. Hogy miért ebben az időszakban került megrendezésre ez a fórum, arról Végh Szilárdot, a kft. ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

– A fórumnak két oka van, az egyik, hogy az önkormányzat kötelezte a kft-t, hogy a fél éve bevezetett új szemétszállítási rendszerről adjon egy tájékoztatót, s ezt meg kell előznie egy lakossági fórumnak. A másik ok, a köztisztaság kérdése. Tavasz van, s nem volt az idén jelentős mennyiségű hó, s látszik a szemét a városban. Szeretnénk a lakosság figyelmét felhívni arra, hogy nem csak a kft-nek vannak ezzel kapcsolatos kötelezettségei, hanem az itt élő embereknek is. A házak körüli zöldterületek, az árkok rendbentartása, takarítása rendeletileg is a lakók kötelessége.
– Van-e valamilyen összefoglalható tapasztalata az új szemétszállítási rendszernek?
– Tapasztalható, hogy most már legálisan megjelent megközelítőleg az a szemétmennyiség, amely eddig illegálisan volt jelen a város körül lerakva. Sajnos ez még mindig nem a teljes menynyiség, hiszen számos illegális szemétlerakót találunk a város körül. Viszont az egyértelmű, hogy a kötelező díjfizetés és a kötelező szolgáltatás kezdi kiegyenlíteni egymást. Az illegális szemétlerakók száma ugyan nem csökkent, de az elhelyezett szemét mennyisége igen. Azt is tudjuk, hogy ezek egy része már szemét export, hiszen az átmenő forgalmat bonyolító utak mentén szabadulnak meg tulajdonosaik ezektől a hulladékoktól.
– Vannak-e lakossági visszajelzések az új szemétszállításról?
– Igen, ezek jó részét mi kezeltük, a bejelentő lapok alapján mindenki kérheti a neki legjobban megfelelő módozatot. Többnyire a kukák űrmérete, a szállítás sűrűsége okoz egyéni gondokat, s vannak néhányan, akik a jegyrendszer visszaállítását kérnék.
Végh Szilárd előadásában szólt az új hulladékgazdálkodási törvény szükségességéről, amely már a parlament előtt van, s döntésre vár. A jelenlegi törvény is egyértelműen megfogalmazza, hogy a lakossági hulladékszállítás kötelező szolgáltatás, közszolgálati tevékenység. Az igazgató szólt az ingatlantulajdonosok törvényben előírt kötelezettségeiről, s arról, hogy amennyiben nem takarítják a ház előtti területeket, az önkormányzat elrendelheti, hogy a kft. végezze el ezt a munkát, de ebben az esetben kiszámlázzák azt az érintett fél felé. A szemetes területekre vonatkoztatva a kft. is kezdeményezhet eljárást, de csak a Közterület felügyeletnek van hatósági jogköre. (Megjegyzendő, csupán szervezési kérdés, hogy egy fő a Közterület felügyelet kötelékében elvégezze ezt a feladatot, máshol jól bevált ez a módszer, hiszen saját éves munkabérének sokszorosát „produkálja” hatósági jogkörénél fogva.) Természetesen a megoldás a lakók egymásra hatása lenne, hiszen számos pozitív példa igazolja, hogy a szépen gondozott területek és az elhanyagoltak egymás szomszédságában vannak.
A kft. igazgatója vázolta az önkormányzat által biztosított anyagi feltételeket is, amelyek meglehetősen lehangolóak, főleg a más városokkal való összehasonlítás alapján. Keszthelyen a zöldterület egy négyzetméte- rének tisztántartására az elmúlt évben 27,35 forint jutott, ez az összeg Hévízen 87,50 forint, Balatonfüreden 52 forint volt. Hévíz lakossága mintegy 5 ezer fő, Balatonfüredé nem éri el a 14 ezret. Hévíz zöldterülete egyharmaddal kevesebb, mint Keszthelyé, s évente 52,5 millió forintot költenek rá, míg Keszthelyen ez az összeg alig éri el a 27 millió forintot. Az idei költségvetés szerint az erre a célra fordítható összeg még ennél is kevesebb, csupán 26,3 millió forint.
Végh Szilárd kérdésre válaszolva elmondta, hogy amíg az elmúlt évben 1,4 millió forint jutott az illegális szemét elszállítására, az idén már csak 1,2 milliót biztosít a költségvetés. Számos lakóközösség vállalja fel környezete rendbentartását, ám a beültetett virágokat sem öntözik. Pozitív példa is van, a Helikon strand melletti területet, és a KRESZ parkot a lakosság tette rendbe és gondozza is azt. A vadgesztenyesor gondozására ugyancsak kevesebb jut az idei költségvetésből, mint az elmúlt évben.
Kár, hogy a fórumon Keszthely lakosságát csupán 24-en képviselték, s az érdektelenség a fórumot kötelezővé tévő önkormányzat részéről is megmutatkozott, a testület és a hivatal képviselői sem voltak jelen a fórumon.
Cservenka György

Az igazgatónő elmondta: meglepődve olvasta a sajtóban, hogy a szállás ügyében az iskolának kell megtennie az első lépéseket. Az intézmény ezen már túljutott: Batha Kálmánné kész tervekkel érkezett a testület elé, amivel egyben jelezni is kívánta a kollégium-ügy fontosságát, és az iskolának a helyzet rendezésére vonatkozó eltökéltségét.
Az iskola 160 tanulójából 42 kollégista, ez mintegy egynegyede a tanulói létszámnak. Jelenleg óriási gondot jelent a fiúk elhelyezése, ám a leányok szállásolása sem igazán megnyugtató. Ők most az Aquamarin Szállóban laknak, ám az ottani vezetőváltás következtében jövőre ez a lehetőség megszűnik. A fiúk kollégiumi elhelyezéséért az intézmény 500 ezer, míg a lányokéért több mint ötmillió forintot fizet. Ezt az összeget a Bibó gimnáziumtól, közvetetten pedig a fenntartó önkormányzattól veszik el, s ez bizony rövid távon is nagy anyagi tehertételt jelent. Az anyagiakon túl a kollégium ügye már csak azért is sürgető, mert március közepén zajlanak az iskolai felvételi vizsgák, amelyekre nemcsak a megyéből, de az ország számos településéről is érkeznek tanulók. Számukra egyértelműen csak kollégiummal együtt tudnának helyet biztosítani. Jelen körülmények között azonban sem a diákokat, sem azok szüleit nem tudják megnyugtató szavakkal fogadni, illetve elengedni. Batha Kálmánné felhívta a figyelmet arra: a kész tervekből kitetszik, hogy a kollégiumot 50-60 millió forintból nem lehet felépíteni, a legóvatosabb becslések szerint is 130-140 millióba kerülne. Természetesen az iskola saját, rendelkezésére álló forrásokból tud pénzt biztosítani, ám az önkormányzatnak is sürgősen határozatot kell hoznia arról, tudja-e, és hogyan a Bibót támogatni. Az igazgatónő felvetette: a mostani kollégiumi épület – amely önkormányzati tulajdon – eladását mérlegelni lehetne, ugyanúgy, ahogyan azt is: önkormányzati támogatás, segítség nélkül az iskola még csak pályázatokon sem indulhat, amelyekkel pedig segíteni lehetne a megvalósítást.
A polgármester a kollégium épületének eladására vonatkozó javaslatra reagálva elmondta: az az önkormányzat tulajdona, melyet ideiglenesen bocsátott a Bibó rendelkezésére. Eladásáról a testületnek tárgyalnia kell, azonnali választ tehát nem tud adni. Batha Kálmánné szerint a Lotus szálló kollégiummá alakítása is megoldást jelentene. A szintén önkormányzati tulajdonban lévő szállodát ifjúsági– és sportszállóként is lehetne hasznosítani nemcsak nyáron, de iskolaidőben hét végéken is.
Tódor András, a településfejlesztési bizottság elnöke ígéretet tett a felvetés megvizsgálására. Hegedűs Mihály képviselő kiemelte: a kollégium ügyét, fejlesztését maximálisan támogatni kell, hiszen az iskolának meg kell tartania eddig kivívott rangját.
Az ügyben a legutóbbi ülésen döntés nem született. A képviselők abban foglaltak állást, hogy a tervek megtekintését követően, illetve az igazgatónő által felvetett javaslatokat megvizsgálva a márciusi ülésen a napirendi pontok között tárgyalják a kérdést.
A. A.

Ennek egyik oka volt a déli határ mentén zajlott háború, a szélsőséges időjárás, az ország nem átgondolt idegenforgalmi marketingpolitikája, a forint inflálódása, és ide tartozik Keszthely szűkös anyagi lehetősége is, amelynek következtében nem tudott elégséges színvonalon, vonzó ajánlatokkal megjelenni a piacon. Az elnök azt is megállapította: állandósulni látszik az a tény, amely szerint az utóbbi években megváltozott – méghozzá nem előnyére – a fizetőképes kereslet. Emellett még számolni kell a Balaton és a régió településeinek egyre erősödő idegenforgalmi marketing tevékenységével, amelynek hatására nem Keszthely lett a vendégek elsődleges üdülési célpontja. A város idegenforgalma tehát hullámvölgybe került, és az elkövetkező időszak feladata az, hogy abból kilábaljon.
Az egyesülettel kapcsolatban az elnök kiemelte, hogy az elmúlt év történései nyilvánvalóvá tették létjogosultságát, életképességét, sikerült megszilárdítani az imázsát, és hatékonnyá tenni a kapcsolatrendszerét. Ennek eredményeként a városban működő idegenforgalmi intézmények egyenrangú partnerként fogadják el az egyesületet. Az önkormányzattal továbbra is jó az együttműködés, a döntéshozók az idegenforgalmat, vagy az egyesületet érintő határozatok meghozatala előtt kikérik a szobakiadók véleményét, javaslatait. A jó kapcsolatnak köszönhetően sikerült kialakítani az egyesület tagjai számára – az idegenforgalmi adózás tekintetében – egy új adózási formát, amely kedvezően hatott az önkéntes fizetési kötelezettség teljesítésére: 1999-ben az egyesület 143 tagja 3.300.000,– forintot fizetett be. Zentai József kiemelte: az, hogy az egyesület ilyen hatékonyan, jól tud működni, nagyrészt köszönhető annak, hogy olyan elnökségi tagjai vannak, akik pénzt, időt nem sajnálva dolgoznak a közös célokért.
Nagy sikert aratott a szobakiadók által kialakított kedvezményezési rendszer: aki az egyesület tagjánál száll meg, egy kis kártyát kap, amelynek felmutatásával az egyesülettel szerződéses viszonyban álló szolgáltatóknál – éttermektől a fodrászig, cipésztől a taxisig – kedvezményesen veheti igénybe az adott szolgáltatást. Jelenleg 34 vállalkozóval, céggel van megállapodása az egyesületnek, amivel az a céljuk, hogy olyasmit tudjanak nyújtani a vendégnek, amit az máshol nem kap meg.
– Milyen szezonra számítanak az idén? – kérdeztük az elnököt.
– Sajnos, úgy tűnik, a nemzetközi sajtó a tiszai ciánmérgezést is hasonlóan kezeli, mint tavaly a délszláv háborút: akkor elterjedt, hogy Magyarország déli része háborús övezet. Attól tartok, most a vizeinkkel lesz „gond”. A negatív kampány sajnos sok vendéget elijeszt. Azonban, ha a térségnek lenne – és reméljük, hamarosan lesz – komolyan átgondolt marketingstratégiája, vissza lehetne csalogatni a vendégeket.
– kalmár –

Azonnal megindult a nyomozás: a rendőrök a rendszám alapján kikeresték a nyilvántartásból a gépkocsi tulajdonosának adatait, és elmentek a lakására. Házkutatást tartottak nála, és a garázsban megtalálták, amit kerestek: építési anyagokat, nyílászárókat, kisgépeket (fúrógép, körfűrész, ütvefúró, stb.), szinte mindent, ami egy ház építéséhez kell.
Amint kiderült, a két Veszprém megyei elkövető közül az egyik építkezik, ezért volt szüksége a „cuccra”. A nyomozók elmentek az épülő házhoz, és a felét le is foglalták, mivel jórészt lopott anyagokból épült. A kihallgatások során kiderült, hogy a két férfi a már említett kocsival – egy bordó színű Moszkvics Aleko – napközben terepszemlét tartott elsősorban Balatongyörökön, Vonyarcvashegyen, Gyenesdiáson, Keszthely-Kertvárosban és Cserszegtomajon, és ahol megtetszett valami, oda este, sötétedés után visszamentek, a kiszemelt árut elhozták.
Bár a sértettek felderítése még folyamatban van, eddig tíz bűncselekményt sikerült rábizonyítani az elkövetőkre. Egyikük ellen egyébként sorozatos betöréses lopás miatt eljárás van folyamatban a Tapolcai Városi Bíróságon (szintén építőanyag...). Másikuk büntetlen előéletű.
A rendőrség kéri, hogy akit ilyen jellegű kár ért, jelentkezzen a keszthelyi rendőrkapitányság bűnügyi osztályán (312-234, vagy 107), és kis szerencsével a bűnjelkamrában ráakadhat ellopott tulajdonára.– kalmár –

MIÉP-állásfoglalás a tó-kérdésben

A Hévízi-tó körül kialakult helyzettel kapcsolatos MIÉP állásfoglalásról adott tájékoztatót a párt megyei és Hévíz városi szervezete. A sajtótájékoztatón Papp Gábor megyei elnök és Kepli József, a hévízi szervezet elnöke mondták el véleményüket a tó-kérdésről. Papp Gábor leszögezte: álláspontjuk a megyei és országos szervezet véleményét egyaránt tükrözi. Véleménynyilvánításuk apropóját az adta, hogy a Hévízi-tó kezelői jogának kérdésében hamarosan országos szintű, mégpedig kormányzati – miniszterelnöki – döntés várható. Jelenleg a tó működtetésével kapcsolatosan két lehetőség kínálkozik: a részvénytársasági és a közhasznú társasági forma. A MIÉP a részvénytársaság létrehozása ellen erőteljesen tiltakozik, miután azzal kapcsolatosan fenntartásai vannak. Papp Gábor elmondta: számos példa akadt már a közelmúltban arra, hogy a magántőke – annak részleges bevonását követően – átvette az irányító szerepet egy-egy szervezet, cég működtetésében. A Hévízi-tó esetében, amennyiben részvénytársasággal működtetnék azt, félő, hogy a magántőke bevitele a rendszerbe a tó és annak környezetének halálát, lerablását jelentené. A veszély különösen nagy akkor, ha ezt a magántőkét a fejlesztésekbe is bevonják. A MIÉP helyi és megyei szervezete a közhasznú társasági formát tartaná a legmegfelelőbb működtetési formának, részben, mert a kht-ból pénzt kivenni nem lehet, a keletkezett nyereséget minden esetben vissza kell forgatni; részben pedig azért, mert ez a társasági forma nem engedné a kórház és a tó szétválasztását. A megyei elnök hangsúlyozta: a két terület sorsa egymással összefügg, azok egységét megbontani nem lehet, hiszen egyik sem tud a másik nélkül meghatározó szerepet betölteni.

Ezek között a két legutóbbit vette át idén az iskola vezetése: január 28-án a Zala Megyei Közgyűlés a vendéglátó és az idegenforgalmi képzésben több mint harminc éven át végzett kiemelkedő nevelési és oktatási tevékenységéért, az ehhez kapcsolódó elméleti munkásság elismeréséért, valamint a kiváló országos tanulói versenyeredményekért Pedagógiai Nívódíjat adományozott az intézménynek, február 14-én a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség a magyar gasztronómiáért végzett munkája elismeréséért adott oklevelet a tantestületnek.
– Örülök, hogy nem személyre szólnak ezek az elismerések, hanem a közösségnek – mondja Muszatics László igazgató. – Egy adott közösségnek mindig nehezebb szakmai elismerést kivívnia, mint egy-egy személynek. Számomra az az igazi öröm, hogy a gyerekek zöme szeret idejárni, és a pedagógusok között is minimális a fluktuáció. Aki elmegy, az vagy nyugdíj, vagy GYES miatt távozik.
– Az iskola az elmúlt években – és főleg tavaly, az Asztali Örömök Évében – sokat hallatott magáról. Ám a rangos rendezvények mellett legalább akkora feltűnést keltett, hogy komoly beruházást fontolgatnak: bővítést, tanszálló és sportcsarnok építését. Ebben a pénzszűkös időszakban ritka jelenség...
– Úgy gondolom, nem kell, hogy mindennek a pénz legyen az alapja. Az iskola fejlődése úgy hozta, hogy amennyiben a tervezett beruházás megvalósul – mert már csak ez a hiányzó láncszem – a keszthelyi VSZK szakmunkásbizonyítványtól a diplomáig mindenféle képzést biztosítani tud a vendéglátás területén. Ezzel egyedülálló lehetne az országban. Azt hiszem, látásmóddal, jó szemlélettel sokkal előrébb lehet jutni, mint ha az ember arra vár, hogy összegyűljön annyi pénz, amennyi szükséges. A rendelkezésünkre álló tervek birtokában keressük a pályázati és egyéb lehetőségeket, hogy a teljes fejlesztés – amely mai áron számolva 860 millió forint – megvalósuljon.
K. M.