Címlap

Kehidakustányban a két településrész között 1978-ban, az egykori vasútállomás területén ivóvizet kutatva bukkantak termálvízre 203 méter mélységben. A feltörő víz hőmérséklete akkor 36,7 Celsius fok volt. Három évvel később kezdődött meg e területen az Ifjúsági Szabadidő Központ kialakítása, majd 1985-ben elkészült az első medence, s egy évvel később az első úszómedence is. Bár az akkori községi tanácsnak, majd az önkormányzatnak is jelentős anyagi terhet jelentett az akkor még csak szezonban működő fürdő, azért néhány medencével tovább bővült a létesítmény az évek során.

Orbán Viktor a vállalkozások szerepét hangsúlyozta. Mögötte Lázár István, Horváth Tihamér és Márfy Gyula.

A Kehida-Termál Kft. 1999-ben vette át a termálfürdő üzemeltetését, majd 2000. december 16-án rakták le a Kehida Termál Gyógy– és Élményfürdő alapkövét, amelyhez a Gazdasági Minisztérium 150 millió forint támogatást nyújtott. Az I. ütemben 927 millió forintból megvalósult szállodai beruházás 2001 februárjában indult, s december végén helyezték üzembe. A II. és a III. ütem – amely folyamatosan készült – bekerülési költsége több mint 1,5 milliárd forint volt, ehhez a Széchenyi-terv termálfürdők fejlesztésére kiírt pályázatán 640 millió forint támogatást nyert a Kehida Termál. A teljesen elkészült létesítményben a szállodán és a konferenciaközponton kívül éttermek, komplett gyógyászati terek, 2400 négyzetméter vízfelület, fedett gyógy- és élményfürdő – amely összeköttetésben van a szabadtéri fürdőkkel –, s az ország legnagyobb, belső térben elhelyezett csúszdája kapott helyet. Mindehhez 1200 fős öltöző, önkiszolgáló étterem, konyha és számos üzlethelység is tartozik. A Zala völgyében fekvő, és építészetileg is a tájba illő létesítmény már most generálja e térség fejlődését, hiszen egyrészt számos munkahely teremtődött, másrészt elindult az idegenforgalom további fejlesztési lehetőségének gondolata, s ez várhatóan az évtized végéig mintegy 25 milliárd forintnyi beruházást realizál e térségben.

A Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdő avatását megelőzően rendezték meg azt a nemzetközi idegenforgalmi konferenciát, amelyen a hallgatóság egyebek mellett megismerhette a turizmus fejlesztésének írországi tapasztalatait az Európai Unión belül.
A kezdeti problémák szinte megegyeztek a magyarországi gondokkal, ám mostanra sikertörténetnek számít az a fejlesztés, amit Írország végrehajtott. A példából adódóan a hazai turizmusfejlesztés alapját is egy gazdasági stratégia segítheti, amely törekszik a fizetési mérleg javítására, a munkahelyteremtésre, támogatja a regionális fejlesztéseket és kiaknázza a természeti, és kulturális örökség nyújtotta lehetőségeket. Dr. Budai Zoltán helyettes államtitkár elmondta, hazánk a világ 13. leglátogatottabb országa, s a gyógy– és az egészségturizmus gazdaságunk sikerágazata lehet, hiszen már most is megtermeli a GDP 10 százalékát, s 300 ezer embernek nyújt munkalehetőséget. Természetesen az ország gazdaságpolitikai stratégiáját tovább kell erősíteni, s ebben elsősorban a turizmus, a mezőgazdaság, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás kell, hogy kiemelt szerepet kapjon.
Az összességében mintegy 2,5 milliárd forintnyi beruházással elkészült gyógy- és élményfürdő avatására az elmúlt hét szombatján került sor. A Kehida Termál gyógy- és élményfürdőt a délután folyamán Orbán Viktor volt miniszterelnök avatta fel, s beszédében hangsúlyozta, a Széchenyi-terv minden 1 forintja 3-4 vállalkozói forintot mozgatott meg, ennek egyik kiemelkedő példája az itt megvalósult gyógy- és termálfürdő. Mint mondta, ma Magyarországon közel 2,5 millió embernek a kis– és középvállalkozók adnak kenyérkereseti lehetőséget, s ezért a hazai vállalkozók ügye mindannyiunk ügye is. Az EU csatlakozás kapcsán megemlítette, hogy jó lesz egy közösséghez tartozni, de a magunk problémáit akkor is nekünk kell megoldanunk.
Az avatóünnepség végén Márfy Gyula, veszprémi érsek megszentelte a létesítményt, majd az ünnepség résztvevői kipróbálhatták a Kehida Termál élménydús fürdőjének szolgáltatásait.

Az ÁSZ vizsgálata több hiányosság mellett hangsúlyozta, hogy Keszthely városnak az önkormányzatiság 12 éve után sincs még elfogadott gazdasági programja. A január végi testületi ülésen már előterjesztésben szerepelt a gazdasági program vázlata, amely támpontot nyújt arra, hogy ezt a programot részleteiben, és az időintervallumokat is meghatározva lehessen kidolgozni.

Az ülésen áttekintették a képviselők a gazdaságfejlesztési stratégia felépítésének vizsgálati szempontrendszerét. A program kidolgozásához több hónapra van szükség, és figyelembe kell venni az EU csatlakozás kapcsán várható szociális és gazdasági körülményeket. Mindehhez még figyelembe kell venni az egyes körzetek lakosságának igényeit is, be kell határolni az időintervallumokat, s meg kell határozni, hogy a program milyen időtartamra szóljon. A döntés értelmében a képviselőket, az egyes témák szakembereit, és a város lakosságát is közelről érintő kész programot a június végi ülésén tárgyalja majd a testület.
Hazánk adottságait, kínálatát, s a piaci tendereket figyelembe véve a Magyar Turizmus Rt. 2003-at az egészségturizmus évének nyilvánította. Egyebek mellett ez a tény is aktualitást adott a témának, ugyanis elkészült, és az ülésen meg is tárgyalták a képviselők Keszthely Egészségturisztikai Koncepcióját, amely a lehetőségek tárházának is tekinthető, hiszen feltárja a meglévő egészségturisztikai adottságok továbbfejlesztésének lehetőségét. Mint megfogalmazódott, az egészségturizmus, mint turisztikai termék, jelentősége abban áll, hogy kevésbé érvényesül a szezonalitás negatív hatása, tehát egész évben igénybe lehet venni a szolgáltatásait. Emellett a vendégek átlagos tartózkodási ideje és fajlagos költése magasabb, mint a turizmus más területein, s így alkalmas a hazai és a külföldi vendégforgalom növelésére. Az egészségturizmuson alapuló termékfejlesztés lényeges gazdasági javulást idézhet elő, hiszen Keszthely adottságai megvannak ehhez. A városnak meg kell határoznia a fejlesztés irányát, segítenie kell az esetleges befektetéseket, fókuszálni kell a specialitásokra, és mindezt természetesen Hévízzel együttműködve kell megvalósítani.

A képviselők egyelőre első olvasatban foglalkoztak Hévíz 2003. évi költségvetésének tárgyalásával. Együttes bizottsági ülés után, amelyen várhatóan megegyezés születik a fejlesztések, beruházások sorrendjéről is, a február végi ülésen fogadja el a testület a végleges költségvetést.

Az első forduló vitája során a testületi tagok egyetértettek abban: az idei évben is szigorúan, ha lehet, az eddigieknél is szigorúbban kell gazdálkodnia a városnak. A fejlesztések során szem előtt kell tartani a már elkezdett beruházások befejezését, illetve, a költségvetés összeállításakor figyelembe kell venni a város több éves kihatással járó kötelezettségeit is.
Ezek között szerepel például a különböző társaságok, szervezetekhez való hozzájárulások, tagdíjak, kitüntetések adományozása, de itt szerepelnek azok a határozatlan időre szóló megállapodások, illetve az azokból fakadó jelentős nagyságrendű tételek is, amiket a város Keszthellyel és Alsópáhokkal kötött közigazgatási területek átadásával kapcsolatosan. Több éves anyagi kihatással jár a közoktatási intézmények eszközfejlesztése, az informatikai rendszer továbbfejlesztése, a Széchenyi Tervhez benyújtott pályázatok saját erőforrás szükséglete, de az uniós támogatással megvalósuló Zala folyó-medence hulladékgazdálkodási rendszeréhez való hozzájárulás is.
A jelentős kiadások miatt sajnos valamivel kevesebb jut az idei évben a különféle alapítványok, társaságok támogatására. Lesz ugyan, aki idén a tavalyihoz képest nagyobb támogatást kap, a várható támogatások mértéke összességében azonban jóval kevesebb lesz a tavalyinál.
Az idei évben a város önkormányzatának kiadási és bevételi főösszegét 2.150.815 ezer forintban hagyta jóvá a testület.
A kiadások között jelentős helyet foglalnak el a kötelező feladatokból fakadóak. Az állami támogatás mellett így nagymértékben kell támaszkodni a helyi bevételi lehetőségekre. Hogy a kiadási oldalon mire futja 2003-ban, arról a következő ülésen születik tehát döntés. Vértes Árpád polgármester hangsúlyozta: a szigorú gazdálkodás ellenére természetesen a város megszokott jó színvonalának fenntartása nem szenved, nem szenvedhet csorbát, a sorrendiség felállítása és megtartása azonban nagyon hangsúlyos lesz az idei évben.

Zala Megye Közgyűlése a hagyományoknak megfelelően január 31-én, Zala megye napján megtartott ünnepi ülésen kerültek átadásra azok az elismerések, amelyekkel az elmúlt év kiemelkedő teljesítményeit, a közösségért való önzetlen tevékenységet díjazták.

Az alábbiakban csak a keszthelyi és a térségi kitüntetetteket ismertetjük.
Alkotói Díjat kapott Keszey Tivadar, a keszthelyi Család Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola alapítója, igazgatója.
Zalai Pedagógus Díjat kapott Farkas László, a keszthelyi Vajda János Gimnázium tanára, Zala Megye Sportjáért Díjat kapott Keczeli Zoltán, a keszthelyi futócéllövők edzője. A közgyűlés Zala Megye Sportjáért Nívódíjat adományozott a keszthelyi József Attila Vitorlás Sportegyesületnek, Közművelődési Nívódíjat vehetett át a Gyenes Néptáncegyüttes a hazai és külföldi sikeres fellépésekért. A közgyűlés Pedagógiai Nívódíjat adományozott a gyenesdiási Általános és Művészeti Iskola nevelőtestületének, a Zala Megye Környezetéért és Fejlesztéséért Díjat Dr. Ágh Pál, keszthelyi agrármérnök vehetett át.

Lapunk megjelenésének napján tárgyalja Keszthely képviselő-testülete a város 2003. évi költségvetési rendeletét. A koncepció második fordulójának tárgyalásakor még az önkormányzati kiadások több mint 269 millió forinttal haladták meg a tervezett bevételeket, ezért a költségvetés rendelet-tervezetében a városfejlesztési bizottság javaslata alapján – a jogszabályi előírásokkal biztosítottak kivételével – egységesen 2 százalékkal csökkentették a kiadási előirányzatokat. Az önkormányzati intézmények esetében – három kivétellel – ugyancsak 2 százalékkal csökkentették a dologi kiadásokat. A tervezetben a kiadások csökkentése mellett növelésre kerültek a piaci bevételek, az alanyi jogon járó ápolási díj bevétele, valamint az ingatlanértékesítés és az idegenforgalmi adó bevételei. Amennyiben a költségvetést elfogadja a testület, következő lapszámunkban részletesen foglalkozunk Keszthely idei gazdálkodásának megvalósíthatóságával.