Folytatják a munkát

Elkészült a program

Népszerű lenne a távmunka

Az önállóság alapfeltétel


A Kossuth-év zárása

Folytatják a munkát

A zalai Kossuth Emlékbizottság záróülésekor pontosan 1 év és 2 nap múlt el a megalakulása óta. A bizottság a Kossuth-év zalai eseményeit koordinálta, s tagjai Keszthelyen, a Helikon Kastélymúzeum Velencei tükörtermében a sajtótájékoztatót követően a szép számú hallgatóság előtt, rövid ünnepség keretében számoltak be az emlékév fontosabb állomásairól. A sajtótájékoztatón Kovács Kálmán informatikai miniszter – a bizottság tagjaként – foglalta össze az elmúlt év eseményeit.

A bizottság összegzi tevékenységét– Kossuth Lajos emlékének szenteltük az elmúlt évet, s ez jó volt arra, hogy a tevékenységét, szellemiségét, forradalmi lelkületét jobban megismerje az ország – mondta Kovács Kálmán. Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója nem egy szokványos ünnepléssorozat volt, hanem egy nemzet főhajtása azok előtt az értékek előtt, amelyekkel megteremtődött a modern Magyarország. Ezért jött létre 1 éve Zala megyében is az emlékbizottság, amelynek elnöksége tegnap egy emléküléssel lezárta eddigi tevékenységét, s egyben megtették az első lépéseket, hogy Deák Ferenc 200. születésnapjára meghirdetett Deák-év alkalmából a bizottság folytassa a zalai rendezvények koordinálásának munkáját. A magyar kormány meghirdette a nemzeti múlt és az európai jövő jegyében, hogy a 2003-as év a 200 éve született Deák Ferenc és a 100 éve született Neumann János emlékéve legyen. Dr. Szabó Ferenc, a Georgikon Kar dékánja, mint az emlékbizottság elnöke szólt azokról a programokról, vetélkedőkről, amelyek Zala megyében zajlottak. Így megrendezésre került a „Kossuth és kora” című, kétfordulós országos vetélkedő, a „haza és haladás” elnevezésű megyei szavalóverseny, a „Kossuth és korunk” című konferencia, s végül a „Kossuth-kupa” országos teremlabdarúgó torna. Kovács Kálmán elmondta, cél volt, hogy a megyében legalább még egy Kossuth-szobor is felállításra kerüljön, erre Gelsén került sor. Dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum igazgatója egyebek mellett elmondta, Kossuth Lajos személyét a főúri osztály soha nem fogadta el, ezért amikor az országban elsőként neveztek el utcát Kossuth Lajosról Keszthelyen, akkor erre az utcára sohasem hajtatott rá a Festetics herceg, hiszen az utca névadója mondta ki a trónfosztást. Kapiller Imre, a Zala Megyei Levéltár munkatársa tájékoztatást adott a Deák-év őszi rendezvénysorozatáról, s a már folyamatban lévő eseményekről, a söjtöri és a kehidai kastély felújításáról, illetve az azokban megrendezendő kiállításokról. 

vissza az elejére


Balaton Fesztivál

Elkészült a program

Keszthelyen a Goldmark Károly Művelődési Központ több mint egy évtizede indította útjára a Balaton Fesztivál programsorozatát. A 11 éve visszatérő programmal elsősorban az előszezon tartalommal való megtöltése volt a cél, s az, hogy a Balaton fővárosaként számon tartott Keszthelyen legyen egy összefüggő időszakban megrendezett komolyzenei kínálat a térségben élők és az ide látogató vendégek számára.

A Balaton Fesztivál a több mint egy évtizedes múltjával már elérte azt, hogy a nemzetközi utazási irodák kínálati programjában is szerepel, hiszen az egy hónapos rendezvénysorozat már eddig is számos kiemelkedő komolyzenei élményt nyújtott a hallgatóság számára. A Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház már elkészítette az idei, 11. Balaton Fesztivál programját, amely – ugyancsak a hagyományokat követve – azért a könnyedebb műfajoknak is helyt ad.
– Május 1. és 31. között számtalan rendezvény lesz Keszthelyen – szól a fesztivál programjáról Kálmánné Bodó Edit, a kongresszusi központ vezetője. – Az alapítvány körül ugyan voltak némi gondok, kissé átalakult a kuratórium, de mostanra minden a helyére került. Az önkormányzat továbbra is támogatja a fesztivált 5 millió forinttal, ehhez támogatói és pályázati forrásokat is meg kell még mozgatni, február végén kerülnek nyilvánosságra a pályázati lehetőségek. 
– Felépítésében az eddigiekhez hasonló lesz a program?
– Formailag nem térünk el a hagyományoktól, elsődlegesen komolyzenei és a képzőművészeti vonulat jelenti a fesztivál gerincét. Természetesen a „Művészet az utcán, az utca művészete” cím alatt megszokott produkciókkal is találkozhat a közönség.
A fesztivál május 1-jén a szokásos Balatoni Évadnyitóval, a Balaton megkoszorúzásával veszi kezdetét, s remény van rá, hogy Kóródi Mária környezetvédelmi miniszter nyitja meg az évadot. A fesztivál nyitó koncertjén, 11-én lengyel művészek adnak hangversenyt, s a 11. Balaton Fesztivált a MEH turisztikai államtitkára, Pál Béla nyitja meg. A Városházi Estéken ezúttal is a kamarazene lesz a fő program, itt fellépnek majd a harmonika virtuózai, a Quadriga Gitáregyüttes, valamint Kendeh Zsolt fuvolaművész. Napközben a sétálóutcában is zajlanak az események, s a fesztivál keretén belül rendezi meg a Georgikon Kar, valamint a „Da Bibere” Borlovagrend a VIII. Országos Cserszegi Fűszeres Borversenyt, majd ezt követően első alkalommal kerül megrendezésre az Országos Bor– és Egészség Konferencia. A hagyományos Goldmark emlékesten a Mendelssohn kamarazenekar ad hangversenyt, de lesz nótaest, népzene és néptáncgála is a színházban. Ugyancsak első alkalommal láthatja a közönség Keszthelyen a Bereczky család alkotásait bemutató, Három generáció című kiállítást. A hivatalos zárókoncerten a Benkó Dixiland lép fel, s ezúttal a VI. Balaton Nemzetközi Professzionista és Amatőr Társastáncversenyt is – más programok mellett – az új színházban láthatja a nagyközönség. A májusi zenei program zárásaként fúvószenekari gálaműsort rendeznek, amelyen közreműködik a svájci Musigesellschaft UNION Chur zenekar, valamint a marcali Marcato Ütős Együttes.
A GKMK természetesen már készül a nyári programokra is, jelenleg folynak a tárgyalások több együttessel. A nyári színházi programok gerincét a néptánc, a musical és az egész estét betöltő nagyoperettek adják. E mellett könnyűzenei és pódiumestek is várják az érdeklődőket. Folynak már a Nyári Játékok előkészületei is, ez alkalommal Puskás Tamás társulata Shakespeare: Ahogy tetszik című művét viszi színpadra. 

vissza az elejére


Szemléletváltásra van szükség

Népszerű lenne a távmunka

Napjainkban egyre több szó esik a távmunkáról. Létjogosultságát igazolja a fokozódó érdeklődés, fejlesztése mellett a kormány is letette voksát: az informatikai minisztérium a közelmúltban hirdette ki a távmunkások foglalkoztatását szorgalmazó pályázata eredményét.

Aki távmunkában szeretne dolgozni, ám nem tudja, hol lásson hozzá a keresgéléshez, először nézzen be a www.tavmunka.lap.hu oldalra. Onnan aztán úgyis eljut a tavmunkaportal.hu honlapra, amely a távmunkával foglalkozó hazai elektronikus újságok közül a legtöbb információt tartalmazza. A dinamikusan fejlődő portál főszerkesztője Déri Tamás, akivel többek között e – nálunk még meglehetősen ismeretlen – munkavégzési forma jelenéről, jövőjéről beszélgettünk. 
– Pontosan mit jelent az, hogy valaki távmunkás?
– A távmunka egy munkavégzési forma, ha tetszik életforma. Távoli helyről történő munkavégzést jelent. Alapvetően két csoportja van a távoli helyről dolgozóknak: az egyik a munkaviszonyban álló, de munkájukat otthonról végző emberek, a másik csoport az úgynevezett e-lancerek, vagyis az elektronikus szabadúszók csoportja, akik alkalmi jelleggel részfeladatokat végeznek el egy-egy nagyobb projekt keretein belül.
– Ön szerint milyen kereslet van ma Magyarországon a távmunkára?
– A munkavállalók körében máris népszerű lenne, bár az igaz, hogy mivel nincsenek reprezentatív tapasztalatok, így az ellenérzések sem fogalmazódhattak meg. A problémát az jelenti, hogy a magyar vállalatok szervezeti kultúrája, vagy struktúrája még nem készült fel az atipikus foglalkoztatásra. Szemléletváltás kell, és gazdasági bővülésre van szükség. A szemléletváltás ahhoz kell, hogy a vállalati menedzsment meg tudjon bízni a távoli helyről munkát végző beosztottjában, vagy munkatársában. És fordítva: a távolról munkát végző alkalmazott rendelkezzen azzal a felelősségtudattal, hogy főnökei „felvigyázó tekintete” nélkül is elvégzik a kiszabott feladatot, és nem lazsálják el a munkát. A gazdasági növekedés pedig azért szükséges, mert akkor már meg is éri az üzlet. Ugyanis ha nem kell egy vállalkozásnak újabb irodahelységeket bérelnie, és az infokommunikációs költségei csökkennek, esetleg kedvezőbb feltételekkel tudja elvégeztetni a munkát, akkor nem fog ágálni a távmunkával, vagy atipikus munkavégzési módokkal szemben. Én azt gondolom, hogy a következő kormányzati ciklus végére már valószínűleg nálunk is kialakult és stabil kultúrája lesz a távmunkának. Az bizonyos, hogy a jelenleginél dinamikusabb távmunka programra van szükség. Egy dedikált felelősnek kellene összefognia a különböző szervezetek programjait. A kezdeményezések jelenlegi formájukban nem érik el a céljukat, már amennyiben a cél valóban a távmunka elterjesztése, és nem csak a támogatási források megszerzése.
– Ha valakit érdekel ez a munkavégzési forma, milyen lehetőséget találhat most?
– Bár működnek online fordító, és könyvelőirodák, grafikai stúdiók, igazi munkakínálat sajnos nincsen. Tehát, ha valaki mondjuk otthon van, és például GYES, vagy nyugdíj mellett kiegészítő tevékenységnek szeretne valamilyen elfoglaltságot találni, hát nincs könnyű dolga. Ugyanakkor vannak olyan tevékenységek, amelyek sok esetben valójában távmunkát takarnak, a kapcsolattartás módja azonban még elegyíti a bedolgozásos és az online elemeket.

– Hosszabb távon jelenthet megoldást a munkanélküliségre ez a fajta tevékenység?
– A távmunka nem csodaszer. Nyilvánvaló, hogy a kétkezi munkát nem lehet monitor mögül elvégezni. Elsősorban arra lenne szükség, hogy a most munka nélkül maradottak képzésben részesüljenek, és a jövőben kvalifikáltabb munkát tudjanak végezni. Egy részük akár számítógépes munkát, ha tetszik: távmunkát.
Tudomásul kell venni, hogy a Magyarországról most kivonuló cégeknek eszük ágában sincs az EU -ban szokásos bért fizetni a kevés szakmai felkészültséget jelentő bérmunkáért. Csak úgy kerülhetünk közelebb a magasabb életszínvonalon élő országokhoz, ha képzettebb munkaerőt foglalkoztató cégek jönnek be az országba. Akik átmenetileg, vagy végleg munka nélkül maradnak, azoknak az embereknek természetesen nem lehet megmagyarázni, hogy milyen nagyszerű dolog ez a fejlődés! A most 35-50 év közötti korosztály többsége valószínűleg nem tudja kamatoztatni a változás előnyeit, sőt átmenetileg veszíthetnek rajta. A fiatalabbaknak többségben pozitív változásokat fog hozni az EU csatlakozás, míg az idősebbek helyzete véleményem szerint nagyjából változatlan marad. A munkaügyi tárca úgynevezett önfoglalkoztatási programot dolgoz ki, amelynek része lesz a távmunka.
– Miért gondolja, hogy a középkorosztály számára ez a változás nem lesz igazán pozitív?
– Azok, akik nem voltak kiemelkedően tehetségesek, rugalmasak, és nem rendelkeztek megfelelő kapcsolati tőkével, gazdasági, vagy politikai befolyással, az előző rendszer előnyeit már nem tudták kamatoztatni, de az új rendszer gazdasági lehetőségeit sem tudták még megragadni. A képzések, átképzések néhány évvel ezelőtt még a szociális mentőövhöz tartozó fogalomként éltek a köztudatban, tehát aki nem adta fel ezt a régi, rossz beidegződést, képtelen lépést tartani a korral: a fejlődés olyan módon gyorsult fel, hogy az információk, a kutatási eredmények, a technikai eszközök sokkal gyorsabban válnak elavulttá, mint korábban. A tudás szüntelen aktualizálása elkerülhetetlen.
– Tehát Ön elsősorban a képzésre helyezné a hangsúlyt?
– Igen. Mind a vállalati, intézményi vezetők, mind a dolgozók képzésére szükség van. Nem véletlenül kerül manapság annyiszor hangsúlyozásra az élethosszig tartó tanulás, amin persze nem azt kell érteni, hogy valaki folyamatosan a nyugdíjig az iskolapadot koptatja, hanem azt, hogy a megszerzett tudását kiegészíti, aktualizálja. Napjainkban a fejlődés rohamos. Hogy visszatérjek az eredeti témához, távmunka kapcsán sem szerencsés, ha valaki mondjuk a hat évvel ezelőtti ismeretanyagot tekinti mondandója magjának. Azóta rengeteget változott a világ…

vissza az elejére


Az önállóság alapfeltétel

A növekvő munkanélküliség központosított, más szóval „vízfejű” országunkban azt eredményezi, hogy a vidéken nem boldoguló fiatalok Budapestre, esetleg más nagyvárosba, azok vonzáskörzetébe költöznek. Keszthely lakossága is fogy, jelenleg mintegy 21 ezer főt tartanak nyilván állandó lakosként.

Megoldásként szó volt már ipari park létrehozásáról, multinacionális cégek letelepítéséről – és egyre többet lehet hallani a távmunkáról. 
Az informatikai minisztérium által a távmunkások foglalkoztatásának támogatását célzó pályázatán két keszthelyi pályázó nyert: az egyik az MLV 2001. Környezetvédelmi, Biotechnológiai és Szolgáltató Bt., a másik a Keszthelyi Akadémia Alapítvány. A cég, illetve az alapítvány vezetőjét arról kérdeztük, milyennek látják e munkavégzési forma jövőjét.
Vajda László, az MVL Bt. vezetője:
– Cégünk elsősorban környezetvédelmi szaktanácsadással foglalkozik; bár a központi irodánk Keszthelyen van, rengeteget utazunk az országban. A távmunkát tulajdonképpen nekünk találták ki: kapok egy óriási adathalmazt egy helyen, amit valahol fel kell dolgozni. Ha azt e-mailben, vagy akár faxon eljuttatom a távmunkásnak, akár azonnal neki tud látni, míg ha mindezt én csinálom, előbb haza kell érnem, és aztán, ki tudja mikor tudom csak elkezdeni a feldolgozást.
– Mikor hallottak először a távmunkáról?
– 2001-ben, a balatongyöröki Teleház létrehozásakor – amelyben én is részt vettem – találkoztunk először ezzel a fogalommal. Mindig is érdekelt bennünket, és most, hogy az informatikai minisztérium kiírta a pályázatot, úgy gondoltuk, kár lenne kihagyni.
– Miben látja a távmunka jelentőségét?
– A fő erénye, hogy bárhol végezhető, ahol rendelkezésre állnak a szükséges eszközök, és a munka eredménye a legtöbb esetben például az Internet segítségével percek alatt továbbítható. A távmunkás maga dönti el, hogy mikor, hogyan dolgozik, nem szól bele senki – ez nagy szabadság, de tény, hogy meg is kell érni rá.
Dr. Kárpáti László, a Keszthelyi Akadémia Alapítvány kuratóriumának elnöke: 
– Nem titok, számunkra ez most egy nagy kísérlet, hiszen van a távmunkával kapcsolatosan egy csomó munkajogi és egyéb kérdés, amely nem tisztázott; szeretnénk tapasztalatokat gyűjteni, és kíváncsiak vagyunk arra, hogyan működik a foglalkoztatásnak ez a formája. Egyelőre egy személyt alkalmazunk, akinek az lesz a feladata, hogy az intézményünkben folyó oktatáshoz készítsen prezentációs készleteket, például fóliákat egy-egy előadáshoz. Tehát nekünk mindenképpen kvalifikáltabb munkatársakra van szükségünk.
– Milyen tisztázatlan kérdésekre gondolt az imént?
– Például: milyen időközönként kell bejönnie hozzánk a távmunkásnak? Ha messzebbről jön, ki fizeti ezeket a találkozókat? Olcsóbb lesz a foglalkoztatása, mintha itt, az épületen belül dolgozna? Ha mi adjuk a szoftvert a munkájához, ő azt mire használja? Képes lesz önállóan dolgozni? 
– Ez utóbbi tulajdonképpen alapfeltétele annak, hogy valaki távmunkás lehessen…
– Valóban, éppen ez az érdekessége, hiszen a munkavállaló oldaláról másféle felkészültséget igényel: számára az informatikai szolgáltatások, az infokommunikációs eszközök és módszerek használata a mindennapos munkájához tartozik. A munkáltatónak pedig úgy kell elfogadnia a munkavállaló eredményét, hogy nincs rálátása arra, hogyan, mennyi idő alatt készült el. Ez másfajta vezetői szemléletet is igényel. De a trend azt mutatja, hogy a távmunkahelyek száma növekedni fog a jövőben, beletanulnak a munkaadók és a munkavállalók egyaránt. Én is ismerek olyan informatikai céget, amelynek nincs irodaháza, havonta egyszer találkoznak személyesen valahol. Nincs főnök-beosztott vita, nincsenek indulatok, az ő rémálmaikban a vírusok pusztítanak…

vissza az elejére


Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online