A világörökség várományosa

Dr. Tardy János szavai reményt keltettek

Vonzott a reumatológia

Érdekel a kórház-marketing

A Hévízi Könyvtár 15. kötete


Tudományos ülés a Hévízi-tóról

A világörökség várományosa

Január végén rendezték meg Hévízen a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórházban azt a tudományos ülést és könyvbemutatót, amelyen egyebek mellett elhangzott, hogy a Hévízi-tó, a Tapolcai-medence vulkanikus képződményei, valamint a Tihanyi-félsziget alkotta hármas térség felkerült a világörökség magyar jelölési listájára.

Vancsura Miklós, a kórház főigazgatója köszöntötte a meghívott előadókat és a vendégeket, majd Prof. Dr. Berczik Árpád akadémikus, az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet Magyar Dunakutató Állomásának vezetője mondott megnyitó beszédet, felidézve a Hévízi-tóhoz, illetve a kórházhoz fűződő korábbi emlékeit. 
Liebe Pál, a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet munkatársa a Hévízi-tó nagytérségi karszt viszonyairól és a vízutánpótlásról tartott előadásában elmondta, hogy a kutatásokból ma már nyilvánvaló, hogy a Hévízi-tó utánpótlódása az egységes, a Dunántúli-középhegység alatt húzódó karsztrendszerből történik. A tó vízének hőutánpótlását a középhegység nyugati részében a karsztba beszivárgó csapadékvíz biztosítja. Kismértékben ehhez hozzászivárognak a zalai dombokon a más jellegű alkáli-hidrogénkarbonátos vizek is. A karsztvízszintek a Bakony térségében voltak a legmagasabbak, s a Hévízi-tóig folyamatos a szintek lejtése. Nagy szerepe van a víz utánpótlódásban a Keszthelyi-hegységnek, de az ettől nyugatra eső területek is szerepet játszottak az utánpótlásban. Ha nem csak a vízgyűjtő területeket vizsgálják, hanem a hőgyűjtő területeket is, akkor egyértelmű, hogy egy jóval nagyobb területet kell figyelembe venni, hogy az a földi hőáram, ami 100 milligramm körül van négyzetméterenként hazánkban, a víz által összegyűjtve ezt a Hévízi-tóban leadja. A zalai térségben, nagy mélységben megtalálható karsztvizek olyan karsztos jellegűek, hogy ezek nélkül az utánpótlódás nem tartotta volna meg e jellegzetességét. Liebe Pál szólt az 1980-as években bekövetkezett törésekről is, majd a karsztvíz-térkép elmúlt évi ábrázolásánál bemutatta, hogy szerencsére már eltűntek az említett időszakban keletkezett depressziós vonalak, amelyek a Hévízi-tavat veszélyeztették. A legnagyobb víztermelések egyébként egybe estek egy viszonylag szárazabb, csapadékmentesebb időszakkal is. Így alakult ki a 70-es évektől a 80-as évek végéig tartó vízhiány, amely a nagy bányavízkivételek megszüntetésével állt helyre. Mint elhangzott, a térség karsztvízgazdálkodásának nagy felelőssége van abban, hogy a tó jó állapotban maradjon fenn, hiszen a térségben kiemelt vizek – bár arányosan a tótól való távolsággal – mind hatással vannak a Hévízi-tó állapotára. A korábbi rendezetlen állapotokhoz képest mára a karsztvíz-háztartás terén egy regenerálódási folyamat tapasztalható, s várható, hogy a korábban elhalt források ismét vizet adnak majd. A gyógytó vízhozama mára már közelíti az eredeti állapotot, igaz ez függ a csapadékmennyiségtől is, de a szakemberek bíznak abban, hogy a regenerálódási folyamat megőrzi a tó gyógytényezőit.

Dr. Böcker Tivadar hidrogeológus a Hévízi-tó vízhozamáról és hőmérsékletéről tartott előadásában kiemelte, hogy mindkét esetben sokban függ a beszivárgás a lehulló csapadék tér– és időbeni eloszlásától. A csapadék minősége is befolyásoló tényező, mert hó formájában lényegesebb nagyobb arányban táplálja a karsztvizet. A beszivárgás alakulásában nagy szerepe van a talaj hőmérsékletének, a vízgyűjtő terület morfológiájának, valamint a terület hasznosításának is. Ez utóbbi időnkénti megváltoztatása szintén hatással van a beszivárgás mértékére. A vízhozamok alakulása szerint az 1950-es években 550 liter/sekundum volt a tó átlagos vízhozama, a folyamatos csökkenés az 1980-as években következett be, amikor ez 300 liter/sekundumra csökkent, s ezt követően az 1990-es évek elejétől egy fokozatos emelkedés figyelhető meg. A víz hőmérsékletét tekintve a különböző források hőfoka 24 és 41 Celsius fok között változik annak függvényében, hogy hogyan keverednek a talajban lévő vizek. Az összes forrásból végül is egy átlag vízhozam és egy átlag hőmérséklet ér ki a Hévízi-tó forrásának folyosóján, s adja a tó vízhőmérsékletét. A forrásban 39,5 Celsius fok a víz hőmérséklete, s ez időtlenül állandónak tekinthető. A vízhozam annyiban befolyásolja a tó hőmérsékletét, hogy csökkenés esetén hosszabb idő alatt cserélődik a tó vize, tehát több ideje van a lehűlésre. Természetesen erre nagy hatással van a levegő hőmérséklete és a szél erőssége is. Mint elhangzott, az összes vizsgált körülményből következik, hogy a Hévízi-tó regenerálódása a befejezési időszakához közeledik, s ez az időszak jelentősen kedvezőbb folyamatokat ígér.

Szigorúan szakmai jellegű előadások hangzottak el ezt követően, elsőként a Hévízi-tó kémiai összetételéről beszélt Kaló Ibolya, a Kelemen és Társai Kft. vízkémiai labor munkatársa, majd a Hévízi-tó vizének és iszapjának komponenseiről és szerves anyagainak összetételéről, ezek kutatásairól kapott tájékoztatást a hallgatóság. A prof. dr. Kerényi Tibor – dr. Székely Ákos – Sáfrány Ágnes – Hargittai Péter – Jäczkel Márta nevével fémjelzett kutatásokról Kerényi Tibor professzor tartott előadást. 
A történelmi kertek és parkok nemzetközi szaktekintélye dr. Mőcsényi Mihály professzor előadásában a hévízi parkerdőről szólva hangsúlyozta, annak érdekében, hogy a tónak, a láperdőnek mind fiziológiai, mind esztétikai értékét, hatékonyságát növelni lehessen, alapvető közlekedéstechnikai módosításokra lenne szükség. Ennek egyik része, hogy a buszpályaudvar áthelyezésre kerüljön, s véleménye szerint meg kell szüntetni a láperdőn áthaladó útszakaszokat. Ezzel Hévíz mentesülne a kórház nyugalmát zavaró átmenő forgalomtól, a várost éltető gyógytó pedig rendkívül értékes területekkel, sokrétű gyógytényezőkkel gazdagodna. Az egységesített láperdő klimatikus védőszerepét fokozva, azt relaxációs parkerdővé lehetne fejleszteni. 
Dr. Gyarmati József osztályvezető főorvos a Hévízi-tó gyógyhatásairól szólva elmondta, a tó vizének összetételét és mennyiségét tekintve lényegesen több gyógyhatással rendelkezik, mint azt a víz összetétele alapján várni lehetne. Ennek az alapját a tó speciális adottságai képezik. A kráterből feltörő víz áramlása egy mikromasszázst, egy vízalatti masszázst jelent a beteg számára. A tóban lévő 122 ezer köbméter víz a geofizikai okok miatt állandó, jobbra forgó mozgást végez a mederben, s ez a kettős áramlás biztosítja az egyenletes hőfokot és a kémiai anyagok egyenletes elosztását is. Ennek következményeként a felhajtóerő több, mint egy álló tó esetében, könnyebb a vízben a lebegés, és kisebb fizikai igénybevételt jelent a vízben való tartózkodás. A tóban folyamatosan áramló iszapszemcsék egyben egy iszapfürdőt is jelentenek, valamint az ideális függőleges testhelyzetben lévő fürdőzés esetében rendkívül jó hatással van a vérkeringésre. A négy és fél hektáros vízfelület óriási párolgást eredményez, s így az itteni mikroklíma akár egy óriási inhalatóriumnak is tekinhető, hiszen a szél jelentős részét a véderdő felfogja. Gyarmati doktor szólt még a víz és a gyógyiszap hatásairól, amely összességében adja azt a világon egyedülálló gyógyszert, amelyet csak a Hévízi-tóban találhatnak meg a gyógyulni vágyó betegek.
A tudományos ülés Vancsura Miklós főigazgató zárszavával, majd fogadással zárult.

vissza az elejére


Dr. Tardy János szavai reményt keltettek

A miniszteri biztos megnyugtató szavakkal kezdte előadását, miszerint az UNESCO Világörökség Központ Nemzeti Bizottsága által, különböző megfontolások alapján a Hévízi-tavat is felvették e szervezet jelölő listájára a Tapolcai-medence vulkáni képződményeivel és a Tihanyi-félszigettel együtt.

Mint mondta, a világörökséggel kapcsolatban még jelenleg is több akut kérdés merül fel. Jó viszont, hogy a civilizált világ most kezdi felfedezni, hogy a civilizáció maradékait még meg lehet-e menteni magától a civilizációtól. Hosszú idő után most érkezett el az az idő, amikor már fel lehet fedezni hivatalosan is Magyarország természeti értékeit, ahol számos egyedi, unikális környezet is található. A világörökségbe való kerüléssel kapcsolatban számos szigorítást vezettek be, elsősorban azért, hogy ne értéktelenedjen a cím. Az UNESCO tagállamok évente csupán egy jelölést adhatnak be, s a felvételről a Párizsban székelő UNESCO Világörökség Központ dönt. A világörökségen belül jelenleg jellemző egy tudatos aránytalanság, a kulturális és a természeti értékek között 4 az 1-hez az arány. Hévíz önmagában a jelenlegi szigorú feltételek miatt kevés lenne a jelöléshez, s ugyanígy van a másik két terület is, bár Tihany esélyes az Európa Diplomára. A miniszteri biztos szólt a rendkívül szigorú feltételrendszerről, amelyben akár tudományosan is bizonyítani kell, hogy az ajánlott terület miért egyedülálló a világon, rendelkezik-e megfelelő védelmi tervekkel, azaz garanciával arra, hogy a jelenlegi állapotát meg tudja-e őrizni a világ számára. Mint mondta, nem tartja esélytelennek ezt a hármas összefogást, viszont nagyon fontos, hogy továbbra is szülessenek a Hévízi-tóval kapcsolatban tudományos értekezések, kutatási összefoglalók, s más olyan kiadványok, amelyek tovább erősítik a tó világörökségre való jogosultságát.

vissza az elejére


Dr. Aradvári László:

Vonzott a reumatológia

Dr. Aradvári László 1999-ben végzett Budapesten az orvostudományi egyetemen. Rezidensként 2000-ben kezdett dolgozni, az elmúlt két évet Budapesten töltötte belgyógyászaton, ortopédián, különböző osztályokon tett eleget a rezidensi feladatoknak. 2002. december 2-tól dolgozik a hévízi gyógyfürdőkórházban.

Dr. Aradvári László– Mindenképpen a mozgásszervi betegségekkel szerettem volna foglalkozni. Ennek az oka, hogy megfertőzött az a 14 hónap, amit az egyetem előtt Győrben beteghordóként dolgoztam végig egy mozgásszervi rehabilitációs osztályon. Az ottani légkör erősen hatott rám. A reumatológia vonzott, ebből írtam a szakdolgozatomat is, a műtő hangulata azonban egyáltalán nem. 
– Milyen szépsége van az ön által választott szakmának?
– Mozgásszervi betegségekkel nemcsak az idősek küszködnek, hanem sok fiatal is. A szépsége pedig ennek az orvos-szakmának, hogy más mint a többi. A kezelések másságára gondolok. Arra, hogy igénybe lehet venni a természet gyógyító erejét, itt Hévízen különösen jellemző a gyógytó hatása. Ezen kívül azok a fizikoterápiás kezelések – gyógytorna, masszás, iszapkezelés satöbbi – mind olyan pluszt jelentenek, amely más szakmának nem adatik meg az orvostudományban. A hévízi kórház messze földon híres, nem csak a betegek, hanem a szakma körében is. Nagyon örülök, hogy státuszt kaptam a kórházban – fogalmaz dr. Aradvári László.
Egy nagyon családias osztályon, az A osztályon dolgozom, ahol a nővérek és az orvosok közösen dolgoznak a betegek javulása érdekében. Úgy érzem hamar sikerült beilleszkednem a közösségbe – folytatja. – A várakozásaimhoz képest csak pozitív dolgokkal találkoztam. 
Német középfokú nyelvvizsgával rendelkezik dr. Aradvári László. A nyelvtudást fontosnak tartja, hiszen, mint mondja Hévízen a külföldi vendégek nagy része német nyelvterületről érkezik.
– Hogyan képezi magát egy kezdő orvos?
– Az ODM labor vizsgálataihoz csatlakoztam, érdekelnek a csontritkulással kapcsolatos kutatások. A szakirodalom böngészését fontosnak tartom, hiszen így a legfrisebb információkkal ismerkedhetek meg. A minél pontosabb diagnózis felállításához ez nélkülözhetetlen. A lehető legtöbbet szeretném megtanulni a reumatológiából. Lehet, hogy később választok egy speciális területet, de jelen pillanatban a gerincbetegségek éppen úgy érdekelnek, mint a nagyizületi betegségek. 
Dr. Aradvári László Keszthelyen él, egy hónapja tagja a Helikon Kórusnak és mint mondja, ezen kívül a túrázás az, amit szívesen csinál szabadidejében. 

vissza az elejére


Dr. Ferincz Vera:

Érdekel a kórház-marketing

Dr. Ferincz Vera Lentiben érettségizett és már a középiskolában megfogalmazódott benne, hogy az orvosi pályát választja, beteg emebereknek fog segíteni. 

Dr. Ferincz Vera– A családomban nincsenek orvosok, szüleimnek gazdasági végzettségük van, de támogatták az elképzeléseimet. Elsőre felvettek a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, ahol már elég korán eldöntöttem, hogy ha végzek reumatológiával szeretnék foglalkozni – mondja.
– Miért választotta éppen ezt a szakmát?
– Talán azért, mert Zalában a termálvíz közel van, ez egy adott lehetőség, amit érdemes kihasználni. Erről sokat hallottam lentiben is és láttam a gyógymód jótékony hatását. A tanulmányaim során pedig láttam, hogy ezekkel a mozgásszervi betegségekkel elég nehezen lehet boldogulni. Klinikai körülmények között a gyógyítására is kevés a lehetőség, ezért nem véletlen, hogy speciális gyógymódok kapcsolódnak a betegségek gyógyításához. Szerintem egy nőnek ez abszolut testhez álló munka. Sokat kell a betegekkel foglalkozni, beszélgetni velük, empátiával fordulni hozzájuk. Erre talán több türelmük van az orvosnőknek.
Már az egyetemi tanulmányai végén úgy döntött dr. Ferincz Vera, hogy tovább tanul, méghozzá gazdasági pályán, ezért Pécsen, a közgazdasági egyetemen elkezdte a marketing szakot. Ekkor már kapcsolatba lépett a gyógyfürdőkórház főigazgatójával. A levelező képzés két és fél éves volt, diplomát tavaly októberben kapott a doktornő. Diploma munkája a „Kórházmarketing a gyógyturizmus tükrében” címet kapta. Az idegen nyelvismeretet mindig fontosnak tartotta: angol, német és orosz nyelvből van középfokú nyelvvizsgája.
– A G osztályon dolgozom Szekeres főorvos úr szakmai irányítása mellett. Mozgalmasak, érdekesek a hétköznapok. Sok a beteg, a különböző mozgásszervi panaszok mellett találkozunk pszichés panaszokkal is. A két-három hetes kúra alatt, amíg itt tartózkodnak a betegek, van lehetőség a beszélgetésre és a szorosabb orvos-beteg kapcsolat kialakítására. Ez a betegség típusoknak a sajátossága miatt is fontos, hiszen teljesen meggyógyítani nem lehet a mozgásszervi betegségben szenvedőt, de a kezelések eredményeképpen hosszú hónapokra panaszmentessé válhatnak. Sajnos sok a gerincbeteg és ez jellemző a fiatalabb korosztályra is.
– Mi ennek az oka?
– Elsősorban a fizikai terhelés, a stressz, a nem helyes testtartás, a túlhajtás. Nincs elég idő a pihenésre.
Kidolgozás alatt van a kórházban egy kommunikációs projekt. A marketingmunkában számítanak dr. Ferincz Verára is.
– Hosszú távú terveimben szerepel, hogy az orvosi szakmán túl, annak gazdasági hátterével is szeretnék foglalkozni. Érdekel például, hogy mi az, amit egy kórház kiaknázhat a gyógyturizmusból. A hévízi kórházban építeni lehet a kíváló orvos-szakmai munkára és a hagyományos terápiás gyógymó-dokra, ami egyedülálló az országban.
S hogy mit csinál szabadidejében dr. Ferincz Vera? Férjével, aki szintén orvos, szeretnek sportolni, félmaratont futnak mindketten és ha tehetik kirándulnak. Azt mondja, a szülei mellett férjének is sokat köszönhet, hiszen ők biztosították a hátteret a tanulásához. 

vissza az elejére


A Hévízi Könyvtár 15. kötete

Vancsura Miklós, a gyógyfürdőkórház főigazgatója a tudományos ülés során mutatta be a Hévízi Könyvtár 15. kötetét, amely az 1999. április 9-én megtartott tudományos konferencián elhangzott előadásokat foglalja össze. A koferencia célja volt, hogy a hévízi forrástó ökológiai és gyógyászati kutatásait tárja fel. A konferencia vitavazető elnökei voltak professzor dr. Berczik Árpád akadémikus, professzor dr. Kovács L. Gábor, az orvostudományok doktora, professzor dr. Sáringer Gyula akadémikus, valamint professzor dr. Szabó István Mihály akadémikus. A kötetet szerkesztette dr. Ponyi Jenő zoológus, Balaton-kutató, hydrobiológus, az MTA Balatoni Limnológiai Kutatóintézet munkatársa. A kötet felelős kiadója Vancsura Miklós főigazgató. 

vissza az elejére


Hévíz, Keszthely és Vidéke

Zala Média online