Aktuális

Információs társadalom, e-Europe, e-demokrácia, e-kormányzat, e-kereskedelem, e-learning - csupa olyan fogalom, amelyeket egyre gyakrabban hallunk, ám sokan nem tudják, valójában mit is takarnak. A homály eloszlatásában Németh Csaba, a Veszprémi Egyetem és a Stratégiakutató Intézet Kht. közműködésével felállított e-Közigazgatási Kutató és Fejlesztő Munkacsoportjának keszthelyi tagja volt segítségünkre.

– Az információs társadalom lényege, hogy a polgárok minél hatékonyabban, szélesebb körben hozzáférjenek az információhoz – kezdi. – Konkrétabban arról van szó, hogy az internet segítségével bárki, bármikor, bárhonnan megtudja, amit akar. Ehhez szükség van szélessávú internetre, személyi számítógépre, és nem utolsósorban megfelelő tartalomra.
– És mindez ne legyen drága…
– Fontos szempont. Nagyon megdöbbentő annak a felmérésnek az eredménye, amelyet 2000-2001-ben végzett az ITTK-TÁRKI, és amelynek témája a magyar lakosság és az internet volt. A kutatásból kiderült, hogy Magyarországon a háztartások 27 százalékában található személyi számítógép. A 14 évesnél idősebb lakosság 76 százaléka lakik olyan háztartásban, ahol van vezetékes telefon, ugyanakkor ugyanezen csoport 17 százaléka használja rendszeresen az internetet. Egy másik, 2002-es nemzetközi (Taylor Nelson Sofres) felmérés szerint etekintetben 31 ország között az utolsó helyen állunk. Megelőznek bennünket olyan országok, mint Litvánia, Lengyelország, India, Lettország, Törökország. A világátlag 42 százalék, és ettől még nagyon messze vagyunk.
– Ezek szerint nálunk még nem népszerű az internet. Miért?
– Ugyanebben az ITTK-TÁRKI felmérésben a nem használók 44 százaléka okként a személyi számítógép hiányát jelölte meg. 37 százalék mondta azt, hogy nem érdekli az internet, további 22 százalék szerint túl drága, 16 százalék a hozzáértés hiányával indokolta távolmaradását, és kevesebb, mint 1 százalék nyilatkozott úgy, hogy a túl sok, gyermekeknek nem való, illetve pornográf tartalom miatt nem kapcsolódik a netre.
– Ha ez így marad, az információs társadalom kiépítése az alapozásnál csődöt mond.
– Nem véletlen, hogy a kormányzati törekvés is abba az irányba mutat, hogy a lakosság minél nagyobb százalékának legyen számítógépe, illetve minél egyszerűbb és olcsóbb legyen az internet-hozzáférés. Tény, hogy Magyarországnak a felzárkózásra csak úgy van esélye, ha fejleszti az információs társadalomhoz szükséges infrastruktúrát. Szellemi tőkénk van, a hazai tudásbázis alkalmas a versenyre: Oroszország, Kína és India mellett mi is ott vagyunk a világ programozó nagyhatalmai között.
– Mi az e-Europe?
– Tulajdonképpen az elektronikus Európa, az európai információs társadalom, amely az Európai Bizottság politikai programja. Ennek népszerűsítése érdekében olcsóbbá, gyorsabbá és biztonságosabbá kívánják tenni az internetet, ösztönözni szeretnék a használatát, egyúttal az emberek képzését is szorgalmazni fogják. A legfontosabb célkitűzés minden állampolgár, háztartás és iskola, vállalat és szervezet átsegítése a digitális korba és az internetre. Az e-Europe a globalizációs folyamat velejárója, az Amerikához való felzárkózást szorgalmazza, ennek legfontosabb eszköze az internet.
– Ezek szerint az e-közigazgatás, e-kereskedelem, e-lear-ning mind azt jelentik, hogy az interneten keresztül bonyolítják le ügyeiket a felhasználók?
– Pontosan. Egyablakos rendszernek is nevezik, ami arra utal, hogy nem kell itt-ott sorban állni, hivatalokba menni, hanem egyetlen ablaknál, ami a számítógép monitora, minden elintézhető. Nem kell papír, hatékonyabb a működés, naprakész az ellenőrzés. Magyarországot tekintve esélyt ad a vidéknek, hogy ne legyen olyan óriási szakadékkal elválasztva a fővárostól. Persze, ehhez az is kel, hogy a vidéken élő emberek is belássák, az internetet használni kell.

1984-ben, vagyis 19 évvel ezelőtt alakult meg a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület keszthelyi Kőrösi Csoma Sándor Klubja. 200 fő feletti taglétszámukat tekintve a város egyik legnagyobb, és legdinamikusabban növekvő civil szervezete.

Csányi Zoltán két éve vezeti a klubot. Dr. Réthelyi Jenőt váltotta az elnöki „székben”, s vele – a generációs különbségből adódóan – a vezetés szemlélete is megváltozott.
– Méginkább azon dolgozunk, hogy tudatosítsuk: nem nyugdíjasklub a miénk! Tagjaink között mindenféle korosztály megtalálható, a nyolcévestől a kilencvenkét évesig. Folyamatosan jönnek új tagok, nagyon sokan az aktív dolgozók köréből. Az összejöveteleinket rendszeresen 90-100 fő látogatja, ami egyrészről nagyon jó, hiszen bizonyítja, hogy szükség van egy ilyen, politikamentes szemléletű klubra. Másrészről viszont annyian lettünk, hogy már nincs az a „mindenki mindenkit ismer” hangulat. De ez természetes, a növekedés velejárója.
A klubtagok kéthetente találkoznak: télen előadásokra kerül sor az összejöveteleken, tavasszal és ősszel két-két kirándulás is bekerül a programok közé. Mivel a Tájak, Korok, Múzeumok kiemelten közhasznú egyesületéhez tartoznak, a rendezvények belépődíj-mentesek, a kirándulásaik önköltségesek. Nemcsak a klubtagokat várják a programokra, bárki mehet, aki érdeklődik az adott előadás, kirándulás, vagy a társaság iránt.
– Munkaterv alapján haladunk, amelyet közösen állítunk össze: a tagok részéről bárki részt vehet, aki bele szeretne szólni. Év közben már gyűjtjük az ötleteket, aztán novemberben összeülünk – általában 20-25 személy szokott eljönni –, és összerakjuk a programot. Így alakul ki a végső sorrend.
Az előadások sokfélék, időnkét a Festetics György Szabadegyetem keretében a „TIT Öveges József” Ismeretterjesztő Egyesülettel közösen kerülnek megrendezésre. Legközelebb, március 22-én Molnár V. József „Az emberélet szentségéről” beszél, a születéstől az elmúlásig. Április elején a húsvét lesz a téma zenében, képzőművészetben, irodalomban, Csányi Zoltán vezeti a „felfedezést”. Április végén a Rákóczi-szabadságharc kitörésének 300. évfordulójára emlékeznek Tar Ferenc történész segítségével. A későbbiekben dr. Réthelyi Jenő „Az ember tragédiája” címmel beszél arról, miért maradtak ki bizonyos részek Madách művéből. Kövér Ferencné az udvarlás művészetéről tart előadást, majd Molnár András, a Zala Megyei Levéltár igazgatója a fiatal Deák Ferencről.
Minden hónapban rendeznek kisebb túrát: márciusban a Berzsenyi-kilátó, áprilisban a Káli-medence, májusban Szigliget a cél. Nagyobb kirándulásokra is sor kerül: júniusban három napon át járják majd a Felső-Tisza ismert és ismeretlen tájait, a Nyíregyháza, Vaja, Tákos, Csaroda, Szatmárcseke, Tiszacsécse, Sonkád, Kölcse, Nyírbátor, Máriapócs útvonalon. Szeptemberben 8 napos üdülést szerveznek az Isztrián, októberben Erdélybe látogatnak.
– A klubon belül működik feleségem, Marika vezetésével a tánckar. Népek táncait mutatják be, gyakran lépnek fel városi, városkörnyéki rendezvényeken. Legutóbb klubunk farsangi mulatságán szórakoztatták a közönséget.
Csányi Zoltán hangsúlyozza: az, hogy működni tudnak, nagymértékben köszönhető a Goldmark Károly Művelődési Központnak, hiszen térítésmentesen termet bocsátanak rendelkezésükre, és egyéb technikai segítséget is nyújtanak. A Goldmark termét ugyan kinőtték már, így a színház Simándy termében találkoznak újabban, ám már adódik az újabb kérdés: hol jönnek majd össze, ha még többen lesznek?

A bírósági ülnökök megbízása május 22-én lejár. A helyi bírósági ülnökök személyére javaslatot tehetnek a keszthelyi bíróság illetékességi területén állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok, a helyi képviselő-testületek és a pártok kivételével minden társadalmi szervezet. A javaslatot az illetékességi jegyzőségen rendelkezésre álló formanyomtatványon lehet megtenni.

Ülnöknek jelölhető az a büntetlen előéletű, 30. életévét betöltött, de 70. életévét el nem ért magyar állampolgár, akinek választójoga van. Az ülnök személyére tett jelöléseket legkésőbb március 10-ig Keszthely Város Polgármesteri Hivatala titkárságára kell eljuttatni. Érdeklődni: 83/505-530.

Keszthely város jegyzője felhívja az üzlet tulajdonosainak és üzlet bérlőinek (üzemeltetőinek) figyelmét, hogy a 2003. január 1-jén életbelépett 2001. évi XCVI. törvény 2.§-ában foglaltaknak megfelelően az üzlet feliratain az üzlet elnevezését – a vállalkozás neve, a vezérszó és az üzletben forgalmazott árura utaló árujelző kivételével –, valamint az üzletben, illetőleg az üzlet kirakatában a fogyasztók tájékoztatására szolgáló közleményeket magyar nyelven meg kell jelentetni.
A fenti követelmény teljesíthető úgy is, hogy ugyanazon feliraton az idegen nyelvű szövegen (szövegrészen) kívül annak magyar nyelvű megfelelőjét is megjelenítik, legalább ugyanolyan jól érzékelhetően, valamint legalább ugyanolyan méretben, mint az idegen nyelvű szöveget.
Azok az üzlettulajdonosok, illetve bérlők, akiknek üzletfeliratai a fent idézett jogszabályban foglaltaknak nem felelnek meg, kötelesek 15 napon belül az üzlet elnevezésének módosítását (kiegészítését) kérni Keszthely város jegyzőjétől és üzletfelirataikat a módosításnak (kiegészítésnek) megfelelően az üzlet homlokzatára kihelyezni.
Felhívjuk a T. Vállalkozók figyelmét, hogy amennyiben a törvény előírásainak nem tesznek eleget, úgy a jegyző az üzletet 90 napra ideiglenesen bezárathatja.