Címlap

A Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete 4 évvel ezelőtt elevenítette fel a farsangi hagyományokat azzal, hogy megszervezte az első Keszthelyi Karnevált. Az első év sikere megalapozta a rendezvény jövőjét, amelyen azóta is évről-évre százak töltik meg a sétáló utcát, hogy nézőként, vagy résztvevőként, de részesei lehessenek a farsangi forgatagnak. Így volt ez a IV. alkalommal, március első napján is.

A karnevál egyik nyertes csoportja a „Mathias Rex zsoldosai”.

Ez alkalommal az időjárás is kegyeibe fogadta a karneváli menetet, amely az ebéd utáni órákban a kastély előtti gyülekezővel vette kezdetét. A Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesületének tagjai 260 egyéni és csoportos, maskarába öltözött felvonulót regisztráltak. A népes menetben résztvevők a szórakozáson, a vidámságon kívül vállalták a számos díj odaítélését magával hozó megmérettetést is. A rendezvény fő támogatója, s egyben a 70 ezer forintos fődíj felajánlója ezúttal is a Keszthely Térségi Vállalkozók Klubja Egyesület volt. A felvonulók rövid bemutatkozás erejéig megálltak a GKMK épületének erkélye előtt, hogy a zsűri értékelhesse a jelmezeket és a maskarákat, majd a templom előtt felállított színpadon mindegyik fellépő bemutatkozására is sor került.
A Keszthelyi Karneválon ezúttal 20 díj került átadásra, a fődíjat a hangyáknak öltözött csoport nyerte el. A Balatoni Borbarát Hölgyek Egyesülete által felajánlott díjak közül a csoportos jelmezesek kategóriájában első lett a „Mathias Rex zsoldosai” elnevezésű csoport, akik részben Sümegről, részben Budapestről érkeztek. Egyéniben a három és féléves Fábián Zsülietta lett az első, aki Süsü a sárkány jelmezét öltötte magára. A díjak átadására a fő téri színpadnál került sor.

Február végén Budapesten, a BNV „A” pavilonjában került sor az első önkormányzati EU csúcstalálkozóra, amelyen a polgármesterek mellett jegyzők, megyei közgyűlési képviselők, és a közigazgatási hivatalok munkatársai is részt vettek. Mohácsi József, Keszthely polgármestere is részt vett a találkozón, s az ott szerzett benyomásairól érdeklődtünk.

– Az első ízben megrendezett EU csúcson, amelyet Medgyessy Péter miniszterelnök és a kormány hívott össze, mintegy háromezren vettünk részt. A rendezvény díszvendége volt Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke, aki szólt az EU közös értékeinek védelméről is. A miniszterelnök a feladatok mellett szólt arról, hogy meg kell szüntetni a főváros és a vidék közötti különbséget, s ehhez az unió megteremti a feltételeket is. Ki kell alakítani az erős, decentralizált önkormányzati rendszert, hogy helyben születhessenek meg a fontos döntések. Szólt az uniós csatlakozással kapcsolatos önkormányzati feladatokról is.
Mohácsi József elmondta, fontos, hogy a hátralévő időben az önkormányzatokon és a hivatalokon keresztül minden információ eljusson a lakossághoz. Az előnyök mellett hangsúlyt kaptak azok a feladatok, amelyeket végre kell hajtanunk.
– Az a véleményem, hogy sokkal előnyösebb lenne a helyzet, ha most egyedül csatlakozhatnánk, de mivel tíz országról van szó, az unió támogatási rendszere, azok forráslehetősége nagyságrenddel kisebb lesz, de a közös Európa a cél, hiszen csak a fejlődés útját választhatjuk. Számos pályázati lehetőség lesz, de ehhez meg kell felelnünk a szigorú elvárásoknak is. Szóba került az önkormányzatok jelenlegi helyzete is, és számos felszólaló kérte a kormányt, gondolják át és találják meg azt a támogatási lehetőséget, amely az önkormányzati gazdálkodás számára lehetővé teszi, hogy megszorítások, elvonások nélkül lehessen működtetni az intézményeket, a városokat és a falvakat.

Két milliárd 168 millió forinttal gazdálkodik az idei esztendőben a hévízi önkormányzat. A kiadások és bevételek főösszegét, illetve az önkormányzati feladatokat, terveket és vállalásokat tartalmazó költségvetést a február 25-i testületi ülésen, 11 igen szavazattal és 1 tartózkodás mellett fogadták el a városvezetők.

Elsődleges az intézmények működtetése

A pénzügyi bizottság elnöke, Naszádos Antal a költségvetésről szólva összefoglalóan elmondta: az a város gyarapodását segíti. Miután azonban a legfontosabb feladat az önkormányzati intézmények megfelelő szintű működtetése és fenntartása, a kiadások tervezésénél is ezt vették elsődlegesen figyelembe. A közalkalmazotti béremelés Hévízre sem maradt hatás nélkül: ez a város számára közel 150 millió forintos plusz kiadást jelent. A bizottság elnöke azonban hangsúlyozta: a település ezt a többletkiadást fel tudja vállalni.
Nyilván a lakosság nagy részét az érdekli igazán, hogy a több mint két milliárdból vajon milyen felújításokra, beruházásokra futja 2003-ban – ki milyen mértékben számíthat arra, hogy lakókörnyezetében előrelépés következzék be. A számadatok azt mutatják, hogy Hévízen 131 millió forintot különítettek el olyan beruházásokra, melyek a 2001-es, illetve a 2002-es esztendőről húzódtak át. Ilyen áthúzódó beruházás például az északi bekötőút befejezése, az Attila utcai római régészeti emlékek állagmegóvása, a közterület-figyelő rendszer bővítése, vagy a Hévíz-Keszthely közötti kerékpárút tervezése.

Figyelik a pályázatokat

A 2003. évben induló beruházásokra 341.098 ezer forint jut. Ebből jelentős összeget – több mint 11 milliót – emészt fel a Széchenyi-Vörösmarty-Park-Kölcsey tömbbelső csapadékvíz rekonstrukciója. 15 milliót igényel a dr. Babócsay utca gáz– és elektromos ellátásának terveztetése, útalakítás, közműépítés megkezdése. A Bibó kollégium I. ütemére, az Ilylyés-iskola tanmedencéjének építésére és a Brunszvik-óvoda tornatermének építésére 12-12 millió forinttal számol a költségvetés.
Naszádos Antal rámutatott: ezek nem az építés valós összegei, a pénzt azért kell elkülöníteni, hogy kedvező pályázatok esetén a terveztetés azonnal megindulhasson.
Jelentős tételként szerepel az Attila utca aszfaltozása a Bartók és a Széchenyi utca között. Az új autóbusz-pályaudvar épületére és közműcsatlakozásaira 4,5 milliót szánnak, a közvilágítás szakaszos bővítésére 4 milliót.
A költségvetés a korábbi évekhez hasonlóan számos civil szervezet, alapítvány, társaság és egyesület támogatásával is számol, bár sokan bizonyára csalódnak, hiszen a kért összegeknek sokszor csak a felét, vagy épp a harmadát kapják meg.
Naszádos Antal elmondta: a költségvetésben 12 millió forint általános tartalékot határoztak meg, hitelfelvételre az önkormányzatnak 43 millió forintos elkötelezettsége van. A pénzügyi bizottság elnöke jelezte azt is, hogy amennyiben külső körülmények miatt – például egy esetleges iraki háború – kevesebb vendég érkezik Hévízre, bizony, sok teljesítést az önkormányzat nem tud garantálni.

Kevés pénzt jut az idegenforgalomra

A költségvetés vitája során több képviselő, így Papp Gábor, Vancsura Miklós, Lázár László sérelmezte, hogy az idegenforgalmi és marketing célokra gyakorlatilag egy fillér sem jut; az elkülönített kétmillió forint ugyanis arra sem elég, hogy a bel- és külföldi vásárokon Hévíz megjelenhessen, sőt, kiadványok készítésére is elkeserítően alacsony ez az összeg.
Vancsura Miklós szerint a költségvetés olyan állomásához érkezett, amely az elmúlt évek döntései után sodorta a várost a jelenlegi helyzetébe, abba, hogy a nagyon komoly kiadásokra a normatív finanszírozások nem elegendők. Szerinte ez a hiány úgy pótolható, hogy a turizmusból érkező bevételt költik el, így a turizmusra magára nem marad elegendő forrás. A bevételek növelése a Hévízen tartózkodók létszámának, a vendégéjszakák számának növelésével lehetséges, ám komoly marketing nélkül nem oldható meg. Véleménye szerint az idegenforgalmi bizottság javaslatait, kéréseit a tétel összeállítása során nem vették figyelembe. Követelte, hogy az idegenforgalmi alap számára 20 millió forintot biztosítsanak, és azonnal kezdjenek hozzá a reklámmunkához. E kérést Papp Gábor és Lázár László is helyénvalónak ítélte, mondván: Hévízen több ezer ember él idegenforgalomból, emellett nem lehet kétmilliós tétellel elmenni.
A vitát végül Vértes Árpád polgármester azzal zárta le, hogy a kétmillió marad, ám ha a marketing megkívánja, az év során a célokra további forrásokat biztosítanak, és az idegenforgalmi bizottság igényei év közben prioritást élveznek.

Elmarad a várakozásoktól

Rábai József és Gelencsér Hédi szerint a 2003-as költségvetés jóval elmarad a várakozásokról, és ez összefügg a város pénzügyi helyzetének alakulásával, a belső arányok kedvezőtlen alakulásával, azokkal az évekkel ezelőtti döntésekkel, melyek még ma is terhelik a várost. Sok jogos beruházási igényt nem tudnak teljesíteni, és ez sajnos Hévíz megjelenésének rovására is mehet. A képviselők kiemelték: minden lehetséges eszközt meg kell ragadni, hogy Hévíz pályázatok útján is nyerjen pénzt, de most már nem csak beszélni kellene erről, hanem valósan, komoly idő- és energiaráfordítással is figyelni kell és kiaknázni a lehetőségeket.
A több mint egy órás vitát követően, a fent kiemelt észrevételekkel fogadták el végül is a képviselők Hévíz város 2003. évi költségvetését.

A februári soros ülését kegyeleti tiszteletadással kezdte Keszthely képviselő-testülete, adózva a két nappal korábban elhunyt dr. Szabolcs András, a város díszpolgára emlékének. Szabolcs András több évtizedes önzetlen, a város érdekében kifejtett munkásságát Zemankovics Ferenc alpolgármester méltatta.

Szólt arról a gazdag életútról, amely egyebek mellett a helytörténeti kutatások során feltárta Keszthely több intézményének múltját, számos publikációval hagyva azokat az utókorra. Az örökké aktív Szabolcs András éveken át egyik mozgatója volt Keszthely kulturális életének, s neve ott sorakozik a Helikoni Ünnepségeket újjáélesztők között is.
Mohácsi József polgármester hivatalos távollétében Zemankovics Ferenc alpolgármester vezette a testület ülését, amelyen elsőként a szociális rászorultságtól függő pénzbeni, valamint a természetbeni támogatásokról és a gyermekvédelem helyi rendeletének módosításáról született döntés. A szolgáltatást végző intézmények igénybejelentése alapján az emelkedő nyersanyagköltségek kompenzálására vált szükségessé, hogy április 1-jétől átlagban 10 százalékkal emelkednek a nyersanyagnormák. A módosításokat követően néhány helyi szabályozási tervet is elfogadott a testület.
A helyi adórendeletek módosításánál az Európa Unióhoz való csatlakozás okán, a törvényi előírásoknak megfelelően szűnt meg több korábbi kedvezmény, amely elsősorban a közüzemi szolgáltatók körét érinti.

A testület ez alkalommal tárgyalta meg a parkolás szabályozásáról és a várakozás igénybevéte- lének rendjéről szóló előterjesztést. A város parkolási szabályozását a Magyar Parkolási Szövetség az elmúlt évi konferenciáján magas szintűnek értékelte, ám az üzemeltető VÜZ Kft. a helyzet további javítását is szükségesnek tartja. A parkolás rendjéről szóló előterjesztés módosítását indokolja, hogy január 1-jétől a díjak áfa tartalma a korábbi 12 százalékról 25 százalékra emelkedett. A módosítási javaslatban annak készítői arra törekedtek, hogy díjemelés nélkül, a kevésbé kihasznált várakozóhelyek felhagyásával, illetve a tényleges igényeket jobban figyelembe vevő szabályozással, és racionalizálással biztosíthassák a szolgáltatás minőségének színvonalát, ugyanakkor ne következhessen be ezek okán jelentős bevételkiesés. Megszületett a döntés, hogy az eddigi gyakorlattal szemben szombaton csupán a kiemelt díjövezetben kell 16 óráig fizetni a parkolásért – szezonon kívül, vasárnap viszont díjmentessé vált a parkolás Keszthelyen. Felmerült, az önkormányzat lépjen fel az illegális díjbeszedők ügyében is, ugyanis a kastély térségében a hétvégeken leparkoló külföldiektől a helyi kisebbség néhány tagja – úgymond – parkolási díjat szedett, bár parkolójegyet ezért nem adtak cserébe.

A Zala Megyei Önkormányzat fenntartásában működő keszthelyi közoktatási intézmények fenntartói feladatának további ellátásáról szóló előterjesztés a törvényi előírásoknak megfelelően azt vizsgálja, hogy változott-e az átadott intézményekkel kapcsolatos álláspontja Keszthely önkormányzatának. Csótár András, az oktatási bizottság elnöke kifejtette, bízik abban, hogy csak átmeneti állapotról van szó, bár hiányzik jelenleg 200 millió forint a működtetéshez, de a város a későbbiekben el tudja majd látni a fenntartói feladatokat. Dr. Müller Róbert, a jogi és ügyrendi bizottság elnöke elmondta, a működtetéshez 214 millió forint hiányzik, ám az átadott intézmények mindegyike térségi funkciókat lát el, s a csatlakozás utáni átalakulások után esély van arra, hogy régiós fenntartásba kerülhet Keszthely öt intézménye. A testület egyhangú döntést hozott a további megyei fenntartásról.

A Goldmark Károly Művelődési Központ és Szabadtéri Színház tevékenységének 1998. és 2002. közötti időszakát is áttekintette a testület. Vargáné Várkonyi Erzsébet, a turizmus és külkapcsolatok bizottságának elnöke kifogásolta, hogy a beszámolóban utalás van az ide látogatók számának csökkenése mellett azok minőségi összetételére is. A turisták jó részének alacsony a fogyasztási kultúrája, ami kihatással van a kulturális programok látogatottságára is. Mint elhangzott, egy ilyen megfogalmazással nem lehet minősíteni az ide látogatókat. Ugyancsak kifogásolta a bizottsági elnök, hogy néhány pályázat esetében a GKMK nem tette meg a hiánypótlást, ezzel több millió forintot veszített a város, valamint felrótta az intézménynek az elmúlt évben elmaradt szezonzáró programot. A válaszokból egyértelművé vált, a már beadott pályázatokhoz az önkormányzat nem tudta biztosítani a szükséges önrész pénzügyi fedezetét, e miatt nem került sor a hiánypótlásra. Az elmúlt évi szezonzárón az időjárás volt az oka, hogy a felkért művészeti csoportok a gyermekek egészségének védelme okán lemondták a szereplést, ettől függetlenül dr. Szabó Imre polgármester szezonzáró szavait követően kerültek levonásra a zászlók. Az éppen arra vetődő német turisták csupán az elmaradt gulyást tették szóvá. A beszámolóról szóló határozati javaslatot végül az oktatási és kulturális bizottság kiegészítésével – köszönet és elismerés a város kulturális életében és a minőségi turizmus erősítésében végzett magas színvonalú tevékenységért – fogadta el a képviselő-testület.

Március van. Végre. Az idei, különösen hosszú és kitartó tél után, mindenki a tavaszt várja. Áhítozunk a simogató napfény, a meleg, s a természet színei után...
De hiába, mert a hideg olykor-olykor még makacsul tartja magát, csak néha lehet „elkapni” egy-két langyosabb napot. A fák is még kopaszon, csupasz ágakkal árválkodnak az utcákon. Csak egy-két tavalyi, elszáradt levél zizegése a borzongató szélben, emlékeztet minket a régmúltnak tűnő őszidőre, s a madarak vidám énekét is mindössze néhány varjú szomorú károgása próbálja pótolni.
Az ellentétek hónapja ez, amikor az idő langyosodik ugyan, de még érződik a csípős hideg, s a kemény fagy – főleg este. Nappal pedig – a kósza napsugarak mellett –, néha egészen szürkébe borul minden, homály lepi a várost...
A Balaton-parton járva, még az egybefüggő jégtakaró látványa tárul a nyakig begombolkozott látogatók szeme elé. Csend honol. Még nyoma sincs az alig két hónap múltán elkezdődő nyüzsgésnek, semmi nem sejteti a tavaszi zsongást. A moló végéhez érve azonban, közvetlen a betontömb mellett, különös, ám annál szívderítőbb kép fogad: a víz, a Balaton vize, a maga opálos zöldes árnyalatával ott fodrozódik egy tenyérnyi felületen, ahol már csak hártya vastagságú az egyébként rianásokkal szabdalt jégpáncél. A dermedt mozdulatlanságban, egy cseppnyi reményt éleszt a tükröződő vízfelület a tavasz, s a kikelet eljövetele felől.