Horizont

Keszthelyen február utolsó napján nyílt meg a háromnapos Országjáró – világtáró című, nagyszabású idegenforgalmi program, és a II. Nyugat-Balatoni Turisztikai Kiállítás és Vásár. A Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. által rendezett program során bemutatkozott Szlovénia idegenforgalmi kínálata is. A rendezvény első napján „Víz – cseppek turizmusunkban” címmel egész napos konferenciát tartottak, amelyen a hallgatóság megismerkedhetett a hazai, valamint Zala megye gyógy– és termálvizes gyógyfürdőinek jelenlegi helyzetével.

Kántás Andor átveszi Vargáné Várkonyi Erzsébettől a város elismerését.

A konferenciát Mohácsi József polgármester köszöntőjét követően Vargáné Várkonyi Erzsébet, a turisztikai és külkapcsolatok bizottságának elnöke nyitotta meg. Koruzs Lajos, az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága Egészségturizmus Albizottságának elnöke a hazai gyógy– és termálfürdők helyzetéről, s a fejlesztésekkel arányosan növekvő látogatottságról is szólt. A hazai termálvizek hasznosítását tekintve jelenleg 223 fürdőt tartunk számon az egyéb célú felhasználás mellett, s ezeknek rendkívül nagy a gazdasági hatása a turizmuson belül is, hiszen a felmérések szerint az itt elköltött 100 euró további 170 eurót indukál. Meglepő volt az a statisztikai felmérés is, miszerint a turizmusban teremtett 100 munkahely összességében 214 új munkahelyet teremt. Az egészségturizmus fejlesztése elengedhetetlen, hiszen egyrészt nincs szezonhoz kötve, másrészt az ezt igénybe vevő turisták itt tartózkodása meghaladja a 10 napot. Éppen ezért rövidesen más támogatási formák mellett újraindítja a kormány a Széchenyi-terv pályázati lehetőségeit is. A termál– és gyógyturizmus kihívásairól EU csatlakozás kapcsán Soproni Gyula, a MEH Turisztikai Államtitkárságának munkatársa beszélt a hallgatóságnak, majd Zala megye vizeinek adottságairól, az ezek nyújtotta lehetőségekről Szalóky Jenő, a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás elnöke tartott előadást. A programkínálat sorában bemutatkozott a közönségnek a hévízi Szent András Gyógyfürdőkórház, a Kehida Termál, valamint Bükfürdő is.

A vásár nyitányaként a szlovéniai Felsőlakosi Népdalkör adott műsort, majd Zemankovics Ferenc alpolgármester szólt a rendezvény jelentőségéről. A Balaton Színház konferencia-központjában 31 standon válogathattak az érdeklődők az idei turisztikai lehetőségekből, ismerkedhettek az utazási irodák kínálta programokkal, és a térség népművészeinek, kismesterségeinek alkotásaival is.
Az idegenforgalmi program kapcsán megrendezett fogadáson került átadásra a „Régió turizmusáért”– díj, amelyet ez alkalommal Vozár Péterné vállalkozó, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Keszthely Térségi Szervezete Kereskedelmi Klubjának vezetője vehetett át a már két szezont megért „Sétálóutcai esték” nyári programsorozat megszervezéséért. Mohácsi József polgármester és Vargáné Várkonyi Erzsébet bizottsági elnök ugyancsak ezen a fogadáson köszöntötte az hazaérkezett Kántás Andort és Latky Csongort, akik az ultrakönnyű repülőgépükkel 21 ezer kilométert megtéve repültek el Ausztráliába.

A kistérségi pavilon számos érdeklődőt vonzott.

A vásár második napján az „Együttműködéssel a Balaton turizmusáért” címmel, a Balatoni Regionális Turisztikai Projekt Iroda, valamint a Nyugat-Balatoni Térségi Együttműködés által megrendezett konferenciával folytatódott a program, amelyen a vállalkozók megismerkedhettek az iroda marketing szolgáltatásaival és pályázati lehetőségeivel. A rendezők köréhez csatlakozott ezúttal a Balaton-felvidéki Társulás is, így sok résztvevő érkezett a Szentgyörgyhegy, a Badacsony térségéből is. Így a megalakult munkacsoportok a már megjelent régiós Széchenyi-terv pályázatokra való előkészülethez feladatul kapták a régió kínálati csomagjainak – szálláslehetőségek, látnivalók, borutak, gasztronómiai és kulturális kínálat – összeállítását. Számos különleges lehetőség van e térségben, amelyet eddig nem vontak be az idegenforgalmi kínálatba, holott éppen az egyediségénél fogva tarthat számot az érdeklődésre. Így például a Biokultúra Egyesület, amely gyógynövénygyűjtő programokat is szervez, számos más foglalkozás mellett. A konferencia inkább a gyakorlati feladatokra, és az azokat segítő pályázati lehetőségekre koncentrált. Az idei balatoni évad első, a kistérségek munkáját összehangoló tanácskozását a résztvevők rendkívül hasznosnak ítélték meg, elsősorban az Európai Unióban elengedhetetlen régiós összefogás szempontjából.

Február utolsó és március első két napjának a programjai sok száz embernek nyújtottak a kikapcsolódás mellett élményt, látványosságot és tartalmas, együttgondolkodásra késztető konferenciákat. A három nap során volt turisztikai kiállítás és vásár, kistérségi kulturális bemutatók sora, két konferencia és a farsangot záró jelmezes karnevál.

A szervezők közül többen aggodalmuknak adtak hangot, hogy az egymással párhuzamosan zajló programok elvonják az érdeklődőket más területekről, s ez negatívan befolyásolja majd a rendezvények iránti érdeklődést. Saját tapasztalatainkból tudhatjuk, hogy ez szerte a világban nem okoz problémát, hiszen számos nagy európai rendezvényen programok százai kínálják magukat, s a különböző érdeklődésű emberek mindegyike megtalálja a maga számára vonzó programokat. Az a keszthelyi három nap is ezt bizonyította, hiszen számos vélemény szerint régen volt az év második hónapjának végén ekkora vendégjárás Keszthelyen. A Balaton Kongresszusi Központban zajló, „Országjáró – világtáró” című turisztikai vásár látogatottságára éppúgy nem lehetett panasz, mint a Balaton Színházban a kistérségi kulturális bemutatók nézettségére. Aki eljött az egyik programra, megnézte a másikat is. Mindehhez az időjárás is kegyeibe fogadta a várost, hisz a kellemes napsütés azokat is az utcára csalta, akik a korábbi hideg miatt végre egy kicsit élvezni akarták a jó időt, s ha már így alakult betekintettek a vásárra, benéztek a színházterembe, s megtekintették a maskarások felvonulását is. Az aggályok nem igazolódtak, ám az igen, hogy kellenek a jó, tartalmas programok ahhoz, hogy élettel telítődjön a város.

A közelmúlt háromnapos programja sorában két konferenciát is rendeztek a Balaton Konferenciaközpontban. Tágabban véve, mindkettő középpontjában az idegenforgalom, a gyógy– és termálturizmus, illetve egy térség adottságainak kínálattá alakítása állt. A témákkal kapcsolatban három közéleti szereplő véleményére voltunk kíváncsiak.

– Napjaink két legfontosabb témája ma hazánkban az európai uniós csatlakozás és itt, ebben térségben pedig a termál és gyógyturizmus helyzete. Az ilyen rendezvények mennyire viszik közelebb az itt élő embereket ahhoz, hogy megtalálják a helyüket Európában és szűkebb pátriájukban az idegenforgalomban is?
– Ez a konferencia, főleg így, hogy egy turisztikai kiállításhoz is kapcsolódik, nagyon jó alkalom arra, hogy ráirányítsa a figyelmet mindarra, mi történt az elmúlt időszakban például a termálturizmus területén – mondja Szalóky Jenő, a Keszthely-Hévíz Kistérségi Fejlesztési Társulás elnöke. – Megállapíthatjuk, hogy a Széchenyi-tervnek köszönhetően is olyan vállalkozásfejlesztés történt az elmúlt időszakban, amelynek ma már az eredményeiről is beszámolhatunk. Nem hiszem, hogy lett volna alkalom arra Zala megyében eddig, hogy a termálvízzel kapcsolatos fejlesztésekről egy összefoglaló képet adtak volna az érintett fürdők. Itt beszámolt az eredményekről, a tapasztalatokról Lenti, Hévíz, Kehidakustány, s most kiderült, hogy Zala megyének ez a hihetetlen nagy kincse, a termálvíz jó kezekben van, a fejlesztéseknek köszönhető eredmények sokkal nagyobb vendégszámot produkáltak, s ezzel arányosan nőttek a bevételek is. Ez bizonyítja azt, hogy ebbe az ágazatba érdemes volt pénzt fektetni, érdemes volt a fejlesztésekhez támogatást adni. Ha kitekintünk a megyéből, akkor máshol is ugyanezeket állapíthatjuk meg.

– A „Víz cseppek az idegenforgalomban” című konferencián a Balaton helyzete is szóba került. Várható e téren előrelépés?
– Vizsgáltuk, mi történik akkor, ha a víz szintje a kritikus 70 centiméter alá esik. Ez befolyásolja a teljes Balaton turizmusát, s veszélyhelyzetet idézhet elő. A Balaton Fejlesztési Tanács tájékoztatást adott a kidolgozott fejlesztésekről, így a szükséges mennyiségű víz pótlási lehetőségeiről is. A víz állandó szintje biztosíthatja a folyamatos balatoni turizmus működését. A konferencián tehát egy olyan nagy régiónak az érdekeiről esett szó, amelynek esetében remélhető, hogy a szakemberek és az érdekeltek véleménye egymásra talál. Ez a régió talán nyomást tud gyakorolni a költségvetésre olyan értelemben, hogy az itt megteremtett bevételekből a megoldáshoz szükséges milliárdokat visszaforgassa az állam.
Bubla Zoltán térségmenedzser ugyancsak fontosnak tartja, hogy az érdekeltek és a szakemberek egy-egy fórumon összevessék a szükséges és a lehetséges és fejlesztési elképzeléseiket.
– A turisztikai vásár, amely sokszorosát mutatja az eddigiekhez képest a kínálatnak, igazán kellemes meglepetés volt, mint az is, hogy a három nap során számtalan program várta az érdeklődőket. A második nap konferenciáján a Balaton felelőse, a Miniszterelnöki Hivatal, illetve annak régiós szerve, a Balatoni Turisztikai Projektiroda és négy kistérség szereplői szólították meg az idegenforgalmi vállalkozásokat, hogy munkacsoportokba tömörülve teremtsék meg a kínálati csomagokat. Mindehhez számos pályázati lehetőség is rendelkezésre áll, s a szakemberek dolga olyan pályázatok készítése, amelyeket érdemesnek tartanak majd a támogatásra.

Vargáné Várkonyi Erzsébet arról szólt, hogy a legjelentősebb dolog ennek a rendezvényosorozatnak a megvalósulása volt.
– Számomra az is jelentős, hogy mindez itt, a megújult Balaton Konferenciaközpont és Színház termeiben zajlott – mondta a turizmus és külkapcsolatok bizottságának elnöke. – Ez megteremtette a további hasonló rendezvények alapját, hiszen itt minden úgy zajlott, ahogy azt a szervezők elképzelték.
– Keszthely és a régió idegenforgalmi felkészülését is segítette ez a programsorozat?
– Igen, hiszen ez mind a küldés, mind a fogadás szempontjából rendkívül fontos. A kiállítás és vásár fontos volt a küldés szempontjából is, hiszen nagy segítséget tudnak nyújtani a kiutazásban. Ha itt a későbbiekben is sok helyi vállalkozás tudja a termékeit kínálni, az azt jelenti, hogy már az előszezonban leköthetőek az előfoglalások. A fogadás terén pedig a kínálat, a programok bővítése, színvonaluk emelése jelentheti a csábítást a külföldiek számára. Minél szélesebb a kínálati kör, annál inkább van lehetőség megismerni ezt a térséget, az elérhető szolgáltatásokat, amelyek ma már egyre színvonalasabbak.

A Gyermek, Ifjúsági és Sportminisztérium mintegy 50 százalékkal növelte a pályázatokra felhasználható pénzösszeget, így ez évben 2,1 milliárd forint áll rendelkezésre e célra. Az összeg egy része az Európai Unióra való felkészüléshez nyújt pályázat útján megszerezhető támogatási lehetőséget.

Minderről Zemankovics Ferenc, az MSZP helyi szervezetének elnöki köszöntőjét követően, dr. Mesterházy Attila, a GYISM államtitkára szólt azon a fórumon, amelyet e hónap első napján tartott az MSZP keszthelyi szervezete. A fórumon részt vett dr. Balogh Miklós országgyűlési képviselő, az MSZP megyei szervezetének elnöke és Mohácsi József polgármester is. A minisztérium számos kiadványt jelentetett meg, amelyben a fiatalság tájékozódhat arról, mit jelent az Európai Unió az ifjúság, a drog, a sport és a fogyatékosok területén, mit jelent a csatlakozás a civil szervezeteknek és az egyéneknek. Elhangzott, hogy 17 pályázati csatorna nyílik meg, ebből 8 teljesen új. Ezek a pályázatok összhangban állnak az európai uniós normákkal, a demokratikus részvétel, az önkéntesség, az ifjúságkutatás kérdéseivel, s összhangban állnak a Medgyessy-kormány programjában megfogalmazott prioritásokkal is.
Az MSZP közelgő pártkongresszusára való felkészülésről szólva dr. Mesterházy Attila elmondta, hogy a legfontosabbak között egy szervezeti modernizációt kívánnak végrehajtani a hatékonyabb munka érdekében. Erre létrehoznak egy munkacsoportot, amely folyamatosan vizsgálja és alakítja majd a párt ezirányú tevékenységét. A tartalmi program, az új kihívások, az uniós elvárások kapnak nagyobb hangsúlyt a jövőben. Az EU-s csatlakozást ellenzők megnyilvánulásaival kapcsolatban az államtitkár elmondta, eléggé felelőtlen ez a magatartás, az ellenérvek szakmailag megalapozatlanok.

23 évi szolgálat után vonult nyugdíjba Bakó Károlyné, a hévízi posta vezetője. Nyugdíjba vonulása alkalmából Vértes Árpád polgármester köszöntötte őt, s elismerő szavai mellett emléklappal, valamint egy Osváth Miklós festőművész által készített festménnyel lepte meg a postavezetőt addigi tevékenységének elismeréséül.

Több képviselő felvetette, hogy Hévíz web-oldalán olyan levelek, észrevételek jelennek meg sokszor, melyek nem állják meg a helyüket, ugyanakkor kellemetlen helyzetbe hozhatják a várost. Miután azonban az említett oldal vendégkönyv címszó alatt jelenik meg, gyakorlatilag kivédhetetlen az ottani szövegek tartalmának ellenőrzése – a képviselői felvetésekre Vértes Árpád polgármester reagált ily módon. Rámutatott: egy-egy negatív vagy valótlan tartalmú üzenet sajnos ezután is megjelenhet, a város legfeljebb valamilyen módon reagálhat azokra.
Klucsarits Iván képviselő arról tájékoztatta a testületet, hogy február 20-án 27 fővel megalakult a Hévíz Közbiztonságáért Polgárőr Egyesület. A szervezet elnöke Kocsis Sándor, alelnöke Dörnyei József nyugalmazott rendőr főhadnagy lett.

Először egymással próbáljanak megegyezni a Hévízen közlekedő dottók vezetői a kisvonatok menetidejét, megállóhelyeit, útvonalát illetően, s az egyeztetett anyagot nyújtsák be a képviselő-testület elé – hangzott el a hévízi testületi ülésen azon napirend kapcsán, melyben a testület ismételten a dottó-üggyel foglalkozott. A testület véleménye szerint akkor, ha a tulajdonosok nem tudnak zöld ágra vergődni, a testület budapesti és megyei közlekedési szakemberekkel dolgoztatja ki az útvonalakat, a közlekedési feltételeket. Mindkét esetben rövid időn belül szeretnék a témát ismét a képviselők elé tárni.