Krónika

A keszthelyi önkormányzat oktatási és kulturális bizottságának elnöke és a bizottság két tagja február végén sajtótájékoztatót tartott a városban várható intézményi struktúra átalakításról.

A város ez évi költségvetése elengedhetetlenné tette az évek óta halogatott strukturális átalakítást, s mint ahogy az ország számos településén, így Keszthelyen is keresik a leghumánusabb megoldást.
A sajtótájékoztatón az oktatási bizottság nevében Csótár András, az oktatási bizottság elnöke, Ruzsics Ferenc képviselő, a bizottság tagja, valamint Törzsök Endréné, a bizottság külső tagja voltak jelen. Csótár András elmondta, a korábbi képviselő-testületek is megállapították ennek a problémának a valódiságát, ám nem merték felvállalni az intézményrendszer ésszerű megváltoztatását. Az új képviselő-testület egyhangú döntést hozott, hogy meg kell tenni a szükséges lépéseket, hiszen 7 év alatt az óvodások száma 901-ről 723-ra, az általános iskolás tanulók száma pedig 2212-ről 1809-re csökkent. A bizottság mindenképpen szakmai döntést kíván hozni az ismét felállított közoktatási munkacsoporttal karöltve, s elsődleges szempontnak tekintik a pedagógiai elvek csorbíthatatlanságát, illetve a gyermekek érdekvédelmét. A bizottsági elnök elmondta, Keszthelyen nem lesz iskolabezárás, minden iskola várja az új tanévben is a diákok beiratkozását. Az óvodák esetében is vizsgálják a humánus megoldás lehetőségét, de a sajtótájékoztató időpontjában néhány kérdés tisztázatlansága miatt erről a bizottság elnöke még nem nyilatkozhatott. Ruzsics Ferenc szólt arról, elsősorban annak is köszönhető az iskolabezárás elkerülése, hogy egy keszthelyi csoport megkereste a bizottságot azzal, nagy igény lenne Keszthelyen egy egyházi iskola megvalósítására. Mivel az egyház felkarolni látszik az ötletet, így az egykor egyházi kezelésben lévő Ranolder Intézet, a mai Szendrey Júlia Általános Iskola átadása kerülhetne szóba. Folynak az előkészítő tárgyalások, az igények felmérése – amelyet Ruzsics Ferenc magánemberként vállalt fel –, s az ezzel kapcsolatos végleges döntés várhatóan az április 10-én sorra kerülő rendkívüli testületi ülésen születik majd meg.

Fodor Márk fideszes képviselő a sajtótájékoztatón elmondta, a Fidesz helyi szervezete támogatja azt a szülői kezdeményezést, hogy a Szendrey Júlia Általános Iskola esetlegesen egyházi intézménnyé váljon, hiszen a kormány nem ad elég pénzt a közalkalmazottak béremelésének finanszírozására.

Ezért a képviselő-testületnek minden, a város oktatási intézményeivel kapcsolatos lehetőséget meg kell vizsgálnia. Mint elhangzott, sajnálatos, hogy egyre nő azoknak a gyermekeknek a létszáma, akikre kiemelt figyelmet kell a fordítania nevelőknek. Bár a városban csökken a gyermeklétszám, a jelenlegi csoportlétszámok az oktatási minisztérium által ajánlott szintet elérik, sőt meghaladják azt, ezért nem támogatják továbbra sem a csoportlétszámok növelésével elindított intézménybezárást. Támogatják viszont azokat a kezdeményezéseket, amelyek az oktatási intézmények minőségi fejlődését segítik elő, s az átalakításuk megalapozott szakmaiságot tükröz. Ugyancsak támogatják, hogy létrejöhessen egy alapítványi fenntartású iskola, amely esetlegesen összekapcsolódhatna óvodai képzéssel is. A Fidesz szerint az alapítványi oktatási intézmények többlet szolgáltatásait és jobb lehetőségeit a keszthelyi lakosokon kívül bizonyára a környékbeliek is igénybe vennék.
Pálinkás Róbert képviselő, a Fidesz helyi szervezetének vezetője szólt Keszthely közlekedési koncepciójának kialakításáról is. Javaslatukra tűzte napirendjére e havi soros ülésén Keszthely önkormányzata a város közlekedési koncepciójának tárgyalását. Mint elhangzott, a lakosság, a civil szervezetek, a kereskedők számos javaslatot juttattak el e témakörben a Fideszhez, hogyan lehetne tehermentesíteni a belvárost, hogyan lehetne a turisták figyelmét jobban ráirányítani a látnivalókra úgy, hogy a parkolók feltöltődése is folyamatossá válna. Mindehhez jelenleg a Fidesz várja a lakossági javaslatokat a március 13-án megtartandó képviselői fogadóórán.

A MIÉP az elmúlt héten megtartott keszthelyi sajtótájékoztatóján Papp Gábor, a párt megyei elnöke a keszthelyi intézményi struktúra átalakításról szólva elmondta, egy régóta halogatott, súlyos terhet kell a város jelenlegi vezetésének megoldania.

A MIÉP is támogatja, hogy a leghumánusabb megoldást válasszák, s így elkerüljék bármelyik iskola bezárását. A párt felvállalta, hogy részt vesz abban a felmérésben, amely egy egyházi iskola létjogosultságának lakossági visszaigazolását jelentette. Az egyházak bevonásával kiosztott kérdőívek tanúsága szerint a lakosság részéről nem csak az intézmény szükségessége vált egyértelművé, de annak anyagi támogatását is számosan jelezték, ehhez nevüket is adva a kérdőíven.
Papp Gábor elmondta, komolyan gondolták a választás időszaka alatt is, hogy a MIÉP a város irányításában nem a politikára, hanem Keszthely gondjainak megoldására, a gazdasági élet fellendítésére koncentrál. Úgy ítéli meg, hogy jelen pillanatban jó irányba mennek ezek a törekvések, a város vezetésében nem a politikai, hanem a sokoldalúan áttekintett, megfontolt döntések dominálnak, bár jelezte, hogy voltak ellenkező törekvések is. Az egyházi iskola alapításával kapcsolatban számos környező településről is vannak megkeresések, s ennek létrejöttével Keszthely visszanyerhet valamit a korábban elveszített presztízséből. Kérdésre válaszolva elhangzott, hogy bár az intézmény működtetését a katolikus egyház vállalná magára, az iskola felekezeti hovatartozás nélkül fogadná a tanulókat, egyetértve ebben az evangélikus és a református egyházzal is.

Az elmúlt héten Hévízen tartott sajtótájékoztatót Papp Gábor képviselő, a MIÉP Zala megyei elnöke a „Hévízi rombolás” címmel. Mint elmondta, a város képviselő-testülete és egy „szűkebb vezetői kör” döntései okán a várost több millió forint értékű kár érheti.

Papp Gábor elmondta, hogy a dr. Moll Károly tér gyalogos övezetét és az ott kialakult gyalogos forgalmat is sérti az a beruházás, amellyel az ott épülő üzlet– és apartmanházhoz biztosítani kívánják a járműforgalmat. Mindez eleve szükségtelen, hiszen egy már kiépült úton biztosítva lenne az ide behajtó gépjárművek forgalma, s a bejárat létesítése amúgy sem önkormányzati feladat. Mindennek ellenére a testület kötelezettséget vállalt az út megépítésére, s ezzel a tér kialakult gyalogosforgalmi rendje felborul, illetve megszűnik. Papp Gábor telefonon érdeklődött az érintett szálloda vezetésénél, s ott biztosították, hogy arról a területről nincs kifogásuk a gépjárműforgalom biztosítása ellen, viszont pár nappal később mégis az új út megépítése mellett foglaltak állást a testület azon tagjai, akik az említett szűk körhöz tartoznak.
Ugyancsak felháborodást keltett az a tény, hogy dr. Keserű Ákos, a város lemondott jegyzője nyolc havi végkielégítést kapott, holott a testületi ülésen közös megegyezéssel való távozást hagytak jóvá a képviselők, s ez jogilag sem támasztja alá a végkielégítési összeg kifizetését.

Március elején tartotta évi rendes közgyűlését a Vajda János Öregdiákok Egyesülete, amelynek taglétszáma már megközelíti a hatszázat. Ennek is köszönhető, hogy jelentős összegekkel tudják támogatni a gimnázium kiemelkedő eredményeket elérő diákjait, művészeti csoportjait.

A diákok ünnepi műsorát követően dr. Máté László egyesületi elnök 2002-es évet átfogó beszámolójából részletes számvetés hangzott el az elmúlt év rendezvényeiről, amelyek közül kiemekledő volt a Vajda János Gimnázium fennállásának 230. évfordulója. Az ünnepség lebonyolításához 100 ezer forinttal járult hozzá az egyesület. Az egyesület 7 hátrányos helyzetű, ám jól tanuló diáknak biztosított egy féléven át havi 5-5 ezer forint szociális támogatást, a második félévben 4 tanuló részesült ebben a juttatásban. 5 tanuló kapott egyszeri tankönyvvásárlási segélyt 8-8 ezer forint értékben. A ballagási ünnepen két-két tanulót jutalmaztak 10-10, illetve 5-5 ezer forinttal, kiváló tanulmányi eredményeikért. A sportkör 30 ezer forint támogatást kapott, s a Helikoni Ünnepségeken jól szereplő diákokat egy budapesti kirándulásra vitte el az egyesület, s ennek költségei elérték a 70 ezer forintot. Természetesen még számos kisebb értékű pénzbeli támogatás mellett több, nem anyagi jellegű támogatást is kapott az egyesülettől a gimnázium. Az öregdiákok éltek a pályázati lehetőségekkel is, így az Országgyűlés Társadalmi Szervezetek Bizottságától 90 ezer forint állami támogatást nyertek, ám a számítógépes pályázatuk eredménytelen maradt. Köszönet hangzott el azoknak a diáktársaknak, akik adójuk 1 százalékával támogatták az egyesületet, ennek köszönhetően több mint fél millió forintot utalt át az APEH az öregdiákok számlájára.
A közgyűlés tagsága egyperces néma felállással tisztelgett az időközben elhunyt diáktársak emlékének, így többek között Hegedüs László alpolgármesterre is emlékeztek.
Hangsúlyt kapott, hogy példaadóan jó az öregdiákok egyesületének kapcsolata a Vajda János Gimnáziummal, annak vezetésével és személy szerint Batha Kálmán igazgatóval is. A közgyűlés döntött arról, hogy a létszámnövekedésnek is köszönhető, stabil anyagi forrásból továbbra is támogatni kívánja a szociálisan rászoruló, de kiváló eredményeket felmutató tanulókat, elismerésben részesíti a kimagasló tanulmányi eredményeket elérő diákokat, és segíti a gimnázium kulturális és sporttevékenységet folytató csoportjait.

Évente a lakosság jelentős hányada válik bűncselekmény áldozatává, akik nem ritkán tragikus és kilátástalan helyzetbe kerülnek. A kirabolt, megfélemlített, esetleg bántalmazott ember nemcsak helyzetfelmérésre képtelen, de lelkileg is súlyosan sérülhet. Minden bajra, ami érhet bennünket, felkészülni lehetetlen. Az áldozatok segítését azonban felvállalták a rendőrkapitányságok: Keszthelyen január 1-je óta Rózsa Gyuláné látja el ezt a feladatot.

– Kik az áldozatok?
– A bűncselekmény sértettje, illetve mindazok a személyek, akiket valamilyen módon negatívan érintett az eset, akiknek az életvitelét hátrányosan befolyásolta, akik ennek következtében lelki, fizikai vagy erkölcsi sérülést szenvedtek. Ilyen értelemben tehát áldozat a bűncselekményt felfedező tanú, a szemtanú, vagy a balesetben, öngyilkosság következtében elhunyt személyek hozzátartozói.
– Mi az áldozatvédelem célja?
– Az, hogy a bűncselekmények károsultjai és sértettjei a jövőben törvény által biztosított, széleskörű jogi védelmet élvezzenek, és erkölcsi, jogi, ha szükséges, anyagi támogatásban részesüljenek. Bízunk abban, hogy ebbe az országosan kiépülő rendszerbe bekapcsolódnak az önkormányzatok és a civil szervezetek, és nem csupán az áldozatok segítésében, hanem az áldozattá válás megelőzésében is közreműködnek.
– Milyen segítséget tud adni Ön a sértetteknek?
– Az én feladatom az, hogy a hozzánk forduló rászorulókat tájékoztassam a büntetőeljárási jogaikról, kötelezettségeikről, az ügyben felmerülő kérdéseikre felvilágosítást adjak. Szükség esetén beszélek az áldozatokat segítő társadalmi szervezetek szolgáltatásairól, azok igénybevételének módjáról, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatások köréről, illetve ha lehetőség van a kár enyhítésére, arra is felhívom a figyelmet. Egészen egyszerűen fogalmazva segítek, ahol tudok. A fogadónapomon, hétfőnként 8 és 12 óra között várom a rászorulókat.