Oktatás

Túljutottak az első izgalmakon a középiskolák végzősei: az érettségi írásbeli vizsgája lezárult magyarból, matematikából és angolból, lapunk megjelenésekor pedig már a németnyelv érettségit választók is beadták dolgozataikat. Hogyan vették az első akadályokat a diákok, milyen felkészültséggel várták az érettségi vizsgát; eddigi teljesítményeik alapján milyen továbbtanulási szándékok vezérelték, és vezérelik őket? – erről érdeklődtünk Hévíz és Keszthely középiskoláiban.

Közgazdasági szakközépiskola

„Két végzős osztályunkban 52 tanuló vágott neki az érettséginek, három olyan diákunk volt, akik sajnos nem jutottak el a maturáig – mondta Bajna Zsoltné, a KÖZGÁZ igazgatónője. – A gyerekek úgy jöttek ki a termekből, hogy nagy valószínűséggel sikerültek dolgozataik. Magyarból Adyt választották a legtöbben. Matematikából pedig – ahogyan ők újságolták –, olyan tételeket kaptak, amihez hasonlókat tanáraikkal már jól begyakoroltak a készülődés során. Diákjaink számára az érettségi folyamata nem volt ismeretlen, hiszen az év során három ízben is próbaérettségin vettek részt. Úgy vélem tehát, hogy nem okozott számukra lelki megrázkódtatást a vizsga, fegyelmezetten, felkészülten várták azt. Iskolánk négyes körüli átlagra számít idén – sok minden függ azért a gyerekek lelkiállapotától is.”
Hamarosan szóbeli vizsgán is számot kell adniuk felkészültségükről a tanulóknak. Itt a hagyományos tárgyak mellett szabadon választottakra is készülniük kell már. A legtöbben közgazdaságtanból vizsgáznak, de sokan választották az informatikát – itt szóbeli és írásbeli vizsga van –, illetve a földrajzzal is kacérkodnak némelyek.
Sok közgázos marad ötödik évfolyamon, akkor is, ha felvették valamely felsőoktatási intézménybe. A gyerekek hetven százaléka jelentkezett továbbtanulásra, nagy részük szakirányú iskolát választott – gazdálkodási területen kívánnak magasabb képesítést szerezni.

Asbóth műszaki iskola

Dr. Tuba Imréné, az Asbóth műszaki iskola igazgatóhelyettese arról tájékoztatott, hogy a nappali tagozatos tanulók közül – az intézményben levelezősök oktatása is folyik – három osztályban a 89 tanulóból 84 jutott el az érettségiig. Az igazgatóhelyettes úgy véli: akik több szűrőn át idáig eljutottak, 95 százalékban megállják a helyüket. A vizsgákon jó közepes szintre számítanak, de a jobb eredmény sem kizárt. A gyerekek a hagyományos vizsgák mellett informatikából és nehézipari alapismeretekből már írásbeliztek – a vizsgáztatás egész héten folyamatos volt. Miután az iskola szakmai képzéssel is foglalkozik, a tanulók választható tárgyként a szakmaiakból tesznek érettségi vizsgát: nehézipari, gépészeti, informatikai és elektrotechnikai alapismeretekből. Az idei évtől mindenki érettségizik idegen nyelvből, a legtöbben a németet választották.
A diákok jobbára maradnak az intézmény falai között az érettségi után, hiszen az ötödik évfolyamon programozó és elektrotechnikai végzettséget szerezhetnek. Maradnak akkor is, ha a felsőoktatási intézmények pozitív visszajelzést küldenek számukra. A 37 továbbtanulni szándékozó legtöbbje műszaki és könnyűipari főiskolára vagy villamosmérnöki karra jelentkezett. Dr. Tuba Imréné szerint a jelentkezési arány jó, hiszen az az évek során folyamatos növekedést mutat.

Vendéglátóipari szakközépiskola

„A folyosói beszélgetésekből leszűrve a gyerekek jónak és reálisnak találták a magyar és a matek írásbelit, mindegyikük arról számolt be, hogy biztosan sikerült a vizsga ezen része. A nyelvtől már jobban tartanak, ám remélem, itt is veszik az akadályokat” – számolt be az első napokról a VSZK igazgatója. Muszatics László elmondta: a három párhuzamos negyedikes osztályból két tanuló kivételével 105 diákot bocsátottak érettségi vizsgára, s bár az osztályok között jelentős differenciák vannak, 3,5-ös átlageredményre számítanak. Lesz olyan osztály is a remények szerint, amelyik legalább négyes átlagot teljesíthet.
A gyerekek írásbeli kötelezettségeiket hamarosan teljesítik – a VSZK-ban speciális tárgyakból írásbeli nem volt. A nyelvek közül legtöbben a németet választották, második helyre került az angol, a francia a rangsorban a harmadik. Szóbeli érettségit már turizmusból és vendéglátó ismeretekből is kell tenniük a tanulóknak.
Muszatics László elmondta: a három osztályból 25-en jelentkeztek továbbtanulni, ezt az iskola jó aránynak tartja. A felsőfokú intézményeknél megjelölt szakok skálája igen széles: az óvódapedagógustól a pénzügyi-számviteli képzésig minden előfordul. Sokan azonban már most jelezték, hogy sikeres felvételi esetén is halasztani kívánnak, és ötödik évfolyamon vendéglátó technikusi képesítést szereznek a VSZK falai között. Az iskola saját és „külsős” tanulói számára akkreditált iskolarendszerű felsőfokú szakképzést is hirdet vendéglátó és idegenforgalmi szakmenedzser szakon, bár az egyetemek, főiskolák expanziója csökkentette az e szakok iránti érdeklődést.

Bibó-gimnázium

„A magyar, a matematika, a rajz, az informatika és az angol tárgyak írásbeli vizsgáin túljutottak tanulóink. Úgy érzem, kedvére válogathatott mindenki a témák között magyarból: volt átfogó elemzés, a költészetet kedvelők számára verselemzés, és a novellák kedvelői sem maradtak téma nélkül. Átlagosnak ítéltük meg a matematika tételeket is: az elégségeshez könnyen hozzá lehetett jutni, és a jeleshez szükséges 60 pont is összeszedhető volt. A rajz érettségi sem bizonyult nehéznek: egy beállítást kellett lerajzolniuk a diákoknak. Informatikából helyi érettségit tettek a gyerekek: iskolánk szaktanára állította össze a feladatokat” – így a Bibó-gimnázium igazgatónője, Batha Kálmánné.
Az igazgató elmondta: mind a 37 végzős diák részt vehetett az érettségi vizsgán, s jelentős részük továbbtanulási terveket is sző. Többen azonban a 13. évfolyamon maradnak, hiszen itt heti magas óraszámban tanulhatnak idegen nyelvet. A képzés lehetővé teszi, hogy a tanulók a közép– vagy felsőfokú nyelvvizsgával próbálkozzanak év végén. Hogy a 13. évfolyamon hány bibós marad, az persze a főiskolák, egyetemek visszajelzései után derül ki. A maradást fontoló bibósok, illetve a más intézményekből jelentkezők számára azonban a nyelvórák mellett más érdekes ismeretek megszerzését is garantálják, így például a tanulók jártasságot szerezhetnek idegenforgalmi rendezvények megszervezésében is.

Vajda-gimnázium

„Négy osztályunkban 119 diákot bocsátottunk érettségi vizsgára az idei esztendőben. Két osztály speciális óraszámban tanult az évek során. Az egyikben részben a biológiát, részben a matematikát tanulták a gyerekek emelt szinten, a másik osztályban az idegen nyelveket – németet és angolt – tanulták emelt óraszámban. Emellett olaszt és franciát tanulhattak, ezekből érettségizhettek is. A gimnázium harmadik osztálya humán jellegű, a negyedik reál jellegű volt. A gyerekek továbbtanulási szándékai is ennek megfelelőek – magyarázta Batha Kálmán, a keszthelyi Vajda-gimnázium igazgatója. – Sokan választják az egészségügyi, a jogi, a közgazdasági pályát, és örömmel vesszük, hogy mind többen szeretnének műszaki irányban továbbtanulni. Hogy az érettségire visszatérjek: kollégáim már átnézték a megírt dolgozatokat, és alapvetően jónak találták azokat. Magyarból mindenki kedvére válogathatott a témák között, de a matematika feladatsor is könynyebb volt a tavalyinál szerintünk. Részben ezek, részben a gyerekek megfelelő felkészültsége miatt a tavalyinál jobb eredményekre számítunk e tárgyból, de általában is jó szintű dolgozatokat várunk diákjainktól. Hamarosan lezárulnak a nyelvi érettségik is; itt kevesebb vizsgázónk lesz, hiszen sok diákunk rendelkezik már nyelvvizsgával – nekik most nem kell számot adniuk tudásukról.”

A Nagyváthy János Mezőgazdasági Szakközépiskolában még 2000-ben indították útjára azt a hároméves nemzetközi projektet, mely most érkezett utolsó, összegző fejezetéhez. Az európai bizottság szervezésében zajló programon – melyet Magyarországon a Tempus Közalapítvány finanszírozott – évek óta sikerrel vesznek részt a keszthelyi szakiskola növendékei dr. Fodorné Németh Ildikó szaktanár – projektkoordinátor iránymutatásával.

A finn (tamperéi), a német (fuldai), az olasz (manduriai), a magyar (keszthelyi) diákoknak a közösen kiválasztott témakörről: a vízről, annak élettani szerepéről, felhasználásáról, a mindennapokban elfoglalt jelentőségéről kellett minél több információt összegyűjteni, rendszerezni úgy, hogy a kapott adatsorokat összevetették saját hazájuk és az évenként meglátogatott ország környezetvédelme, vízfelhasználása, vízszennyezése terén szerzett saját, tapasztalati tényeivel. A programba bevont keszthelyi tanulók tavaly egy több oldalas színes magazint és egy csinos honlapot készítettek, amely eljutott mindhárom országba; idén pedig egy CD-romot jelentetnek meg. A környezetvédelmi indíttatású projekt során résztvevők nem csupán a bemutatkozó videofilmekről ismerhették meg egymás városait, iskoláit, a szokásokat, nevezetességeket, hanem személyesen is. Még télen ketten jártak Tamperében, most áprilisban pedig ugyancsak két 12. évfolyamos diák: Pap Erzsébet és Szvoboda Gréta „élesben” is kipróbálhatta, mire is jó az eddig megszerzett tudás, illetőleg az idegen nyelv ismerete. Az ötnapos tapasztalatcserén résztvevő lányok meglátogatták egyebek mellett az olasz vendéglátók iskolájának tankertjét, laborját. Nagy kedvvel nézték meg a füge-, citrom-, narancs- és mandarinfákat. Látogatást tettek az i.sz. 11. század óta lakott 33 ezer lakosú város borkombinátjában, ahol megismerték a szőlőtermesztés egykori és modernebb eszközeit, a vidék jellegzetes borait, a csepegtető öntözési technikával művelt tőkéket. Bebarangolták a környék nevezetes természetvédelmi területeit. Mint mondták, az élményekben gazdag tanulmányút számukra mindenekelőtt önbizalmat adott. Állították: európai összehasonlításban egy magyar iskola is jól képes megállni a helyét, de csak akkor, ha a kontinensen leggyakrabban előforduló nyelvek közül legalább eggyel-kettővel jól elboldogul az ember. Szerintük a környezetünk megóvása terén hazánk le van maradva, de a fiatalokat megszólítani képes, hatásos szemléletformálással ez a hátrány is rövid idő alatt ledolgozható.

Az Országos Tudományos Diákköri Konferenciának ez évben a Kaposvári Egyetem Állattudományi Kara adott otthont.
A hazai felsőoktatásban tanuló hallgatók tudományos diákköri tevékenységét, bekapcsolódását az intézményi kutatómunkába, évente értékeli az OTDK. A XXVI. konferenciára 24 egyetemi karról mintegy 3500 hallgató küldte be tudományos dolgozatát, s az akadémikusokból, egyetemi tanárokból álló zsűri előtt szóban is megerősítették a kutatási eredményeiket. A konferencián 22 tagozatban több mint 300 előadás hangzott el.
A tudományos diákköri versenyen kiemelkedően szerepeltek a Veszprémi Egyetem Keszthelyi Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karának hallgatói. Az országos döntő agrárszekciójában első díjat kapott a keszthelyi Lukács Gábor, a kar negyedéves hallgatója, akit dr. Kocsondi József tanszékvezető egyetemi tanár készített fel. A keszthelyi kar hallgatói ezen felül még különféle kategóriákban négy 2., és öt 3. helyezést értek el, öten pedig különdíjat vehettek át.

Hévízen történt

Öt fős munkacsoportot hozott létre Hévíz a pályázatok figyelése érdekében. Az önkormányzaton belül működő csoport már megkezdte munkáját, jelenleg a város ivó– és szökőkútjainak javítására adnak be pályamunkát, de marketing kiadványok készítésére is pályáznak hamarosan. A továbbiakban minden pályázatot figyelemmel kísérnek.

* * *

Pályázatot írt ki a képviselő-testület az Illyés-iskola, valamint a Brunszvik-óvoda igazgatói álláshelyének betöltésére, miután a vezetők öt éves megbízatása lejárt. Rövid vita után a képviselők 8 igen és 3 nem szavazat mellett úgy döntöttek, hogy az álláshelyeket tíz éves időtartamra hirdetik meg.

Úgy tűnik, a megyei tanulmányi versenyeken elért eredményeivel az Egry József Általános Iskola jócskán túlteljesítette idei tervét. Első helyezést értek el a Bendegúz NyelvÉsz Versenyen, a Zrínyi Ilona, illetve a Kalmár László néven zajló, továbbá a Kenguru névre keresztelt matek versenyeken, a matematikai alapműveletek terén szerzett jártasságot tesztelő versengésen, a számítástechnika alkalmazói megmérettetésen valamint a Zalaegerszegen tartott német nyelvi tanulmányi seregszemlén is.

Az alapfokú intézményben folyó oktatói munka nívóját dicséri az is, hogy a hét győzelmen kívül több diák is előkelő helyezésekkel öregbítette iskolája hírnevét. Közülük mostanában Fonyód Dávid ötödikes fiúra legbüszkébbek az Egryben tanító pedagógusok, élükön dr. Szabó Jánosné igazgatónővel. A szerény, halk szavú tanuló ugyanis csak ebben a tanévben kilenc rendkívül nagy felkészültséget igénylő országos és nemzetközi megmérettetésen bizonyította, hogy alig akad nála ügyesebb, rátermettebb induló. A logikai tesztfeladatokért különösen rajongó Dávid a Bátaszéken 14. alkalommal rendezett országos matekversengésen sok fővárosi elit iskola növendékét utasította maga mögé, megszerezve az első helyet. A nemzetközi Kenguru matekrivalizálásról országos másodikként érkezett vissza. Az ugyancsak országos körből merítő Zrínyi Ilona verseny hatvanezer indulójából harmadik éve mindig győzelmet megszerezve tért meg a megyei írásbelikről, ötödikként pedig a fővárosi döntőkről. A tehetséges diák – aki már elsős korában segített osztályfőnökének különféle emléklapok számítógépes szerkesztésében – nem adta lejjebb a Kalmár Lászlóról elnevezett versenyben sem, első helyével esélyt szerzett az országos döntőbe jutáshoz. Dávid – aki a matekkal való foglalkozást háromévesen kezdte – a tabella legfelső helyén tanyázik az Abacus folyóirat pontversenyében, de megnyerte a számítástechnika alkalmazói megyei versenyt is, bejutási lehetőséget kiharcolva a százhalombattai döntőbe. És téved az, aki a matematika szakos pedagógus szülők gyermekéről azt gondolja: biztos, hogy a kissrác csak a matek terén jeleskedik. A most 12 éves fiú a második helyet szerezte meg a megyei Egry József Helyesírási Verseny legutóbbi fordulóján, a megyei NyelvÉsz versenyen pedig az ötödik helyre sorolták. A Kazinczy Ferenc Szépkiejtési versenyen való eredményes szerepléséért pedig bronz minősítés járt. Csak így tovább!!!

A keszthelyi VSZK tanulói szép sikert értek el a Nyíregyházán, április 23-26 között megrendezésre került Országos Szakmai Tanulmányi Verseny döntőjében.
A vendéglátó technikus szakmában az intézmény három tanulója, Guzmics Anna, Dénes Szilvia és Porkoláb Anita került az országos döntőbe, ahol a 15 fős mezőnyben nem kisebb volt a cél, mint bekerülni az első tízbe, hiszen ez esetben mentességet kaptak a versenyzők a főiskolai felvételi alól. Nos ez Guzmics Annának és Dénes Szilviának sikerült, Porkoláb Anita a 11. helyen végzett, ám ez a helyezés jeles minősítéssel a technikusi vizsga alóli felmentést jelentette. A zsűri különdíjat adományozott a legjobb menükártyáért, amelyet ugyancsak Porkoláb Anita vehetett át.