A gépről a Zalai Balaton-part Ifjúsági Fúvószenekar pattogó ritmusainak hangja mellett szálltak le az utasok, akiket pezsgővel fogadott az utazási iroda tulajdonosa, Josef Mutsch úr, valamint a hévízi szállodák igazgatói.– Az elmúlt évben 105 nagy gép érkezett Sármellékre – mondja Zóka István, a Balaton West Airport igazgatója –, ebben az évben már 140 nagy gép száll le itt. Az elmúlt évben 850 kis repülőgép érkezett hozzánk, erre az évre ezer várható. Most pénteken és szombaton 38 repülő szállt le a repülőtéren. Az elmúlt évi 16 ezer utaslétszámot is felülmúljuk az idén, várhatóan 20 ezren érkeznek Sármelléken keresztül az utazási céljukra, azaz Hévízre, Zalakarosra, Kehidakustányba, Sárvárra, Bükre és más üdülőhelyekre.
– Várható-e, hogy sikerül fejleszteni a repülőteret?
– Természetesen bízunk ebben, de őszintén megmondom, nagyon szégyellem magam az illetékesek helyett, hogy ilyen lepusztult környezetben, ilyen kezdetleges technikával kell a forgalmat fogadni. El kellene már végre gondolkodni azon, hogy ha egyszer a két kis önkormányzat szegény, nincs pénze, akkor valamilyen állami megoldást kellene találni erre. A német turisták egyszerűen csak „Ungarische Pusta Flughafen”-nek hívják a repülőteret, ez meglehetősen ledegradáló, de találó. Sajnos, teljesen egyetértek velük. Ahol a turizmus húzóágazat egy országban, s erre nem tudnak áldozni minimálisan néhány százmillió forintot, ez teljesen érthetetlen.
– A Nemzeti Fejlesztési Terv operatív programjaiban szerepel a debreceni és a sármelléki repülőtér fejlesztése, s ennek ügyét felvállalta a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács is. Állítólag 40 millió forint van elkülönítve a repülőtér fejlesztésére, hogy elkészülhessen egy megvalósíthatósági tanulmányterv. Megmozdult a Pályázatelőkészítő Alap is e témában, hogy EU-s fejlesztési pénzekből sikerüljön elnyerni erre támogatást. Sajnos a határátkelőhely nyitása még mindig várat magára, a napokban jártunk Budapesten a BM-ben, ahol közölték, hogy a repülőtér a jelenlegi állapotában nem felel meg a feltételeknek, amelyek ehhez szükségeltetnek. Sajnos ez igaz, sok pénz kellene ahhoz, hogy a minimális biztonsági követelmények alapszinten teljesüljenek, így nincs bekerítve a repülőtér, ami előírás, nincs fegyveres biztonsági őrség és saját e célra kiképzett tűzoltócsapat. Ezek megvalósítása meghaladja az önkormányzatok anyagi erejét, s így el kellene gondolkodni azon, hogy a két éve született kormányhatározat, amely mindennemű támogatás nélkül, az összes terheivel együtt adta át a repülőteret az önkormányzatoknak, járható út-e.
A korábbi tervek szerint ez év április elejétől JET típusú repülőgépek érkeztek volna, de a Lufthansa a biztonsági előírásoknak megfelelő felszereltség hiánya miatt lemondta ezeket a járatokat. Májusban beüzemeltek egy radarkép-megjelenítőt, amelyen követhető a dunántúli légi forgalom, és egy differencial GPS-t, amely a pontos helyzet-meghatározást teszi lehetővé. Ezeknek köszönhetően a Lufthansa CityLine végül is engedélyezte a JET típusú gépek leszállását Sármelléken.
– A problémák ellenére jelenleg szinte zsúfolt a repülőtér. Milyen évet várnak?
– A forgalom csodálatos, az első két szezonális hónap – április és május – forgalma 50 százalékkal haladja meg az elmúlt év hasonló időszakát. A már említett gépszámok mind lekötött járatok, így egyértelmű a repülőtér forgalmának növekedése.
– Milyen rendszeres járatok érkeznek a szezonban Sármellékre?
– Frankfurtból, Zürichből, Düsseldorfból, Berlinből és Lipcséből hetente érkeznek járatok. Élő igény van más országokból is, Franciaországból, a Skandináv államokból, Angliából, de ahhoz, hogy ezek a járatok elinduljanak, azt a minimális, általunk 700 milliósra becsült fejlesztést végre kellene hajtani. A jövő évtől az úgynevezett fapados járatok is megcélozták Sármelléket, de ha a fejlesztések nem valósulnak meg, ettől is el fogunk esni.
– Ez nemzetgazdasági érdek is lenne...
– ...csak sajnálatos módon éppen azok nem értik ezt, akik tehetnének valamit a fejlesztésért. Én szégyellem azt, hogy tízegynéhány évvel az orosz csapatok kivonulását követően ilyen körülmények között kell fogadjuk a minőségi turistákat – mondta beszélgetésünk végén Zóka István.
A szervezők azért döntöttek a helyváltoztatás mellett, mivel a Keszthely Expo egyszerűen kinőtte magát, s a jelentkezőket már nem lehetett bezsúfolni a Liget Plaza parkolójába. A vásáron ezúttal több mint 80 cég mutatta be termékeit, az ilyenkor szokásos kedvezményes kínálattal, s a legnagyobb teret kapó építőipar mellett első ízben voltak jelen a térség autókereskedői is. A négynapos kiállításnak és vásárnak számtalan kísérő programja volt, a hatalmas színpadon bemutatkoztak a térség művészeti csoportjai, de sztárzenekarokkal is találkozhatott a közönség.