Egészségügy

A nyár sok esetben nem csupán az önfeledt kikapcsolódás, a könnyed pihenés, a várva-várt szabadság, a lelki felfrissülés időszaka. Bizony ilyentájt is megkeserítheti a vakációt egy nem várt betegség, vagy az ember egészségét károsan befolyásoló helyzet. Egész évben csodálatos nyaralásunkra spórolunk, hogy végre kipihenjük az elmúlt év fáradalmait. Azt gondoljuk, hogy egy hétig gondtalanul fogunk élni, csupán egy dolgunk lesz, élvezni a paradicsomi körülményeket. Ám van egy kis bökkenő! Orvul támadnak a rovarok, kullancsok, csúnyán „megpörkölődhetünk” napozás közben, „megmérgezhet” minket a mosatlan gyümölcs, s ránk törhet a kínzó allergia. Legyünk mindig résen, hogy semmi se rontsa el a nyaralást! A környékünkön élő és praktizáló szakorvosok egy véleményen vannak a tekintetben, hogy a bajt jobb megelőzni…

Az ózonréteg vékonyodása miatt egyre gyakrabban esik szó az amúgy éltető napsugarak káros hatásairól – állítja dr. Masszi József a Keszthelyi Városi Kórház Bőr- és Nemi beteg Gondozójának főorvosa, aki a Balaton fővárosában közel 6 esztendeje gyógyítja a környékről hozzá fordulókat. Szerinte mostanság egyre többen mondanak le a nyár örömeinek élvezetéről ahelyett, hogy inkább okosan védekeznének.

– A kevés és a túl sok napsugárzás is ártalmas. Lehet arany középutat találni?
– A kevés napfény tényleg rossz hatással van még a kedélyállapotunkra is. Valamilyen napfény mennyiség viszont kell a D vitaminképzéshez is, ám ehhez általában elegendő az az adag, amennyi minket normál életünk során ér. A napfénynek nem egyféle káros hatása ismert. A legjobban károsít a napfény spektrumából a körülbelül öt százalékát kitevő, de nagyon ártalmas UVB sugárzás, és a 95 százalékát kitevő és mélyebbre ható UVA sugárzás. Az UVB sugárzás 30 százaléka – az egész napra elosztva – 11 és 1 óra között éri a földünket. Tehát ebben az időszakban a legerősebb a sugárzás. De általánosságban azt szoktuk mondani, hogy vagy reggel, vagy 4 óra után tanácsos napra menni.
– Ajánlott üdülés előtt szakorvossal megnézetni az anyajegyeket, pigment foltokat?
– Napozás előtt is, és napozás után is, mert ezekre kifejezetten káros hatással van a napfény. Akin nagyon sok anyajegy van, és különösen, ha azok nem szimmetrikusak; sötétebbek, mint az átlagos anyajegyek, vagy sötétebbé válnak az élet során, esetleg kiemelkedőbbé válnak, vagy viszketni kezdenek, nekik dermatoszkópos szűrővizsgálaton szükséges részt venniük.
– A festékes bőrrák az idősebb korosztály körében gyakoribb. Vehetjük úgy, hogy a bőrnek van „memóriája”?
– Igen, a rosszindulatú bőrdaganatok kialakulásáért döntően az UV-A sugárzás okolható. Fontos megjegyezni, hogy a bőrünknek kitűnő emlékezőtehetsége van, tehát az életkor előrehaladtával a bőrt érő fényenergia, illetve az általa kiváltott biológiai hatás összegződik. Ez is oka annak, hogy az idősebb emberek körében bizony gyakoribb a bőrrák.
– Mely gyógyszerek vezetnek fényérzékenység kialakulásához?
– Találunk köztük antibiotikumokat, belső fertőtlenítő szereket. A bőrgyógyászatban használt anyagok között a pattanásosság kezelésében alkalmazunk néhány olyan gyógyszert, melylyel nem tanácsos a napra menni. Ezeket a szereket épp ezért inkább a téli időszakban szoktuk ajánlani.
– Mit tegyünk, ha már megtörtént a napégés?
– Forduljunk szakorvoshoz, aki viszketéscsillapítóval, bőrnyugtató krémekkel, komolyabb károsodás esetén belső gyulladáscsökkentővel, fertőtlenítővel kezeli az érintett területet. Mindezt persze elkerülhetjük, ha magasabb faktorszámú gél formájú napvédő szert vásárolunk, mert azzal akár a fürdőzéskor is óvhatjuk bőrünket.

A környékünket átszelő főutakon fokozott a közlekedési balesetek előfordulásának veszélye. Errefelé különösen sok problémát okoznak a kamionok és a veszélyes anyagokat szállító járművek.

A mentőszolgálat részéről nagyobb odafigyelést nem csupán a nyaranta megjelenő fokozott autóforgalom okoz. A térség idegenforgalmi célpontjain – Hévízen, Keszthelyen, Vonyarcvashegyen, Gyenesdiáson – a nyári időszakban a települések lakosságát lényegesen meghaladó vendégforgalommal is számolni kell, és akkor még szót sem ejtettünk a régió sajátos településszerkezetéből adódó hátrányokról – foglalta össze a szezon és a helyi mentősök kapcsolatát Varga István az Országos Mentőszolgálat keszthelyi állomásának vezetője.
– Képesek megfelelni az egyre fokozódó igénybevételnek?
– Az tény, hogy mostanság lényegesen több közlekedési-vízi baleset, kánikula okozta rosszullét fordul elő, a sürgősségi betegellátás szempontjait mérlegelve igyekszünk helytállni és időben elvégezni az igényelt szállításokat. Mivel nyaranta nem emelkedik sem a létszámunk (33 fő), sem a gépjárműpark (kettő darab 24 órás mentőautó és kettő darab nappalos esetkocsi), ezért előfordul, hogy a szállítandó betegektől még nagyobb türelmet kell kérnünk. Egy-egy huszonnégy órás szolgálat bizony számunkra is megterhelést jelent.
– Miben várnak több segítséget?
– Abban feltétlenül, hogy a segítségkérő nagy részletességgel igyekezzék leírni egy-egy baleset helyszínét, megjelölve a tájékozódási pontokat. Sajnos sokan – főleg a vakációt kezdő diákok – heccből, szórakozásból tárcsázzák a segélyhívó telefonszámát. A mobiltelefonnal Keszthely környékéről segélyhívást kérők sokszor pánikba esnek, hogy a zalaegerszegi mentőállomás diszpécsere veszi föl a kagylót. Aggodalomra semmi ok, ő pontosan ismeri a feladatát, és másodperceken belül riaszt bennünket.

Dr. Dalmadi Ilona a keszthelyi kórház tüdőgyógyász főorvosa a levegőből „támadó” civilizációs népbetegségről, az allergiáról szólva kiemelte: e megbetegedésben – amely a szervezet túlzott reakciója egy adott anyagra – a fejlett országok lakosainak 10-20 százaléka szenved.

A tünetek jelentkezhetnek nátha, szénanátha, szemviszketés, könnyezés, vagy bőrkiütés formájában, súlyosabb esetekben asztma is előfordulhat.
– Allergiát okozhatnak ételek – például tej, tojás, hal, szója, földieper, tartósítószerek is, de ilyentájt kezdi meg támadását a pollenszezon legagresszívebbje: a parlagfű.
Valóban, egy növényről a szelek szárnyán akár nyolcmilliárd pollen a levegőbe kerülhet 50-100 kilométerre kiindulási ponttól, majd onnan a földbe jutva ötven évig életképes marad. A növény szinte kiirthatatlan és szomorú, hogy a kaszálása sem oldja meg teljesen a problémát. A legsúlyosabb tüneteket kétségkívül a parlagfű számlájára írhatók.

Az allergológust naponta negyvenen is keresik.

– Itt a nyári főidény s vele együtt megjelenhet a fényallergia.
– Igen, fontos tudatosítani még a strandszezon előtt, hogy akik napozni készülnek, ne használjanak előtte dezodort, parfümöt, mivel ezek – fotoszintetizáló hatásuknál fogva – fényallergiát válthatnak ki, amelynek következtében súlyos esetben bőrrák, sőt, szürke hályog is kialakulhat. A fémek sem hiányozhatnak a sorból, különösen a nikkel; bizsuékszerként orrban, szájban, fülben, köldökben hordva nagy károkat okozhatnak. Ha valaki az első allergiás tünetek – bőrpír, gyulladás – jelentkezése után is ragaszkodik az adott ékszer, például fülbevaló hordásához, szinte „lerohad a füle.” Ugyanez fennáll a tetováló szalonokban használatos kadmium-szulfit esetében, ami szintén okozhat fényallergiát. Azt is tudni kell, hogy a naptej a leégéstől megvéd, de a fényallergiával szemben azonban tehetetlen.

Ragadjuk meg a családdal, baráti körrel eltöltött szabadság, a szünidő időszakának minden kellemes percét, hogy lelkünket feltöltve elraktározhassuk a derűs pillanatokat, és ne engedjük, hogy apró kellemetlenségek miatt oda legyen testünk-lelkünk harmóniája – tanácsolja a nyaralni készülőknek dr. Gárdos Sándor belgyógyász szakorvos. A Keszthelyen praktizáló háziorvostól elöljáróban arra kerestük a választ, mi kerüljön a vakációra indulók úti patikájába.

– Utazásra egyrészt olyan, jobbára nem vényköteles szereket vigyünk magunkkal, amelyek egyszerűbb betegségek önálló kezelésére szolgálnak, másrészt olyan gyógyszereket, amelyeket állandóan szednünk kell. Mindenki maga tudja eldönteni a saját gyenge pontjainak ismerete alapján, mik azok a komolynak nem tekintett betegségek, amelyekkel a nyaralása alatt esetlegesen számolnia kell. Bárhová is visz utunk Európába, csomagolnunk kell megfelelő, könnyen a bőrbe szívódó, magas védelmi faktorral rendelkező naptejet és a napfürdőzés utáni bőrnyugtató balzsamot, kenőcsöt. Kisebb sérülések ellátására érdemes becsomagolni kötszert, ragtapaszt és folyékony fertőtlenítőszert. A hirtelen fellépő magas láz csillapítására szolgáló készítmények szinte mindegyike rendelkezik enyhe fájdalomcsillapító hatással is. Aki az utazáskor a nem megfelelően tisztított ételek, esetleg italok révén kialakuló bakteriális fertőzések következtében fellépő híg hasmenések kúrálására nem tud elegendő időt szentelni ágyban fekvéssel, az vigyen magával hasmenés elleni tablettákat. Aki pedig szorulásra hajlamos, annak hashajtót célszerű bekészítenie. Jó, ha van nálunk allergia elleni kenőcs és olyan a rovarokat testünktől távol tartó készítmény is, amely biztonságossá teheti a természetjárást.
– Mire kell még gondot fordítanunk?
– Arra feltétlenül, hogy csak olyan frissen elkészített finomságokat fogyasszunk, amelyeknél feltételezhető, hogy az ételkészítés folyamata során (sütés, főzés, grillezés) elpusztultak a kórokozó csírák. Óvatosan bánjunk a tejtermékek fogyasztásával és ne együnk meg olyan gyümölcsöt és nyers zöldséget, amelyet nem lehet meghámozni. A kánikulában könnyen alábecsüljük vízvesztésünket, ezért mindenkor gondoskodjunk a megfelelő folyadékfogyasztásról. Legjobban tesszük, ha erre a célra szénsavmentes ásványvizet választunk. A tapasztalatok szerint feltétlenül érdemes áldozni olyan utasbiztosítás megkötésére, amelyik segít, ha véletlenül veszélybe kerül egészségünk.