A miniszteri látogatás Zalaváron, a Várszigeten álló Kis-Balaton Bemutató Házban kezdődött, ahol Nádor István, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adott tájékoztatót a Kis-Balaton helyzetéről. Dr. Persányi Miklós és a vízügyi szakemberek is kiemelték, hogy a vízvédelmi rendszernek köszönhetően az elmúlt időszakban sokat javult a Balaton vízminősége. Az első ütem beváltotta a hozzá fűzött reményeket, ám a második ütem eleddig még nem készült el. Ennek megvalósításáig szeretnék elérni, hogy a térség településeinek szennyvízcsatorna-hálózata kiépüljön, valamint mindent megtesznek azért, hogy a Kis-Balaton értékeit minél szélesebb körben megismerhessék az ide látogatók. A miniszter szólt arról, hogy a második ütem megvalósítása, a fejlesztés kérdése újra a kormány elé kerül. A bemutatóháztól mintegy három kilométerre, a zalahídvégi híd közelében avatták fel ezt követően azt a madármegfigyelő állomást, amely a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság anyagi támogatásával jött létre. A svájci ETH Zürich egyetemistái elsőként papíron készítették el terveiket, s ezt követően – a legjobbak kiválasztása után – alkalmat kaptak arra, hogy gyakorlatként saját kezűleg építsék meg a természetes környezetbe, természetes anyagból megálmodott madárvártát. Az ősi lakóhelyformákat idéző építményhez kilencven köbméter hasított akácfát használtak fel úgy, hogy nem használtak sem szöget, sem más rögzítő anyagot. Dr. Persányi Miklós avatóbeszédében méltatta a nemzetközi összefogás jelentőségét, hiszen az építésben résztvevő egyetemisták a munka mellett megismerhették hazánk e rendkívüli természeti adottságokkal bíró környezetét is. Hangsúlyozta, hogy az építmény külalakjánál, s természetes anyagánál fogva rendkívül jól illeszkedik a Kis-Balaton páratlanul szép környezetébe. Az avatás során elhangzott az is, hogy a közel másfél millió forintos költséggel megvalósult madárvárta első állomása lesz a közeljövőben kiépítendő, mindenki által végigjárható tanösvénynek. Ehhez a Kis-Balaton Bemutató Háztól rövidesen megkezdődik a kerékpárút kiépítése is.
Így van ez a nemrég Keszthelyre látogató polgármesteri csoport esetében is, hiszen a Hannoverhez közeli Uetze település korábbi, illetve jelenlegi vezetői Balatongyörök után ezzel a határozott céllal érkeztek. A Werner Backeberg polgármester vezette csoportnak a városházán Mohácsi József polgármester mutatta be Keszthelyt, majd Cséby Géza szólt a város történelméről, történetéről, s gazdasági életének kialakulásáról. Keszthely idegenforgalmáról, a város nemzetközi kapcsolatairól Vargáné Várkonyi Erzsébet, a turisztikai és külkapcsolatok bizottságának elnöke adott ismertetést, majd a Vajda János Gimnáziumban folyó kulturális életről, a művészeti csoportok tevékenységéről Batha Kálmán igazgató szólt. A Festetics György Zeneiskola képzési formáiról, az intézmény együtteseiről, s külföldi kapcsolatairól Bánhidai Tamás igazgató számolt be a hattagú küldöttségnek. A delegációban résztvevő kollégáját Kránicz Dezső tűzoltóparancsnok köszöntötte. A vendégek elmondták, hogy Uetze körzet 9 településből fonódik össze, amelynek mintegy 21 ezer lakosa van. Ez a településforma teljesen megfelel az európai uniós kistérségi elképzeléseknek, s a vendégpolgármester elmondta, közigazgatási, településirányítási téren számos tapasztalatot tudnak átadni a Magyarországon most formálódó kistérségeknek. Az érdeklődésüket a térség iránt Reinhard Brandes, a körzet előző polgármestere keltette fel, aki évente 8 hónapot tölt a Bece-hegyi nyaralójában. A zalai Balaton-part idegenforgalma, kulturális értékei, s gazdaságában rejlő lehetőségek kapcsán a küldöttség vezetője kinyilvánította, hogy jobban megismerve e térséget, önkormányzati szinten szeretnék előkészíteni egy partnerkapcsolat kiépítését. 
Az idei művésztelepen 41 alkotó készítette el festményeit, grafikáit, szobrait, s a tábor lakói a hazai művészeken kívül Kárpátaljáról, Erdélyből, Jugoszláviából, Svájcból, Horvátországból, Izraelből és az Egyesült Államokból érkeztek. A művészi programhoz a tábor szervezői évente mottót választanak.
Bíró Ferenc, aki eredetileg biológia, földrajz szakos tanár, 14 éve foglalkozik ásványtannal, s az ő szervezésében jött létre az országos ásványbörze és kiállítás. A börzére 28 kiállító érkezett, akik 63 asztalon mutatták be a szebbnél-szebb természeti kincseket. A gyűjtők célja, hogy bemutathassák a holt természet kincseit, s az, hogy megmutassák, a természetes anyagokból emberközelibb ajándéktárgyakat, ékszereket is lehet készíteni. A nyugat-balatoni térség korábban kiesett a bemutatók sorából, s ezért választották a börze helyszínéül Keszthelyt. E térség a gyűjtők számára ugyanis kiesik a lelőhelyek sorából, kizárólag Uzsabánya környéke az, ahol érdemes faggatni a megkövesedett múltat. Zala megye zömében harmad időszakos agyagos terület, itt maximum csak fossziliákat, állati-, vagy növényi maradványokat lehet gyűjteni. Lehetőség lenne a barlangi ásványok gyűjtésére, de eddig ennek eredményei még nem jelentek meg a börzéken. A kiállított ásványok mellett látható volt egy mintegy 270 millió éves ősráknak a lenyomata is, s a többi lenyomat kora is 15, és 65 millió évesre tehető. Magyarország ebből a szempontból eléggé gazdag lelőhely a Pannon tenger üledékének is köszönhetően, bár hazánkban nagyon kevesen foglalkoznak a lenyomatok gyűjtésével.