Gyógyfürdőkórház

A Sárospatakon élő rokkantnyugdíjas, Vaszly Antalné 1995 óta kétévente keresi föl a hévízi gyógyfürdőkórházat krónikus ízületi és mozgásszervi panaszait gyógyítandó. Az amúgy derűvel teli hölgy szakorvosi beutalója idén is a gyógyintézmény „A” osztályára érvényes, ahol az egészségügyi alkalmazottak által végzett munkát kitűnőnek értékeli. Az orvosok, nővérek, szakápolók nemcsak kedvesek, szolgálatkészek, de ahhoz is kiválóan értenek, hogyan járjanak kedvében az ezerféle nyavalyával küszködő beutaltaknak, segítve mihamarabbi felépülésüket.

A víz gyógyhatásával maximális mértékben elégedett asszonynak minden egyes Hévízen töltött alkalom testi-lelki felüdülést jelent. Ahányszor meglátogatja Keszthelyen élő gyermekeit, annyiszor megmártózik a tóban is, amely egyszeriben akár több hónapra is elűzi kínzó fájdalmait. Az itt felvett kezelések közül a tangentor és a masszázs hatását tartja a legáldásosabbnak, de eredményes erejű az örvényfürdő, a rekeszes galván és a többi fizioterápiás kezelés is. Itteni pihenését nyolc év alatt még egyetlen kellemetlen benyomás, rossz élmény sem zavarta. Ha tehetné, évente legalább egy alkalommal fölkeresné a reumások Mekkáját, hogy egy két-háromhetes komplex kezelés részese legyen. Számára a hévízi kúra nem csupán rehabilitációra való, hanem egyaránt szolgálja a pihenést és a további betegségek megelőzését, valamint a felfrissülést.

* * *
A Pápa városában három gyermekét nevelő, középkorú Szilos Ferencné kórházi asszisztensként dolgozik, így egészségügyben jártas alkalmazottként már évekkel korábban is tudomása volt arról, hogy a világon egyedül a hévízi tóban lévő víz és iszap rendelkezik az év minden pillanatában folyamatosan megújuló, olyan természetes gyógy-tényezővel, amely kiemelkedő eredményekkel alkalmazható az orvoslásban. Azt viszont alig egy évtizede a saját bőrén tapasztalta, hogy a termálvíz összetételénél fogva milyen kiválóan alkalmas a reumatikus mozgásszervi megbetegedések kezelésére. Történt ugyanis, hogy nyolc esztendővel ezelőtt derékpanaszokkal jelentkezett kórházának szakambulanciáján, ahol a vizsgálatok után hamarjában megállapítást nyert, hogy három helyen is gerincsérve van. Az intézmény idegsebészei már majdnem az operáció mellett döntöttek, de a műtét utáni gyógyulásra nagyon kevés esélyt láttak. Ekkor rettenetesen elkeseredett, mígnem egy ismerős belgyógyász főorvos javaslatára a gyönyörű fürdővárosban kötött ki, ahol már több alkalommal része volt a komplex balneoterápiás kezelésekben. Szerinte az itt felvett kezeléseket a szakalkalmazottak nagyon precízen, mindenkor segítőkészen végzik. A halk szavú, kedves asszony – aki a gyógyvíz minden cseppjét csodálatosnak tartja – a tradicionális gyógymódok mellett számos korszerűnek számító fiziko- és balneoterápiás eljárást is igénybe vesz fürdőorvosa javaslatára. Mint mondta, szívesen venné, ha lakhelyéhez közelebb is akadna ilyen áldásos hatású tó, ám az ittlétre ilyen távolságból csak kétévente nyílik módja. Ha egy-egy erősebb fájdalom gyötörni kezdi, férjének tréfásan meg szokta jegyezni: „- Bár csak itt teremne egy kádnyi a nagy vízhozamú csodaforrásból, hogy egykettőre meggyógyítson!”

* * *
A zalai lankák között megbúvó, a Balaton-parttól alig néhány kilométerre elnyúló mediterrán városka nyújtotta tropikus varázsról, a természet becses ajándékáról mesél mindenekelőtt a németországi Stuttgartban élő Kovács házaspár férfitagja, akinek arról is tudomása van, hogy a hévízihez hasonló földrajzi jelenség csupán a messzi Új-Zé- landon létezik. Kovács úr a Porsche autógyár munkatársa évtizedek óta vendége a városnak és dicséri az előkelő szállodákat, a hangulatos panziókat és a családias apartmanokat, ahol ők és honfitársai gyakorta megszállnak rövidebb-hosszabb időre.
„Hiába van lakóhelyünk környékén több igen kultúrált színvonalú termálvizes medence, a hévízi gyógyvíz nyomába sem ér, egyiknek sem” – veszi át a szót Erzsébet asszony elárulva, hogy a nyolcvanas évtized elején jelentkező, később krónikussá váló mozgásszervi megbetegedéseire egy vezető német reumatológus, saját pozitív tapasztalatai tudatában, két évtizeddel ezelőtt ajánlotta Hévízt, s azóta évente többször is itt töltik szabadságukat férjével együtt. Az idültté váló csuklógyulladását, s a gyakorta előtörő reumáját kitűnő eredménnyel gyógyítani képes termálvíz hatása sokszor fél évig is eltart – mondja az életvidám természettel megáldott hölgy. Az orvoslás intézeti körülményeivel alapvetően elégedett asszony örül, hogy a téli fürdő rekonstrukciója megkezdődött, s következő látogatásuk alkalmával már tényleg nyugat-európai szintű termálmedencékben lubickolhatnak. Szerinte a tófürdőn sokkal több öltözőszekrényre volna szükség még a masszázskezelő helyiségek területének szűkítése árán is.

2003 első félévében 146 ezer 658 vendég fordult meg a fedett fürdőben, a tófürdőn pedig 389 ezer 378. Ha összehasonlítjuk a számokat a tavalyi év hasonló időszakával, azt látjuk, hogy az elmúlt hat hónapban lényegesen többen fordultak meg a tófürdőn, mint 2002 első félévében. Sándor Zoltán, a gyógyfürdő igazgatója elmondta, az idén kevesebb az osztrák és a német vendég, viszont több a holland és a dán. Az átlagos napi forgalmuk 6 ezer fő, ezt egészségesebbnek tartja, mint amikor 8 ezer vendég fordul meg a gyógytavon. Tavasszal több felújítás is volt a tőófürdőn: elkészült egy vállfás öltöző, átalakították a kölcsönző helyiséget, ahol minden olyan tárgyat lehet kölcsönözni, ami egy kellemes strandoláshoz kell.
A víz hőmérséklete ezekben a kánikulai hónapokban 36 fokos, amit befolyásol a levegő hőmérséklete is.
Csiszár Viktor arról tájékoztatott, hogy a gyógytó vizének kevert hőmérséklete évek óta nem változott, úgyszintén a vízhozam sem, amely másodpercenként 400-410 liter. A víz kémiai vizsgálatát is minden évben elvégzik, esetenként többször is, úgyszintén a bakteorológiai vizsgálatokat is. Az ÁNTSZ havonta figyeli a különböző paramétereket. Csiszár Viktor elmondta, mindezek alapján megállapítható, hogy kiváló minőségű a gyógytó.

– 2002 végén megterveztettük az épület felújítását, építési engedélyt kértünk, meg is kaptuk, aztán lefolytattuk a közbeszerzési eljárást és nekiálltunk a munkának. Akkor derült ki, hogy le kell bontani az épületet, mert olyan a szerkezete, hogy összedőlne. Új épület készül tehát úgy, hogy a homlokzat visszakapja az eredeti formáját.
Kórházi szállószárny lesz ismét, orvosi rendelőkkel és kiszolgáló helyiségekkel. Itt kap helyet a sürgősségi belgyógyászat is. Az épületet háromszintesre terveztük, az egykori 3,60-as belmagasság helyett 2,70-esek lesznek a szobák, valamennyihez fürdőszoba tartozik majd. Minden szobában lesz tévé, telefon, hűtőszekrény. Szép társalgó áll majd a betegek rendelkezésére, ugyanis átépítésre kerül az A és a B épület közötti 10 méteres folyosó is. Sőt, ez a terület egy napozóteraszt is kap. A nyaktagban lift kerül kialakításra.

– Hány szoba lesz az épületben?
– 65-67 szobával számolunk, 2 ágyas helyiségeket alakítunk ki, valamennyi 16,5 négyzetméteres lesz. Fekvőbetegek kapnak helyet majd az épületben és szeretném hangsúlyozni, hogy ez a beruházás nem jelent kórházi szinten férőhelybővítést, hiszen rövidesen például a G épület megszűnik.
– Mikorra várható a beruházás befejezése?
– Még az idén szerkezetkész lesz az épület – mondja Kozma Attila. – A jövő év első negyedévében pedig már egy sokkal szebb és korszerűbb kórházi szárnyban gyógyulhatnak a betegek, akiket erre az időre a Panoráma szálloda egyik szárnyában helyeztünk el. Ez azt jelenti, hogy a kórház közel 50 szobát bérel és így látja el a beutalt betegeit.

„Szeptember elsejétől a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórházban megváltozik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által támogatott gyógyfürdő szolgáltatások kiszolgálási rendje az OEP irányelvei alapján, melyekben elvárják, hogy a szolgáltató elkérje a rendelet szerinti ár és az OEP támogatás közötti különbséget.” Már ezekben a napokban is kézhez kapják a gyógyfürdőkórház vendégei azt a tájékoztatót, amely az idézett tudnivalókat tartalmazza.

A részletekről Imre Tímea gazdasági igazgató tájékoztatta lapunkat:
– Idén májusban kaptunk levelet az OEP-től, amelyben gyógyfürdőár tárgyalásra történő hívás volt, melynek alapján árjavaslatokat kellett tennünk. Van egy 2000. évi rendelet, amelyben először került megállapításra az, hogy a TB támogatás alapjául elfogadott árnak a 85 százalékát téríti a társadalombiztosítás, a 15 százalékát nem, ez utóbbit eddig nem kérték el a betegektől a gyógyfürdők. Akik tehát eddig ingyenesen vehették igénybe a különböző kezeléseket, szeptembertől kiegészítő díjat kell fizetniük, ami kezelésenként 100-150 forintot jelent. Szeretném hangsúlyozni, – mondja Imre Tímea – hogy a most kialakított ár, a gyógyfürdőellátásokhoz nyújtott TB támogatás is jelentősen elmarad a szolgáltatások piaci értékétől és a valós önköltséget sem éri el. Pedig – teszi hozzá – az ártárgyaláson sikerült 18-22 százalékos áremelést elérni, vagyis az a bizonyos 85 százalék magasabb lesz.
Fontos tudni, hogy a TB támogatás kiegészítésére megállapított díjakat a betegirányító diszpécser pultnál kell majd befizetni. A fizetési kötelezettség a szeptember elsején, illetve azt követően kiadott jegyek esetében lép életbe.