Horizont

A Veszprémi Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karára a 2003/2004-es tanévre csupán mintegy 60 százalékos volt a jelentkezés. Az Európai Unió minőségi agráriumot vár el tőlünk, s akkor vajon mit jelez ez az aluljelentkezés? A mezőgazdaság válsága, vagy az esetleges napi politikai döntések? Ebben a témában kerestük meg a Georgikon Kar oktatási dékánhelyettesét, dr. Pupos Tibort.

– Itt az egyetemen hogy ítélik meg, mi lehet az aluljelentkezés oka?
– Véleményem szerint bizonyos országos tendencia csapódik le a Georgikon Mezőgazdaságtudományi Karon. 2003-ban országos szinten az agrárfelsőoktatás keretszámaira beérkezett jelentkezések száma nem érte el a 70 százalékot – mondja dr. Pupos Tibor. – Tehát országos szinten is egyértelmű az érdeklődés szintje az agrárszakma iránt. Megítélésem szerint ez nagyon erősen összefüggésbe hozható az ágazat helyzetével, és azzal a tulajdoni struktúrával, ami a rendszerváltással kezdődött. Véleményem szerint az ágazat jelenlegi helyzetében a kialakult új vállalati, üzemi struktúra olyan létszámú egyetemi, vagy felsőfokú végzettségű szakembert nem igényel, mint ez a nagyüzemi gazdálkodás keretei között volt. Én mintegy öt évet adok arra, hogy a szakma presztízse újra a régi legyen, s a jelen helyzeten pozitívan fog változtatni az Európai Unióhoz való csatlakozásunk. A kapcsolódó intézményhálózat, a vidékfejlesztés, a szaktanácsadás, a szakigazgatás intézményei igényelni fogják azokat az agrárszakembereket, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, legalább egy nyelvet tárgyalóképes szinten bírnak, jártasak az informatikában – mondhatom úgy, Brüsszellel számítógépen kommunikálni tudnak, s mindehhez kell egyfajta szakmai ismeret is.

– Említette az Európai Uniót, s ennek kapcsán azt lehetne várni, hogy a jelenleginél sokkal többen jelentkeznek a karra.
– Igen, de nem szabad elfelejteni, hogy a csatlakozásunk 2004-ben következik be. A másik, hogy a Veszprémi Egyetemmel történt integráció, és az elmúlt időszakban e körül kialakult – nem is tudom, hogy fogalmazzak – némi ellentmondások, a keszthelyi kar külvilág felé való megjelenítése, nem erősítette a karra való jelentkezések létszámát.

– Az ország mindenkori politikai helyzete befolyásolja az agrárium jövőjére való felkészülést?
– Nagyon sok területen azokat a lehetőségeket nem tudjuk kihasználni, amelyek Brüsszelből jelentős források lehívását tették volna lehetővé. Erre tipikus példa, hogy a vidékfejlesztéshez kapcsolódóan az intézményi háttér kialakítása jelentős mértékben késett. A vidékfejlesztés igenis képzett szakembereket igényel, ezt előbb-utóbb tudomásul kell venni, mert azoknak a pályázatoknak az elkészítése, amelyek egyáltalán feltéte-lét képezik annak, hogy Brüsszelben kézbe vegyék ezeket a pályázatokat, ez nagyon kemény szakmai tudást igényel. Ezek kitöltése, szakmai tartalommal való megtöltése nem képzelhető el az adott területet kiválóan ismerő szakemberek nélkül. Úgy gondolom, hogy a hagyományos értelemben vett agrármérnök-képzés mindenképpen újragondolandó. Itt egyetemi szinten olyan új képzéseket kell behozni, amelynek irányába már a keszthelyi kar elindult. A vidékfejlesztés szakirány keretében most indul el negyed évfolyamon az a harminc hallgató, aki ezt a szakirányt választotta. A kar kollégái lehetőséget kaptak, hogy különböző pályázati forrásokból, hogy egyebek mellett Hollandiában többhetes kurzuson vegyenek részt, és jelenleg a karon három olyan kolléga van, akik végzik az FVM és a külföldi partnerek által rendezett vidékfejlesztési kurzust. Egy év múlva kerül sor arra, hogy az így szerzett ismeretanyagot a hallgatóknak is átadjuk. A kar számítógépes infrasruktúrája adott ehhez a feladathoz, ennek a megfelelő szakmai tartalommal való feltöltése az említett három kolléga feladata lesz.

– Az egyetem éves működését mennyiben befolyásolja, vagy befolyásolja-e egyáltalán, hogy a jelentkezett hallgatók létszáma nem éri el a 100 százalékot?
– Ez mindenképpen viszonyítás kérdése, hogy mihez képest. Az általunk végzett kalkuláció szerint a kar 2003. március 15-i hallgatói létszáma 994 volt. A jelentkezések alapján a szeptemberi várható létszám 974 lesz, így mintegy 20 fő létszámcsökkenés következik be. E mögött viszont az van, hogy a növényorvosi szak második egyetemi szintjének hallgatói két évig bent maradnak, tehát az átlagos hallgatói létszámunkban lényeges változás nem következik be. Ez a tény, ahhoz viszonyítva viszont, ami lehetne, ez a 60 százalékos jelentkezési arány mindenképpen forrásbeszűkülést jelent. Az elmúlt évhez viszonyítva ez még nem jelent gondot, de probléma lesz, hogyha a terveink szerinti, jövőre indítandó szakokat – vendéglátó és szálloda, agrármenedzseri, gazdasági informatikus – nem sikerül indítani, akkor három év múlva ez az aluljelentkezés finanszírozási problémákat is fölvethet.

Soron kívüli testületi ülést tartott július utolsó napján Keszthely önkormányzatának képviselő-testülete, mert jó néhány ingatlannal, és egy beruházással kapcsolatos döntés vált szükségessé a munkák, a további tervezések megkezdése okán.

Elkészült, és elfogadta a testület az úgynevezett angolna-telepre vonatkozó szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot, amelyet az érintett szakhatóságok, így a Balaton-felvidéki Nemzeti Park észrevételei alapján már átdolgoztak. Az egykori angolnatelep területén a részletes beépítési koncepciót is tartalmazó terv egy olyan terület-felhasználási célt fogalmaz meg, amely alkalmas arra, hogy ott magas üdülési minőséget szolgáló létesítmények, elsősorban gyógyszálló, kongresszusi központ, strand és látványfürdő valósulhasson meg. A továbbiakban döntöttek a városatyák arról, hogy közel 10 millió forintra pályázatot nyújtsanak be, hogy 3 millió forint önrésszel kiegészítve, ennek segítségével megvalósulhasson a Sopron utca és a Hévízi út csatornázása. Ehhez az üzemeltető Dunántúli Regionális Vízmű Rt. vállalta, hogy az elvezető rendszer terveit elkészítteti és beszerzi a létesítéshez szükséges engedélyeket. Az elkészült költségbecslés és a megkapott vízjogi létesítési engedély alapozta meg a pályázat benyújtásának feltételeit.
Újból kiírásra került a korábban már eredménytelennek – csupán egy pályázat érkezett – bizonyult pályázat Keszthely új közlekedési koncepciójának kialakítására, így a feladat végrehajtásának határidejét ez év november végéről 2004. szeptember 30-ra módosította a testület. Az új pályázatok benyújtására minimum öt szakértő szervezetet kérnek fel.
A testület döntött arról, hogy a Keszthely népszaporulatát hármasikrekkel – Gusztáv, Máté és Bence – gyarapító ifjú Merekva Gusztáv és családja számára természetbeni támogatásként 150 ezer forint értékben babakocsit ajándékoz. E mellett az Egyesített Szociális Intézmény házi szociális gondozó szolgálata keretében a család részére gondozónői segítséget biztosít december 31-ig. Ennek költségeit az önkormányzat átvállalja, így a járulékokkal együtt közel 408 ezer forint összegben nyújt támogatást a család számára.
Korábban Fodor Márk interpellációt nyújtott be a polgármesterhez a Keszthelyi-öbölben lerakott iszappal kapcsolatban, amelyben számos kérdést fogalmazott meg a Fideszes képviselő az engedélyezéssel kapcsolatban. Mohácsi József polgármester – bár az ügy nem a városra tartozik – az illetékes Balatoni Vízügyi Igazgatóság és a Bahart által adott tájékoztatót ismertette válaszként, ám az interpelláló, mivel nem írásban kapott választ, nem fogadta el azt.

A kánikulai napokon kihaltnak tűnik Keszthely, de így van ez a zalai Balaton-part többi településén is, ám ekkor zsúfoltak a strandok. Esős, vagy borongósabb napokon viszont a belvárosban bábeli nyelvzavar a jellemző, s tolonganak a turisták. Ebben a nyelvzavarban viszont sokkal több magyar szót hallani, ám érezhetően hazánk más-más tájegységére jellemző dialektusban.

A strandokon a gyermekes családokra is gondoltak.

Beindult a vendégforgalom, s az érintettek ez irányú adatai az elmúlt év hasonló időszakánál sokkal jobbak. Lassan-lassan –, ugyancsak érezhető sok területen – nőttek a turisták igényei, s ez a hazai vendégforgalomban is jellemző. E témáról beszélgettünk a Nyugat-Balatoni Térségmarketing Kht. vezetőjével, Tar Lászlóval.
– Az önök forgalmán mennyire lehet érzékelni, hogy augusztusban beindult a vendégforgalom?
– Most megközelítőleg kétszer annyi vendég keresi fel az irodát, mint júniusban, illetve júliusban. Ennek több oka van, egyrészt az, hogy Németországban kissé elcsúsztak a szabadságok, másrészt, alapvetően kevesebb német érkezik ide. Sajnos, még mindig tartja magát Európában az a nézet, hogy a Balaton július 20-tól augusztus 20-ig alkalmas a fürdésre, ám erre az elmúlt évek időjárása jelentősen rácáfolt.

– A térség programkínálata a korábbi évekéhez képest jeletősen javult. Mekkora igény van erre?
– A szezont csak jó programokkal lehet kitölteni és meghosszabbítani. Ma már megfelelőek a programok, ám tenni kell azért, hogy ezek idecsalogassák a turistákat. Erre is van példa, ilyenek a borfesztiválok, s vannak vendégek, akik kifejezetten ezekre időzítik a nyaralásukat.
– Mennyiben változott az ide érkező turisták igénye a szálláshelyeket illetően?
– Az idén is folytatódott az a több éve tartó folyamat – mondja Tar László –, hogy egyre kevesebb az a turista, aki a szerencsére bízza a szállás választását, azaz szállásfoglalás nélkül érkezik ide. Ma már az a jellemző, hogy ha jó minőségű szálláshoz egy megfelelő ár párosul, akkor ott nincs gond. Azoknál a szobakiadóknál esett vissza a forgalom, ahol az ár és az érték aránya nem megfelelő. Tovább csökkent az alacsonyabb kategóriák iránt a kereslet, a hagyományos fizetővendéglátás veszített a népszerűségéből. Ma már nagyobb az igény a profizmusra, az igényes szolgáltatásokra.

– Mennyire érezhető, hogy nőtt a hazai vendégek száma?
– Bár nem számoljuk a vendégek arányát, sokkal több magyar vendég tér be hozzánk, mint korábban, bár sokkal kevesebb külföldi keres akár szállást, akár programot. Én úgy érzem, hogy a külföldiek számának csökkenése miatt érezhető a hazai vendégforgalom növekedése.
Valószínű, hogy ez csak a tourinform irodából nézve tűnik így, mert a térség településeinek szakemberei szerint mintegy 30 százalékkal nőtt a hazai vendégforgalom, s elsősorban családok érkeznek pihenni a Balatonhoz. Kezdjük itthon újra felfedezni a Balatont, s ez az egyre növekvő, színvonalas szolgáltatásoknak is köszönhető. A szálláshelyek és a programok tekintetében is a komplex szolgáltatásokat keresik a vendégek, s ma már az igénytelen „Zimmer frei” kínálatot akár el is lehet felejteni. Vonyarcvashegyen vízisí pálya épült, a térség strandjain ma már külön gyermekmedencékben pancsolhatnak az apróságok, szinte mindenütt van csúszda és strandröplabda pályák, és az árak is megfizethetőek. Ezekben a hetekben például Balatongyörökön ki lehetett volna tenni a megtelt táblát, nem csak a strandra, de a községre is. Hogy mindez az idegenforgalmi statisztikákban hogy jelentkezik, az viszont majd csak a szezon után derül ki. Ebben a pillanatban a vendégvárók elégedettnek tűnnek. Ahhoz, hogy a vendégek jól érezzék magukat, nem feltétlenül szükséges a Balaton magasabb vízállása.

Keszthely képviselő-testülete megtárgyalta és elfogadta az önkormányzat második félévi munkatervét, amelynek keretében egyebek mellett áttekintik az egészségügyi alapellátás helyzetét, a drogmegelőzési munkát, az ifjúság veszélyeztetettségét és szociális helyzetét.

A sportlétesítmények helyzetéről már szeptemberben tájékozódik a testület, s a soros ülésen kerülnek módosításra a közoktatási és közművelődési intézmények alapító okiratai. Harmadik fordulóban tárgyalnak az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló rendelet megalkotásáról is és erre az ülésre tervezték a város egészségügyi alapellátási helyzete aktuális kérdéseinek áttekintését.
Októberben felülvizsgálatra kerül az önkormányzat reklámhordozókról szóló rendelete. Tájékoztatókat hallgatnak meg a városban folyó drogmegelőzési tevékenységről, a Cserszegtomaj III. ütem-Keszthely szennyvízcsatorna beruházásról, a Máltai Szeretetszolgálat, a Szent Erzsébet Alapítvány, valamint az „Egy szív, egy lélek” Alapítvány tevékenységéről. Módosításra kerül a helyi gyermekvédelmi rendelet, felülvizsgálatra kerül a kitüntetések adományozásáról szóló rendelet és beszámoló hangzik el a Balatoni Hajózási Rt-vel folyó tárgyalásokról.
Novemberben a testület áttekinti saját, eddigi gazdálkodását, s meghatározza a 2004. évi költségvetési koncepciót. Módosításra kerül több helyi adórendelet, valamint a közoktatási feladatok ellátására és az intézmények működtetésére, fejlesztésére vonatkozó intézkedési terv. E hónapban első fordulóban tárgyalnak a város közlekedési koncepciójáról, s felülvizsgálatra kerül a szociális és egészségügyi intézménystruktúra, valamint tájékoztató hangzik el az ifjúság egészségügyi helyzetéről is.
Decemberben a kötelező év végi feladatok mellett tájékozódik a testület az ifjúság szociális helyzetéről, illetve a veszélyeztetettségéről, s meghatározásra kerül az önkormányzat gazdasági programja is. Ugyancsak az év utolsó ülésére tervezték a VÜZ Kft. és a Városi Televízió 2004. évi üzleti tervének áttekintését is.

Augusztus második hétvégéje immár egy évtizede annak a negyven halásznak az ünnepe, akik a vonyarcvashegyi legenda szerint túlélve a fagyos hidegben jégtáblán való sodródás poklát, megmenekülésük hálájaként kápolnát emeltek a Jóisten dicsőségére.

A helyi önkormányzat és a Veszprémi Érsekség összefogásával a Szent-Mihályról nevet kapott kápolna mostanra teljes egészében megszépült és egyik központi helyszínét biztosította a három napos ünnepségsorozatnak.
A nagyszabású program Czigányné Németh Mária festőművész tárlatának nyitóünnepségével vette kezdetét a községházán, majd szombat délelőtt halászléfőző versennyel folytatódott a szabadtéri színház mellett. Kisvártatva vízre, illetve csónakba szálltak azok a halászok is, akik leadták nevezésüket a hagyományos evezős, illetve hálódobó versenyre. Míg a szombat délután a kötetlen szórakozás jegyében, addig a vasárnap az ünnepléssel telt. A szervezők – köztük a helyi önkormányzat és a Balatoni Halászati Rt. – megkoszorúzták a balatoni halászok emlékművét, majd a halászhajókról a „Magyar tengert”. Tóvölgyi László esperes ünnepi szentmisét celebrált, majd a Szent Mihály dombra vezető sétány felső végén található emlékhelyet koszorúzták meg. Este tűzijátékkal spékelt zenés partira voltak hivatalosak halászok, horgászok, pecások és minden érdeklődő.